Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Forgács István: Orbán attól fél, majd jól megírják, hogy a magyarok felfalják a cigányaikat

BelföldA "cigány messiás", de kinézetre inkább zsidó.2017-et írunk és még ott sem tartunk, hogy ezek ne xarjanak arra az asztalra, ahonnan enni kapnak, majd lopnak és ölik a etetõiket. Csúnya és igen szép, gyors vége lesz ennek.
Tegye föl a kezét, aki úgy dönt, holnaptól nem veszekszik a tanárral! Oké, van néhány kéz a magasban. Miért nem lopunk defibrillátort? A zakó teszi? Irány a Fidesz? Nagyinterjú tejjel, cigány cigányszakértõvel.


Tele vannak droggal a cigánysorok. Legalábbis ezt állítja ön egy minapi tanulmányában. Meg azt is, hogy „cinkos hallgatás” övezi a jelenséget. Hol látott drogot?

Sokan szeretik azt gondolni, hogy súlyosan általánosítok, amikor a cigányokról szólok. Éppen ezért mondom, nem az összes cigány teleprõl beszélek, de sok és egyre több helyen döbbenetesen komoly gond az olcsó drog.

Az egyik alföldi városban maga a polgármester mutatta meg, hogy helyben termelt, szárított fûbõl készült termékeket hol szokták helyi fiatalok autóba pakolni. De nem ám marihuánát, hanem szó szerint kaszált füvet, amit leszárítanak, ledarálnak, aztán megszórnak valami szintetikus szarral.

Még csak elemezni se lenne könnyû, milyen vegyületek, milyen elszívni, felszippantani való kerül ilyenkor egyik kézbõl a másikba. Oroszországra mondják, hogy ott mindent megisznak az emberek, amiben alkoholtartalmat remélnek. Ma valami hasonló megy sok cigánysoron, fõleg Hevesben, Szabolcsban, Borsodban: a bódultságért bármit. Az elmúlt tíz évben a nagyon olcsó, nagyon rossz minõségû, sok esetben a soron kotyvasztott dizájnerdrog egész egyszerûen beköltözött a cigányok közé.

Mennyibõl lehet ma bebódulni?

Ötszáz-hétszáz forintból már simán. A mellékhatások kiszámíthatatlanok. Épp egy éve két kismama nem sokkal szülés elõtt drogot kapott a sógortól, rosszul lettek, életveszély, rohammentõ, császármetszés, végül mindkét gyerek maradandó sérülést szenvedett, az anyukák kis híján meg odavesztek.

És mi történt utána? Lement két kisebb tévéstáb, körbenéztek, körbekérdeztek, a harmadik utcában megtalálták a terjesztõt, és ennyi.

Ha egy-egy terjesztõt elfognak és elítélnek is, új áll a helyére azonnal, minden megy tovább, szükséges és valós változás nem érkezik.

Mert?

Mert a nagybetûs politika mindenkor azt gondolja, hogy a cigányügy nem számít. Meg azt is gondolja, hogy választást kell nyerni, nem pedig jól kormányozni.

És nem ismeri fel, hogy a társadalom végtelenül hálás lenne annak a pártnak, amelyik értelmes romaprogrammal állna már végre elõ.
24.hu / Neményi Márton

Ha ön diktálna romaügyben, mi lenne az elsõ lépése?

Tudatot formálnék, személetet, gondolkodásmódot próbálnék megváltoztatni. Ha futhat az Unescónak Törökországban kampánya arról, hogy tessék hagyni tanulni a lányokat, akkor én idehaza is próbálkoznék hasonlóval.

Teleóriásplakátolnám az országot: „Ramóna eldöntötte, hogy tanulni fog, és ebben senki nem akadályozhatja meg. A családja sem.” Ebben minden benne van.

Egy bátor kormányzat fel merné ezt vállalni, és nem félne attól, mit mondanak a liberális jogvédõk.

Ramóna ugye cigány?

Persze.

Akkor az ön plakátja azt állítja, hogy a cigányok úgy általában nem engedik tanulni a gyerekeiket, különösen a lányaikat. Ez nem megbélyegzés?

