Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Ellenõrzött internet, kijárási tilalom, kitelepítés jöhet Magyarországon-Frissített

BelföldEllenzék? Hol? Itt az lesz, amit "Putyin" akar, oszt jóccakát! Az ellenzék nem fogja hagyni, hogy Orbán Viktor a terrorellenes intézkedések mögé bújva visszaélhessen a hatalmával.

Frissített

Az új javaslat alapján azonban csak a kormány hatáskörébe tartozna a terrorveszélyhelyzet kihirdetése, még a köztársasági elnök beleegyezése sem szükséges, csupán tájékoztatni kell az intézkedésekrõl.

Ráadásul sem a terrorfenyegetettség, sem a terrortámadás esetén nem feltétel a fegyveres vagy erõszakos elkövetés, tehát a kiberterrorizmusnál is alkalmazható az új állapot.

Egy ember kezében a hatalom?

A Fidesz szerint azért szükséges a kormány felhatalmazása, mert veszélyhelyzet esetén azonnal reagálni kell. „Például a nyári szünetben mire összehívják a parlamentet, és megvitatják a helyzetet, addigra már rég eltûnnek a terroristák” – mondta. Ha a döntéseket a köztársasági elnöknek kellene jóváhagynia, azzal pedig egy ember kezébe adnánk a hatalmat, és „a mi rendszerünk nem ilyen” – magyarázta.

A Simicskó honvédelmi miniszter úgy látja, hogy a módosításnak hála az emberek biztonsága még szélesebb körben garantálható lenne.

Utólagos tájékoztatás a visszaélések ellen

Az ellenzéki pártokat aggasztja, hogy a módosítás révén a kormány felett senki semmilyen kontroll nem gyakorolna.

Mi számít terrornak?

A Kettõs Mérce blog összeszámolta, hogy az elmúlt két évben ötször került elõ a terror fogalma kormánypárti megszólalók részérõl: a TEK által elkapott, állítólag Orbán Viktor elleni merényletre készülõ nyugdíjas korú emberek, a régi fegyvereket gyûjtõ fiatalok, a röszkei határon áttörõ terroristák, és a Fidesz-székházat megdobáló netadó elleni tüntetõk kapcsán.

Illetve terrorcselekményre hivatkozva indítottak eljárást Rózsa Milán és Barabás Richárd ellen is, akik a paksi bõvítés ellen tiltakozva felmásztak a köztársasági elnöki palotára, és ott leszedték a zászlókat.

------------------------------------------------------------------------------------------

A szükségállapotnál gyengébb, de az általában természeti katasztrófáknál elrendelt veszélyhelyzetnél megszokottnál szélesebb körû beleszólást engedne a kormánynak a honvédség terrorizmus elleni bevetésére és egy sor speciális szabály alkalmazására az újabb alaptörvény-módosítás.

Újabb, az eddigiek mellett elrendelhetõ rendkívüli jogrend, a terrorveszélyhelyzet bevezetésére hatalmazná fel a kormányt az alaptörvény tervezett kormánypárti módosítása, ami már a hatodik változtatás lenne a sorban.

Az Origo úgy értesült, hogy a délutáni ötpárti egyeztetésre készített tervezet szerint a terrorveszélyhelyzet a szükségállapotnál gyengébb, de az általában természeti katasztrófáknál elrendelt veszélyhelyzetnél megszokottnál szélesebb körû jogkörökkel ruházná fel a kormányt.

Mindezt az ötpárti egyeztetés után - a két kormánypárt mellett a Jobbik és LMP képviseltette magát, az MSZP távol maradt - megerõsítette Gulyás Gergely, az Országgyûlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke is. A politikus azt mondta,a kormány olyan alkotmánymódosítást javasol, hogy önálló tényállás legyen a terrorveszélyhelyzet.

