2010/5. (02. 04.)Ja, így utólag se rossz olvasmány. A központi akarattal szembehelyezkedõ jobbikosokat zártak ki több helyen a pártból. A Gyöngyösön, Miskolcon és Fehérgyarmaton eltanácsolt vagy elégedetlen tagok és szimpatizánsok egy része új színekben próbálkozik a választásokon. A párt a kampányban visszafogott retorikát írt elõ a jelölteknek, nem szabad öncélúan zsidózni és cigányozni, és takarékra állították a Magyar Gárdát.

"A gárdista-egyenruhám a szekrényben pihen, soha többé nem veszem már föl. Vegyes emlékek fûznek hozzá abból a korszakomból, amikor bepalizott a Jobbik, és én hittem neki" - mondja Seres Tamás volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gárdakapitány.

Tölteléknek kellett

Seres 2008 nyarán alapította meg a fehérgyarmati Jobbikot, és a pártban a "nemzeti elkötelezettség" mellett az alulról építkezõ, demokratikus jellege fogta meg. Távozása is az utóbbival függ össze: a jelöltállítási procedúra azt bizonyította számára, hogy ez illúzió, a Jobbik épp olyan centralizált, a "megbízható" embereit pozíciókba ültetõ pártként mûködik, ahogyan a jelenlegi parlamenti pártok. "A megyei elnökség olyan jelöltet akart lenyomni a torkunkon, aki nem fehérgyarmati volt, csak tavaly õsszel léptették be a pártba, és akit az alapszervezet egyáltalán nem támogatott. Hasonló folyamatokról hallottunk több megyei településen. Ennek köszönhetõen a szabolcsi Magyar Gárda közel nyolcvan százaléka kilépett - mondja Seres, aki függetlenként indul az országgyûlési választásokon. - Valamilyen formában elnézést kérünk a választóinktól, hogy az EP-kampányban becsaptuk õket azzal, hogy egy tiszta, demokratikus pártra szavazzanak. Éveken át rengeteg pénzt és szabadidõt öltünk bele a Jobbikba és a gárdába. De helyi szinteken olyan vezetõi vannak, akik együttmûködnek a többi, korrupt politikai erõvel, országszerte pedig gyakran politikai kalandorok váltak országgyûlési jelöltté. A legtöbb jelölt volt MIÉP-es. Mi csak tölteléknek kellettünk."

Miután Serest - szerinte koholt vádak alapján - kizárták a pártból, több volt szabolcsi, hajdú-bihari, borsodi jobbikossal együtt a múlt héten megalapította a Kuruc Szövetség Népmozgalmat.

"Savanyú a szõlõ" - kommentálja Seres vádjait Szabó Gábor. A 30 éves pártigazgató a Jobbik szürke eminenciása, Vona Gábor jobbkeze, õ építgeti szisztematikusan a pártot évek óta. Lapunk olvasói tíz esztendeje már találkozhattak vele (lásd: "Csurka a tolltartómban", Magyar Narancs, 2000. november 16.), amikor a MIÉP legendás XI. kerületi ifjúsági szervezetének a tagjaként Novák Elõddel együtt a politikai nézeteirõl beszélt. Szabó Gábor már akkor kitûnt politikai mértékletességével: a határon túli magyarságért való aggódása, konzervatív értékrendje vitte a MIÉP-be, ahol kritikusan nézte végig, ahogy a parlamenti frakció feloldódott a Fideszben. Szabó Jobbik-alapító, aki minden jobbikost ismer az országban. Serest tehetséges fiúnak tartja, aki be akart kerülni az Országgyûlésbe, és ha nem lett volna túl mohó, ez sikerül is neki. "Ám az õt támogató megyei vezetés javaslata ellenére idõ elõtt jelöltette magát képviselõjelöltté. Azzal vívta ki igazán a megyei jobbikosok haragját, hogy kijelentette: ha nem õ lesz a Jobbik jelöltje, elindul a párt ellenében is. Ez a szabolcsi szervezetekben ellenérzést szült. A Jobbik demokratikus rendszere kilöki azokat, akiket kizárólag az egyéni ambíció hajt. Nem igaz, hogy a szabolcsi gárda 80 százaléka kilépett volna, a fehérgyarmati Jobbikból pedig nem követte Serest senki" - foglalta össze Szabó Gábor.

