Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Dr. Szeszák Gyula nyílt levele Dr. Grespik Lászlóhoz 2003. december 01.

GondolatokGyula túlélte Lacit, de bölcsebb lett-é? A szofisztikát kinõtte a helyzet. T. Dr. Grespik László részére
Kedves Laci!
Engedd meg, hogy legújabb "közjogi kalandod" dolgában sokadikként én is véleményt formáljak. Szerintem nagy baromságot csináltál. Javaslom, ne alakíts nemzeti hõst, inkább azon törd a fejed, hogyan hozhatod helyre a dolgot.

Véleményemet és javaslatomat, számodra és a nyilvánosság számára is, megindokolom.

Azzal kezdem, hogy Csurka István ügynöki mivoltát akkor helyeztem [magamban] múlt idõbõl jelen idõbe, amikor a Fórumban egy "leleplezõ" cikk keretében megpillantottam Horn Gyula születési anyakönyvi kivonatának facsimiléjét, amely azt "bizonyította" hogy valamelyik felmenõje "izr." vallásfelekezetû volt.

Tudom, hogy lelkes magyarság kutató vagy. Javasolnám, hogy ha és amennyiben a "zsidó kérdéssel" is foglalkozni akarsz, igyekezz a jelenleginél belterjesebb ismereteket elsajátítani a zsidóságról. Ha ezt megteszed, egy új képesség birtokába jutsz: megtanulsz disztingválni.

Csak nemrég tettem fel a honlapomra egy sztorit arról, hogy még Göring, sõt maga a Führer is tudott, vagy kénytelen volt zsidó és zsidó között disztingválni. Nem tételezem fel, hogy valaha is idõt szakítasz honlapom elolvasására, ezért röviden megint leírom, mirõl van szó.

Nem is hinnéd, de a Luftwafféban szép számmal szolgáltak zsidó pilóták és – horribile dictu – még jeleskedtek is a légi csatákban. Többen magas kitüntetést kaptak. A tiszti kaszinókban sem árasztottak olyan bûzt ami állítólag a sémi népekre jellemzõ. Nos a Gestapo kiszagolta ezt az anomáliát. Himmler maga interjúvolta meg Göringet, vajon ismeri a törvényt, miszerint zsidó nem szolgálhat a hadseregben. Göring az õt általában jellemzõ bonhomiával azt válaszolta, hogyne ismerné, csakhogy a Luftwaffénál õ mondja meg ki a zsidó és ki nem az. Ehhez képest [!] pedig nála nem szolgálnak zsidók. Punktum!

Sõt! Hitler "führerbefehl" keretében nyilvánította a szintetikus benzin feltalálóját árjának, kiemelve õt ezzel a "faji tisztátalanság mocsarából".

Gyerek voltál még akkor, amikor csak a legelszántabb antiszemiták, no és persze a zsidók mertek zsidóvicceket gyártani ill. terjeszteni. Ez utóbbi körbõl hozta Apám Pestrõl az alábbi viccet. "A zsidók három kategóriába sorolhatók: 1.) büdös zsidó, 2.) mégis csak zsidó, 3.) kár hogy zsidó." [Ezt elmondtam a Megyei Fõkapitányság politikai osztálya vezetõjének. Nagyon tetszett neki. Õ is mondott néhányat... Azután próbáltuk megsaccolni, mennyit lehetne ezért kapni. Magas szám jött ki. Sõt, én még azt is közöltem, õt már azért is le lehetne csukni, ahogyan röhögött az én import-viccemen.]

Nos én csak az utóbbi idõkben írok a zsidókról, de nagyon régen olvasgatok róluk. [Ezt a módszert ajánlanám neked is.] Tanulmányaim alapján lassan felködlött bennem egy negyedik kategória: 4.) jó, hogy zsidó.

Mielõtt te, vagy bárki más, megbotránkozna, megmagyarázom. Épp most búvárolom a Talmud elérhetõ szegmenseit és próbálom megerõsíteni vagy eloszlatni azt a gyanúmat, hogy a Talmud bölcsei a nem zsidókat [gójok] nem tekintik embernek. Ezt a szemléletet több okból nem tudnám kölcsönösségi alapon az egész zsidóságra visszavetíteni és ezzel még csak Göringnél, ill. Hitlernél tartok.

