Kóser dógok zajlanak. Botrányos jelenetek játszódtak le a világ repülõterein, miután életbe lépett Donald Trump elnök új rendelete, amely hét muszlim országból megtiltotta a beutazást az Egyesült Államokba. A Google több mint száz munkatársát érintheti a rendelkezés, de az IT szektor mellett a tudományos kutatások és az ûrkutatás terén is komoly fennakadásokat okozhat az új szabály. Két iraki az Atlanti óceán felett repült, amikor életbe lépett a rendelet, emiatt a New York-i repülõtéren vették õrizetbe õket. Nem utazhat az Oscar-díj átadásra egy iráni filmrendezõ sem. Válaszul Irán is kitiltja az amerikaiakat.

A Google vezetése egy belsõ utasításban haladéktalanul visszarendeli az Egyesült Államokba az összes olyan munkatársát, akik azokban az arab országokban vannak, amelyek ellen Donald Trump elnök beutazási tilalmat vezetett be.


Donald Trump elnök pénteken jelentette be, hogy sokkal szigorúbban fogják szûrni, ki léphet be az országba. Az elnöki rendelet azonnali hatállyal és határozatlan idõre felfüggesztette szíriai menekültek befogadását, és 120 napra felfüggesztette a beutazást Szíriából, Iránból, Irakból, Szudánból, Líbiából, Szomáliából és Jemenbõl.

Az amúgy indiai származású Google-vezetõ, Sundar Pichai azt írja: több mint száz alkalmazottjukat érintheti a beutazási korlátozás, írja a Bloomberg. Pichai szerint fájdalmas látni, milyen hatással van az elnöki rendelet a vállalat alkalmazottaira. A Google mindig egyértelmûvé tette, hogy támogatja a bevándorlást, és ez ezután sem fog változni.
A kutatásra is káros az új rendelet

Az érintett emberek a Google-nak dolgoznak, de munkájuk miatt gyakran kell külföldre utazniuk. A Google attól tart, hiába van érvényes vízumuk, nem térhetnek vissza az USA-ba. A cég szerint fennáll a veszély, hogy családok szakadnak szét, és nagy nehézségekbe ütközik a jövõben tehetséges szakemberek Egyesült Államokba utaztatása. Az elnöki rendelet azokra is vonatkozik, akiknek már zöldkártyája, azaz állandó tartózkodásra jogosító engedélyük van, amivel munkát is vállalhatnak az Egyesült Államokban.

A Google nem az egyetlen olyan cég, amely korábban és most is hangoztatja, hogy az õ tapasztalataik szerint káros lehet a bevándorlók kitiltása – az IT szektor mellett a tudományos kutatások és az ûrkutatás terén is komoly fennakadásokat okozhat, ha az USA hirtelen olyan embereket nem enged vissza, akik évek óta ott élnek és dolgoznak.

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója is elítélte a rendeletet. Posztjában azt írta: az õ felmenõi Németországból, Ausztriából és Lengyelországból vándoroltak be az USA-ba, felesége szülei pedig Kínából és Vietnamból menekültek. Az Egyesült Államok egy bevándorlók által alkotott nemzet, amire büszkének kell lennünk, írta Zuckerberg. "Mint közületek sokakat, engem is aggasztanak a legújabb elnöki rendelet következményei. Fontos az ország biztonsága, de ezt úgy kell biztosítanunk, hogy azokra koncentrálunk, akik valóban veszélyt jelentenek".

A probléma nem teljesen új. Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezetõje hónapokkal Trump megválasztása elõtt válaszolt õszintén egy témába vágó kérdésre, és a válaszból kiderült, hogy Musk cégeihez is szívesen vettek volna fel sokkal több külföldi szakembert, de korábban is léteztek korlátozások, melyek megakadályozták õket ebben. Azok azonban nem elnöki határozatok voltak, csak szigorú szabályok írták elõ, milyen átvilágításon kell átmennie annak, aki az ûriparban akar dolgozni.
Megérkeztek, õrizetbe vették õket
Akták
Donald Trump elnöksége

Az új elnök erõsen kezdett: nekiállt az Obamacare felszámolásának, és felmondta a Csendes-óceáni Partnerség szabadkereskedelmi egyezményt.
További 45 cikk az aktában

Trump elnöki rendeletének már látszanak a hatásai. Szombaton nem engedtek felszállni öt iraki és egy jemeni állampolgárt egy New Yorkba tartó EgyptAir járatra, jelentette a Reuters. Az érintettek tranzitutasként érkeztek a kairói repülõtérre. A források közölték: annak ellenére tartóztatták fel, majd irányították át õket hazájukba tartó járatokra, hogy érvényes vízumuk volt az Egyesült Államokba.

A New York Times arról írt, hogy két iraki éppen az Atlanti óceán felett repült, amikor életbe lépett Donald Trump rendelete. Mindkét embernek érvényes vízuma volt. Egyikük tíz évig dolgozott az Egyesült Államok kormányának Irakban tolmácsként és más beosztásokban. Munkája miatt két alkalommal is támadás érte Irakban. Trump beiktatásának napján kapott vízumot az USA-ba. A hírek hatására a Kennedy-reptérnél tüntetés kezdõdött.
10 éve az elsõ középiskolás, akit beenged az NBA
10 éve az elsõ középiskolás, akit beenged az NBA
Az ausztrál Thon Maker az épp visszavonult Kobe Bryant példáját követve lenne sztár.
Tovább

