Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

'Iyen a vérem'-exkluzív interjú Budaházy Györggyel

BelföldMár rég mondom, hogy Gyurit nem az eszéért szeretjük. Vagyis akinek csak tetvedék zsidó pszeudo-magyar barátai vannak, az csak arra való, hogy bábozzanak vele. Agymenése tipikus gój szófosás, pont olyan, mint aki semmit nem akar felfogni abból, ami itt zajlik. Még köztársasági elnök is lehetne, ha nem lenne királyság hamarosan. Senki eddig nem kormányzott jobban, mint ahogy Orbán kormányoz, a Jobbik sem tudna. Budaházy György nem látja azt sem, hogy Vonáék fordulata bejött volna. A börtönbõl februárban házi õrizetbe helyezett, elsõ fokon 13 évre ítélt „terroristavezér” egyébként nem hisz az erõszakos rendszerváltásban, de nem tartja magát baleknak és nem bánt meg semmit. A Mandinert értelemszerûen otthonában fogadta: a kertet nem hagyhatja el, máskülönben jelez a lábperec. Faggatózásunkra közölte: a bíróságon már tett vallomást, tehát nem árulja el, milyen cselekményekrõl tudott, de állítja, hogy nem adott utasítást sem Molotov-koktélozásra, sem Csintalan Sándor megverésére. Exkluzív interjúnk.

Mennyit volt börtönben összesen az elmúlt tíz évben?

Két év hét hónapnál is több, amit szigorított fegyház körülmények között töltöttem. Az elõzetes ugyanis a legszigorúbb õrizet. Házi õrizetben is voltam, most is abban vagyok, azzal együtt már közel három év. 2006 után voltam tíz hónapot lakhelyelhagyási tilalommal egy ügy miatt, amiben aztán felmentettek. Senki nem mondta azóta se, hogy bocsánat.

Ennek fényében: nem lett volna jobb inkább a mérnöki pályán maradnia?

A kettõ nem függ össze. A mérnöki pályát nem a politikai szerepvállalás miatt hagytam ott, hanem azért, mert amikor végeztem, már nagyban építették le az ipart. 1992-ben még a tapasztalt, jó mérnökök is elvesztették a munkájukat, nem sok babér termett ott, úgyhogy inkább vállalkozni kezdtem. Jól ment.

Tudna még gépészmérnökként dolgozni?

Áhh! Nem vagyok naprakész. Ventilátorok, turbinák tervezését tanultam ráadásul, Magyarországon meg ilyen már nincs is.

Szóval itt ül lábpereccel és nem bánta meg, hogy a magyar radikáljobb fenegyereke lett?

Nem. Sosem számítgattam, mi éri meg. Azt tettem, ami belõlem jön. Maradhattam volna „kisember” is, persze, de bennem mindig mozgott valami. Biztos családi hagyomány.

Az 1266-ig visszavezethetõ családfa elég impozáns.

Nem a nemesség miatt mondom. Sok nemes van, aki kényelmesen él és nem csinál semmit. Az én családom nem ilyen. Felmenõim mindig harcoltak. Egyik ebben a szabadságharcban, másik a másikban, a harmadik ötvenhatban... Ilyen a vérem. A genetikám. Azért biztos számít az is. Amikor jött a rendszerváltás, egybõl politizálni is kezdtem, MDF-tag is voltam. Osztályidegen családból jöttem, utáltuk a kommunizmust, örültünk, hogy vége, meg aztán fiatalon rengeteg az emberben az energia. Kiálltam az új, jobboldali kormány mellett a taxisblokádnál is. Majdnem összeverekedtem a taxisokkal, annyira nem értettem egyet velük.

Mégsem nagyon hallottunk önrõl 2002-ig, az Erzsébet-híd blokádjáig.

'94-ben, amikor jött a Horn-kormány, az borzasztó érzés volt. Szörnyû volt megélni. Utána el is fordultam a napi közélettõl. Családalapítás. Az elsõ Fidesz-kormányt meg támogattam, jó intézkedések sora követte egymást, volt igazi radikális párt is a parlamentben, a MIÉP, tehát nem volt semmi szükség arra, hogy utcai megmozdulásokat szervezzek.

A MIÉP-be miért nem lépett be?

Az MDF széthullásával elegem lett a pártokráciából. Csurkát azért olvastam továbbra is. Õt már az MDF-es idõktõl. Aztán jött 2002. A vereség. Tudom, milyenek a kommunisták. Az életükért küzdöttek akkor. A választási eredmény meg olyan szoros volt, hogy bõven lehet, hogy csaltak.