Hogy miért nem? Hosszú életem élményei miatt. Gyerekkoromban hallottam Keresztapám lakásának vékony falán keresztül, hogy sírt és imádkozott a púpos Grünberger és felesége a gettóba vonulás elõtti éjszakán. Nyilván kapiskálták, hogy nekik már annyi. Azután ott voltam, amikor a hajdúböszörményi gettót bezárták. A város "zsidó negyede" a Kassa utca környékén volt, a zsidótemplom körül. Kicsi, piszkos házak, mindben csapatnyi taknyos, pajeszes, sábeszdeklis kölyök. A családfõk "bûrösök", "bótosok", "tollasok" voltak. A helyi szlengben az a kijelentés, "megyek a zsidóhoz", pontosan annyit jelentett: megyek bevásárolni. A nagyon szegény embernek ott, akkor csak a zsidó hitelezett. Lehet, megnyúzta kissé a kuncsaftot, de csak annyira, hogy kuncsaft maradhasson. Nem volt más alternatíva, ahogy Horn Gyula mondaná.

Aztán elmentek az állomásra. Ekkor Nagyváradon voltam. A menetet nem láttam. Anyám viszont Nagyváradon zöldkeresztes védõnõ volt akkoriban. Bejárt az ottani gettóba is. A látottak alapján kihallgatást kért a gettó fölött parancsnokló csendõr századostól. Mondta, hogy a higiéné teljes hiánya miatt tífuszjárvány lesz. A százados csak annyit válaszolt: "nyugodjon meg asszonyom, erre nem lesz idejük." Igaza lett. A gettót pár nap múlva kiürítették. Tífusz tényleg nem lett.

A "felszabadulás" után a gettó magas fakerítését lebontották. A zsidónegyed azonban nem népesült be újból. A hazatérõk kényelmesen elfértek a negyed egyetlen módos házában. Ezt zsidó háznak nevezték. A lakók fiatal, ám "életgyenge" férfiak voltak, a nõk–öregek–kölykök sehol.

A téma 1967-ben folytatódik. Ekkor állított be hozzám egy Magyarországon kódorgó lengyel ügyvéd Ryszard Czarkovsky, aki egy élõ magyar ügyvédre volt kíváncsi és valaki hozzám irányította. A hagyományos lengyel–magyar barátság fájának alkohollal való megöntözését követõen megállapodtunk abban, hogy egy hétig vendégül lát Varsóban, egy hétig pedig körbevisz Lengyelországon. [Warszavája volt, de ez egy más történet lenne...] A lényeg, hogy az útiterv összeállításánál a Mazúri Tavak helyett Auschwitz mellett döntöttem, mert beugrott a Kassa utcai kis krapekok problematikája. Hamar kiderült, hogy Auschwitz I. a zsidóirtásra utaló rekvizitumok ellenére kevéssé érdekes. A lelõhely Auschwitz II, azaz Birkenau. A rómaiak alkották meg a "genius loci" azaz a hely szelleme fogalmát. Nos e szellem rátelepszik az ember lelkére. [Próbáld ki. Egy Opellel hamarabb odaérsz.]

Nagy fotós voltam ekkoriban. A fekete–fehér kategóriában mindent tudtam, amit tudni lehetett. Kattogtattam derekasan. Az anyag még megvan. Itt most a benyomásokról.

A szárnyvonali sínpár befut a fõkapun. Hátsó kijárat nincs. Az egész egybõl a végállomás asszociációját kelti. A barakkok egy része még megvolt akkor. Az emeletes "ágyak" is.

Én csak egy-egy hónapig voltam nyári katonai táborlakó egyetemista koromban és jól emlékszem, mindig fostak jó páran. E tapasztalatok és a Birkenauban látottak alapján valószerûnek tûnt az elbeszélés, hogy ha valaki felül éjjel összefosta magát, alul legalább hárman négyen lettek szarosak. Az ilyen ember teher önmagának, de fõleg a környezetének. Neki is jobb, meg az ágytársaknak is, ha kiszelektálják mint "muzulmánt". Tiszta sor, a hulla nem szarik le senkit. Az ám! A hullák. Ez az igazi probléma! Hoess táborparancsnoknak, de másoknak is álmatlan éjszakáik voltak miattuk. [V.ö. Merle: "Mesterségem a halál."]

Az oroszok Katynban csak négy-ötezer lengyel tisztet lõttek kupán, aztán milyen hacacáré lett belõle, pedig még fenyõfákat is ültettek fölébük.

