Bejelentkezés
Izraelben bujkálhat a 4-es metró botrány egyik fõkolomposa - Hosszú a bûnlajstroma
Ó, és a szógálatok, rendõrsegg semmirõl nem tudott? A 3-as metró felújítás korrupciós ügyeit most is ugyanazok a zsidajok intézik. hallok ezt-azt. Csak a szopásos megy. Szerzõdés elvesztése, utalgatások ide-oda a semmiért és sok milliókról beszélünk ám! Több korrupciógyanús ügyben is érintett a tavaly óta szökésben lévõ, állítólag Izraelben bujkáló Terner Géza, akit a hatóságok legutóbb a 4-es metró körüli visszaélésekkel hoztak összefüggésbe. Korábban azt vizsgálták a hatóságok, hogy milyen szerepe volt a szolnoki papírgyár bedöntésében, de a Strabag-ügyben is elõkerült a neve.
A 4-es metró korrupciógyanús ügyei mellett a szolnoki papírgyár bedöntésében is szerepe lehetett Terner Gézának – értesült a Magyar Idõk. A férfit tavaly õrizetbe vették ugyan, ám a bíróság nem rendelte el elõzetes letartóztatását, ami annak fényében válik különösen érdekessé, hogy õ is érintett a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik hitelügyletével összefüggésben indult büntetõeljárásban. A Kormányzati Ellenõrzési Hivatal (Kehi) 2011–2012-ben vizsgálta azokat a hitelügyleteket, amelyek keretében az MFB a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején, 2006 és 2009 között összesen 8,3 milliárd forint hitelt nyújtott a Higi Papírsoft Zrt. szolnoki gyárának megépítéséhez. A bank igazgatóságának döntése erõsen vitatható, hiszen ügyfélminõsítése szerint a Higinek három tulajdonosa volt: a Challenger Consultancy Ltd. nevû Brit Virgin-szigeteki offshore cég, az Over Meccanica Spa nevû olasz társaság és Terner Géza magánszemély.
A Higi ugyanakkor nem rendelkezett megfelelõ fedezettel, és így nem kaphatott volna hitelt. A pénzintézet banküzletbiztonsági fõosztálya pedig külön felhívta a figyelmet arra, hogy az offshore cég tényleges üzleti tevékenységet nem folytat, a kockázatkezelési igazgatóság pedig jelezte, hogy a cég pénzügyi helyzete bizonytalan és nehezen átlátható. A társaság nem tudott törleszteni, ezért az MFB a kormányváltás után, 2011-ben felmondta a kölcsönszerzõdést. Akkor a Higinek kamatokkal együtt már 9,7 milliárd forint tartozása volt a bank felé. A cégnek voltak ugyan bevételei, amelyekbõl törleszthetett volna, ám azokat ehelyett bérmunka címén a Star Ingatlanfejlesztõ Kft.-nek engedte át. A Kehi végül tartozás fedezetének elvonása miatt feljelentést tett, a Központi Nyomozó Fõügyészség pedig tavaly márciusban vádat emelt a Higi és a Star négy vezetõje ellen. Az ügy tárgyalását még nem tûzte ki a Szolnoki Járásbíróság.
Terner, aki a kérdéses idõben a Higi egyik vezetõje volt, egyébként nincs a vádlottak között, mivel – forrásaink szerint – az ellene indult nyomozást 2015-ben elkülönítették és felfüggesztették. Ennek oka az volt, hogy nem sikerült elõkeríteni – egészen 2016-ig. Akkor viszont – mint említettük – a bíróság elengedte. Azóta ismét nyoma veszett. Állítólag Izraelben húzta meg magát.
Érdemes megemlíteni, hogy Terner régóta kapcsolatban állt Tóth Miklóssal, a Higi korábbi vezérigazgatójával. Terner ugyanis a nevét viselõ Terner GmbH-n keresztül tulajdonosa volt a Tóth által vezetett Mobilber Kft.-nek, amely 2000-ben 1,8 milliárd forintért opciós szerzõdést kötött a Magyar Úttörõszövetséggel a csillebérci tábor megvásárlására. De fölvetõdött a neve a 2000-es években a Strabag-ügyben is. Az osztrák sajtó tárta fel 2006-ban: a Strabag egy Euro:contact nevû lobbicég közbeiktatásával, „túlfizetésével” teremtett forrást a 2002-ben hatalomra került MSZP–SZDSZ-koalíció megkörnyékezéséhez. A Strabag az akciót követõen, a 2003-2007 közötti idõszakban mintegy 360 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott.
