Bejelentkezés
Kína dörzsölheti a markát: a világ végül a kezükre játssza Európát?
Mirõl ír ez? Ki hiszi el? A geopolitikai válságok, a növekvõ orosz befolyás és Donald Trump nehezen kiismerhetõ politikája mindinkább szétzilálja a világgazdaságot. Ez azonban komoly hatással lehet a cégpiacra, a beláthatatlan következmények ugyanis eltántoríthatják a vállalatokat a felvásárlásoktól, vagy épp a fúziós tranzakcióktól. A helyzet kellemetlen a cégeknek, egy valaki azonban mégis nagyot kaszálhat az egész ügyön: Kína.
Az idei év húzóereje egészen biztosan Kína lesz, a mérték azonban függ attól, hogy mekkora mértékû befolyást akarnak nyerni a kínai befektetõk az európai pénzügyi, technológiai és jármûipari szektorban. A legnagyobb visszafogó erõt azonban a politika jelenti, ezt közölte a Roland Berger a Privátbankár.hu-val. Ez egyébként a vállalatok optimizmusát is letöri: míg 2016-ban a vállalatok 64 százaléka számolt növekedéssel, ez most már alig több mint a fele az idei évre vonatkozóan, derül ki a Roland Berger Private Equity Oulook felmérésébõl.
Forrás: Roland Berger
Forrás: Roland Berger
“A befektetõk ma nem bíznak a politikában, de legfõképpen annak kiszámíthatóságában. - mondta Schannen Frigyes, a cég magyarországi ügyvezetõje. Az Unió országaiban más-más módon látják a jövõt, legsötétebben – a Brexit árnyékában nem meglepõ módon – az Egyesült Királyságban, ahol 2,1 százalékpontos aktivitás csökkenésre számítanak. Ezzel még pesszimistábbnak bizonyultak, mint a negatív dobogós görögök – õk idénre „csak” 1,6 százalékos aktivitásmínuszra számítana. A spanyolok és a portugálok azonban bizakodóak, 2,6 százalékos erõsödést várnak, míg Németország 2,4 százalékkal tervezi megerõsíteni magát az idén.
Itt biztos lesznek mozgások
Az egyes iparágakra vetítve a válaszadók úgy látják, hogy a legtöbb tranzakció a technológiai és médiaszektorban történik majd, itt tömörülhet az akvizíciók mintegy háromnegyede. Ezután a gyógyszer és egészségügyi szektor (68 százalék), a fogyasztási cikkek és kiskereskedelem (60 százalék) következik, a legkisebb mozgást az energia-, az építõ- és a jármûiparban várják a szakemberek. “Ez a prognózis egyértelmûen azt jelzi, hogy a befektetõk fõleg az innovatív technológiát alkalmazó vállalatokban érdekeltek”, fûzte hozzá Schannen Frigyes.
Mindez ráadásul a kínai befektetõk érdeklõdését is tükrözi. Az innováció iránti érdeklõdést ráadásul erõsíti, hogy míg Kína nyit, addig Amerika épp egy magába zárkózó, anti-globalizációs politikát tervez követni, ez pedig tovább erõsíti a trendet, hogy Ázsia figyelme az európai piacok felé fordul. A beruházások mértéke egyébként nem lesz túlságosan nagy, fõleg a kisebb méretû cégek profitálhatnak majd, a legtöbb növekedés és felvásárlás az 50 millió euró alatti vállalatoknál várható. Ezzel szemben a 100-250 milliós cégekre már csak 40 százalék juthat.Link
Az idei év húzóereje egészen biztosan Kína lesz, a mérték azonban függ attól, hogy mekkora mértékû befolyást akarnak nyerni a kínai befektetõk az európai pénzügyi, technológiai és jármûipari szektorban. A legnagyobb visszafogó erõt azonban a politika jelenti, ezt közölte a Roland Berger a Privátbankár.hu-val. Ez egyébként a vállalatok optimizmusát is letöri: míg 2016-ban a vállalatok 64 százaléka számolt növekedéssel, ez most már alig több mint a fele az idei évre vonatkozóan, derül ki a Roland Berger Private Equity Oulook felmérésébõl.
Forrás: Roland Berger
Forrás: Roland Berger
“A befektetõk ma nem bíznak a politikában, de legfõképpen annak kiszámíthatóságában. - mondta Schannen Frigyes, a cég magyarországi ügyvezetõje. Az Unió országaiban más-más módon látják a jövõt, legsötétebben – a Brexit árnyékában nem meglepõ módon – az Egyesült Királyságban, ahol 2,1 százalékpontos aktivitás csökkenésre számítanak. Ezzel még pesszimistábbnak bizonyultak, mint a negatív dobogós görögök – õk idénre „csak” 1,6 százalékos aktivitásmínuszra számítana. A spanyolok és a portugálok azonban bizakodóak, 2,6 százalékos erõsödést várnak, míg Németország 2,4 százalékkal tervezi megerõsíteni magát az idén.
Itt biztos lesznek mozgások
Az egyes iparágakra vetítve a válaszadók úgy látják, hogy a legtöbb tranzakció a technológiai és médiaszektorban történik majd, itt tömörülhet az akvizíciók mintegy háromnegyede. Ezután a gyógyszer és egészségügyi szektor (68 százalék), a fogyasztási cikkek és kiskereskedelem (60 százalék) következik, a legkisebb mozgást az energia-, az építõ- és a jármûiparban várják a szakemberek. “Ez a prognózis egyértelmûen azt jelzi, hogy a befektetõk fõleg az innovatív technológiát alkalmazó vállalatokban érdekeltek”, fûzte hozzá Schannen Frigyes.
Mindez ráadásul a kínai befektetõk érdeklõdését is tükrözi. Az innováció iránti érdeklõdést ráadásul erõsíti, hogy míg Kína nyit, addig Amerika épp egy magába zárkózó, anti-globalizációs politikát tervez követni, ez pedig tovább erõsíti a trendet, hogy Ázsia figyelme az európai piacok felé fordul. A beruházások mértéke egyébként nem lesz túlságosan nagy, fõleg a kisebb méretû cégek profitálhatnak majd, a legtöbb növekedés és felvásárlás az 50 millió euró alatti vállalatoknál várható. Ezzel szemben a 100-250 milliós cégekre már csak 40 százalék juthat.Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2017. March 03. 17:22:00
- 2017. March 03. 18:38:25
- 2017. March 05. 07:55:53