Izrael és a zsidók nagy "barátja" Putyin- Tárt karókkal várja a sok férget, tõkéstõl start-up-ostól és off shor-ostól, sorostól. Persze judapest és az itteni mocskos paraziták is ebbe a körbe tartoznak. Még az õsszövetséges USA is Izrael ellen fordult a telepépítések miatt. Az izraeli kormányfõ acsarog, Obama óriásit trollkodik, a palesztinok pedig röhögnek a markukba. Az biztosnak tûnik, hogy csak nagyon aljas eszközökkel és zsarolással lehet majd visszacsinálni az ENSZ BT 2334-es határozatát, ami egy életre beleéghet az izraeli nacionalisták agyába. Donald Trump fegyver lehet Izrael kezében, ha zsarolni kell majd.

Kõkemény játszmába állt bele az Egyesült Államok leköszönõ kormánya, amikor szakítva a több évtizedes hagyománnyal nem vétózta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) azt a határozatot, ami elítélte a telepépítõ Izraelt. A 14 mellette és zéró ellene szavazattal elfogadott, 2334-es számú határozat kimondja a logikust: nem segíti elõ a békét és a kétállami megoldást, ha Izrael palesztin területekre telepít be zsidó lakosságot.

A határozat szerint “nincs jogi érvényességük” a telepeknek, sõt a nemzetközi jog megsértésének számítanak.

A dokumentum kötelezi Izraelt, hogy

azonnal és teljesen szüntessen be minden betelepítési cselekedetet a megszállt palesztin területeken, Kelet-Jeruzsálemet is beleértve, és teljességgel tartsa tiszteletben a jogi kötelezettségeit ebben a tekintetben.

Még az ENSZ-fõtitkár is üdvözölte a BT-döntést, szóvivõje el is mondta, hogy itt az idõ, hogy az izraeli és palesztin vezetés leüljön tárgyalni. Azonban nem lennénk a Közel-Keleten, ha a játszma ennyivel lezárult volna. De hogy is jött össze ez a határozat, hogy fogott össze 15 állam a cél érdekében (még az oroszok és amerikaiak is)?
A Hawaii-ról mozgatott szálak

Obama a Ynet szerint mindent alaposan megfontolt, a szöveget többször átnézte, a hawaii-i szabadságán is kormánytagokkal egyeztetett, mielõtt rábólintott a renitens szövetséges elfenekelésére. Egyiptom nyújtotta be volna a javaslatot, de az izraeli fenyegetés hatására visszatáncolt, mire a washingtoni és wellingtoni külügy állítólagos lepacsizása nyomán Új-Zéland és három másik ország közösen tette meg ezt. Izrael még az ellenségének, Iránnak a barátjánál, Oroszországnál is vétóért kilincselt, hiába (és tegyük hozzá, a kérdésben aránylag semleges kínaiak is igent nyomtak).

A teleppárti izraeli politikusok meg vannak gyõzõdve róla, hogy az amerikaiak nem csupán tartózkodtak a szavazásnál, de Obama tudtával, direkt alakították így a voksolást. Eközben a palesztinok persze örülnek, és már be is jelentették, hogy a határozatra építve minden nemzetközi fórumot megkeresnek, hogy valamit elérjenek, pl. az izraeli telepekrõl származó termékek bojkottját.

Izrael igazolva látja magát ezzel, hogy a palesztinok nem is akarnak tárgyalni, csak hadakozni és követelni.
U.S. President Barack Obama (R) and Israeli Prime Minister Benjamin Netanyahu (L) are pictured after holding a bi-lateral meeting at the White House in in Washington, DC, USA, 30 September 2013. Photo: Chris Kleponis / Pool via CNP
Benjamin Netanyahu és Barack Obama
Fotó: Getty Images/Chris Kleponis
Tel-Aviv bosszúja
Az ENSZ BT jelenlegi tagjai

Az öt állandó tag: Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Oroszország. A tíz nem állandó tag: Angola, Egyiptom, Japán, Malajzia, Spanyolország, Szenegál, Ukrajna, Uruguay, Új-Zéland, Venezuela.

Benjamin Netanjahu a határozat elfogadása után elkezdte szekírozni az összes ENSZ BT tagot, fõleg azokat, akik nem rúgnak vissza nagyot. A brit miniszterelnökkel, Theresa Mayjel már közölték is, hogy Netanjahu nem kíván négyszemközt beszélni vele a hamarosan következõ davosi világgazdasági fórumon.

Piti bosszút is állt Izrael a határozatért: felfüggesztette a Szenegálnak nyújtandó segélyt, hazahívta az új-zélandi nagykövetet és kitiltotta az új-zélandiakét, valamint elhalasztott egy találkozót az ukrán miniszterelnökkel (az ukránok amúgy bekérették az izraeli nagykövetet, és közölték, a Krím orosz megszállása miatt akarják betartatni mindenkivel a nemzetközi jogot).