E gondolat jegyében keltenek figyelmet azok a berobbantott vasbeton építmények, amelyeket az "auschwitz legenda" gázkamráknak, ill. krematóriumoknak titulál. A tetõfödémeket olyan zseniálisan robbantották rá a romokra, hogy azok belsejébe legfeljebb egy görény tudott volna bemászni. Én mindenesetre nem tudtam, pedig iparkodtam. Így már csak egy kérdés maradt nyitva. Mi volt e masszív vasbeton létesítmények rendeltetése? A vita folyik. Mindenki azt gondol, vagy hisz amit akar. Szabad a gazda. Annyi biztos, a Kassa utcai kölykök sorsa elõttem nem tisztázódott, hiába warszaváztam Birkenauba. Egy civilizált társadalomnak a jó pásztor módjára kell bánnia báránykáival, azaz mondjuk Mihály napkor el kell velük számolni. A számadás a zsidócskák tekintetében nem stimmel. Ez nem jól van így. Gondolom, ezen nincs vita.

Most lépek egy nagyot. Az elõítéletrõl szólok. A Szabad Európa Rádió hûséges hallgatója voltam magam is, míg ment az adás. Egy éjjel félálomból Nagy Imre névére eszméltem Faludy verse ment. Egy hangulatkép maradt bennem. A lemenõ nap fénye megcsillan valamin. Mintha Nagy Imre cvikkere lenne. Meghatódtam. Ez ritka jelenség nálam.Annak hatására vettem meg uzsoraáron az akkor szamizdat kiadásban megjelent Villon fordítást. Késõbb délidõben egy exkluzív interjút hallottam Faludyval. Beszélt életérõl, recski élményeirõl, stb. Az emberi képzelet képpé formálja az élményeket. Ez nálam úgy mûködött, hogy a verstartalom, a fordítás és a hang alapján egy intellektuálisan magas homlokot, kék szemeket, tisztes [rendezett (!!)] ezüstösen csillogó hajzatot láttam a szenvedésektõl barázdált arcvonások fölött...

Késõbb elõkerítettem a verset. Idézek belõle.

"Azóta újra mellbeteg,
keszeg varrólány a nappal
s izzadt ringyók az éjszakák,
Ám néha félálmomban este
szemembe hull egy fény-nyaláb:
talán a láthatáron villan,
vagy a szomszéd utcán a villany,
de lehet, hogy a cvikkere."

(London, 1958. június)

Aztán hazajött. Mutatta a TV. Nyomban szegényebb lettem egy illúzióval. Egy zsidónak is ronda vén szatírt láttam, olyan sörénnyel, amellyel egy magára valamit adó boszorkány is nyomban hölgyfodrászhoz ment volna, ha megpillantja magát tükörben. El sem tudtam képzelni, hogy lesz "ebbõl" valaha magyar ember az én szememben. Azután mégiscsak az lett [dacára minden marhaságnak, amit azóta prózában (!) fecseg].

Megvettem ugyanis verseskönyvét. Címe "Test és lélek". Olvastad? Az alcím "A világlíra 1400 gyöngyszeme, Faludy György mûfordításai." Az antológia történetét maga Faludy írta, elõszó gyanánt. Grandiózus életmû önmagában ez a kötet. Az öreg akkor is halhatatlant alkotott volna, ha semmi egyebet sem csinál. És itt vetem fel azt, amit e levél alapkérdéseként akarok megjelölni. Mi késztet egy okos zsidót arra, hogy tõzsdézés helyett, senki által sem támogatva, senki által sem bátorítva, senki által nem dicsérve ölje magát azzal, hogy a magyar nemzet eszmekincsét gazdagítsa, idegen nyelven írott remekmûvekbõl magyarnyelvû remekmûveket alkotva? Tanúságtétel ez! Olyasféle, mint Angyal Istváné, hiteles tanúságtétel: a magyarsághoz tartozás megvallása. [Nemzeti szégyen az a szarakodás amit az öreg lakásügyében a hatóságok produkáltak.] Ha führer lennék, úgy járnék el vele mint a Führer az említett feltalálóval... Ámbár lehet, felsülnék vele, mert az öreg biztos ragaszkodna kettõs identitásához.

Faludy példáját annak a tételnek a bizonyítása végett iktattam ide, hogy a zsidóság, minden rossz és jó tulajdonságával együtt, a legproblémásabb emberfajta a világon. Ebbõl adódik azon viszonyrendszer végtelen bonyolultsága, amely õket a többi népekhez kapcsolja. A bonyolultat "sokszínûnek" is nevezhetjük. A zsidók abba hülyülnek bele, ha e sokszínûségrõl valaki fekete/fehér felvételt készít, és arra mondja "ecce homo". Akkor kezdenek köpködni, dühöngeni, fenyegetõzni, vagy egyéb rosszat cselekedni. Faji, vagy vallási hovatartozásának puszta felemlítése esetén is általánosító negatív értékítéletet vél felfedezni. [Mi sem örülnénk, ha a magyarokat mondjuk Orbán Viktor cselekedetei alapján ítélnék meg.]