Gulyás Gergely az Origo elõzetes információinak megfelelõen nyilatkozott arról is, hogy a terrorveszélyhelyzetet két hónapra lehet elrendelni. A fideszes politikus jó esélyt lát arra, hogy a módosítás megkapja a szükséges kétharmados többséget az Országgyûlésben.

Felfüggeszthetnek törvényeket

Még az ötpárti egyeztetés elõtt jutott az Origo a részletek birtokába. Eszerint a kormány által készített tervezet úgy szól, hogy a kabinet a terrorveszélyhelyzetben olyan rendeletekkel kormányozhat, amelyekkel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, hatályos jogszabályi rendelkezésektõl eltérhet, valamint más rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

Gulyás Gergely az ötpárti egyeztetés után megerõsítette az Origo azon elõzetes értesülését is - miként azt egyébként Simicskó István honvédelmi miniszter elõre jelezte is - terrorveszélyhelyzet esetén bevethetõ lesz a honvédség is - feltéve, ha a rendõrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendõ.

Úgy tudjuk azonban, hogy az elõterjesztés nem fejti ki, mi "a nem elegendõ".

Új kihívásokra hivatkoznak

Az Origo úgy tudja, hogy a délutáni ötpárti egyeztetésen a kormány és a kormánypárti politikusok a terrorizmus jelentette új biztonsági kihívásokkal indokolták az alaptörvény-módosítás szükségességét. Erre utal információink szerint indoklásában a módosítás tervezete is.

A következõ a szükségállapot

Úgy tudják, a tervezett alaptörvény-módosítás elõkészítõi úgy ítélték meg, hogy önmagában egy terrorfenyegetés vagy esetleg egy-egy már megtörtént, de elszigetelt hatású terrorcselekmény nem indokolja a legszigorúbb rendkívüli jogrend, a szükségállapot bevezetését, erre lenne jó "majdnem szükségállapotként" az újonnan az alaptörvénybe emelni tervezett terrorveszélyhelyzet.

A szükségállapot azonban a következõ lépcsõ. Ez akkor válhat indokolttá, ha több olyan súlyos támadás történik, ami már tömegesen veszélyezteti az állampolgárok életét vagy az állam alkotmányos rendjét. Ebben az esetben már indokolt a szükségállapot bevezetése, amikor a döntési jogkörök az államfõhöz kerülnek, és az állam mûködése rendszerszinten megváltozik.

Bármire képesek lehetnek?

Az alaptörvény-módosítás kiegészítéseként természetesen a részletszabályokat a vonatkozó ágazati törvényben szabályozzák ilyenkor. Az Origo információi szerint a terrorveszélyhelyzet esetében alkalmazható speciális szabályokat a kormány a honvédelmi törvényben rögzítené, mintegy kéttucat ponton adva többletjogosítványokat a kabinetnek.

Így például terrorveszélyhelyzetben a kormány korlátozhatja, befolyásolhatja a médiatartalmakat, üzemanyagok és más termékek fogyasztását korlátozhatja, elrendelhet speciális terrorelhárító intézkedéseket, a nemzetközi egyezményektõl eltérõ határforgalom-ellenõrzést vezethet be, ellenõrizheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalmat, elrendelhet kijárási tilalmat, betilthatja a tömegrendezvényeket, dönthet nagyobb területekrõl az emberek kitelepítésérõl is.

Ami a fenti részleteket illeti, ezekrõl Gulyás Gergely nem beszélt az ötpárti egyeztetés utáni. Annyit mondott, hogya Jobbik és az LMP konstruktívan állt a kérdéshez, támogatást mutattak, a részletekben azonban voltak viták. A politikus kérdésre közölte azt is, hogy a Fidesz minden olyan felvetést támogat, amely az önkéntes alapon szervezõdõ haderõ megerõsítését teszi lehetõvé.

A Jobbik alapvetõen támogatja az alaptörvény azon módosítását, amely önálló tényállásként bevezetné a terrorveszélyhelyzetet, ám az errõl szóló kormányzati tervezetrõl egy héten belül alakítja ki álláspontját a párt - ezt Novák Elõd, az ellenzéki párt alelnöke mondta az egyeztetés után.