Mindenesetre egyes vélemények szerint Netanjahu tisztában van a realitásokkal, nem akarja elszigetelni Izraelt, ellenben a szélsõjobba hajló koalíciós társakat és saját Likud pártját is meg kell nyugtatnia azzal, hogy erõt mutat. Az erõ kell is, rengetegen kritizálják a Bibinek becézett kormányfõt, mert elszigeteli Izraelt az õrült külpolitikájával. Bibi persze kitart, közölte:

Izrael egy nemzeti büszkeséggel rendelkezõ ország, és nem fogjuk odatartani a másik orcánkat is. Ez egy felelõs, kimért és erõteljes válasz, az egészséges emberek természetes válasza, hogy világossá tegyük a világ nemzetei számára, hogy amit tettek az ENSZ-ben, az elfogadhatatlan számunkra.

Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszter kijelentette, a 19. századi francia zsidó tiszt, Alfred Dreyfus peréhez hasonló lesz a Párizsba tervezett közel-keleti békekonferencia, ahol az izraelieket állítják majd pellengérre. Keményeket mondott még, pl. felszólította a francia zsidókat, hogy tagadják meg francia hazájukat és költözzenek Izraelbe.
Trumpék válasza

Donald Trump leendõ amerikai elnök az ENSZ kritikájával válaszolt minderre, mondván nagy potenciál van a világszervezetben, de jelenleg csak arra szolgál, hogy emberek leüljenek, jól érezzék magukat, beszélgessenek. A leendõ, Izrael-párti elnök belengette azt is, ha az ENSZ így játszik, akkor majd az USA is jól megvonja a pénzügyi támogatását a világszervezetnek.

Megszólalt az ügyben John Bolton, az ifjabbik George Bush kormányának egyik ENSZ-követe is (ha másról nem, hát a kefebajszáról mindenki emlékezhet rá), aki védelmébe vette Netanjahuékat és ostorozta Obamát. A Wall Street Journalba írt publicisztikája szerint az amerikai tartózkodás helyett olyan értékû tett kellett volna,

mint amikor 1975-ben az ENSZ arról szavazott, a cionizmus rasszizmus-e. Az akkori amerikai nagykövet akkor közölte, országa a büdös életben nem ismeri ezt el, nem fogja támogatni a határozati javaslatot.

Bolton egyébként az 1967-es hatnapos háborút lezáró 242-es ENSZ BT-határozattal játszik, ami a békés egymás mellett élés, és világos államhatárok mellett kitûzte, hogy Izrael vonuljon ki a konfliktusban megszállt területekrõl. Bolton szerint hiányzik a szövegbõl, hogy pontosan mely területekrõl, ezért Amerika ezt a határozatot veszi azóta is alapul. Azzal mindenesetre Bolton is tisztában van, hogy a határozatot már nem lehet visszavonni, de a hatályba lépését és végrehajtását még tudja gáncsolni a Trump-kormány. Ráadásul az ENSZ szakosodott szervezeteiben nincs Amerikának vétójoga, ezek hivatkozhatnak a határozatra, de olyan nemzetek feletti tömörülések, mint az Európai Unió is (ami akár szankciókat is kivethet).

A mocskos kártyát õ is kijátssza: szerinte gyakorlatilag meg kéne fenyegetni az ENSZ BT tagjait, hogy egy új határozattal nyilvánítsák semmissé a 2334-est. Az is riasztó, hogy Bolton szerint megoldás lenne az egész problémára, ha nem lenne független Palesztina, csak hozzácsapnák Gázát Egyiptomhoz, Ciszjordániát pedig Jordániához.
Netanjahuék félnek

Nagyon úgy tûnik jelenleg a Guardian cikke szerint, hogy Izrael fél. Attól tartanak, hogy Barack Obama hattyúdala az lesz, hogy ha már elnöksége egyik fõ külpolitikai céljaként nem érte el a kétállami megoldást, aláaknázza Izrael pozícióit, mielõtt Trump hivatalba lép. A mostani határozat fegyver lehet az Európai Unió, a nemzetközi bíróságok és egyéb intézmények kezében, hogy Izrael betartsa a nemzetközi normákat, Trump keményvonalas Izrael-párti politikája pedig ne ártson sokat a Közel-Keletnek.

Az izraeliek most John Kerry amerikai külügyminiszter – épp az ENSZ-határozat miatt elhalasztott – beszédétõl tartanak, amiben Kerry várhatóan fel fogja vázolni, hogyan kéne megvalósítani a kétállami megoldást.

Ha Trump megválasztása elõtt ezt az ENSZ-be is benyújtja valaki, és megszavazzák úgy, mint az elõzõt, akkor gondban lesz az izraeli kormány.

Netanjahunak otthon több gondja akadhat: ha bele is áll az egészbe, és telepeket épít meg annektál palesztin területeket, még jobban elszigeteli Izraelt, akár az apartheid korában tette Dél-Afrika. Ha Izrael gazdasági bojkottot hirdet, azt is õk fogják megszívni, a Haaretz elemzése szerint össze is omolhat az izraeli gazdaság ettõl.

Az õrület akkor is tovább dübörög, a New York Times arról cikkezik, hogy a jeruzsálemi önkormányzat 618 új lakás építését kezdi meg a palesztin többségû keleti városrészben. Ez csak a kezdet, a tervek 5600 lakásról szólnak. A telepek terjedését jól mutatja, hogy Ciszjordániában 2009-ben még csak 297 ezren éltek zsidó telepeken, 2014-ben már 386 ezren. Ez is indokolhatja Obamáék kemény kiállását most.
Link