A zsidó diaszpóra térképén Magyarországra jó nagy pötty esik. [Ráadásul a folt terjedni látszik.] Az együttélés velük adott, annál is inkább, mert a Budapest–Auschwitz relációban közvetlen vonatjárat nincs.

Azt persze senki sem gondolhatja komolyan, hogy az együttélés egy kedélyes piknikhez fog valaha is hasonlítani. Az egész inkább egy kemény alkudozáshoz hasonítható, amely sohasem ér véget. Ebben az alkuban mindkét fél saját, esetleg önzõ, érdekeinek érvényre juttatására törekszik. Az önzés határa a józanész. Persze tudom, az alkupozíciók, finoman szólva, nem egyformák. De ne hagyjuk magunkat! A zsidóságnak el kell gondolkodnia azon, érdemes e a közhangulatot tovább borzolni. El kell ismerni, nálunk már van "stadion antiszemitizmus" és létezik [az egyébként gyáva] értelmiség sunyi "szalon antiszemitizmusa" is. Ha egyes zsidók azt hiszik, hogy ez a legrosszabb, látogassanak el Ukrajnába, vagy Oroszországba. Ott tapasztalhatják az "utca antiszemitizmusát", amely kibírhatatlan, és amellyel szemben a "zsidó világhatalom" abszolúte tehetetlen. Egy személyes élmény kapcsán világítom meg, mirõl is van szó. Apám az Országos ügyvédi Tanács elnöke volt. Egy moszkvai utam alkalmával kapcsolatba lépett a Moszkvai Ügyvédi Prezídium elnökével és megbeszéltek egy találkozót. Ez létre is jött – egy utcasarki lámpa alatt... Vendéglátóm nejével jelent meg, ami nagy megtiszteltetésnek számított. A vendéglátást úgy kívánta abszolválni, hogy elvisz egy elõkelõ étterembe. Ehhez taxi kellett, lévén Moszkvában egy utca kb. olyan széles, mint amilyen hosszú nálunk. Akkor a moszkvai taxik még folyamatosan cirkáltak és a "rendelés" leintéssel történt. Hogy ne szaporítsam a szót, zsidónak látszó zsidó vendéglátómnak csak az ötödik taxi állt meg. Az elsõ négy "kirekesztõ" módon viselkedett, azaz vagy beintett, vagy káromkodott, vagy röhögve húzott el a járda mellõl, amikor vendéglátóm a kilincs felé nyúlt. A medvetermetû ember arca lilás vörössé vált és egész testében remegett a dühtõl. Ez még a SZU-ban volt. Gondolom, nem tévedek, ha azt gondolom, azóta sem javult a helyzet.

Nem tudom, hogy Hegel zsidó volt-é, avagy sem. Az viszont tény, hogy a zsidó lét és gondolkodás nem egyszerûen dialektikus, hanem maga a dialektika. Ford "A nemzetközi zsidó" c. könyvében [ezt biztos olvastad] egy világméretû zsidó összeesküvést vizionál, és azt tételezi fel, hogy az ellentétes oldalon egymással harcoló zsidók voltaképp egy sajátságos szereposztás alapján "játszanak" Ezt én nem tudom kizárni, de valósága sem bizonyított "perrendszerûen". Egyszerûen arra gondolok, hogy a zsidó "népen belüli ellentétek" olykor végzetesen valóságosaknak látszanak. Nem hinném, hogy Bernstein "kamuból" próbált volna hülyét csinálni Marxból. Az ilyesmit a zsidók komolyan gondolják. Rabint is "tényleg" agyonlõtték. A bátor izraeli sasok lelkiismereti lázadása is véresen komolynak tûnik. [Olyan masszírozásnak elõdeik Lufwaffe kebelén belül biztos nem voltak kitéve, mint ezek a bátor emberek. Kérdés, akad e egy izraeli Göring, aki kiáll a fiai mellett?]

Megint egy személyes élmény. Egy barátom van, negyedszázada, zsidó. Velem szemben nem érzékeny és elvisel tõlem olyan beolvasásokat, amelyekhez képes ifj. Hegedûs Lóri kirekesztõsdije pimfli. De nem errõl van szó. Barátom barátja Amerikába szakadt. Majd összehoztak egy bizniszt Magyarországon. Egy flekkenpartira voltam hozzájuk hivatalos. A tûzgyújtással barátom annyit idétlenkedett, hogy eltanácsoltam a kertbõl. Bement barátjához. Bent valami nézeteltérés támadhatott. Paprikavörösen jött ki ugyanis és a következõ kijelentést tette. "Látod, az ilyen rohadt zsidókat kellett volna Auschwitzban elégetni!" A vicc, hogy akkor egyáltalán nem viccelt. Nem is vette rossznéven, hogy én meg rohadt fasisztának neveztem, persze viccbõl.