Forrás: Magyar Idõk. Vezetõ kép: MTI
Link
A 4-es metró korrupciógyanús ügyei mellett a szolnoki papírgyár bedöntésében is szerepe lehetett Terner Gézának – értesült a Magyar Idõk. A férfit tavaly õrizetbe vették ugyan, ám a bíróság nem rendelte el elõzetes letartóztatását, ami annak fényében válik különösen érdekessé, hogy õ is érintett a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik hitelügyletével összefüggésben indult büntetõeljárásban. A Kormányzati Ellenõrzési Hivatal (Kehi) 2011–2012-ben vizsgálta azokat a hitelügyleteket, amelyek keretében az MFB a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején, 2006 és 2009 között összesen 8,3 milliárd forint hitelt nyújtott a Higi Papírsoft Zrt. szolnoki gyárának megépítéséhez. A bank igazgatóságának döntése erõsen vitatható, hiszen ügyfélminõsítése szerint a Higinek három tulajdonosa volt: a Challenger Consultancy Ltd. nevû Brit Virgin-szigeteki offshore cég, az Over Meccanica Spa nevû olasz társaság és Terner Géza magánszemély.
A Higi ugyanakkor nem rendelkezett megfelelõ fedezettel, és így nem kaphatott volna hitelt. A pénzintézet banküzletbiztonsági fõosztálya pedig külön felhívta a figyelmet arra, hogy az offshore cég tényleges üzleti tevékenységet nem folytat, a kockázatkezelési igazgatóság pedig jelezte, hogy a cég pénzügyi helyzete bizonytalan és nehezen átlátható. A társaság nem tudott törleszteni, ezért az MFB a kormányváltás után, 2011-ben felmondta a kölcsönszerzõdést. Akkor a Higinek kamatokkal együtt már 9,7 milliárd forint tartozása volt a bank felé. A cégnek voltak ugyan bevételei, amelyekbõl törleszthetett volna, ám azokat ehelyett bérmunka címén a Star Ingatlanfejlesztõ Kft.-nek engedte át. A Kehi végül tartozás fedezetének elvonása miatt feljelentést tett, a Központi Nyomozó Fõügyészség pedig tavaly márciusban vádat emelt a Higi és a Star négy vezetõje ellen. Az ügy tárgyalását még nem tûzte ki a Szolnoki Járásbíróság.
Terner, aki a kérdéses idõben a Higi egyik vezetõje volt, egyébként nincs a vádlottak között, mivel – forrásaink szerint – az ellene indult nyomozást 2015-ben elkülönítették és felfüggesztették. Ennek oka az volt, hogy nem sikerült elõkeríteni – egészen 2016-ig. Akkor viszont – mint említettük – a bíróság elengedte. Azóta ismét nyoma veszett. Állítólag Izraelben húzta meg magát.
Érdemes megemlíteni, hogy Terner régóta kapcsolatban állt Tóth Miklóssal, a Higi korábbi vezérigazgatójával. Terner ugyanis a nevét viselõ Terner GmbH-n keresztül tulajdonosa volt a Tóth által vezetett Mobilber Kft.-nek, amely 2000-ben 1,8 milliárd forintért opciós szerzõdést kötött a Magyar Úttörõszövetséggel a csillebérci tábor megvásárlására. De fölvetõdött a neve a 2000-es években a Strabag-ügyben is. Az osztrák sajtó tárta fel 2006-ban: a Strabag egy Euro:contact nevû lobbicég közbeiktatásával, „túlfizetésével” teremtett forrást a 2002-ben hatalomra került MSZP–SZDSZ-koalíció megkörnyékezéséhez. A Strabag az akciót követõen, a 2003-2007 közötti idõszakban mintegy 360 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott.
Forrás: Magyar Idõk. Vezetõ kép: MTI
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2017. February 11. 11:10:36
- 2017. February 11. 14:31:54
- 2017. February 11. 17:48:52
- 2017. February 11. 20:38:55
- 2017. February 12. 21:19:57