A Fidesz volt kormányon, õk vezényelték le a választást.

Nem tudom, miért nem követelték hangosabban az újraszámlálást õk is.

Ha kijött volna egy újraszámlálás után, hogy tényleg a szocik nyertek, akkor elfogadta volna és szépen hazamegy?

Nyilván nem örültem, hogy hatalomra kerülnek, de ha tudhatjuk, hogy tényleg jól számoltak, nem csináltunk volna semmit. Gondoljanak bele: amikor Gyurcsány 2006-ban a négy évvel korábbinál nagyobb arányban nyert a hazugságaival, nem mozdultunk, elfogadtuk, beletörõdtünk. Annyit nem lehet csalni. 2002-ben viszont apró volt a különbség, fõleg, ha belegondolunk, hogy az SZDSZ éppen csak bejutott, a MIÉP éppen csak kiesett: akkor újra kellett volna számolni a szavazatokat. De mindent elkövettek, hogy ilyen ne legyen. Mi annyit akartunk, hogy ne semmisítsék meg a szavazólapokat – errõl szólt az Erzsébet hídi blokád. Ennyi volt a követelésünk. De megsemmisítették.

Tehát ez sodorta önt újra a közéletbe?

Ez. Úgy voltam vele, hogy nem csinálom még egyszer azt, amit 1994-ben, hogy rálegyintek, visszavonulok. Úgy döntöttem, hogy kiállok azért, ami nekem fontos. Egyik dolog aztán hozta a másikat.

Elég gyorsan a radikáljobbos szubkultúra élén találta magát. Tervszerûen haladt?

Nem. Ez csak azért volt így, mert a legtöbbször mindenki csak hezitált, én meg cselekedtem. Tipikusan ilyen volt a Kempinski-tüntetés is, 2002. december 1-jén.

Ifjabb olvasóink kedvéért: Medgyessy Péter akkori kormányfõ román kollégájával a Kempinski szállóban koccintott Erdély elcsatolásának román ünnepén.

Pontosan. A szálloda elõtti tüntetésen voltunk jópáran, ott volt még Bayer Zsolt is, de semmi sem lett volna, ha a feleségemmel elõzõ nap egyesével nem küldünk több száz sms-t. Nem volt még köremail meg Facebook-csoport akkoriban, akit ismertünk, egyesével írtunk mindenkinek, hogy találkozzunk a hotel elõtt és tüntessünk ez ellen a gyalázat ellen. Grespik Laci, Isten nyugosztalja, európai precedens ügyet tudott belõle csinálni. Maradhattam volna a kaptafánál, távol a közügyektõl, de ez és sok minden más akkor mind nem lett volna.

Mi nem lett volna még?

Rengeteget pörögtem akkoriban a hagyományõrzésben is, amikor nem létezett még Kurultáj. A pozsonyi csatával sem foglalkozott még senki, azt is én kezdtem el. Sõt, Novák Elõddel mi gyártottuk az elsõ Nagy-Magyarország matricákat. Szegedi Csanád ebbõl jó üzletet csinált aztán. Mi találtuk ki mindenesetre, csak nem mi csináltunk belõle üzletet.

És az jó, hogy elterjesztették a Nagy-Magyarország matricákat?

Persze.

Mire jó, ha álomba ringatjuk magunkat, hogy megint akkora lesz az ország?

Bocsánat, de mi minden következett abból! Lehet, hogy kettõs állampolgárság sem lenne ma, ha akkor mi azt nem kezdjük el. Mindig a tökéletest kell kitûzni célként, aztán jutunk, ameddig jutunk.

Mi lenne tökéletes? Menne tankkal visszafoglalni Erdélyt?

Most nyilván nem. Nincs is tankunk. De ki tudja, mit hoz a jövõ? Itt van ez a migráció. Amikor az iszlám terjeszkedett, a Balkán mindig összeomlott, mi voltunk az elsõk, akik megpróbáltuk megállítani. Most is ez történt, de nem tudjuk, mi a vége. Ha Törökország radikalizálódna, arra például nincs felkészülve Európa. Magyarország lehet, hogy kénytelen-kelletlen be kellene nyomuljon Romániába és Szerbiába. Védeni ugyanis csak a nagy Magyarország határait lehet. A pusztába lehet kerítést húzni idõlegesen, de katonailag az védhetetlen. A Kárpát-medencét lehet védeni. Tehát nem tudhatjuk, mit hoz a jövõ. Amit tudunk, hogy történt velünk szemben egy hatalmas igazságtalanság és ma is igazságtalanságok sorát kell elszenvedniük a határon túli magyaroknak.