"Szabó soha sem volt a Magyar Gárda, illetve az Új Magyar Gárda tagja, így belsõ ügyeinkrõl sem adhat felvilágosítást hitelesen. Sõt, míg minket könnygázzal fújt, tomfával vert a karhatalom tavaly júliusban, nem kis médiacirkuszt kínálva a Jobbiknak, õ maga a hátsó sorokban sunnyogott. Ekkor a fél gárdavezetés már rég hûvösre volt téve. Ellenük azóta is eljárás folyik, több tízezres bírságokat kapnak, míg Szabó Gábor bejuthat a parlamentbe" - reagált Seres Tamás.

Vona vezére

A fehérgyarmatinál konkrétabb aggályok merültek fel Gyöngyösön. A település különösen fontos a Jobbiknak, hiszen Heves megye 3. számú választókerületében indul Vona Gábor pártelnök. Az alapszervezetet a jelölési folyamat során a pártközpont feloszlatta, és helyette újat hozott létre. A gyöngyösi alapszervezet elnöke december közepén egy fogadáson tudta meg, kit nevezett ki Vona Gábor a kampányfõnökének, és kit indít a párt a hatvani választókerületben. Utóbbiról Laczik Attila kizárt gyöngyösi Jobbik-elnök azt mondta lapunknak: "Úgy ítéltük meg, hogy dr. Nyujtó Zsolt országgyûlési képviselõvé jelölése etikai aggályokat vet fel, hiszen közös vállalkozása van a gyöngyösi kórház privatizátorával - miközben a Jobbik köztudottan és programjából következõen is az egészségügyi intézmények magánosítása ellen van." A gyöngyösi alapszervezetet 2008 januárjában alapították. Mikor Laczik a megyei választmány 2009. december 13-i, hatvani gyûlésen felvetette a problémát, Nyujtó azt felelte: õ helyteleníti a privatizációt, de a Freili Gézával közös vállalkozásuk (GRATUS-MED Kft.) más jellegû, sem a cégnek, sem neki magának nincs köze a magánosításhoz. A gyöngyösi jobbikos többség szerint azonban a kapcsolat legalábbis támadható, s így a Jobbik választási programját nehéz lesz eladni a gyöngyösi orvosoknak. Ráadásul Laczik állítása szerint Nyujtó korábban egy találkozót szervezett közte és üzlettársa között, hogy az egri és gyöngyösi kórház gazdasági társasággá alakítása elleni tiltakozásairól ismert Laczikot a gyöngyösi kórház üzemeltetési pályázatának eldöntése elõtt megpuhítsák. A kizártak szerint nem véletlen, hogy amikor Mikola István, a Fidesz egészségügyi szakpolitikusa a kórház-privatizációt szükségesnek nevezte, fél év hallgatásra ítélték a pártjában.

A gyöngyösi alapszervezet nagy része még jobban megdöbbent azon, hogy a körzet kampányfõnökének Faragó Tamást nevezték meg. A Vezér Tomi néven ismert Faragó (akinek kocsija a VEZ 001, bétéje pedig a Vezér 1 névre hallgat) cége, a korábban nyíradonyi, jelenleg gyöngyösi székhelyû TEXAS-GAME Kft. szerencsejátékkal foglalkozik, és Faragó Gyöngyösön kaszinót üzemeltet. A választmányi gyûlésen az egyik alapszervezeti tag elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy szerencsejátékkal foglalkozó egyén legyen a pártelnök kampányfõnöke, mert ez Vona bukását okozhatja. Karnok Attila domoszlói elnök szerint a szerencsejáték családok életét teszi tönkre. Sneider Tamás volt megyei elnök (jelenleg országos alelnök) erre azt mondta: a kampányfõnök kiválasztásánál a pénz és a szabadidõ döntött. Laczik nyomatékos kérdésére, hogy ezek szerint részben a pénz határozta-e meg Vona Gábor pártelnök kampányfõnökének megbízatását, Sneider Tamás igennel felelt.