Ez a szlogen Ramónáról szól és nem a cigányokról. Ha mi, cigányok, mégis magunkra vesszük, az ékes bizonyítéka, hogy volt értelme kimondani e mondatokat, és reakcióra késztetni a közösségünket. És akkor be kellene bizonyítani, hogy mindez nem vonatkoztatható a hazai cigányokra. Én örülnék a legjobban.

De hogy mennyi Ramóna van ma Magyarországon, akkor tudnánk meg, ha végre bele mernénk nézni a valóságba.

A romák lakta vidékek pedagógusaitól bárki megtudhatja, hogy a cigányok többsége visszahúzza-e a tanulástól a gyerekeit egy-egy településen, járásban. Azt szeretném, ha tíz év múlva ugyanezek a tanárok arról számolnának be, hogy változnak a dolgok, és egyre több cigány lány jut el legalább a szakmunkás-bizonyítványig. De a lényeg az, hogy ha kormány migránsügyben kemény véleményt fogalmazva meg hajlandó volt beleállni a plakátkampányba, akkor cigányügyben ne féljen már kétszáz, körúton belüli értelmiségitõl.

Rég nem fél tõlük.

Ebben a kérdésben szerintem igenis van szabódás bõven.

És a nyugati kritikától is fél, attól, hogy majd jól megírják, hogy a magyarok felfalják a cigányaikat.

Pedig ha teleszórom az országot a szemléletváltozást célzó plakátokkal, akkor a többségi társadalom nem kérdõjelezi majd meg, miért akarok milliárdokért iskolafejlesztési programot és tanulás-pálya modelleket kidolgozni és elindítani azokban a térségekben, ahol rengeteg cigány gyerek jár pocsék iskolákba.

Mert bár a könyv minden kézben kinyílik, kell a külsõ segítség.

Célom, hogy változzon a szemlélet, de ezt a kormánynak is segítenie kell. Akár óriásplakáttal. Sõt, a legjobb lenne az Unescóval közösen, hogy senki ne kérdõjelezze meg a szükségességét. Nincs társadalmi közmegegyezés, ahelyett, hogy programokat indítanánk, azon vitatkozunk, a cigányt hívhatom-e cigánynak, vagy szebben hangzik a roma. Pedig, ha le akarsz fogyasztani egy száznyolcvan kilós embert, nem azt kell marcangolni, miért hízott meg, hanem azt, hogyan fogyhat le.

Máshol is gond ez. Olvasom, Angliában azért csúszott évekig egy az afrikai bevándorlók körében terjedõ AIDS-fertõzést visszaszorítani hivatott kampány, mert az illetékesek a politikailag korrekt beszéd jegyében nem merték megnevezni a „célcsoportot”, és úgy általában kampányoltak az óvszerhasználat mellett.

Nyilván ilyen is van. Másutt viszont, ha csak kicsiben is, de mûködik a dolog, és sikerül átállítani a cigány közösségek gondolkodását. Cserdiben a polgármester egészen egyszerû választásokra késztette a családokat. Segélyért kopogtatott nála egy família azzal, hogy éhesek a gyerekek.

Kiment hozzájuk, kiborította a kukát, mutatta a szemétben az üres sörösüvegeket és cigis dobozokat, és megkérdezte, tisztességes dolog-e erre költeni a pénzt, miközben a gyerek éhezik, és a falu kasszája is véges.

Ez jó.

És mi következik belõle? Meg kell mondani a cigányoknak, hogyan éljenek?

A legkevésbé se gondolom, hogy a cigány családok képtelenek a gyereknevelésre és a racionális gondolkodásra.

De sok helyen igenis el kell nekik magyarázni, hogy a család és az egyén döntésein is múlik, hogy a felcseperedõ gyerekek húszéves korukra tisztességesen élõ, adófizetõ polgárok lesznek, vagy drogosként, munkanélküli alkoholistaként, bûnözõként, netán nyomorgó, tudatlan, a maga halmozottan hátrányos helyzetét továbbörökítõ sokgyermekes szülõként végzik.