Jól sejtjük, hogy nem iszik Heinekent?

Már csak a vörös csillag miatt sem. Egyébként Sopronit sem iszom. Amíg elnézést nem kérnek azért a reklámért, amelyben sörrel koccintanak. Bocsánat, de van ez a szép hagyományunk. Nem koccintunk sörrel, mert Aradon az osztrákok minden egyes kivégzésre sörrel koccintottak. Akárhányszor meséltem külföldieknek, miért nem koccintok velük, érdeklõdéssel hallgatták a történetet és tisztelték ezt a szokást. Miért kellene elengedünk ezeket, régi, közös hagyományainkat? Nem kell. Nem szabad. De a fõ gond persze nem a sörügy. Még az Orbán-kormány sem tesz annyit például a nyelvtörvény ügyében, amennyit kellene. Szerintem mondjuk itt is tenni akar valamit: elõrébb szokott látni a többieknél.

Önnél meg mindenki: a 2006-os Kossuth tériek közül egy csomó karriert csinált.

Voltak, akik szépen felépítették magukat. Már ha ez siker.

Mondjuk egy Jobbik-alelnökség és polgármesterség Ásotthalmon nem siker? Ahhoz képest, hogy ön börtön és házi õrizet között ingázik.

De, azt lehet sikernek mondani, viszont Toroczkai László a saját munkájának köszönheti, hogy ide eljutott, nincs mit a szemére vetni.

Hiszen együtt alapították a Hunnia Mozgalmat, aztán ön a Hunnia-ügy miatt itt ül lábpereccel, Toroczkai meg a polgármesteri székben. Ez hogy létezik?

Úgy létezik, hogy megpróbálták belehúzni az ügybe, csak nem tudták. Akit nem tudtak úgy meggyanúsítani, hogy becsukják, azzal nem is próbálkoztak. Csak azt érték volna el, hogy vannak olyan tanúk, akik nem az õ álláspontjukat szajkózzák. Toroczkain kívül is voltak tanúk, akiket a rendõrség ki sem hallgatott.

Kívülrõl úgy tûnik, hogy ön a balek, aki ül azért, amit mások is csinálnak.

Lehet, hogy a hatalom kipécézett magának egy figurát, akin példát statuálhat. Arra a szerepre nyilván én vagyok a legmegfelelõbb – mindig én voltam a legbevállalósabb. De ez nem balekság. Akkor lenne az, ha én valami karrierre vágytam volna, aztán behúztak volna a csõbe. Nem ez történt.

Nem? A Hunniának volt egy belépési nyilatkozata, egy kitöltendõ kérdõív névvel, címmel, telefonszámmal...

Látja, még ön is tudja! Aki rám vallott a bíróságon, az meg nem tudta. Olyanokat állított, hogy be akart lépni, aztán kapott egy e-mailt, hogy küldjön önéletrajzot... Mégis elfogadták a vallomását. Pedig tessék, még egy újságíró is emlékszik rá, hogy volt egy pontokba szedett kérdõív.

Mert amikor annak idején megláttuk, az elsõ gondolatunk az volt, hogy a nemzetbiztonság alapította a Hunniát, hogy megszerezze a potenciális radikálisok adatait.

Abban a fellelkesült idõszakban mindenkinek nagy tervei voltak. Forradalmi idõket éltünk. Úgy voltunk vele, nem elég, hogy valaki megmondja, mi a neve, telefonszáma. Komolyabb kapcsolat kell a tagokkal, mert ugye ki tudja, nem az ellenség akar-e beépülni. Ennyi volt mögötte. A C-típusú átvilágítás kérdéseibõl is merítettünk ötletet, de a nemzetbiztonságnak köze nem volt hozzá.

Nem is volt beépült ember?

Nem tapasztaltam ilyet.

Benkõ György, a Hunnia-ügy önre valló koronatanúja sem?

Nem épült be sehova. Volt egy haverja, akivel együtt edzett hosszú ideje, az meg menõzött azzal, hogy mekkora radikális, hogy részt vesz az utcai harcokban, Benkõ meg szerintem elment a rendõrségre, hogy vajon mennyit ér ez. Akkor még szó sem volt Hunniáról, Magyarok Nyilairól. Egy másik tanú 2008-ban elmondta, hogy neki is elhõsködtek, hogyan verték meg Csintalant, hogyan Molotov-koktéloztak... Elmondta nevekkel. Csak éppen egészen más nevekkel. Neki más személyek hõsködtek ugyanazokkal a cselekedetekkel. Nemzeti radikális körökben ezek a legendák köröztek egyfolytában.