A többek között a fentiek miatt a párt etikai bizottságához fordult Laczikot végül egy fegyelmi eljárással kizárták. Szabó Gábor pártigazgató szerint elégedetlenek voltak a munkájával, mert két év alatt csak 14 fõre duzzadt a gyöngyösi alapszervezet. Ráadásul a hatvani ülésen Laczik egy szavazattal lecsúszott a megyei alelnökségrõl, részben ezért támadt neki mindenkinek. "Faragóval kapcsolatban Attilának igaza volt; mi azonnal korrigáltuk a hibát, és levettük Faragót a kampányfõnökségrõl. A párt etikai bizottsága végül kizárta az önellentmondásokkal teli nyilatkozatot adó Laczikot a pártból, vele tartott nyolc ember. Azóta a gyöngyösi alapszervezet soha nem látott virágzásnak indult."

Habár Faragót valóban eltávolították a kampányfõnökségbõl, úgy tudjuk, továbbra is részt vesz a kampányban: a múlt héten a Solymosi borozóban szervezett egy összejövetelt. A volt gyöngyösi és domoszlói jobbikosok egyelõre még nem döntötték el, hogy hallgatásukkal segítsék a pártot, vagy borítsanak a közvélemény elõtt.

Ez nem a Tesco

"Nem számítottunk pozíciókra, nem akartunk képviselõk lenni. De amikor a miskolci alapszervezeti ülésen kétharmaddal visszahívtuk a három miskolci elnökségi tagot, a megyei elnök, Egyed Zsolt sértett fõnökként ragadta magához a szót, és rövid szónoklat után feloszlatta a szervezetet. Azóta a két leváltott elnökségi tagból országgyûlési képviselõjelölt lett" - meséli a miskolci alapszervezet egyik, neve elhallgatását kérõ volt tagja. Az azóta szélnek eresztett miskolciak úgy vélik: visszatetszõ és erkölcstelen, hogy míg a párt a parlamenti képviselõk visszahívhatóságát hirdeti, addig helyi szinten sem képes betartani a saját alapszabályát. A renitensek más településen akartak új szervezetet alakítani, ám elmondásuk szerint a megyei vezetõ ezt megakadályozta. Azt is összeférhetetlennek tartják, hogy míg a Jobbik a multik ellen száll síkra, Egyed Zsolt a Coca-Colának dolgozik.

"Mindenki alkalmasnak tartja magát a jelöltségre. Ez a történet a személyes sértõdésekrõl szól" - kommentálja a Miskolcon történteket Egyed Zsolt. A Borsod megyei Jobbik-vezetõ, korábbi gárdakapitány szerint a miskolci alapszervezet feloszlatására azért volt szükség, mert a helyi vezetõ megosztotta a tagságot, ráadásul a feloszlatás még a jelöltállítás elõtt történt. "Minden szervezetben fontos a megtisztulás és az alkalmatlan tagok kiszûrése. Baksy Rezsõt nem volt joguk visszahívni, mert több szervezet is jelölte, és Encsen indult, nem Miskolcon."

Egyed szerint a Jobbiknál demokratikusabb rendszer aligha van más pártnál: a helyi szervezetek jelöltjeinek elõbb a megyei, majd az országos jelöltállító-bizottság elõtt kell megfelelniük. Munkahelyérõl Egyed azt mondta: a Coca-Cola minden országban honosított cég, itt fizet adót és járulékot. "Ez nem a Tesco. És dolgoznom kell a megélhetésemért."