Az LMP nem adja a hozzájárulását ahhoz, hogy a kormány terrorveszély esetén parlamenti felhatalmazás nélkül vezethessen be különleges jogrendet, korlátozva ezzel az emberek alapvetõ jogait - közölte Schiffer András, az ellenzéki párt társelnöke, hozzátéve: pártja tisztában van az új európai biztonsági kihívással.

Az ötpárti egyeztetéstõl távol maradó szocialisták - kérésük ellenére nem küldte meg elõre a kormány a tervezet szövegét - utóbb úgy értékeltek, hogy a kormány látszatintézkedésekkel ködösít. Tóbiás József pártelnök szerint valódi intézkedésekkel kellene az emberek biztonságát növelni. Ezt az MSZP is támogatja, de azt nem fogja hagyni, hogy Orbán Viktor a terrorellenes intézkedések mögé bújva visszaélhessen a hatalmával. Jelezte azt is: a szocialisták a témában saját javaslatot írnak.
Link

Hozzászólások

30 #1 osmagyar
- 2017-01-07 19:27
Ha már ilyen intézkedési tervek felmerültek, akkor alkalmazni is fogják! És ha véletlenül nem jönne össze a terrorveszély, akkor csinálnak...
4 #2 Posta Imre
- 2017-01-07 20:03
Kegyvesztett rendõrökbõl csinált parancsnokokat Pintér

Korábban kegyvesztett rendõrökbõl csinált börtönparancsnokokat a belügyminiszter. Szombathelyre az a Dömény Sándor került, akit egy korrupciós ügyben játszott szerepe miatt mentettek fel korábbi hivatalából. A tiszalöki fegyintézet parancsnoka pedig az a dandártábornok lett, aki tavaly októberig még a gödöllõi rendõrkapitányságot vezette. http://hirtv.hu/a...er-1380043


Rejtély övezi a határõrök betegségét
Még mindig nem derült ki, hogy miért betegedett meg több mint száz rendõr a déli határszakaszon.http://faktor.hu/...e=hirstart
30 #3 osmagyar
- 2017-01-08 06:32
Kegyvesztett rendõrbõl parancsnok = gondolkodás nélkül mindent végrehajtó fidesz csicskások. Felelõsségre vonáskor arra hivatkoznak majd, hogy parancsra tették.
238 #4 bivaly
- 2017-01-08 07:03
Azért ezt a "parancsra tették" folyamatos és pejoratív felemlegetést nem nagyon kéne újrázni, mondhatni állandósítani. Egy katonai, vagy rendõri szervezet nem egy hétvégi piknik, ahol a kínált lehetõségeket használja, vagy sem.
Akik folyamatosan szemére vetik a nekik nem tetszõ szervezeteknek, hogy az ott lévõknek meg kell tagadnia a parancsot, csak mert õ úgy látja helyesnek, annak a legcsekélyebb fogalma sincs, hogy mi a fegyelem, a rend egy fegyveres hivatalos testületnél. Szeretném azt látni, hogy a kívülrõl bedumálók hogyan nem teljesítenék a parancsot alkalom adtán, ott bent !? Mind ezt azért, hogy a ló másik oldalára ne essünk már át ! Fõleg olyanok írnak ilyen hülyeségeket, mint érv, aki hadsereget, vagy bármilyen hivatalos fegyveres testületet csak moziban látott.
30 #5 osmagyar
- 2017-01-08 07:18
Bivaly! Az elsõ esetnél valószínûleg senki nem tagadja meg a számára elfogadhatatlan parancsot, de aztán nyugodt körülmények között át lehet gondolni a helyzetet és lehet dönteni a hogyan továbbról. Aki továbbra is ott marad és végrehajt olyan parancsot is amire nem szerzõdött, arra nincs mentség. Én így gondolom. Abban viszont igazad van, hogy hadsereget vagy fegyveres testületet csak moziban láttam :).
2 #6 gerry
- 2017-01-08 09:10
osmagyar - gondolkodtál-e már a parancs fogalmán?