És kik prezentálják a zsidókkal szemben felhasználható történelmi, politikai tényeket, érveket, ha nem az antiszemita szemiták? Tudnék néhány eklatáns példát említeni, de már unom az írást.

* * *

Vissza a kiinduló pontra. Kultúrállamokban a bíróság megsértése fõbenjáró bûnnek számít. Súlyos büntetés jár érte. Fellépéseddel megsértetted a bírót. Szerencséd, hogy nem Amerikában tetted. A bírói elfogultsággal szemben igénybe vehetõ védõi eszközöket törvény szabályozza. Ha tudtad, hogy a bíró zsidó és komolyan gondoltad, hogy emiatt elkaszálja védenceidet, kizárási kérelmedet elõterjeszthetted volna diszkrét módon, azaz írásban a tárgyalás elõtt. Te egy mutatvány kedvéért egy nõt emberi és nõi mivoltában aláztál meg a TV. nyilvánossága elõtt. További hülye ötlet volt a Pallagi-kihallgatáson talárban megjelenni. Mundérod becsületének védelmére kollegáid részérõl aligha számíthatsz.

Javaslom, végy egy csokrot, és ha nem rúg ki, nyújtsd át a bírónõnek.

Gyula
Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2017-01-02 20:28
Lehet, hogy Laci hirtelenhalála a véletlen mûve, de két közeli munkatársa, morvai is gaudi zsidók mentették a helyzetet.

Ez meg itt éppen Gyula honlapjára mutató kép.

szeszak.hu/Comment/Kommentarok/Orok%20zsido/jw-all.jpg
329 #2 gutai zub
- 2017-01-03 08:31
tanulj meg disztingválni

Nagyon átlátszó és nyálas viselkedés az, ha egy meghatározott faji és kulturális közösségrõl beszélve összemossuk az egyént a közösséggel.
Ez olyan mintha valaki a bantu négerek tulajdonságait boncolva, kijelentené: igen a hajuk általában mindegyiküknek fekete, de én ismertem egy vörös hajú bantu négert is.

itt kell disztingválni
238 #3 bivaly
- 2017-01-03 16:04
Imre !

Örülnék, ha konkrétabb lennél. Nem pontosan értem a miértet, nem szó szerint értem, (dadogok itt), szóval örülnék ha irányba tennél. Sokszor elolvastam Szeszák úr blogjait, (mert miért ne), aztán volt néha amikor vissza néztem az elejére, hogy miért nem értem a végét sem ? Azért tetted be, mert ez is egy a nem egészen érthetõk közül ?
Megjegyzem, olaj akták ide, meg olaj akták oda, a Szovjetúnióban nem mindenki volt szeretett vendég, sõt, nem szeretett vendég sem ! Hogy mik ki nem derülnek ?
4 #4 Posta Imre
- 2017-01-03 17:48
Bivaly, miért miért? Intuitíven vagyok tudatos "tudós". Bár lehetne Laci, vagy Gyula személye, vagy akár a zsizsik kérdés a fontos, ezeccer ez nem ziccer. Gyulával sokat leveleztünk és persze qvaanyáztunk is és jól teszi ha nem állok már vele szóba, ahogy õ se velem, se nélküled. Még bocsánatot is kért gyönge pi-lanatában ezért: http://www.szesza...mpanya.htm Belátta, mekkorát tévedett! Nagy erény! No nem velem, hanem vona-zazrival és a jóbikkal kapcsolatban. Nem ragozom ezt, mert úgy vagyok már vele, hogy aki nagy dolgokban téved, annak kis dolgokban bármennyiszer is lehet igaza. Nincs jelentõsége. Majd molnár f-nek elmondja interjúban. Én paraszt vagyok, õ meg örök köztisztviselõ és ez igencsak éket vert közénk. Okfejtései logikusak, helyesnek tûnnek, de végkövetkeztetései - szerintem- végzetesen tévesek. Öreg már, reménytelen, hogy megváltozzék.

Graspik is jó kérdés. Még 2009 tavaszán, vagy 2008 õszén a jóbik rendezett egy elõadást ...nem-nem, megvan a plakát is: users1.ml.mindenkilapja.hu/users/adjonazisten/uploads/DVD18.jpg szóval a fõrendezõ schön péter (akkor már kezdtem kapiskálni mi a jóbik és kik ezek és óvatosan jelezte is, hogy ne nagyon legyek kemény (ne zsidózzak, ha nem kötelezõ) a "pénztáros" volt és õ adta át Grespi üdvözletét, hogy sajnálja, de nem tudott eljönni, de üdvözöl. Érdekes, de nemrég szintén kaptam egy ilyen üzenetet, bár akkor még élt Laci. ...