Mint az Iszlám Állam, amely magára vállalja az erõszakot akkor is, ha semmi köze nem volt a kivitelezéshez?

Persze. Jól hangzott.

Csintalan Sándor megérdemelte a verést?

Mindenki ítélje meg maga. Õsszoci, aztán átáll, Orbán legnagyobb rajongója lesz, de késõbb meg õt is elárulja... Ettõl még, amit állítanak, hülyeség. Nem verettem meg Csintalant. A vád szerint azért tettem volna ilyet, mert a mûsorában leügynöközött. Csakhogy én 2007. december 7-én értesültem arról, mit mondott rólam és Toroczkairól elõzõ napi mûsorában. A vád szerint gyûlést hívtam össze, hosszú hetekig deríttettem fel Csintalan mozgását, akciót terveztettem. Elnézést, Csintalan 11-én már meg volt verve! Hogy a fenébe terveztem én akkor hetekig bármilyen akciót? Idõben sem jön ki, amit a vád felépített, de a bíróság erre is rálegyintett. Volt konfliktusom Csintalannal az ominózus mûsor miatt, de azt úgy próbáltam rendezni, ahogy kell. Hasznos idiótának meg mindennek elmondott minket, amiért bepereltük Toroczkaival. Elvesztettük. Nekünk azt is le kellett nyelni.

Adott utasítást Molotov-koktélozásra, labdabombára?

Soha nem voltam olyan helyzetben, hogy utasításokat adjak. Gergényi Péterrel ellentétben. Én legfeljebb kérhetek emberektõl.

Kért emberektõl olyat, hogy Molotov-koktélozzanak, labdabombát dobjanak mások kertjébe?

Nem kértem, de a vád nem is azt állítja, hogy Budaházy kért, hanem azt, hogy utasított.

Azért a legismertebb radikálisként tudott a tervezett erõszakos akciókról?

Hogy mirõl tudtam, mirõl nem tudtam... a bíróságon vallomást tettem már, nem akarok még egy vallomást tenni.

Szívesen elolvastuk volna felkészülésképpen az ítéletet, de sajnos még mindig nincs leírva.

A szóbeli ismertetésbõl sem derült ki, miben vagyok bûnös. Amikor a végén megkérdeztem a bírónõt, mert hiába hallgattam, nem értettem, annyit mondott: „Maga mindenben bûnös! Ez a lényeg!”

Tehát tagad mindent továbbra is.

Igen, de nem ez a lényeg. Kívülállók mondhatják: lehet, hogy hazudunk, lehet, hogy nem, ettõl függetlenül kétséget kizáróan kell bizonyítani, hogy mi voltunk. Ez viszont nem történt meg.

Nyilván nem nekünk fogja most elmondani, ha hazudott a bíróságnak.

Mindenkinek megvan a maga stratégiája ilyenkor... De nem hazudtam. Nem mozgósítottam embereket cselekményekre. Senkit nem utasítottam semmire – ezt már a bíróságon sem állították egyébként, hogy utasítottam volna. Benkõn kívül volt még egy ötgyerekes szerencsétlen, akibõl kizsarolták a terhelõ vallomást, ez alapján ítéltek el.

Házi õrizetbe helyezésének napján ítélték el Gergényi Pétert is – csak õt nem 13 érve, hanem 400 ezer forintra. Erre számított a Fidesz hatalomkerülése után?

A bíróságok le vannak választva a politikáról. A kommunista bírók gond nélkül folytathatták. Márpedig minden a személyekrõl szól. A jelenlegi kormánynak is nehéz. A bírók között hiába próbáltak rendet tenni, azt is vissza lehetett csinálni nemzetközi nyomásra. A saját ügyeimben azt érzékeltem, hogy azóta baloldali fordulat, bosszúállás kezdõdött.

A bíróságon?

Igen.

Kenéz Andrea, a Hunnia-ügyet tárgyaló, nemrég lemondott bíró balos?

Nem tudom és nem akarok ennyire személyre szabott lenni. Azt viszont tapasztaltam, hogy korábban az alkotmányos rend megdöntésének vádja alól fölmentettek, a hivatalos személy elleni erõszak alól is. A sajtópereket is megnyertük. A 2011, 2012, a bírák körüli huzavona után változott a helyzet. Nem is reagálnak azóta az észrevételeimre. Érdemben nem foglalkoznak azzal, amit mondasz. Ugyanabban az ügyben az egyik bíró teljesen mást láthat, mint a másik és mindkettõ rendben van. Ez így jogbiztonság?