Négyszemközt szinte nincs az a cigány értelmiségi, aki ne ismerné el, hogy szét kell választani a fekete és fehér dolgokat, és van abban racionalitás, amit mondok. Beszélni kell a cigány közösségekkel, kiállni eléjük, magyarázni, aztán cserdisen egyszerû kérdéseket feltenni, melyekre egyszerû válasz adható.

Például?

Konstruktív feszültséget kell ébreszteni a cigány közösségekben, onnantól mûködik a dolog. Ha a cigány fiú édesanyja megpofozta a matektanárnõt, és a cigánysorról a tanárnõ mellé áll három tekintélyes ember, akkor végre lesz értelmes vita a cigányok között.

Mert valamelyik a háromból azt mondja majd az anyukának, hogy „Mari, mit csinálsz? Hát nekünk kell az a tanárnõ! Ha a fiadék nem hagyják békén, holnap összepakol, megy vissza Debrecenbe, és nem lesz, aki tanítsa a gyerekeinket.”

Föl kell fogni a tettek, döntések következményét. A racionalitásnak vissza kell költöznie a cigány közösségekbe.

Ön milyen „cserdisen egyszerû” kérdéseket tenne fel?

Kezdjük az oktatással, az a kulcskérdés.

Tegye föl a kezét, aki úgy dönt, holnaptól nem veszekszik a tanárral! Oké, van néhány kéz a magasban.

És most tegye fel a kezét, aki szerint jó dolog az iskola. Oké, most is van jó néhány jelentkezõ. És most tegye fel a kezét, aki szerint jó dolog, hogy a rászoruló roma családok gyerekei számára ingyenes az étkezés. No, ennek is sokan örülnek. Szóval van ingyen iskolám, ingyen étkezésem, ja, és van ingyen tankönyvem. Ez jó dolog?

Na, barátaim, hát ennyit tett az állam értetek, most jöttök ti.

Szorítsátok rá a gyerekeiteket a tanulásra, a pedagógusok tiszteletére, a szabályok betartására, támogassák õket abban, hogy legalább szakmát szerezzenek. Sajnos a demográfiai folyamatok miatt bizonyos helyeken elkerülhetetlen az óvoda és az iskola elcigányosodása. A legfõbb veszély, hogy sorozatosan kudarcok, támadások érik a tanárt, aki motiválatlan lesz, és egyszer csak már nem érdekli, hogy az imént elhangzottakat felrajzszögezze az égboltra a cigánysor fölé, és nem küzd azért, hogy az iskola a helyi cigányságban is érték maradjon. Kõkemény ott a munka, hiszen a gyerekekkel jön a családi háttér, az alacsonyra tett elvárások, a víziónélküliség, a növekvõ iskolai erõszak, a „ti és mi” hozzáállás, melyben az iskola az államot, az elnyomást, a gonosz hatalmat képviseli, ami elidegeníti az iskolát a cigányoktól.

Ráadásul évfolyamról évfolyamra tízezres nagyságrendben lépnek éretlenek az iskolába, akik képtelenek elfogadni a nekik nem tetszõ döntéseket, nincs belsõ kontroll, a közösségben sok erõszakot élnek meg.

A pedagógusnak pedig nincs se ideje, se energiája segíteni behozni az óvodában összeszedett hátrányt.
24.hu / Neményi Márton

Hol lett ez elrontva?

Minimum Magyar Bálintig kell visszamenni, addig, hogy az óvodában a fegyelmezés szitokszóvá vált. De tekinthetünk még visszább. Aki ma Magyarországon közfeladat ellátásához képez óvónõt, tanítót, tanárt, buszvezetõt, mentõst, orvost, védõnõt, postást, rendõrt, mind korszerûtlen tudást ad át.

A rendõr nincs arra felkészítve, hogy bemenjen a kocsmában verekedõ cigányokhoz, a mentõorvos nincs felkészítve arra, hogy a haldokló cigány asszony mellett virrasztókkal elfogadtassa, ha már nincs segítség.