1. - Aki elfogad egy egy hierarchikus szervezetben egy pozíciót annak többé nincs önálló döntési joga, amennyiben egy felette álló parancsba adja mit kell tennie. (Sorállományuként még az sincs, hogy "elfogad" egy helyet mert rendszerint XY törvényre hivatkozva besorozzák.

2. - Régi de napjainkig is érvényes közmondás; ha megparancsolják neked, hogy fesd be az eget akkor nem azt kérdezed; hogyan hanem azt, hogy milyen színüre.

3. - "Boldog békeidõkben" a katonaság elviselhetõ, többnyire mindenki túléli a szolgálatot (Apropó; "szolgálat" - ugye értelmezhetõ?) Egy eszkalálódott helyzetben megváltozik a helyzet: Parancsba kapod, mit kell tenned. (Aki volt katona az ezt is ismeri: "A parancsot ne b@zd meg mert csak szaporodik" ) Egy parancsot megtagadni nem lehet. Ha valaki mégis megteszi akkor viselnie kell a következményeket. Azok pedig nem ugyanolyanok akkor ha "örömkatonaként" vagy pedig "éles helyzetben" történnek meg.
Évek alatt sokat olvashattunk arról a világhálón, hogy hazaárulók vannak közöttünk, mégis - következmények nélkül - élnek mint "Marci hevesen" - azonban ha ezt egy háborús helyzetben állítják valakirõl, könnyen lehet, hogy statáriális bíróság elött kell felelnie "árulásáért" és az itélet halál. Akkor is ha igaza volt.

A moziban (idõszakonként - két vagy három évenként - egészen jól elkészített filmekben***) látható mentalítás nem mindenkinek érthetõ. Aki "Princ a katona"-n", "Bors örmester"-en vagy az "Egy óra múlva itt vagyok" ... stb. sorozatokon nevelkedett, el sem tudja képzelni mit jelent extrém helyzetben szembenézni önmagával esetleg a halállal... Az ember életösztöne sok mindent felülbírál. A "túlélés" az egyik legerõsebb és legkövetkezetesebb hajtóereje az emberi pszichének. "Életuntak"-nak, megtört karakterü embereknek ez a tulajdonsága eltünik, feladják a "harcot".
Az a néhány ezrelék aki képes tartósan és következetesen szembemenni az árral - többnyire konok, megalkuvásra képtelen, erõs önfegyelemel rendelkezõ karakter. Feltéve ha a fájdalomküszöbe is magas, és erkölcsi hozzáállása is bírja a gyürõdést olyan helyzetbe kerülhet, hogy potenciális ellenfélként vagy megpróbálják megtörni, amennyiben nem sikerül akkor megsemmisíteni.

4. - Ezt azért hagytam a végére mert senki nem gondol arra, hogy egy "parancsmegtagadás" többnyire a vele együtt szolgáló társakkal való szolidarítás megtagadása is. Nevezzük úgy, hogy a "véd- és dacszövetség" szubjektív felülbírálása.

...mára ennyi.



[i]*** akár amerikai is lehet.[/i]
4 #7 Posta Imre
- 2017-01-08 09:20
Gerry ez jó összefoglalás. Azért ez volt régen. Ma már nem van ez. Szívesség van. nem vicc. "Régen" a parancsnok azért tiszteletnek, vagy legalábbis utálatnak, vagy félelemnek örvendezhettek. Mára a parancsnoki állomány egy mocskos rohadt banda...érts: kivétel nélkül.

Ezeket felülrõl zsarolva fogják. Nincs apelláta és nem a katonai fegyelem miatt, hanem a zsarolhatósági potenciál okán.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.97 másodperc
2,968,229 egyedi látogató