A miskolci, gyöngyösi és fehérgyarmati kilépett vagy kizárt jobbikosok úgy vélik: az EP-választások óta megváltozott a párt, és a siker politikai és szövetségesi fordulatot is hozott. A legelsõ és talán legnagyobb vesztes Szima Judit lett. A Tettrekész Magyar Rendõrszakszervezet (TMRSZ) agilis vezetõnõje tavaly választási megállapodást kötött a Jobbikkal, õ maga pedig a párt EP-listájának negyedik helyére került (lásd: Szabad a gazda, Magyar Narancs, 2009. június 4.). A paktum értelmében a TMRSZ vállalta, hogy a párt rendészeti programjának kidolgozásában részt vesz, majd azt "szigorúan szakmai-jogi és nem politikai tekintetben" saját tagsága elõtt propagálja, és egyes ismert embereit a Jobbik "rendelkezésére bocsátja". Ám a mámoros EP-választási éjszakán Szima volt szinte az elsõ, aki elhagyta az ünneplõ radikálisokat. A pártelnök ugyanis azt ígérte neki: ha bejutna a harmadik jelöltjük (amit a választás elõtt a párt vezetése is kizártnak tartott), Szegedi Csanád visszalép a javára. "Hónapokig gondolkodtam a felkérésen, mert sejtettem, hogy sok támadást fogok érte kapni. Nehéz döntés volt, de az a remény, hogy egy hivatásos rendõr Brüsszelbõl tehet az itthoni munkavállalókért, megerõsített, hogy vállaljam. Nincsenek hatalmi ambícióim. Ha lennének, most bizonyára meg lennék sértõdve. Ez egy szóbeli ígéret volt, de nyilván a Jobbik testületei máshogy döntöttek, a pártérdek mást kívánt" - mondta lapunknak Szima. Kérdésünkre, hogy õ és szakszervezete elhidegült-e a párttól, kitérõen válaszolt. Szerinte a legfontosabb a megállapodás betartása, amit azonban csak a Jobbik parlamenti munkájának megkezdésével tudnak ellenõrizni. "A kollégáim nyilván jól ismerik a történteket" - mondta Szima Judit.

A zsidó Lobbik

Szöõr Anna konkrét magyarázatot is ad a Jobbik jelöltállítási balhéira. "Nem akar nyerni a Jobbik, mert a megbízói nem engedik. A nemzetközi zsidóság csak úgy tud fennmaradni, ha egy ellenségképet kreál. A Jobbikot erre használják. Másként nehezen magyarázható, hogy élsportolók, mûvészek, közismert értelmiségiek indítása helyett olyan listát állít össze, amilyet" - mondta a Narancsnak. A Morvai Krisztinával együtt a 2006-os rendõri jogsértéseket kivizsgáló Civil Jogász Bizottság volt tagja az EP-választások elõtt lépett be a pártba, és szervezni kezdte a panellakók, a nõk és a mezõgazdasági dolgozók ügyeit. "Küldetésemnek tartottam a jelöltek szalonképessé tételét. Kommunikációs tréningeket tartottam, ahol arra tanítottam a tagokat és szimpatizánsokat: más a radikalizmus és más a bunkóság. Nem azt mondjuk, hogy zsidó, hanem a multinacionális nagytõkérõl beszélünk. Nem rohadt cigányozunk, hanem a cigányok munkába állítását hangsúlyozzuk." Szöõr szerint a jobbikosok itták a szavait, csak azt nem érti, a vezetõségnek miért nem tarthatott tréninget. "Talán máshol képzik õket?" - sejtet Szöõr Anna. A tréningeken rögtönzések színházát is játszottak: a jelenlévõket több politikai és etnikai csoportba sorolták, és észérvekkel kellett meggyõzni a szocialistát, a cigányt, a zsidót és a passzívot a Jobbik igazáról.

Szöõrt meglepte, hogy még csak meg sem hallgatták képviselõjelöltként. "Szavazás nélkül, a budapesti elnök és alelnök támogatását bírva léptek át rajtam. Vona Gábor kiengedte kezébõl a személyzeti politikát, ami óriási hiba volt" - véli Szöõr Anna, aki civilségét hangsúlyozva Mátészalkán a Torgyán-Kisgazda Koalíció színeiben indul.