A cigány emberhez nagyon sok településen másként kell fordulni, más tudásra, tapasztalatokra és képességekre is szükség van, ha az ember közfeladatot lát el.

A cigány helyett használhatná a mélyszegénységben élõ kifejezést. Miért nem teszi?

Kérdezzünk meg bizonyos megyékben dolgozó mentõsöket, rendõröket, pedagógusokat, munkájuk során hol és kikkel kerültek konfliktusba.

A válasz: zömmel cigányokkal. Nem kizárólag, de leginkább velük. És megint mondom, ez nem genetika.

Ez szocializációs nehézség.

A mélyszegény nem cigány élete aligha különbözik a mélyszegény cigány életétõl. Az öröklött tanulatlanság, a nincstelenség és az ezekkel gyakran együtt járó morális leépülés a probléma és nem a romaság, nem?

Ettõl még a mélyszegénységben élõk zöme cigány.

Az általánosításnak nem az a vége, hogy minden cigány lop?

Ezt én is visszautasítom.

De van megoldás, hogy másképpen lássa a világ a dolgokat: senkinek nem kellene lopnia.

És senkinek nem kellene megvernie a mentõst.

Nem lop, nem ver mentõst minden cigány.

Nem. De a kevés is soknak hat, ha elsõsorban azzal találkozik valaki.

Egy roma barátomtól hallom, ha fölszáll a hatos villamosra, hiába, hogy úgy öltözik, mint bárki más, a körötte lévõk közelebb húzzák magukhoz a táskájukat.

Ha én fölszállok a buszra, senki nem húzza közelebb magához a táskát.

Tán a zakó teszi.

Lehet.

Hatezer forint… Úgy vélem, az is elõítélet, általánosítás, rosszindulatú stigmatizálás, hogy a romák jelentõs része cigányellenesnek tartja a többségi társadalmat.

Ez egy rémisztõ általánosítás, és egyáltalán nem igaz. De nem tud nekem olyan roma megasztárt mutatni, aki ne szomorkodott volna már a nehéz gyerekkor, a kirekesztés és a rasszizmus miatt. És itt akár át is léphetünk az oktatásból a bûnözésbe. Ugyanis a kábítószerrõl, a prostitúcióról és az erõszakról is beszélni kell a cigány közösségben.

Közöttük ülve kell elmagyarázni, miért nem verünk tanárt, mentõst, miért nem lopunk defibrillátort.

Szembesíteni kell õket minél korábban és minél többször, hogy bár a körülmények nehezek, de általában van választási lehetõség. A Btk.-ban egy ideje benne van, hogy bizonyos esetekben már a tizenkettedik életév betöltésétõl bíróság elé állítják az elkövetõt. Cigány fiataloknak évek óta beszélek errõl is helyi közösségekben.

Kizárólag cigányokat ültet be az elõadásaira?

Velük dolgozom, nekik mondom el, szerintem ez miért fontos.

Miért küldi ki a veszélyeztetett nem cigányokat?

Nem küldöm ki õket. De nem õk a célcsoport, ha változást akarok ma Magyarországon cigány ügyben. Mert a nem cigány tizenkét éves által elkövetett súlyos testi sértés nem rombolja a többség-kisebbség viszonyát.

De ha Kolompár Rikárdó üti le a szomszéd nénit, két napig róla szól a média, sõt, régebben még a Gárda is levonult fáklyástul a faluba.

Ezt akarom elkerülni.

Az is baj, nem, ha a nem cigány tizenkét éves mélyszegény üti le a szomszéd nénit?

Baj bizony.

Akár neki is elmagyarázhatná, hogy ha így tesz, börtönbe kerül.

Akár. De az nem formálja a cigányok és a többségi társadalom viszonyát.

Az a terv, hogy megannyi Forgács járja majd a cigánysorokat, és addig el nem mozdul egy-egy portáról, míg ki nem csikarja az igeneket az imént elhangzott kérdésekre?

Errõl lenne szó. Mindehhez amúgy tisztességes, megbízható, progresszív helyi cigány vezetõk kellenek.

Van még olyan, hogy vajda? Nem az operettvajdákat kérdem, hanem azokat, akik tekintéllyel bírnak.

