Nos, a megjelentetett és védelem páholyda jelmondata és a "nemzeti hitvallás", amelyet annyiszor megidéztünk, átfedésben van. Ez a "páholy" és a "kormány" ugyanaz a projekt és a "nemzeti ratyikalizmus" le se tagadhatná, hogy ugyanazon pi-csafüst! Radikális jobboldali politikusokat szervezett be Magyarország egyik legnagyobb szabadkõmûves páholya, a Magyarországi Nagyoriens. Az MNO bábáskodásával létrejött új páholy weboldalán fellelhetõ tartalmak kísértetiesen hasonlítanak ismert nemzeti radikális szervezetek által képviselt nézetekre.

Nemzeti minimummal, hazaárulással, Trianonnal és korrupcióval foglalkozik a Magyarországi Nagyoriens szervezésével létrejött új szabadkõmûves páholy, a “Felvilágosodáshoz”. Az új kõmûvescsoport megpróbálja ötvözni a liberalizmus eszméit a radikális nacionalizmussal, emellett nyíltan hirdeti a fegyveres kormánydöntés ideáját.

Bár egy ilyen “titkos társaság” értelemszerûen nem hozza nyilvánosságra tagjainak nevét, a Magyarországi Nagyoriens új csoportjának politikai orientációja jól beazonosítható: az MSZP-re “hazaáruló szocik”-ként hivatkoznak, ugyanakkor nem sorolhatóak a kormánypárthoz sem, mert a kormányt is intenzív hazaárulózással támadják az általuk nyilvánosságra hozott elsõ “páholymunkában”.

“Példákon mutatjuk be a hazaárulást. Nehéz ajkunkra vennünk a szót, amelyet a rendszerváltás idején ijesztõ szitokszóból nevetségessé tettek – pedig a hazaárulás éppenséggel nem volt fehér hol­ló ebben az országban.” – írták.

A publikáció visszatérõ jelleggel tartalmaz olyan kifejezéseket, szófordulatokat, melyeket az ismertebb nemzeti radikális szervezetek tûznek zászlójukra, illetve tagjaik rendszeresen hangoztatnak.

“A nemzetet sérelem érte. Hataloméhes hazaárulók elõbb a náci III. Birodalom, azután a Szovjet­unió kegyeit keresték.”
“Ne bántsd a magyart”
“Bírálóinak a kormány gyakran azt feleli, hogy a szocialisták is loptak. Elfelejtik, hogy a bûnis­métlés nem enyhítõ, hanem súlyosbító körülmény.”
“Hõseink között tartjuk számon […] akik fegyverrel szálltak szembe a nemzeti függetlenséget fenyegetõ külhatalommal és itteni bérenceivel. Miért szeretik a kormányok a hazaárulókat? Mert a csúszás-mászás, a hajbókolás nem robban.”

Érdekes szófordulatok ezek egy szabadkõmûves páholytól. Úgy tûnik, a Magyarországi Nagyoriens ezúttal valamilyen oknál fogva olyan politikusokat nevelget, akik hõsként tekintenek az állam ellen fegyveres harcot folytató személyekre.
Ukrán terroristák szimbólumait használja a liberális sajtó

A helyenként inkább kiáltvány jellegû elsõ “páholymunka” azonban nem minden vonásában nemzeti radikális: helyenként határozottan átütnek rajta a balliberális nézetek, mint a “jogállam” és különféle szabadságjogok követelése, vagy a korrupció elleni harc. Az új szabadkõmûves páholy láthatóan megpróbálja egyetlen közös szervezeti keretbe erõltetni a balliberális és nemzeti radikális nézeteket, így nem kell meglepõdni, ha a fõvonalú médiában és a pártpolitikában szintén megfigyelhetõ a Jobbik és a balliberálisok közeledése. A korrupció elleni harc, ami korábban a balliberális pártok programpontja volt, ám az utóbbi 1-2 év folyamán a Jobbik is átvette az úgynevezett “néppártosodás” részeként, szintén szerves részét képezi a “páholymunkának”.

“Nemzeti sérelem minden korrupció.”
“Korrupcióval tulajdonjogot szerezni nem le­het.”

– írták. A Nagyoriens új páholya ugyanakkor intenzíven foglalkozik azokkal a kérdésekkel is, melyekkel korábban szintén a balliberális pártok próbáltak tömegbázisra szert tenni, majd a Jobbik is beemelte saját retorikájába. Ilyenek például az egészségügy és oktatás helyzete, amirõl máig minden párt úgy gondolja, hogy elegendõ felemlegetni a szavazatszerzéshez.

“A szovjet tolvajtársadalom legnyomasztóbb hagyatéka a Rákosi-korszakban kialakult, jatt-alapú egészségügy, amely orvosnak és betegnek egyaránt elfogadhatatlan.”

A Felvilágosodáshoz páholy a migrációs válsággal hozzáállásban megpróbálja összhangra hozni a balliberális és nacionalista nézeteket; ebbõl egy különös egyveleg született, miszerint a bevándorlás akár megoldást is jelenthet a demográfiai válságra, de eközben csak olyan migránsokat engednének be, akik hajlandóak “vallási türelmet” tanulni – azaz nem zsidóellenesek.

A késõbbiekben emellett kiderül, hogy a humanizmust, liberalizmust és nacionalizmust ötvözõ szabadkõmûvesek mégis csak kirekesztõek abban a vonatkozásban, hogy eldöntenék, ki magyar és ki nem. A zsidóellenes személyeket például már nem feltétlen tartják magyarnak – a nyilvánosságra hozott “páholymunkában” a magyarság feltételéül szabják, hogy nem szabad negatívan viszonyulni a zsidókhoz. “Magyarországon is szégyenletesen erõs a zsidóellenesség, de azt csak ránk fogta egy német heti­lap, hogy „Budapest az európai antiszemitizmus fõvárosa”. Mi ebben szerencsére elmaradunk a fej­lett Nyugattól. A magyarországi antiszemiták (nehezünkre esik magyarnak nevezni õket) legalább nem gyújtanak föl zsinagógá­kat […]” – írták.

Tavaly a migrációs válság tetõzésekor európai szabadkõmûves páholyok aláírtak egy közös nyilatkozatot, miszerint az Európai Unió vezetõi korlátozások nélkül be kell engedjenek minden migránst Európába. Ennek elmaradása esetén újra a nemzetek közti konfliktus elõtérbe kerülését prognosztizálták. Egy ilyen, akár fenyegetésnek is tekinthetõ közös nyilatkozatot követõen semmi jót nem jelent Magyarország és a térségi országok számára, hogy szabadkõmûves csoportok elkezdtek kontroll alá vonni nemzeti radikális mozgalmakat és pártokat – melyeket a radikális nacionalizmus túlfûtésével könnyûszerrel felhasználhatnak az európai nemzetek egymás ellen fordítására.

Egy ilyen veszélyes történelmi helyzetben foglalkoznak-e a nemzetbiztonsági szolgálatok olyan szektákkal, melyek államellenes fegyveres harcot idealizáló személyeknek adnak ideológiai képzést?
Link