A másik iraki családegyesítés keretében utazott New Yorkba. Felesége dolgozott az amerikaiaknak Irakban, õ és gyermekük már az USA-ban él. A férfi feleségének a repülõtéren azt mondták, férjét az elnök rendelete értelmében valószínûleg visszaküldik Irakba. Csak néhány órán múlt az is, hogy csapatával vissza tudott térni Kanadából az USA-ba a szudáni-ausztrál kettõs állampolgárságú NBA-játékos, Thon Maker, a Milwaukee Bucks újonca. Nadhim Zahawi konzervatív brit parlamenti képviselõ a Twitteren azt írta, õ sem léphet be ezután az Egyesült Államokba, miután iráni születésû.
2017-01-24T134108Z 2 MTZGRQED1N93YJVP RTRFIPP 0 USA-TRUMP
Fotó: Kevin Lamarque / Reuters

A Mirror szerint a rendelet alapján nem utazhat el az Oscar-díj átadásra a legjobb külföldi film kategóriájában jelölt alkotás rendezõje, az iráni Asghar Farhadi sem. Irán bejelentette: az Egyesült Államok döntésére válaszul õk sem engedik be az amerikai állampolgárokat az országba. Irán szerint Trump rendelete sérti a nemzetközi jogot. Az iráni külügyminiszter szerint Trump rendelete "nyílt támadás a muzulmán világ és az iráni nép ellen".

Washington felfüggesztette az iráni Lautenberg programot is, amelynek keretében iráni vallási kisebbségek ideiglenes vízummal Ausztriában készültek fel az áttelepülésre az Egyesült Államokba. A 27 éves amerikai programot eredetileg a Szovjetunióban élõ zsidó emberek megsegítésére találták ki. Ausztria a program keretében tranzitországként mûködött, ahol a saját hazájukban fenyegetésnek kitett iráni keresztények, zsidók és a bahái vallás tagjai érkeztek osztrák vízummal. Az osztrák kormány kénytelen volt a program mintegy 300 jelentkezõjének visszamondani a vízumát, akik még nem jutottak el Ausztriába. Az osztrák külügyminisztérium szerint az érintettek közül csupán mintegy száz embert sikerült eddig értesíteni arról, hogy jelenleg nem tudnak Ausztriába belépni.
Tanácstalanok a légitársaságok

A rendelet váratlanul érte a légitársaságokat. A holland KLM légitársaság bejelentette: világszerte hét utasát nem engedte fel amerikai járataira. Utasaikat arról kellett tájékoztatniuk, hogy "nincs értelme elvinnünk õket az Egyesült Államokba". A KLM illetékese szerint egyelõre nem teljesen világos, hogy pontosan kikre vonatkozik a beutazási tiltás.

A berlini amerikai nagykövetség egyik munkatársa a Spiegelnek azt mondta: nincs információjuk arról, hogy érinti a korlátozás a hét arab ország Berlinben élõ állampolgárait. A Lufthansa is tanácstalan. Csak annyi tájékoztatást tudott adni, hogy az utazók kísérjék figyelemmel az Egyesült Államok hivatalos közléseit.

Több nemzetközi légitársaság is megtagadja a felszállást amerikai járataira iráni állampolgárok számára, jelentette az AFP. Két teheráni utazási iroda munkatársai arról számoltak be, hogy a dubaji Emirate Airlines, a török Turkish Airlines, és az abu-dzabi Etihad Airways légitársaságok jelezték: ne adjanak el jegyeket amerikai vízummal bíró irániaknak, mert nem fogják õket felengedni az Egyesült Államokba tartó járataikra.

Egy iráni diák, aki Kaliforniában tanul, azt mondta az AFP-nek, hogy február 4-én akart visszarepülni az Egyesült Államokba Iránból, de a török légitársaságnál vásárolt jegyét visszavonták. Az iráni nõ így felvette a kapcsolatot kaliforniai egyetemével, amely annyival tud neki segíteni, hogy küld egy levelet, amelynek segítségével talán Európából visszarepülhet Kaliforniába.

A Qatar Airways katari légitársaság szombaton figyelmeztetést tett közzé a honlapján. A szöveg szerint az említett hét muszlim ország állampolgárai csak akkor utazhatnak az Egyesült Államokba, ha állandó tartózkodásra jogosító engedélyük (zöldkártyájuk) van, vagy ha külföldi kormányok, az ENSZ, nemzetközi szervezetek vagy a NATO alkalmazottaiként kaptak vízumot. Késõbb szombaton Gillian Christensen, a nemzetbiztonsági hivatal szóvivõje módosította a fenti közlést. Eszerint a hét muszlim ország állampolgárait érintõ beutazási tilalom a "zöldkártyásokra" is vonatkozik.
Felgyorsítják a biometrikus azonosítást

Az elnöki rendelet szerint a 120 nap letelte után elsõbbséget élvez majd a vallásuk miatt üldözött kisebbségek befogadása ezekbõl az országokból. Trump korábban közölte, hogy a Közel-Keletrõl menekülõ keresztények élveznek majd elõnyt.

Általában is megszigorítják a beutazásokat: az Egyesült Államokba belépõ valamennyi utast szigorú vizsgálatnak vetik alá. Felgyorsítják a be- és kilépõk biometrikus ellenõrzését. A szövetségi államok megkapják a jogot, hogy a késõbbiekben maguk döntsenek arról, akarnak-e majd befogadni menekülteket, s ha igen, akkor hol telepítik le õket.

A rendeletet az elnök a Pentagonban (a védelmi minisztériumban) írta alá, miután ünnepélyes keretek között beiktatta tisztségébe James Mattis védelmi minisztert. "Új ellenõrzõ intézkedéseket vezetek be, hogy távol tartsam a radikális iszlamista terroristákat az Egyesült Államoktól. Nem akarjuk õket itt". Csakis azokat engedik be, akik "támogatják az országot és mélységesen szeretik népét".
Link