Karizmatikus cigány ember szinte minden településen akad. Egyre több helyen valamilyen protestáns kis egyház cigány vezetõje tölti be ezt a szerepet, pünkösdisták, baptisták, ez szinte mindegy is. Õk tudnak igazán tenni a szemléletváltásért, a kábítószer, a prostitúció, az erõszak ellen. És a polgármesterek között is találunk romákat. Gond akkor támad, ha lefekszenek a politikának, vagy ha visszaélnek a hatalmukkal, pláne, ha bûncselekményt követnek el.

A nyírpilisi polgármestert, aki nem mellesleg cigány, uzsorázásért pár hete bevitték a rendõrök.

Rengeteget ártott a cigányság megítélésének, hiszen az ügyével tele volt a sajtó. Arról bezzeg alig született cikk, amikor a nem roma gyömrõi polgármestert ítélték el korábban.
24.hu / Neményi Márton

A politika kikbõl csinál ma cigány vezetõt?

Bárkibõl, de láthatjuk, hogy nem a legjobbakból. Sõt. A pártok sajnos nem mernek érdemi cigány szereplõket maguk mellé emelni. Járóka Lívia és Mohácsi Viktória megjelenésekor azt hittem, most aztán tízesével kerülnek a nagypolitikába a tanult, rátermett cigány fiatalok, de õk is csak felüdülést hozó kivételek lehettek. Egyetlen pártnak sincs saját cigány értelmiségi munkacsoportja, az MSZP egykori roma tagozata alakult nemrég civil szervezetté, õk így talán eredményesebbek, láthatóbbak lehetnek.

Helyette inkább a legnagyobb hasú, legnagyobb kalapú, legnagyobb hangú cigány embernek hisznek a pártok, aki becsörtet a pártközpontba, és kér hárommillió forintot azzal, hogy cserébe majd õ szállít félmillió cigány szavazatot.

A minap a botrányok miatt feloszlatta magát a Híd a munka világába nevû foglakoztatási szövetkezet. Hogy van az, hogy számos korrupciós ügyben érintett létrehozó, Farkas Flórián továbbra is országgyûlési képviselõ?

Mert egy mandátum négy évre szól. De ez is változni fog egyszer, és ebben egyre többen hisznek a Fideszen belül is. Sõt, egyesek tüntetõleg kerülik a társaságát.

A soha el nem süllyedõ farkasflóriánoknak mi a titkuk?

Könnyû õket sakkban tartani, használni.

És kérés nélkül is felfalják bármikor saját magukat. A nagypolitika meg kér magának ilyenkor egy kávét, és végignézi.

Igaza van, ennyit érnek az õ szemükben is.

Ön is volt kormányzati roma, Medgyessy idején, 2002 és 2004 között a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozott osztályvezetõként Teleki László romaügyi államtitkár alatt. Teleki miért nem csinált valami érdemit?

A Roma Integráció Évtizede nemzetközi program komoly, érdemi kezdeményezés volt. Ennél többet mit lehetett volna?

Mit?

Nem tudom. Teleki hitte, eredményes lehet, de talán nem volt kellõen felkészült, hogy mekkora lehetõséget is kapott a kormányzattól, és arra, hogy az elméleti lehetõség a gyakorlatban milyen kínokkal teli küzdelmet jelent. De ha felkészült lett volna se biztos, hogy hagyják. Ahogy mondtam: általában nincs politikai akarat. Az Orbán vezette kormány talán lassan felfogja, mekkora súlya van ennek a kérdésnek, már csak gazdasági szempontból is.

Az ország hosszú távú finanszírozhatósága múlik a cigányokon.

Oktatás és gazdasági folyamatok. Elsõsorban innen kellene ezt megközelíteni. Izgalmas, hogy a for profit szektor egészen nyitott ebben a kérdésben.

Úgy fogalmazott a miniszterelnök, hogy a cigányság Magyarország rejtett erõforrása. Jöttek is rögtön a szellemesnek szánt dumák, melyek a cigányokat már nem „etnikumnak”, „braziloknak”, hanem „erõforrásnak” gúnyolták.