A Jobbikban csalódottak többsége már csak Lobbiknak nevezi a pártot, vezetõit pedig kívülrõl, a zsidók által irányított báboknak tartja. A legkeményebben Posta Imre, a Köztársasági Õrezred volt pszichológusa fogalmaz. Posta honlapjára a múlt héten föltette a Vona Gábor bar micvójára szóló meghívót - amit fél óra alatt szedtek szét a posztoló Vona-fanok. Posta az EP-választások elõtt még a Jobbik és a gárda ünnepelt sztárja volt, akit rendezvényrõl rendezvényre adtak egymásnak. Magunk is részt vettünk egy rendezvényen, ahol Posta a magyar rendõrség szexuális eltévelyedéseirõl tartott lebilincselõ elõadást (lásd: Szörnyûségek, Magyar Narancs, 2009. június 4.). Bár Posta a párt belsõ tanácsadói körének tagja volt, az EP-választásokat megelõzõen elkezdték kinyomni a csapatból. Elõbb csak a nevét vették le, de az elõadás megmaradt, aztán már az elõadás sem kellett. Az EP-választásokra felkészülõ, legbelsõbb körben megtartott kétnapos egri ülésen még részt vett. Itt egyfajta kommunikációs tervezés folyt: mit, hogyan, mikor mondjanak, milyen irányt, stratégiát vigyen Morvai Krisztina, milyen kényes kérdések várhatók (például a gárdáról), arra milyen lehetséges válaszok adhatók. "Itt a súlyponti kérdésekben már más véleményen voltunk: én úgy véltem, csak az igazságot kell mondani, nem a csomagolás számít. 'k pedig elindultak a polkorrektség felé. Késõbb visszajött, hogy azért tiltottak le, mert sokat zsidózok, bár az elõadásaim résztvevõi szerint nem eleget" - mondta a Narancsnak Posta. A pszichológus megfigyeléseit egy okra vezeti vissza: a Jobbikban túl sok a zsidó, Izrael pedig kétmillió zsidó betelepítésén fáradozik, részben ezt készítik elõ Vonáék. Mások a Fideszhez való közeledést hangsúlyozzák. "Zsideszezünk mindenhol, miközben Morvai Krisztina bejelenti, hogy államfõjelöltként támogathatná a Fidesz" - morgott lapunknak Seres Tamás.

A jelöltek részére Budapesten két alkalommal megtartott kommunikációs tréningen a konkrét formai elemek (kamerakezelés, lakossági fórumok tartása) mellett szó esett tartalmi kérdésekrõl is: öncélú zsidózás, cigányozás helyett példákkal alátámasztott, a párt belsõ kommunikációs anyagában súlyponti témáknak nevezett ügyekkel kell kampányolni (vagyis nagyjából a Szöõr Anna által korábban elmondottakkal megegyezõ módon). Nem fizetnek profi kommunikációs céget, mert a pártban több ilyen szakember dolgozik. A kampánystábot részben az elnökség, részben olyan régi jobbikosok alkotják, akik grafikához, arculattervezéshez, kommunikációhoz és marketinghez értenek. A cigánybûnözés tematikát háttérbe vonták, mellette és részben helyette a politikusbûnözést hangsúlyozzák. A gárdát takaréklángra állították: bár a hivatalos magyarázatok szerint ennek a hatalom általi üldöztetés az oka, a valóságban több jobbikos jelölt számára kínos a keveredés. Nemrég például az egyik borsodi nagyvárosban a választókerületi jobbikos jelölt kiborult, mert a rendezvényen megjelent a gárda. "Minek jöttetek ide, hogy börtönbe menjek miattatok?" - fakadt ki a tisztességben megõszült radikális.

A kizárt vagy kilépett jobbikosok, gárdisták úgy vélik: a gárda nélkül sehol sem lenne a párt, de a marsírozó csapat csak reklámnak kellett. Most, hogy beteljesítette célját, a párt fokozatosan leépíti.

Szabó Gábor pártigazgató mindezt tagadja: a gárda a folyamatos rendõri atrocitások és az utcai jelenlétet lehetetlenné tevõ hideg miatt húzódott vissza. Nem igaz az sem, hogy mérsékelték volna retorikájukat, de tény, hogy a hangsúlyt a politikai elit árulására, bûneire és a "kéz kezet mos" politika támadására helyezik. Szabó szerint számítottak arra, hogy egy 8500 tagot számláló szervezetben lesznek sértõdések a jelöltállítás során. "Ilyen volt Szöõr Anna esete, akit nyílt szívvel fogadtunk, bár már megtanultuk az évek során, hogy a túlzott aktivitás gyakran erõs egyéni ambíciókat rejt. Az EP-siker környékén lépett a pártba, majd megsértõdött, hogy nem indítottuk, és vádaskodni kezdett. Nagyobb problémahalmazt úsztunk meg a távozásával." Posta Imre a pártvezetés szerint alá nem támasztott történeteivel (mint amilyen a Táborfalvára betelepített izraeli csapatok voltak) elirányította a jobbikos szimpatizánsok figyelmét a valódi problémákról. Szima Juditnak pedig senki nem ígért visszalépést. Szerinte a szakszervezeti vezetõ volt a legoptimistább, és négy EP-mandátumra számított; majd csalódott, amikor az nem jött be.

