Mé', most hova menjenek? Oroszországot ellepte a zsidó, kínai...és mindenféle puruttya népsegg..., most gyõjjenek inkább ide? Miért is ne? Befogadjuk a menekülteket, nem? De! Új fronton próbál kitörni stratégiai elszigeteltségébõl Oroszország. A 80-as évek végén elszenvedett csúfos kudarcot követõ távolságtartást feledve, Moszkva a közelmúltban újból pozíciószerzésbe kezdett Afganisztánban.

Az amerikai–orosz nagyhatalmi erõpróba – számos elemzõ meglepetésére – Ukrajna és Szíria után Afganisztánban folytatódik tovább. Az oroszok hosszú passzivitás után igyekeznek újból megvetni a lábukat a hegyvidéki országban, bár a történelmi tapasztalatok alapján nem sok jóra számíthatnak.

Moszkva a múlt hónapban tetõ alá hozott egy békekonferenciát az évtizedes konfliktus sújtotta Afganisztán jövõjérõl, amelyen az Egyesült Államokon kívül szinte mindegyik regionális szereplõ képviseltette magát. A tárgyalások nem hoztak komolyabb eredményeket, ám arra tökéletes volt a diplomáciai esemény, hogy az orosz vezetés jelezze: újra számolni kell velük a térségben.

A háttérben zajló helyezkedésnek jóval nagyobb relevanciája van. Moszkva hónapok óta tárgyalásokat folytat a tálib mozgalom vezetõivel, amelyek a jelen állás szerint az orosz érdekek szempontjából jelentõs elõrelépésekkel kecsegtetnek. A szélsõségesekkel való együttmûködés több szempontból is racionális lépésnek tûnik. A tálibok ellenõrzik az afganisztáni máktermesztés – ami a heroin alapanyaga – és -kereskedelem számottevõ hányadát, a kábítószerek terjedése pedig Oroszország számára is súlyos kihívást jelent. A közvetlen népegészségügyi problémák mellett a szervezett bûnözés és a csempészhálózatok megerõsödése aggasztja a legjobban Moszkvát. A tálibokkal megkötendõ alku komoly terhet vehetne le az orosz belügyi hatóságok válláról.

A formálódó partnerség Oroszország regionális hatalmi érdekeit is jól szolgálhatja. A térségben található egykori szovjet tagköztársaságokból számos radikális csatlakozott az Iszlám Állam önjelölt közel-keleti kalifátusához. Visszatérésüket eddig nagyrészt sikerült megakadályozni, ám az iszlamista szervezetnek hûségesküt fogadó afganisztáni csoportok térnyerése könnyen alááshatja a közép-ázsiai­ régió biztonsági helyzetét. A tálibok képesek arra, hogy már idejekorán gátat szabjanak az Iszlám Állam felé kacsingató, jelenleg csupán szerény befolyással rendelkezõ szélsõségesek térnyerésének.

Mindezek azonban eltörpülnek amellett, hogy a tálibokkal való együttmûködésnek köszönhetõen az orosz vezetés képes lehet az afganisztáni konfliktus belsõ dinamikájának manipulálására, nehéz helyzetbe hozva az amerikaiakat. Az oroszok erõteljesen igyekeznek megfúrni Kabul és az egyik legbefolyásosabb hadúr, Gulbuddin Hekmatjar között megkötött kiegyezést, amely a törekvéseik ellenére tartósnak tûnik. Borítékolható, hogy az oroszok nem hagynak fel egykönnyen az afganisztáni befolyásszerzéssel, ám a tálibok felé irányuló közeledés hosszú távon még sokba kerülhet Moszkvának.
Link