Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Orbán: Egy olyan nemzet, amely nem tudja újratermelni magát, nem érdemli meg a létezést

BelföldMár majdnem lecsürhézi ezt a szedett-vedett puruttya "nípet", amihez neki nemzetileg momentán éppen annyi köze van, hogy esküdt ellensegge, de a beszéd igaz. Rá is, fajtájára is, de a magyarra minden csont nélkül. A Spiegel Online német hírportál Orbán Viktor kormányfõnek az Antall József Tudásközpont és a Konrad Adenauer Alapítvány csütörtöki brüsszeli rendezvényén mondott beszédével kapcsolatban közölt írást.


"Nem csak a választók hiányoznak a kormányváltáshoz, hanem a politikusaink is"

Az Orbán hõzöng Martin Schulz ellen címû írásban a szerzõ, Peter Müller kiemelte, hogy a kormányfõ beszédében Európára veszélyes politikusnak nevezte Martin Schulzot, a német szociáldemokraták kancellárjelöltjét, akirõl elmondta, hogy tiszteli, mert nagy harcos, de úgy véli, nem értette meg az európai politika három fontos elemét, a vallást, a nemzetet és a piacot, és súlyos helyzetet jelez, hogy egy ilyen ember német kancellár lehet.

A Spiegel Online szerzõje a többi között hozzátette, hogy Orbán és Schulz viszonya már régóta feszült. A miniszterelnök beszédével kapcsolatban kiemelte:

Orbán Viktor nem mondta meg, miként fér össze “Európa ostorozása” azzal a ténnyel, hogy Magyarország az EU-s támogatások egyik legnagyobb haszonélvezõje,

az pedig teljesen nyitott kérdés, hogy mennyi szövetségest találhat az EU-ról alkotott nézetei érvényesítéséhez, mert számos tagállam készen áll arra, hogy az új amerikai elnök, Donald Trump jelentette kihívásra szorosabb együttmûködéssel válaszoljon.

Azonban “az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Orbánnak az EU jelenlegi helyzetérõl adott elemzésében vannak nagyon is megfontolásra méltó részek”, mindenekelõtt a gazdasági dinamizmus hiányával kapcsolatban. Viszont furcsának tûnt, és a hallgatóságban kételkedést váltott ki az a kijelentése, miszerint egy olyan nemzet, amely nem tudja újratermelni magát, nem érdemli meg, hogy létezzék.
Link

Hozzászólások

33 #1 vizilo
- 2017-01-28 21:21
Orsos cimbora nem mindenki " cigány "
267 #2 Perle
- 2017-01-28 22:35
Nagyon "hajaz" ez a kijelentés lézerjaniéra, aki azt mondta, hogy akinek nincs semmije, az annyit is ér..

Véleményem szerint azok a vezetõk, akik hagyják,, hogy az irányításuk alatt álló nemzet hátán parazita népségek , gátlástalán oligarchák, vérszívú pénzemberek, megélhetési politikusok élõsködjenek, megakadályozva a nemzet újratermelõdését, egy kalap sz@rt sem érnek.
4 #3 Posta Imre
- 2017-01-29 08:11
Egyetemi ösztöndíj: többet érhet a bulizás, mint a kiváló tanulmány


Levelet kaptunk egy a Budapesti Mûszaki Egyetem (BME) Természettudományi Karát „közelebbrõl is ismerõ” személytõl, aki arra hívta fel a figyelmünket, hogy a tanulmányi ösztöndíjnál jóval több lehet a közösségi ösztöndíj.

El is küldött két linket, az egyiken a már említett 500 fõs kar tanulmányi, a másikon közösségi ösztöndíjai szerepelnek az egyetem honlapján.

Ebbõl az látszik, hogy a matematika alapszakosok 7600 és 25 400 forint, a matematikus mesterképzésen résztvevõk 7000 és 23 595 forint, a fizika alapszakosok 8770 és 27 000 forint, a fizikus mesterszakosok 6900 és 22 500 forint, más fizikusok 6800 és 23 500 forint, a kognitív tanulmányok (mesterképzés) résztvevõi pedig 6400 és 16 500 forint illetve 6110 és 23 500 forint közötti ösztöndíjat értek el tanulmányaik alapján a 2016/17-es õszi félévben.