Igen. Épp azért, mert van lehetõség, hogy más bíró is megvizsgálja az ügyet, ne csak egy.

Lehet szerencséd, az igaz, de félelmetes, mennyi a gumijogszabály. Igazságos Mátyásról sem maradt volna fent, hogy igazságos, ha a törvényeit ennyiféleképpen lehetett volna értelmezni. A terrorizmust például példátlanul kiterjesztõen. A terrorizmus ugye külsõ érdek erõszakos érvényre juttatása a társadalmi akarat, és az azt megtestesítõ állami végrehajtó hatalom ellen. De mi van, ha a kettõ egymással szembekerül? A Gyurcsány-rezsimben ez történt. A karhatalom védte a népszerûségét vesztett kormányt, amely ellen az állampolgárok keltek fel. Ilyen helyzetben nem a terrorizmus, hanem a diktatúra tettenérésének van helye.

Az utcai balhé után Gyurcsány népszerûbb lett, a nép mindig inkább nyugalmat akar.

Tévéostrom másnapjára népszerûbb lett Gyurcsány? Ne hülyéskedjünk már! Azért verték agyon a következõ napokban, akit csak az utcán találtak? Egyébként: nem csak a radikálisak voltak ott a tévéostromnál. Tömegével voltak ott fideszesek is. Több ezer ember volt ott. Mind úgy érezték, hogy forradalmi a hangulat, nem katasztrófaturisták voltak. Mindig kevés ember bevállalós persze: a focihuligánok azok. 56-ban a rádióhoz ment a tömeg, itt a tévéhez, hogy olvassák be a nyolc pontjukat. Jogos elvárás volt, cserébe viszont a leglekezelõbb módon bántak velük.

Jogos válasz erre a kõdobálás, gyújtogatás?

Nem lehet így felvetni, jogos-e. Eszkalálódtak az események. Arcátlanul bántak az emberekkel, Sneider Tamás, a parlament jelenlegi alelnöke beszorult a rendõrség mögé, meggyepálták, erre elszabadultak az indulatok. 2002 óta iszonyatos feszültség volt a nemzeti radikális táborban, 2006-ra rengeteg sérelmünk volt már. 16 év robbant föl akkor bennünk. Másnap pedig már vendettát rendezett a rendõrség, tovább eszkalálódott a helyzet. De ne mondja nekem senki, hogy Gyurcsány népszerûbb lett emiatt. 2006 olyan kérdés, amit nem beszéltünk ki. Nincs lezárva.

Szûk körön kívül már nem érdekli az embereket. Hét éve Fidesz-kormány van, a baloldal szétzuhant, Gyurcsány egy minipárt élén...

1956 még régebben volt. Mégis kell vele foglalkozni. Volt odabent egy zárkatársam, 21 éves. Nemhogy azt nem tudta, hogy mi történt 2006-ban: azt sem tudta, hogy volt valami. Semmirõl sem hallott. A tank sem mondott neki semmit! A hírek özönében elveszik minden. A legújabb kori történelemben pedig nem volt ilyen Magyarországon. Azoknak az embereknek, akik nem voltak hozzáedzõdve, hogy rendõrök agyonverik õket, dráma volt. A rendõr nem verhet agyon senkit. Õ a törvény õre. Láttam embert, akit fejbe talált egy könnygázgránát. Fejmagasságban lõtték. Az illetõ arca szétrobbant. Szörnyû látvány volt.

Ott volt az események sûrûjében, miközben elvileg akkor már bujkált?

Egyszer majd megírom, hogyan bujkáltam. Most nem mennék bele.

A szovjet emlékmû ügyéhez mit szól, ön, aki 2006-ban megrongálta? Ha már nem lehet elszállítani, de azóta Reagan-szobor és német megszállási emlékmû is a téren, egy petíció szerint a teret kellene átnevezni XX. század terére.

Ez lenne a jó megoldás?

Talán több a semminél.