Szóval nem ez a kérdés.

Van két "jogász" bizonyos szerepkörben és egyik elköveti a bíró lezsidózását a másik meg menti a "menthetõt", bár mára Gyulánál jobban talán csak itt megy a "zsidózás", bár ez is lehet relatív.

Laci gyorsan "patkolt el". Engem Ekrem-Kemálra emlékeztet. Takarítják a pályát. A potenciális vetélytársak, irányíthatatlanok, vagy éppen a bekötöttek és még potenciállal rendelkezõk "tûnnek el".

Lipusz Zsolt halála is beleillik a sorba, de biztosan tévedek.

A dolog logikája érdekel sokkal inkább, mert a személyek nem hagynak már bennem kétségeket. A döntéseket hozók és kivitelezõk fejébe már bevertünk pár csákányt. Elfogy lassan a 7 törpe.
238 #5 bivaly
- 2017-01-03 19:10
Imre !

Nem téged piszkállak, csak a dolgot. ( A dolgot magát !) Tudom, hogy Grespik csak hivatkozási alap. Az élet meg véges, lehet, hogy ma írok, azután soha többé !? Nem tértél ki, már ha többet tudsz, arra a nem csekély lényegre, mint a SZU beli kis történet. Azért az az én szûk paraszti logikám szerint a kulcs. ( Is lehet ?) Meg apuka beosztása ( mi a fene ?), meg Auschwitz a "látottakkal"( mára hol van ?), szóval Gyula bátyánk , óh mint oly sokan, többször oda-vissza rohangál a damaszkuszi út zsákutcájában ! Szóval, csak szerettem volna "csibészkedni"! A dörgést ismerem, ma én, holnap te, holnap után meg majd megmondják, hogy ki ! Szó elszáll, írás megmarad, ez ugyan rám is vonatkozik, de nekem nem kell sem helyreigazítanom, sem bocsánatot kérni senkitõl ! Mint írod is, kis dolgokban lehet tévedni, nagyban soha ! És ez nem csak ész kérdése, hanem a jellemé is ! Szóljál, ha tévedek ! Ja, és ez nem kis dolog ! Áhh, beszélek itt össze-vissza, és még a körmömet sem reszelem, le van vágva rövidre. Úgy egészséges.
4 #6 Posta Imre
- 2017-01-03 19:34
Bivaly, amire utalsz, az az írás derekát képezi. Én is voltam a SZU-ban egyszerû senkiként és nem is találkoztam senkivel, akit emlékezetemben bármilyen felhanggal lehetne aposztrofálni. Utaltam Gyula hátterére és mi tagadás bennem viszolygást kelt az ilyen "polgári élet", mert ez egyenértékû a zsidó által diktált "tempo". Bevallom, én nem olvastam korábban soha és nem is tudtam mikor a könyvem "írtam" sem, ki õ, így nem kellett megfelelni semmilyen elvárásnak. Azóta többet hallottam olyasmit, ami megerõsített ösztönös távtartásomban. Még kiderülhet, hogy ha õ nem is, de a rokonság érintett a fajság kérdésében. Márai mellé is került zsidó asszony, Adynak is szeretõ...meg a hököm tudja mit meg nem tettek, tesznek még cionék a gyalázat érdekében.

Ha õszinte lehetek, még Szabó Dezsõ nagypolgári háttere is sokat árnyékol írott kivetülésén. Már nem tudok "el-vona-tkozni" a szöveg és a szövegelõ személyének meg-ismert (feltételezett) archetipusa közt. Tán ez a legnagyobb "hibám" a többi sokkal nagyobb közt.
238 #7 bivaly
- 2017-01-03 19:51
Imre !

