Tényleg csak viccnek szánom, mert az "emberiség" egy vicc. A siker kulcsa = légy teljesen idióta és még hozzá zsidó-cigány is! Érzelmi Intelligencia

Ha 20 évvel ezelõtt megkérdeztek volna valakit, hogy mit tud az érzelmi intelligenciáról, valószínûleg zavarba jön, és nem tud a kérdésre válaszolni. Ma viszont egyre szélesebb körben foglalkoznak az érzelmi intelligencia (EQ) jelentõségével az emberi kapcsolatok, a viselkedés kapcsán. Ma már, amikor az intellektusról gondolkodunk, akkor a társas, érzelmi készségekkel is foglalkozunk. Ezeket ismerteti Daniel Goleman (1995) bestsellere is, amelyet sok millió nem szakember is olvasott a világon. Ebben a szerzõ következõképpen határozza meg az érzelmi intelligencia fogalmát: „olyan képességek, mint önmagunk ösztönzése, a frusztrációkkal dacoló kitartás, az indulat fékezése, a vágykielégítés késleltetése, hangulataink kiegyensúlyozása, amely gátolja, hogy a bajban gondolkodásunk összezavarodjon; az empátia, és a remény”



Az interperszonális intelligencia az embertársaink megértésének a képessége: mi ösztönzi õket, hogyan lehet együttmûködni velük. A lényege az, hogy képesek vagyunk mások hangulatát, indítatását, vágyait, indulatait átlátni, és ezekre megfelelõen tudunk reagálni.







Az intraperszonális intelligencia önmagunkra irányul és az önismeret kialakulásában van szerepe. Az érzéseinkhez szabadon hozzáférünk, meg tudjuk õket különböztetni egymástól, és felhasználjuk õket viselkedésünk kialakításakor.



A mai értelemben használt érzelmi intelligencia kifejezés elõször 1990-ben jelent meg Salovey és Mayer munkájában, ahol a szerzõk az érzelmi intelligencia fogalmát következõképpen határozzák meg: a szociális intelligencia része, amely magába foglalja azt a képességet, hogy a személy megfigyelje és megkülönböztesse mind saját, mind mások érzéseit, és a kapott információk segítségével képes legyen irányítani a gondolkodását és a cselekedeteit.

Az magas érzelmi intelligencia mindennapi mûködése:

Társam / gyermekem / barátom / munkatársam valamilyen formában (lehet verbális és nonverbális is) küldi felém a jeleket, amelyeket én észlelek, megpróbálok értelmezni. Minél pontosabban megértem a másik ember nem verbális üzeneteit annál jobban rá tudok hangolódni a másik személyre. Amikor elmesélnek nekem valamit, szinte képes vagyok az õ helyébe képzelni magam, átérzem a mesélõ érzéseit (ez az empátia). Már a hanglejtésbõl is érzem, hogy mit érez a másik.
Ezek valamilyen érzést / érzelmet váltanak ki bennem, amelyeket én optimális esetben könnyen felismerek, és be tudok azonosítani. Tisztában vagyok a saját megjelenõ érzéseimmel is, amelyek lehetnek mind pozitívak, mind negatívak. Elfogadom, és képes vagyok szabályozni az érzéseimet/érzelmeimet a szituációnak megfelelõen. (Pl.: nem borítom rád az asztalt, ha a reggeli rohanásban, sáros cipõben rohansz vissza valamiért a szobába, pedig utálok sarat takarítani, és a szituáció negatív érzéseket vált ki belõlem.) Azáltal, hogy szabályozni tudom az érzéseimet, és át tudom érezni a másik helyzetét, meg tudom találni azt az optimális állapotot, ahol pozitívan tudok kapcsolódni a másik személyhez.
Amennyiben mégis elakad a kommunikáció, a kapcsolat kettõnk között, képes vagyok felidézni, hogy korábbi hasonló szituációban mi volt a célravezetõ viselkedés, optimistán, saját pozitív, ösztönzõ hozzáállásommal oldom az akadályokat. Keresek valami hasonlóságot kettõnk között, ami segíti a ráhangolódást, vagy elfogadom az ellentétes érzéseket is adott esetben, és elõsegítem az elengedést, ha arra van szükség.

Ezek olyan evidens dolgoknak tûnnek így leírva, de a valóságban sok embernek nehézséget okoz mások, de akár a saját érzéseiknek a felismerése, megértése, vagy akár az érzések, indulatok kezelése. Ez nagymértékben akadályozhatja a személyközi kapcsolataikat, amelyek hatással vannak a hangulatukra, lelkiállapotukra.

Az érzelmi intelligenciát a világon többen vizsgálták a depresszióval összefüggésben, ahol minden kutató azt az eredményt kapta, hogy az érzelmi intelligencia negatív kapcsolatban áll a depresszióval különbözõ kultúrákban egyaránt. Ez azt jelenti, hogy minél alacsonyabb valakinek az érzelmi intelligenciája, annál hajlamosabb a depresszióra. A depresszióról itt olvashatsz: A depresszió és az érzékenység



Felmerül a kérdés, hogy van-e különbség az EQ tekintetében férfiak és nõk között. Nincs egyértelmû válasz erre, vannak kutatások, ahol azt állapították meg, hogy nincsen, és van olyan vizsgálat is, ahol azt az eredményt kapták, hogy a nõknek magasabb az érzelmi intelligenciájuk. A nõk jobban érzékelik a nonverbális, emocionális jelzéseket, mint a férfiak. A jelenség oka azon a teórián alapszik, amely szerint a férfiak szisztematikusan gondolkodnak, és olyan sorozatokon keresztül analizálják a világot, amely a „ha-ez, akkor-az” kijelentéseken keresztül megválaszolhatók. Ezen túl, az ok tulajdonítások során a különbözõ szituációkban a nõk hajlamosabbak inkább érzelmi választ adni, szemben a férfiakkal, akik a racionális válaszadásra törekednek, valamint a kogníciók (emberi gondolkodás, információ megszerzésének, feldolgozásának a folyamata) során a nõk többször és pontosabban használják az érzelmeket, minta férfiak.

empátia



A társas világban nagyon nagy elõnyt és védelmet jelent, ha valakinek magas az érzelmi intelligenciája. Az az ember, akinek magas az EQ és az IQ értéke is kivételesen sikeres és kiegyensúlyozott lehet, viszont hiába van valakinek 130-as IQ-ja, ha az érzelmi intelligenciája alacsony, mindig nehézségei lesznek az emberi kapcsolatok területén, amely akadályozni fogja õt a tehetségének, szellemi képességeinek a kiteljesedésében is. Ami viszont jó hír, hogy az érzelmi intelligencia fejleszthetõ, megéri a fáradságot foglalkozni vele!
Link