A rossz ellen nem kisebbik rosszat kell harcba küldeni. Hanem a jót. Harcoljunk a jóért a végtelenségig! Az elõdeink nem véletlenül nevezték Szabadság térnek azt a helyet az 1800-as évek végén. Körben a '48-as hõsökrõl elnevezett utcákkal, a Batthyány-örökmécsessel. Az oroszokkal is biztosan le lehetne tárgyalni. Fõleg most, hogy másoknál nyitottabbak vagyunk velük. Mégis el kell tûrnünk, hogy a szöveg felszabadítókat emlegessen ott nekünk. Az a tér szakrális hely. A magyar szabadságküzdelmek emlékére terveztek eredetileg oda egy emlékmûvet. Meg lehetne építeni, akár a szovjet emlékmû talapzatán is. Még a Ronald Reagan-szobor is maradhatna valahol a téren, sokat tett a kommunizmus ellen. A legrosszabb döntés volt viszont, hogy még egy megszállási emlékmûvet odatettek. Valószínûleg ellensúlyozni akarták a szovjet emlékmûvet, de a Szabadság nevû terére ennél kevésbé odaillõt nem tehettek volna.

Ezzel nem tudunk vitatkozni. Ha szabad lesz rendesen, kegyelmet kap mondjuk, a radikáljobbos oldal számíthat rá, hogy újra aktivizálódik?

Azt a bõdületesen igazságtalan tizenhárom évet megfejelték még tíz év közügyektõl való eltiltással is, ez tehát most nagyon elméleti kérdés. Amúgy könnyen lehet, de: nem tervezek pártot alapítani. Régi vesszõparipám, hogy a pártokrácia nem jó.

Meg kell dönteni a rendszert?

Sosem mondtam ilyet. Meg kell változtatni, azt mondtam. Errõl ítélet is van, hiszen megvádoltak az alkotmányos rend erõszakos megdöntésének elõkészületével, de elbukott a vád, felmentettek. Mindig demokratikusan képzeltem el a rendszerszintû változást.

Erõszakmentesen?

Miért akarnék erõszakot? Épp az a bajom ezzel a rendszerrel, hogy aki megnyeri a választást, annak a kezébe kerül minden. Ha meg épp nincs szerencsénk, akkor olyan emberébe, amilyen Gyurcsány Ferenc. Orbánék pedig nem változtattak a rendszeren, sõt, tovább központosították. Ez az, ami életveszélyes. Ha õ valamilyen ok folytán kiesik, mi lesz egy ilyen rendszerrel? Nincs senki, aki át tudná venni a stafétát, annyira rá van szabva minden. Sokkal jobb ennél a svájciak modellje, ahol helyi közösségek döntenek, stabil rendszert alkotnak. A magyar nép sem alkalmatlan arra, hogy magasabb szinten szóljon bele a saját életét meghatározó döntésekbe. De: Orbán néhány történelmi intézkedést hozott. Ezt el kell ismerni. A kettõs állampolgárság, a családtámogatás, a sporttámogatás... Ezek nagyon fontos dolgok. Valakinek el kellett már indulnia ebbe az irányba. Legalább fontos dolgokra is jut, nem csak a haveroknak.

Azért jut bõven nekik is.

Persze, de ha nem Mészáros Lõrinc építi az utakat, akkor ki építi? Akkor a Strabag meg a Leisztinger. Az miért jobb? Nem jobb. Nem jó megoldások ezek, de senki eddig nem kormányzott jobban, mint ahogy Orbán kormányoz.

A Jobbik sem kormányozna jobban?

Már nem vagyok biztos benne. Volner János azt mondta, hogy õk is csak a fõbb posztokon cserélnének... De nem bántom õket. Az én ügyemben odatették magukat, becsületbeli ügy volt ez számukra is, úgy érzem. Mégiscsak 2006-os nemzedéknek mondják magukat. Beadták az amnesztiakezdeményezést is, szóval tényleg nem bántom õket.

Minthogy a Jobbik lefordult a radikáljobbos vonaltól, van ott most piaci rés.

Én nem pártoskodom, de jelenleg tényleg teremtettek egy ilyen ûrt. És nem látom, hogy a fordulatuk bejött volna. Nem volt jó forgatókönyv, ahogy nem szavazták meg a kvótaellenes alkotmánymódosítást. Nem jól jöttek ki belõle.

Ahhoz mit szólt, amikor Vona Gábor Köves Slomónak üdvözletet küldött?

Nem fogom ütni a Jobbikot.

Véleménye azért csak van.

Van. Megtapasztaltam, milyen ez a hanukázós, Slomó-féle irányvonal. Már azt sem értettem a kétezres évek elején, hogy miért kell hirtelen minden téren hanukázni. Semmi gond, ha a zsinagóga környékére kitelepülnek, ez így viszont versengésnek hat. Biztosan nem írnék nekik üdvözletet az után, amit az egyik tüntetésen mûveltek.