Pénzük Szabó szerint kevés van; elismerte lapunk értesülését, hogy magánszemélyek (mint például a volt kisgazda Balogh Gyula) támogatták a nemzeti radikalizmus intézményeit, de a pártnak soha nem adtak pénzt. Világos irányelvet dolgoztak ki az esetleg külföldrõl jövõ támogatásokra is: ilyeneket nem fogadnak el, mert azzal különbözõ érdekkörökhöz csatlakoznának.
Húzónevek nélkül

Alsó középosztálybeli, többnyire saját vállalkozásában dolgozó férfi, aki vagy MIÉP-es volt, vagy a 2006-os események hatására csatlakozott a párthoz - ez a tipikus jobbikos jelölt. Lemaradtak a szélsõjobboldal nagyágyúi: Drábik János kisgazda színekben próbálkozik, a jobbikosok ifj. Hegedûs Lórántot nem, csak a feleségét indítják (a számukra esélytelen belvárosi ötödik kerületben), de nem keresték meg sem Bogár Lászlót, sem Csath Magdolnát. A közvélemény számára ismeretlen jelölt, a Jobbik hírlevelének szerkesztõje lesz Pokorni Zoltán ellenfele. A területi listákon felülreprezentáltak a zenészek, a vendéglátósok. Legnagyobb névnek az Echo tévés Pörzse Sándor és az ügyvéd Gaudi-Nagy Tamás számít. Az országos listát az utolsó pillanatban állítják össze: országszerte sok, a pártvezetés számára nem ismert jelölt van, akikrõl a következõ hónapokban derülhet ki, értenek-e a kommunikációhoz. Zalában máris levették egyiküket, aki nem tudott megszólalni egy fórumon. Az országos jelöltállító bizottság nyolcvanöt százalékban "jó" jelölteket kapott a megyéktõl. A maradék helyekre újabbak keresését kérték az alapszervezetektõl. És voltak persze olyanok is, akiket az elnökség ajánlott a tisztelt tagok figyelmébe.
Egy fiatal

Meginterjúvoltuk a párt egyik fiatal országgyûlési képviselõjelöltjét, aki aztán jóval a megállapodott határidõ után visszavonta nyilatkozatát - így nevét nem írjuk le.

A jelölt kedvenc sorozata a Drót (The Wire), melynek igényes társadalmiprobléma-megközelítésérõl elõadást is tartott már. A húszas évei elején járó fiatalember az egyik fõvárosi egyetem "balliberálisnak" tartott szakán tanul. "Tudják rólam, hogy nem vagyok egy hangos neonáci."

Életében 2006 volt a vízválasztó. "Az volt az én generációm '68-a. Akkor lettünk elõször dühösek. Nem tudtuk elhinni, hogy a dolgoknak nincs következményük." Több barátját meglõtték könnygázgránáttal, egyikük kórházba került, mert megrepedt a könyöke. Az egyházi iskolát megjárt, konzervatív, de nem különösebben politikus családból származó fiú környezetében nem is igen ismert baloldali vagy liberális gondolkodású embert. 2006-ig a Fidesszel szimpatizált, de az utcán történtek "béna kezelése", a nem egyértelmû mondatok eltávolították õt és barátait a legnagyobb ellenzéki párttól. Barátai fele az elmúlt években külföldre ment, és nem is akar visszatérni, mások alapvetõ egzisztenciális gondokkal küszködnek: reményük sincs az otthonról való elköltözésre. 2006-ban ismerkedett meg a Jobbik egyik kerületi csapatával. "Láttam, hogy nem egy fasiszta, náci bandáról, hanem elkötelezett, tiszta, változást akaró és fiatal csapatról van szó." Kritikus a Jobbik sajtójával szemben, mert szerinte az újságíróik "nem ellenõrzik az információkat. Ezek elengedhetetlenek a profi mûködéshez. Kurucot csak viccbõl olvasok; az egyik oktatóm szerint ez a szélsõjobb avantgárd. Nem hiszem, hogy a jobbikosok többsége hírforrásként kezelné."