Szabó Dezsõt megvédem. Nem párnák közt ágyban halt meg, nem véletlen tetted be karácsonykor. Nem járt a damaszkuszi úton ! Egyenesen ment a saját útján. Meg is lett a jutalma. Márai más torta. Szeretem, de szkeptikusan, és kritikusan. Mit is írtál az idézetéhez ? Hogy nem értesz vele egyet, finoman fogalmazva ? Szerintem meg hazudott a hazáról. Ez lett a büntetése, lelkiismereti okokból elkövetett öngyilkosság. Jó író volt, de gyenge ember. Ady rongy emberré lett, megajándékozta õt az Isten mind ezért, megkapta a "Héja nász az avaron" jutalmát, a vérbajt ! Csak összevetésként, ki indult honnan, hová ért, és mit tett ? Tormay Cecil sem a szegénynegyedbõl érkezett. Politikai tévedései az "érkezésébõl" adódtak, de azért igazat írt ! Nem is kapott Nobel díjat !
Ha gondolod folytathatjuk, kivételesen élvezem a "beszélgetést". A hülyék hál' Istennek, még szabadságon vannak.
4 #8 Posta Imre
- 2017-01-03 20:09
Bivaly, ezért mertem "hozni". Igen, egy tiszta léleknek úgy kell meghalni, mint Dezsõnek is! Régi visszatérõ képem, hogy semmim nincs a puszta létezésen túl és úgy várom a véget egy kalyibában, tanyán, koldusként, hogy nincs mit felrónom sem magamnak, sem másnak. De ezt nem mondd el senkinek!

Az asszony, aki ezt a képet egyelõre bearanyozza, keretbe foglalja és nem enged kiesni a mostani szerepembõl, de úgy vélem, a valódi "énem", az elõbb felpingált.

Hamvast is sokat olvastam sok éve. Túltettem rajt magam, de õ is kiböjtölte bûneit, ha nem tévedek. Kisebbnek lenni a legkisebbnél....ennek nagyobb vonzereje van, mint az összes gravitációt együttvéve.
238 #9 bivaly
- 2017-01-03 20:46
Imre !

Hamvasnak az az érdeme, hogy nem tolakszik, nem akar "megmondani", csak eléd teszi mások "megmondásait", hogy válogathass . Ezt nagyon értékelem benne, mert evvel serkent a legnagyobb filozófiára, magyarul gondolkodásra késztet. Egy valódi filozófus nem saját agymenéseit erõlteti a világra, hanem megpróbálja kibogozni, és kibogoztatni másokkal, saját és mindenki gondolatait, eléd tesz egy filozófiai svédasztalt, tessék válogatni ! És ebbõl ki kell zárni sokakat, akik erõs hátszéllel nem téveszméket, de a halál lehelletét osztották, és osztják, hiteltelenül hitelesen !
És most helyére került a Szeszák cikk ! Ugyan nem a halál lehellete, csak nem biztos, hogy kijutsz vele az erdõbõl . Ritkán esik meg, hogy így "szót váltunk", de jól esett. Nem volt "zavaró körülmény".
118 #10 keepfargo
- 2017-01-03 21:39
Gyula bá´-nak az lehet az egyik gondja az objektivitás keresése közben, hogy nem szabadul a szubjektivitástól véglegesen, hanem csak idöröl-idöre. Úgy meg nem igazán kóser a müsor.
Az ö szubjektív, egyéni élménye (akár a berobbantott betonszerkezetet veszem, amit esetleg gákamrának nézett - a lengyel vodka hatása sem elhanyagolható - akár a moszkvai taxisok semita/kazár-fóbiáját ) megáll az egyedi élménynél, mint elemzési alapnál.

Ahogy ö megéli Faludyt és életmüvét, az is az ö szubjektív élménye. Miért kellene különösen magyarnak lenni ahoz, hogy müfordítson valaki? Nem elég, ha magyar az anyanyelve? (Ami ugye nem garancia semmire ebben az évszázadban már..)
Karinthy is kiváló fordító volt, igaz hogy büntetve nem volt, meg Trianon fájt neki, és a baráti köre nem elsösorban zsizsikekböl tevödött ki, de ahogy Tamási Áron fejezte ki egyszer: "a magyar föld porától nem dugult el az ö orra lika."..
Minden relatív: Karinthy Ferenc jól meglovagolta a zsizsik felmenö hullámát 45 után (Budapesti Tavasz -egy jókora kamu ; meg is filmesítették), és jobban megélt apja asztalának morzsáibol, megtoldva a faji hovatartozás elengedhetetlen elönyeivel, mint Frigyes maga.
Ezt a K.F.-es kerülöt csak azért teszem, hogy igazoljam; egy írót (vagy kettöt) megítélni sokféleképpen lehet, de teljes objektivitással talán soha, arra pedig ezek a megítélések nem alkalmasak, hogy kivételes természetüknél fogva mentségként szolgáljanak egy bünös többségnek, amelyhez ök maguk vagy tartoztak vagy nem tartoztak.