Mi történt?

A Nyugatinál volt egy Trianon-megemlékezésünk. Ott voltak õk is, mert a rendõrség okosan egy idõpontra adta ki a területfoglalási engedélyt. Én, a „nagy szélsõséges” próbáltam megegyezni velük. Hogy fél órával korábban abbahagyjuk, õk kezdjék fél órával késõbb. Ez lett volna a békés, normális megoldás. Nem lehetett velük megegyezni. Zoltai Gusztáv a fülem hallatára fenyegetõzött a telefonba valakinek, hogy mindenki ki lesz rúgva. Ilyen intoleránsak a többségi társadalom fontos kérdésével kapcsolatban, miközben elvárják, hogy mi toleránsak legyünk az õ szûk körüket érintõvel. Ilyenekkel nem érdemes kommunikálni.

Az oroszokkal érdemes? Mennyire támogatják a magyar szélsõjobbot? A Nemzeti Arcvonalnál például orosz diplomaták nyüzsögtek...

Nem voltam velük kapcsolatban, õk nem nagyon közösködtek senkivel. Rendmániások. Katona, rendõr – az nekik szent volt mindig. Furcsa is nekem, amikor azt állítják, Gyõrkös rendõrt ölt. Az oroszok meg: a kommunizmusra is építenek, ez az, amiért nem tudunk szót érteni, de sok hazafias érzelmû ember számára fehér mentsvárnak látszik Oroszország, ahol a liberális „értékeket”, amelyek széthányták Európa társadalmait, távol próbálják tartani maguktól. Ebbõl fakad, hogy a hazafias szervezetek könnyebben kapcsolatba lépnek Oroszországgal. Az oroszok nyilván kihasználják ezt a helyzetet, de nem érzékelek agressziót a részükrõl.

Donyeckben érzékelik.

Ahol többségben oroszok élnek. Szerintem az történt, hogy megérett a mindig orosz érdekszférába tartozó Ukrajnában a pillanat, hogy politikai változás jöjjön. És Amerika benyomuljon. Az oroszok látták, hogy ez a cél. És nem hagyták. Amerika sem hagyná, ha Kanadába hirtelen be akarna nyomulni Oroszország. Ezt meg tudom érteni. Az ukrán nacionalizmus is fellángolt erre, ami nekünk nagyon nem jó a határon túli magyarok miatt. Az oroszok nyilván támogatják a donyecki szakadárokat, de mi mást tenne bárki a helyükben?

KGBélát ismerte?

Nem. De mivel is vádolják? Hogy kiadott valami EU-s titkot? Az EU a szememben nem érték. Ha kiadta, jól tette. Az EU-t nem átalakítani kell. Meg kell szüntetni. Az lesz a nemzetek Európája. Én a szabadságban hiszek. Az a jó, ha azt csináljuk, amit mi helyesnek tartunk. Ne mondják meg se Moszkvából, se Berlinbõl, se Washingtonból, mit csináljunk. Döntsük el mi.

Vámokat akar és nem akarja, hogy szabadon utazhassunk?

A Európa Tanácsot érdemes lenne megtartani. Tegyünk annyit a közösbe, hogy a közös dolgainkat meg tudjuk oldani és kész. Ma viszont mindent bevágnának a nagy zsákba, ekkora zsákban ugyanis nyugodtan lehet turkálni. Az EU egy Európai méretû korrupciós rendszer. Ha meglopnak, mehetnénk Brüsszelbe tüntetni, de oda úgysem fogunk kikocsikázni: messze van. Úgyhogy nyugodtan csinálhatják. Ügyes.

Ha már kocsi: mije van?

Suzuki Swift. Tizenvalahány éves.

A ház azért szép nagy.

Amikor lehetett, felvettem hitelt, családtámogatás is volt, az elektromos hálózatot én csináltam, maltert kevertem... Volt családi vállalkozás is és nem voltam tehetségtelen.

Ma hogyan tudja menedzselni a családot, honnan vannak bevételek?

Annak, hogy szimbolikus szereplõvé váltam ezekben az években, volt olyan hozadéka, hogy sokan támogatnak. De nem könnyû. A börtön nagyon visszarántott. 2009-es elhurcolásomtól öt év után voltam újra szabad ember, újrakezdhettem, de nem öt évet vesztettem, hanem tízet. Rengeteg anyagi kárt okoztak.