Ehhez képest a közösségi ösztöndíjasok 3500 és 62 500 forint közötti ösztöndíjat kaptak.

Ha a maximumösszegeket nézzük, valóban igazoltnak látjuk az állítást, hogy tanulással kevesebbet lehet elérni, mint közösségi munkával. Olvasónk megfogalmazásában egyébként a közösségi munka gyakorlatilag bulizással egyenlõ, amire hozott is néhány példát (gólyatábor, szervezõtábor, regisztrációs hét, sportprogramok szervezése, részvétel). Õ a jelenséget így fordította le magában:

Tehát aki eltölt fél év alatt pár 10-20 órát szervezéssel és ott van bulikon, jól érzi magát stb., az sokkal többet kap, mint aki 4-5 közötti átlagot szerez. Felháborítónak tartom, hogyan tûnnek el a pénzek a felsõoktatásból, legfõképpen a valódi tehetségek elõl – tette még hozzá.

Megkérdeztük az egyetemet, többek között arról, miért van, hogy átlagon felüli tanulmányokkal sem lehet annyi ösztöndíjat elérni, mint közösségi munkával. Erre a kérdésre mondjuk pont nem kaptunk választ. Viszont megtudtuk, mi alapján dõlnek el az ösztöndíjak, hányan, milyen juttatást kapnak, milyen összegben.
A jogszabály és a TJSZ a mérvadó

A különbözõ ösztöndíjak elosztási módjait, és az intézményi keretösszegeket a vonatkozó jogszabályi keretek között a BME Szenátusa által elfogadott Térítési és Juttatási Szabályzat (TJSZ) határozza meg. Ösztöndíjjal jutalmazható többek között a hallgatók mintatantervében meghatározott követelményeken túlmutató közéleti munka, amely tevékenység nagyon sokféle lehet – írta a 24.hu megkeresésére a BME HÖK elnöke, Krisztián Dávid, és a BME HSZI igazgatója, Keresztes Péter.

Megtudtuk, hogy a különbözõ ösztöndíjak feltételeit pályázati kiírásaikban a jogszabályi, és az egyetemi szabályzatok által meghatározott keretek között az összegyetemi szintû pályázatok esetében az Egyetemi Hallgatói Képviselet, a kari szintû pályázatok esetében a kari hallgatói képviseletek határozzák meg. A különbözõ ösztöndíjakat e pályázatok alapján a hallgatói képviseletek egyénileg ítélik oda, számos szempont, közösségi munka esetében elsõsorban a tevékenység jellege, és a mögötte álló idõráfordítások alapján.
Közéleti kontra tanulmányi

Hangsúlyozták, hogy míg a tanulmányi ösztöndíj a hallgató alapvetõ kötelezettségének, tanulmányi teljesítményének egyfajta jutalmazása,addig

a közéleti jellegû ösztöndíjak a hallgató tanulmányi kötelezettségein túlmutató többlettevékenységet jutalmazzák. A tanulmányi követelményeken túlmutatóan azonban nem csupán a közéleti jellegû „többlettevékenységeket” értékelnek, hanem a kiemelkedõ szakmai, tudományos tevékenységet nyújtó hallgatók is kaphatnak ösztöndíjat.

A TJSZ határozza meg az egyes célokra szánt keretösszeget is. E szerint tanulmányi ösztöndíj, valamint intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj kifizetésére kell felhasználni az egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló hallgatók után biztosított hallgatói normatíva keretösszege legfeljebb 79 százalékát, ebbõl tanulmányi ösztöndíjra legalább a hallgatói normatíva összegének 60 százalékát.

Azaz a rendelkezésre álló keretet túlnyomórészt tanulmányi ösztöndíjra használják fel, úgy, hogy tanulmányi ösztöndíjban jelentõs számú hallgató részesül. Ezzel szemben intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjra jóval kisebb keretösszeget határoznak meg, és abból arányosan a hallgatók jóval kisebb százaléka is kaphat.