A párt által vitt ún. cigánybûnözés-tematika behozatalát a párt egyik nagy vívmányának tartja: szerinte a Jobbik miatt lehet nyíltan beszélni a valódi problémákról. Ugyanakkor a cigányügyet nem genetikai, hanem szociokulturális, oktatási és gazdasági hiányosságok következményének tartja. A kifejezés használata pedig épp úgy megengedett, mint a fiatalkorú-, vagy fehér galléros bûnözés kategóriáké. "Ez elsõsorban vidéki probléma. Én Budán nõttem fel, és cigányt nem láttam addig, amíg át nem jöttem Pestre az egyetemre."

Választókörzetében ezért nem is errõl, hanem a politikusbûnözésrõl és korrupcióról fog beszélni. A Magyar Gárdához nincs köze, nem is tudja, a választókörzetében kik csinálják. "Nem kizárt, hogy a gárda vihet is el szavazatokat. A lehetõ legkevesebb indokot kell adni a kampányban, hogy támadhatóvá váljunk, akár statisztikák, akár alá nem támasztott vélemények hangoztatásával. Kell beszélni a valós problémákról, mint például a multinacionális cégek térhódítása, de ezt nem kell összekötni a zsidó nagytõkével és hasonlókkal."

Szerinte nincs zsidókérdés, bár a zsidóknak el kellene dönteni, hogy a magyar nemzethez tartozónak érzik-e magukat. "Legyenek egy picit büszkék, és dolgozzanak a hazáért."
Az egyik nagyágyú

Gaudi-Nagy Tamás ismert jogvédõ a XV. kerületben indul. Nem titkolja, hogy 1988 és 1992 között fideszes volt (gimnazistaként, két hónappal az alapítást követõen lépett be az anti-KISZ-ként indult szervezetbe), de az elsõ választás után a párt liberális politizálásához már nem asszisztált. Az idén 39 éves ügyvéd pár évet az MDF-ben is lehúzott, de mindig a "konzervatív-nemzeti gondolat" állt legközelebb a szívéhez, rendszeres látogatója volt a MIÉP-gyûléseknek, nemzeti megmozdulásoknak. A háromgyermekes Gaudi-Nagy Tamás otthonról hozza a hazaszeretetet: Trianon miatt Brassó megyébõl 1920-ban áttelepülésre kényszerült hétfalusi csángó nagyapja bíró volt, az 1940-es visszacsatolást követõen Erdélyben is ítélkezett. "Szabó Dezsõn nevelkedett. Tõle tanultam, hogy a magyar nemzetnek különleges küldetése a szabadság és az igazságosság eszméinek megtestesítése, és hogy minden magyar felelõs minden magyarért."

Az egyetem alatt fõleg Pokol Béla munkássága volt rá nagy hatással. A Horn-érában néhány társával létrehozta az elsõsorban a határon túli fiatalokat segítõ Magyar Csodaszarvas Alapítványt, majd Egyesületet. 1999 õszén volt egy röpke kitérõje az államigazgatásba: Hende Csaba kérésére az Igazságügyi Minisztériumban volt tikárságvezetõ, bábáskodott az államalapítási emléktörvény létrejötténél, ám a három hónapos próbaidõ leteltével távozott. 2002 óta fokozatosan vált ismertté ügyvédként és jogvédõként, többek között a Lelkiismeret 88 Csoport vezetõje, Kocsis Imre vagy Budaházy György védelme miatt. 2003-ban az uniós csatlakozásról döntõ népszavazás elõtt szakértõként vett részt az EU-tagságot ellenzõ oldal kampányában. "Látható volt, hogy a csatlakozás egyoldalú és kizsákmányoló feltételekkel történik."