Gúnyolhatják bárminek, az tény, hogy valamit kell kezdeni a cigányokkal.

Indiába nem küldheted, és a Holdra sem lõheted fel õket.

Indiába? Holdra?

Én is csak az erõforrásozó radikális barmokat idéztem. De a lényeg: abban maximálisan egyetértek a miniszterelnökkel, hogy minden megszületõ gyerekre szüksége van az országnak.

A barnabõrû Balog Ramóna és a fehérbõrû Kovács Viktória egynapos korában ugyanannyit ér, ugyanazokat a lehetõségeket rejti.

Az a nagy kérdés, hogy a következõ húsz évben ad-e neki annyit a családja meg az állam, illetve ad-e annyit az állam a családjának, hogy Viktória mellett Ramóna is kifuthassa a tehetségét.

Orbán etnikailag, kulturálisan homogén társadalmat akar. Egyetért vele?

A kulturális része nekem azt jelenti, hogy a karácsonyt karácsonynak lehet hívni, és hogy tiszteljük, akinek fontos, hogy a húsvét visszakapja méltóságát, felvállaljuk, hogy évszázados hagyományok segítenek a társadalmunkat sokszínûnek, mégis egységesnek megélni.

Az etnikai homogenitás kifejezéssel kapcsolatban sem értem, miért kapja fel mindenki a fejét.

Évezredek óta törekszik arra szinte minden etnikai alapon meghatározható népcsoport, hogy megõrizze önmagát, New Yorktól Tokióig, Johannesburgtól Szingapúrig. És bár tán nem a legjobbkor hangzottak el Orbántól ezek a gondolatok, mindenki úgy értelmezi, ahogyan az a saját érdekét szolgálja. Zsidó-keresztény alapon nyugvó társadalmunk van, sokan talán nem is fogják fel, milyen sokat köszönhetünk ennek.

Az esetleg bevezetendõ alapjövedelem kapcsán is szóba került az etnikaiság.

Ez is borzasztóan egyszerû.

A cigányok zöme munkanélküli, ha ilyen körülmények között vezetik be az alapjövedelmet, azt a többségi társadalom úgy fogja érezni, hogy a cigányok még kevésbé tesznek a közösbe, miközben a korábbinál többet vesznek ki onnan.

Ami nyilvánvalóan nem igaz, de a többség így akarja majd látni. Aki szerint nem valós félelem, hogy ez kiélezheti a cigányság és a többség viszonyát, az súlyosan téved, vagy tudatosan néz mellé.

Attól nem tart, hogy az etnikai homogenitás határa egyszer csak nem a magyar állampolgárok és a migránsok, hanem a fehér magyarok és a cigányok között húzódik majd?

Azért nem, mert a cigányok és a többség viszonya alakítható.

A többségi társadalom igenis nyitott arra, hogy pozitívan csalódjon a szomszédban lakó, a buszon vele utazó, a gyerekkel egy osztályba járó cigányokban.

Ezt kell használnunk, segítenünk, hogy ne csak olyannak lássanak minket, mint akik visszaigazolják az elõítéleteket.

„Lennék én a cigány Habony” – ön mondta ezt egy korábbi interjújában. Milyen a cigány Habony?

Igyekeztem viccesen, figyelmet felkeltõen fogalmazni.

A cigány Habony látja, érti, mit akar a többségi társadalom a cigányoktól és a kormányzattól.

És ezt megpróbálja olyan struktúrákba, olyan intézkedésekbe szervezni, hogy azzal a hazai cigány közösségek többségében zajló romló folyamatokat meg lehessen állítani, sõt el is meri képzelni, tíz-tizenkét év alatt miként vezethet ez eredményre. Ezzel igenis lehet a hazai cigány közösségeknek segíteni, ez igenis felemelkedést kínálhat. Emellett segít a cigányoknak megérteni, mi az, amit õk maguk is tehetnek saját magukért – az egészen apró dolgoktól egészen odáig, hogy településükön büszkék legyenek rájuk a többségiek.

