Kurt Graulich a törvényhozás alsóháza, a Bundestag honlapján közzétett jelentésében megállapította, hogy az NSA a német szolgálattal folytatott munkát szabályozó megállapodáson túlterjeszkedve "meglepõen nagy számú" német célpontról, és "nagyon nagy számú" európai célpontról igyekezett adatokat szerezni.
A megállapodás terrorellenes erõfeszítésekrõl szól, és a bajorországi Bad Aiblingban mûködõ lehallgatóállomásra vonatkozik, amelyet még az amerikai szolgálatok építettek és üzemeltettek, és a német hírszerzõ szolgálat (BND) csak 2004-ben vett át.

Az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) megtarthatott egy összekötõi irodát az állomáson, a BND pedig éveken keresztül átfésülhette Bad Aibling rendszereit, adatbázisait az amerikai partnertõl milliós nagyságrendben kapott keresõkifejezések - úgynevezett szelektorok, például mobiltelefonok száma, e-mail-címek és számítógépek azonosítására szolgáló IP-címek - alapján.

Az idén tavasszal a német sajtó - elsõként a Der Spiegel címû hetilap - kinyomozta, hogy az NSA európai politikusokhoz, uniós intézményekhez, tagállami kormányokhoz, német és európai cégekhez köthetõ keresõkifejezéseket is átadott a BND-nek, és még az Edward Snowden által leleplezett titkos adatgyûjtõ programjai körül kirobbant botrány közepette is, egészen 2013 nyaráig folytatta a megállapodásba ütközõ és német érdekeket sértõ gyakorlatot.

A kormány a sajtójelentések nyomán kérte fel a szövetségi közigazgatási bíróság volt bíráját az eset feltárására. Kurt Graulich júliusban fogott munkához és nagyjából 40 ezer olyan szelektort vizsgált meg, amelyek lefuttatását a BND a 2002-es egyetértési megállapodásra hivatkozva megtagadta.

A Graulich-jelentés megerõsíti a tényfeltáró cikkek állításait. A jelentésnek van egy bizalmas minõsítésû változata is, amelyet a kormány és a BND-NSA együttmûködés feltárására alakított parlamenti vizsgálóbizottság kapott meg. A nyilvános jelentésben két hadiipari cégen ( EADS, Eurocopter) kívül nem szerepelnek konkrét megfigyelési célpontok, azok is csak azért, mert a sajtó már írt róluk.

A jelentés alapján az sem világos, hogy voltak-e olyan keresõkifejezések, amelyeket a BND lefuttatott a rendszerein, pedig a 2002-es megállapodás alapján ezt nem tehette volna meg.

A kormány jelezte, hogy szigorítják majd a BND tevékenységére és az amerikai partnerszolgálatokkal folytatott együttmûködésre vonatkozó szabályokat. A Bundestag ellenzéki pártjai szerint a Graulich-jelentés használhatatlan, legfõbb üzenete az, hogy mindenért az NSA-t terheli a felelõsség, és eleve elfogadhatatlan, hogy a kancellária felügyelete alatt mûködõ hírszerzõ szolgálat tevékenységét nem külsõ, független szakértõk, hanem egy, a kormány által felkért szakember vizsgálja.Link