Tanulmányi ösztöndíjban egyébként a felsõoktatási intézmény államilag támogatott, teljes idejû képzésben részt vevõ hallgatóinak legfeljebb 50 százaléka részesülhet oly módon, hogy az egyes hallgatóknak megállapított tanulmányi ösztöndíj havi összegének el kell érnie a hallgatói normatíva öt százalékának megfelelõ összeget (a vonatkozó kormányrendelet alapján).

Mint írták, a TJSZ összeférhetetlenségi szabályokat is tartalmaz a visszaélések megelõzésére. A Kancellária Hallgatói Szolgáltatási Igazgatósága pedig ellenõrzi a kifizetések szabályosságát. Fõ szabály, hogy ugyanazon munkát csak egyszer lehet figyelembe venni, vagyis pl. közéleti teljesítményét a hallgató csak egyszer ismertetheti el.

Az egyes pályázatok az Egyetemi Hallgató Képviselet, valamint a kari hallgatói képviseletek honlapján érhetõek el.
Egyéb ösztöndíjak

A fentiek a hallgatói elõirányzatból származó hallgatói juttatások szétosztására vonatkoznak, ugyanakkor az egyes egyetemi szervezeti egységek pályázat útján egyéb ösztöndíjat is alapíthatnak. Ennek megfelelõen – amennyiben erre fedezettel rendelkezik – akár egy-egy tanszék (kar) is fizethet például tanulmányi ösztöndíjat. Tipikusan ilyen a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar BME GTK 400+ ösztöndíjprogramja, melynek célja szintén a kiemelkedõ tanulmányi teljesítményt nyújtó hallgatók díjazása.

Nemleges választ kaptunk arra a kérdésünkre, érkezett-e már panasz az egyetemhez azzal kapcsolatban, hogy a közösségi munka ösztöndíja kiemelkedõ lehet a tanulmányi ösztöndíjhoz képest. Ezek szerint olvasónk sem reklamált az egyetemnél emiatt.
Ki mennyi ösztöndíjat kapott?

Elküldték továbbá a kifizetések legfontosabb statisztikai adatait tartalmazó linket is.

Ebbõl az látszik, hogy például a 2015/16 õszi félévben a legtöbben (30 048-an) tanulmányi ösztöndíjat kaptak, 1800 és 163 000 ezer forint közötti összegben. (A létszámmal átlagolt összeg ebben a kategóriában 18 271 forint volt.)

A linken szereplõ táblázatokban nem szerepel egyébként „közösségi ösztöndíj”, sem az ösztöndíjakról szóló TJSZ-ben. Keresztes Péter azt javasolta, a TJSZ alapján ítéljük meg, mi tartozhat a „közösségi ösztöndíjba” és mi nem. A TJSZ-ben egy ösztöndíjat találtunk, ami lefedheti a „közösségi” fogalmát, ez pedig a kiegészítõ ösztöndíj, amirõl a következõt írják:

Az egyetemi és kari kiegészítõ ösztöndíj a hallgató mintatantervében meghatározott követelményeken túlmutató szakmai, valamint kiemelkedõ sport, közéleti vagy közösségfejlesztõ tevékenysége alapján megítélt, pályázat alapján elnyerhetõ juttatás.

Ha a 2015/16 õszi félév adatait nézzük, akkor azt látjuk, hogy egyetemi kiegészítõ ösztöndíjat mindössze 1291-en kaptak, a legkisebb kifizetett összeg 1500, a legnagyobb pedig 950 000 forint volt (átlagban 29 350 forint). Kari kiegészítõ ösztöndíjat pedig 9162-en kaptak, 500 és 298 200 forint közötti összegben (átlag 9115 forint).

Szóval ha csak a maximumokat nézzük, akkor szintén az látszik, hogy jobban megéri a kiegészítõ ösztöndíjra hajtani, mint a tanulmányira.
http://24.hu/fn/p...tanulmany/
2 #4 gerry
- 2017-01-29 08:49
Ez már egyértelmüen az amerikai minta... mutasd meg ki vagy! Add el magad!