"Jogvédõként évek óta csak tûzoltó tevékenységet végzünk, de az elmúlt években jelentõs sikereket értünk el a jog újraszabása, a fogalmak újraértelmezése terén is. Precedenspereink gyökeresen átalakították a joggyakorlatot: ma már egyértelmû, hogy a tüntetés helyszínérõl elhurcolt tüntetõ felmentése esetén jelentõs kártérítés jár. A nagy kihívást 2006 õsze hozta el, amikor koncepciós perek tucatjaiban értük el ártatlanok felmentését a tüntetéseket követõ megtorlások idõszakában. Sokukat jogerõs ítéletekkel és egyezségekkel jóvátételhez is juttattuk, azonban még sok perünk zajlik. A felelõsök azonban még mindig szabadlábon és tipikusan a rendõrség kötelékében vannak."

Magyarország Gaudi-Nagy szerint ma nem jogállam, a szocialista-liberális hatalomgyakorlók a jogot és rendvédelmet évek óta a másként gondolkodók és a nemzeti gondolkodásúak megzabolázására használják föl. Ugyanígy kezdõdik a Jobbik Jogállam és szabadságjogok fejezete, melyet a jogász írt. Gaudi-Nagy a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány és Szolgálat kezdeményezõjeként és ügyvezetõjeként kollégáival 2004-tõl nemcsak a liberálisok által használt emberi jogok kifejezést értelmezte át, de a nemzeti mozgalmároknak nyújtott aktív jogi védelemmel hozzájárult a radikális mozgalom megerõsödéséhez. A Magyar Gárda jogi képviselõje volt a feloszlatási perben, most készül Strasbourgba vinni az ügyet. Tevékenységükkel kiszabadítottak a karanténból szélsõségesnek címkézett ügyeket és személyeket - Zétényi Zsolt képviseli például Képíró Sándor csendõr századost, aki ellen háborús bûnösség vádjával nyomoz az ügyészség az újvidéki vérengzés ügyében (lásd: A leúszó szemét, Magyar Narancs, 2009. október 29.). Gaudi-Nagy visszautasítja a szélsõséges kifejezést.

"Magyarországon az elmúlt években több ezer ember alapvetõ jogai sérültek tüntetések, bírósági eljárások, önkényes fogva tartás miatt. A nemzeti érzelmûek számára az emberi jogok kifejezés 2006 elõtt idegenül csengett, csak mások mássághoz való jogát jelentette. 2006 õszétõl gyökeresen új tartalmat kapott a kifejezés." Tagja volt a 2006 õszi rendõri erõszakot kivizsgáló Civil Jogász Bizottságnak.

Gaudi-Nagynak vannak ízlésbeli korlátai a radikális szcéna egyes szereplõinek megfogalmazásai miatt, de szerinte nem címkézni kellene, hanem szociálpszichológiai szempontból elemezni az elnyomásnak és alávetettségnek azon formáit, amelyek az embereket túl hevessé vagy agresszívvé teszik. A cigányokat a nemzet részének tekinti. "Aki a Szent Korona területén él, azt nem lehet bõrszíne miatt kirekeszteni."

A képviselõjelöltté felkérését megindokló közleményben így fogalmaz. "Olyan csoportok ejtették foglyul az országot, amelyek szervezetten és üzletszerûen fosztogatják a nemzet vagyonát, szisztematikusan törekednek a nemzet életfeltételeinek aláásására, és az állami intézményeket, a jogi eszközöket e cél érdekében folyamatosan visszaélésszerûen használják." "Itt az elvtelen, nemzetellenes érdekcsoportokra, és nem nemzetiségekre gondoltam", oszlatja el a kétkedõ felvetést.

Gaudi-Nagy a parlamentbe kerülve elsõként a szabadságjogokat sértõ rendõri akciók és a 2006 õszi rendõri brutalitás szakszerû kivizsgálását tekinti feladatának. Célja, hogy a felelõsök ne kerülhessék el jogos büntetésüket, távolítsák el õket a testületekbõl, az áldozatok kapjanak jóvátételt, és szüntessék meg a még folyamatban levõ koncepciós eljárásokat. "Egyablakos" kártérítési rendszert vezetne be a rendvédelmi és közigazgatási szervek jogsértéseinek áldozatai számára. A pártba nem lép be, megmarad jogvédõnek is, aki "a fronton harcol".
Link