Szeretne országgyûlési képviselõ lenni?

Habony se képviselõ. Haha.

Nem a képviselõség meg a pozíció a lényeg.

Hanem az, hogy egyszer majd síri csöndben ülhessek valahol egy laptop elõtt egy asztalnál, és én határozhassam meg, hogy cigányügyben hogyan kommunikálunk, hová és milyen óriásplakátot tegyünk ki, a minisztériumok mit csináljanak, milyen programok mentén dolgozzunk ki fejlesztéseket, hogyan vonjuk be a for profit szektort, hogyan állítsuk a fejlesztések mellé a többségi társadalmat, hogyan adjunk valós képet magunkról a külföldi megítélés során, satöbbi.

Ugyanakkor egy parlamenti képviselõ biztosan hatással lehet a kormányzati munkára és döntésekre is.

Melyik pártba ülne be? És melyikbe férhet be?

Nehéz kérdés mindkettõ. Ahova mennék, oda nem biztos, hogy beférek ma még. Ugyanakkor egy aktív, cselekvõ ember többet érhet ebben a kérdésben akár a közigazgatásban is, mint valaki, akinek gombokat kell nyomogatnia.

A Fideszbe beülne?

Természetesen – ott a pénz, ott lehet megváltoztatni a jogszabályokat, rajtuk keresztül lehet a kormányzati munkát befolyásolni. Arról nem is beszélve, hogy sok helyen igenis kedvelnek az emberek, politikai hovatartozástól függetlenül. Azaz, ha a kormányzat felvállalja, ahogyan én látom a cigányügyet, az vezethet a társadalmi közmegegyezés felé. Hosszú az út, míg a párt vezetõségében is kellõ bizalmat ébreszthetek, a következõ hónapokban megpróbálok ebbe az irányba mozdulni.

Most még ott van nekik Farkas, de a neki egykor kiosztott bizalom fogyása talán teret enged mások megjelenésének is.

A barátaim, szakmai ismeretségem zöme fideszes, többen biztatnak meghatározó politikusok, ugyanakkor párthoz érdemben sosem voltam köthetõ. Nem voltam kellõen rafinált, dörgölõzõ, sosem hazudtam azt, hogy mennyire lojális vagyok. Farkasnak ez sikerült Horn Gyulával és Orbán Viktorral is.
24.hu / Neményi Márton

Miben jobb Farkas Flórián, mint ön?

Mindenben. Hahaha.

Egy fideszes pszichológus mondta néhány éve a Parlamentben, hogy Flóri a szénerõmû, én az alternatív szélenergia, kár, hogy Kínában vagyunk 1992-ben.

Azt kérte, várjak még néhány évet. Hát, én várhatok. A probléma viszont biztosan nem.
Link

Hozzászólások

154 #1 kakas
- 2017-03-07 17:42
68.media.tumblr.com/00446eafbb5a4a01cb595fd88c52b1be/tumblr_omenawG13v1r60qv1o1_400.gif
238 #2 bivaly
- 2017-03-07 20:16
Idegesítõen undorító a cikk. A riporter, és alanya a "cigányszakértõ" is tudja, hogy amirõl beszélnek, nem megváltoztatható állapot, illetve de igen, csak azt nem szép szóval lehetséges ! Megint csak megy a tapicskolás a politikai korrektség hányadékában, és szokás szerint recepteket cserélnek a szarból várépítés technológiáiból. Egy embernek soha nem kell elmagyarázni, hogy egy tanárt nem szabad megütni . Ahol ez szükséges, ott emberrõl nem beszélhetünk még áttételesen sem. És ez csak egyetlen példa. A többit meg ez után minek még említeni ? A cigánykérdés mint olyan ameddig nincs rá valós akarat, ( nincs rá valós akarat !), nem megoldható. Nem nevelés kérdése. Az a kevés cigány, aki messze esett a fájától, nem a nevelésének, hanem saját magának köszönheti, az meg belül van, már születésekor benne volt. Az isteni bélyegzõ ott van mindenkiben.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.44 másodperc
2,958,483 egyedi látogató