Nézzétek meg a "Brilliáns elmék" sorozatot.
Könyvmolyoknak és okostojásoknak nincs helye egy dinamikus világban. Persze kellenek eminensek is, tudóspalánták és lelki társak a bajban, de elenyészõ százalékban. A magánélet és a munka nem azonos terepen játszódik. El kell dönteni ebben a korban, hogy mi akarsz lenni. Pontosabban melyik életet fogadod el - ebböl az egyik az ahol bizonyítanod kell mások felé amíg a másikban önmagadnak bizonyítod ki vagy. Egy társadalomnak nincs szüksége millió "önmagát megvalósítani kívánó" polgárra.

Nem tetszik? Akkor irány a tanyai élet.

Persze a személyiség nem barátja a megalkuvásnak viszont szimbiózisban élhet a megalkuvások szorozatával... Ezért fizetnek - a passziv munkásoknál akár egyéni felelõsség nélkül is, a közép szinten ahol a legerõsebb a kényszerpálya szükségszerüsége - némi felelõsség és kötelesség mellett valamivel jobb körülményeket biztosító apanázzsal, végül az irányító, vagy ott tevékenykedõ embereket (esetleg emberszabásuakat) már a kreativitásukért, a feltétlen hüségért a feljebbvalók irányában és a magánéletet is háttérbe szorító, mindenkori megfelelés az adott szinten teljesítése miatt fizetik meg a gazdasági-politikai hierarchia urai.

Kérdezd meg magadtól; - Én hova tartozok? - és ha választ tudsz adni akkor a következõ kérdést is tedd fel magadnak: - A választásodhoz társul-e olyan képességed amelyik biztosítja (a személyedhez kötödõ környezettel együtt) a túlélést a következõ 10...50 évben? Ha a válasz "Igen" - akkor azon kevés szerencsés ember közé sorolhatod magad akik a jég hátán is megélnek!

Persze csak akkor, ha a jég sem olvad el közben...
254 #5 mujko
- 2017-01-29 09:20
Honnan tudná mikor alkalmatlanok vannak alkalmatlan helyen.


Milánói fõkonzul lesz Csiszár Jenõ, korábbi rádiós- és televíziós mûsorvezetõ, ezt a Magyar Nemzet tudta meg. A külügyminiszter szerint nem probléma, hogy Csiszár Jenõnek nincs diplomáciai tapasztalata, fontosabb ugyanis, hogy jól beszél olaszul és vannak üzleti kapcsolatai. Az MSZP szerint a mûsorvezetõ alkalmatlan fõkonzulnak.
Csiszár Jenõ
http://eloben.hu/...onzul-lesz
238 #6 bivaly
- 2017-01-29 22:28
Gerry !

Magyar vagyok, a kihaló fajtából, ( pontosabban a kiirtott és kiirtandó fajtából ) és önmagamhoz tartozom. Másokhoz is esetleg, ha azok is magyarok, és csak önmagukhoz tartoznak. Remélem megfelel a meghatározásom ? Legyen definició, hát ha így többen értik ?
118 #7 keepfargo
- 2017-01-29 23:51
Ezek a sokat emlegetett európai támogatások vajon milyen nagyságrendben vannak; talán meg lehetne említeni néha...
Egyidejüleg azokkal az adatokkal, amelyek az "európai közösség"-be tartozásunk következtében hazánkból eltünö vállalati nyereségek, banki kamatos kamatok és egyéb szivattyú-mechanizmusok eredményei. (pl. EU-tagdíj, hogy mást ne mondjak..)
118 #8 keepfargo
- 2017-01-30 00:12
perle
Azzal kezdve, hogy nagyjából egyetértek a vezetökröl irottakkal, hozzátenném, hogy ezek az európai vezetök azért nem igazi népvezérek, ha megengeded ezt a kifejezést. Inkább félre-vezetök, mintsem nemzetük boldogulásának a kulcsfigurái. Bábok, egyszóval, színészek, akiket azok (is) megfizetnek, akiknek eladják a rossz müsort, mondjuk;nemzetmentés címszó alatt...

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.79 másodperc
2,960,245 egyedi látogató