Byula bá´jobban tenné, ha következetesebb maradna írásai többségében használt hangjához, elveihez, söt az azokban idézett vagy feltárt tényekhez.
Például ahogy Szolzsenyicin utolsó remekmüvét, az Együtt c. kétkötetes munkát kommentálja, az legalábbis bizonyos ellentétben van az itt olvasott levélbeli elképzelésével; a magyar-zsidó együttélést illetöen.
Az Együtt (I.kötet: oroszok és zsidók a cárizmusban; II. kötet: oroszok és zsidók a kommunizmusban) DrSzeszák szerint, aki olvasta, megérdemelné ezt az alcímet: Nem megy.
Szolzsenyicin tudta ezt, de nem írta; Gyula bá´irja, de nem tudja?

Vagy ha tudja, miért ajánlja nekünk az együttélést?

Valaki súgott neki? Csak nem Molnár F...Árpád?

(Már az sem lepne meg, ezek után...)

Az aztán, hogy jogász létére latin tudásával füszerez, még nem mentség a szubjektivitás csúcsához: a "hely szelleme" neki mást mond, mint egy másik szemlélönek. Ugyanúgy, ahogy a "végállomás" illúziójából még nem következik mindenki számára hogy egy sínpáron mindkét irányba ne indulhatna vonat. (Az hogy visszafelé nem indult, nem a németeken múlott - hanem a szövetségeseken és az orosz hadvezetésen. Vagy ha pontosabb akarok lenni, a háttérhatalmi döntésen; amelybe belefért a zsidó hitsorsosokra ráijesztés, mert másképp nem hagyták volna el Európát - még a jövöbeli Izrael délibábjáért sem...)

Végezetül pedig nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett, hogy a zsidóság, mint olyan, nem meghatározható; mert mint nemzet csak Izrael "megalkotása" óta létezik (a palesztinok tragédiáján keresztül), mint vallás nem érvényes a többségre nézve, mert a hithüek kevesen vannak, mint kultúra nem definiálható, mert kozmopolita törekvései vannak nemzetiek helyett, s végül nyelvi kérdésekben is teljes a zürzavar; héber, jiddish, angol vagy magyar, esetleg "ukrán" ?
Vagyis a zsidó nem hagyja magát meghatározni, de azt természetesnek veszi, hogy ö határozzon meg másokat, s ha lehet, mindenkit.

Na, ebböl van, volt, és lesz a Baj....nem akkora, mint ami Tata mellett van - annál (és nem attól!) valamivel nagyobb...
238 #11 bivaly
- 2017-01-04 07:23
Kedves keepfargo !

Vissza térve a kiinduló témához, remek összefoglaló, kis áttekintése közelmúltunk elnagyolt, elhallgatott valóságáról, mint lényegtelenrõl, pedig a leglényegesebb. A "Budapesti tavasz" a legaljasabb politikai hazugságok egyike szerintem. A megítéléséhez sajnos bizonyos kort meg kell érni, hozzá ismereteket is szerezni. Teljesen egyenértékû Einzeistein " A Téli Palota ostroma", filmjével. Egyik a másik következménye. És Szeszák ott jön ide, hogy gondolatmenete ezen a tengelyen forog, és levelében Grespik ellen azt hozza fel érvként, amit jelenleg saját honlapján hangoztat. Erre szoktam mondani, hogy a damaszkuszi út körforgalmában idõnként letér, majd kerülõ úton vissza, mivel folyamatosan eltéved. Molnár F Árpád, a húú de kurva nagy keresztény, meg tényfeltáró !? Szeszák bá' jóbarátja, vagy harcos társa, ahogy tetszik ! Mellé Fóris Eszter, a szabadság jogok élharcosa desszertnek. Szeszák bá' úgy tesz, mint akinek nincs múltja, csak jelene. Ez meg kicsit nagyon kevés. A múltunk, kapcsolat rendszerünk, barátságaink, és ellenségeink határozzák meg, hogy kik vagyunk jelenleg. Jóhiszemû tévedései lehetnek a múltunknak, csak vannak határai a jóhiszemûségnek. Akinek meg magyarázkodni kell a múltja és barátai miatt, megette a fene. Szeszák úgy lépi át múltjának egyes darabjait, mint ha nem lennének. Evvel együtt vannak pontos és jó írásai is. Viszont ez a kettõsség elgondolkodtató.
118 #12 keepfargo
- 2017-01-04 10:15
bivaly
Az elsö szótól az utolsóig egyetértek.
Ez nem lehet a véletlen müve; mint ahogy semmi más nem az.
4 #13 Posta Imre
- 2017-01-04 15:11
És mégis mozog a lég!
118 #14 keepfargo
- 2017-01-04 18:20
Imre
Az a csoda, hogy csak ekkora szelek vannak. Tudjuk-e egyáltalán, pontosan, milyen fordulatszáma van anyánknak?
Na, azér´!!

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 1.27 másodperc
3,318,077 egyedi látogató