Mivel tölti az idejét most, hogy legalább itthon lehet?

Végére szeretnék jutni ennek a Hunnia-ügynek. Szóba került az amnesztia. A Gergényi-ítélet után ésszerû lenne. Le lehetne zárni 2006-ot általa. Ez politikai kérdés. Sokan egyetértenek ezzel a kormánypártban is, még Schiffer András is megszólalt az ügyben. Aki normális, az akkor is látja, hogy nonszensz az ügy, ha amúgy nem ért velem egyet vagy nem szeret.

Avatkozzon bele a politika az igazságszolgáltatás menetébe?

Beavatkozás az lenne, ha odaszólnának a bírónak. Demokráciában a hatalom a néptõl származik. A képviselõin keresztül a nép törvényeket hoz. Ha egyedi elbírálás alapján úgy döntenek a képviselõk, hogy amnesztiát adnak valakinek, az nem beavatkozás, hanem az egyetlen legitim, demokratikus eljárás. Én már meg lettem büntetve, ne haragudjon. Majd' három évet ültem részletekben, megszakításokkal. A nagy ügy, a Hunnia- vagy Magyarok Nyilai-ügy ráadásul még az elején tart. Közben meg húzódik még a hivatalos személy elleni erõszak ügyem is...

Még az sincs lezárva? Mióta is?

2009. március 15-én hurcoltak el a rendõrök az Erzsébet híd lábától, minden ok nélkül, törvénytelenül, mégis én vagyok a vádlott. Azt mondják, hátrafejeltem meg hátrarúgtam elhurcolásom közben, de még a saját videójukon sem látszik semmi ilyesmi. Hánykolódom abban az ügyben is, azóta rángatnak, azóta húzódik. Elsõ fokon felmentettek, aztán új eljárásra utasították a bíróságot, kezdõdött az egész elölrõl, ekkor elmeszeltek közmunkára, most másodfokon megint nyertem. A Hunnia-ügy ehhez képest még tényleg az elején tart, de azzal verték szét a családi terveinket.

Milyen terveket?

Terveztünk negyedik gyereket.

Már késõ?

Közeledünk az ötvenhez. Persze: ne tegyünk pontot semminek a végére, amíg nem muszáj...
Link

Hozzaszolasok

238 #1 bivaly
- 2017. February 28. 07:29:02
Imre !

Képtelen voltam végig olvasni. Ostoba kérdések, ostoba válaszok. A tipikus nesze semmi, fogd meg jól ! Újra leírom, ez a szerencsétlen Budaházy azt sem érti miért csukták be, és most azt sem érti, miért engedték ki ! Képtelen felfogni, és talán soha nem is lesz képes rá, hogy eljátszogattak vele. Túl sok "Benkõ" volt a közelében. Tényleg, még most sem fogja fel, hogy a TV székház "ostroma" nem spontán volt !? Ha nem lettem volna ott, akkor még hihetnék bármit is, de ott voltam, láttam amit láttam, és háromnegyed tízkor beszálltam a metróba. Elõkészített cirkusz volt.
69 #2 Szalonna
- 2017. February 28. 07:29:38
Imre, az egyik páciensed lehetne.

Posta Mengele is lehetnél akár. s_hihi

https://www.facebook.com/gyurcsanyf/p...mp;theater
12 #3 spartakusz
- 2017. February 28. 08:47:08
le döbbentem - még akkor sem ejteném ki a számon ezt, ha tudnám valóban a sok diktátor közül eddig õ volt a nem tûrhetõ semmi fokon!
Tévedtem, amikor írtam róla egy verset -
spari...
33 #4 vizilo
- 2017. February 28. 11:17:26
Budaházy nem figyelt föl arra hogy tul sok Morvai Krisztinákkal van körbevéve nemlátja az erdöben a fát !
123 #5 fsavanyu
- 2017. February 28. 14:37:49
Ilyenekre köll mondani, hogy vég termék , akinek a morvai, meg gajdli tamás a barátja, azok igy járnak. Imre, ez neked szakmába vágó feladat lenne, de ebbõl csak bárdal lehetne normális embert faragni.
4 #6 Posta Imre
- 2017. February 28. 14:37:52
[movie=youtube]https://www.youtube.com/watch?v=Ra0ozaE-oy0[/movie]
154 #7 kakas
- 2017. February 28. 15:43:57
Ez a budi-házi súlytalan,mint a pusztába kiállított só!https://www.tumblr.com/video/wi1ika/1...30912/500/

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.10 masodperc
296,595 egyedi latogato