Túltolhatta a fõbíró, aki elnézést kért a bankoktól

Egy etikai állásfoglalás szerint méltatlan lehet hivatására a Kúria fõbírája.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) etikai állásfoglalása szerint ugyanis

a bírói hivatáshoz méltatlan annak a bírónak vagy bírósági vezetõnek a magatartása, aki a nyilvánosság elõtt illeti általánosságban negatív kritikával a bírósági eljárások résztvevõit, illetve bármely más szakmai csoportot.

A Magyar Nemzet szerint ez alapján akár a Kúria Polgári Kollégiumának vezetõje is méltatlan lehet hivatása gyakorlására, hiszen tavaly Wellmann György a lapban élesen bírálta a devizahiteles adósokat képviselõ ügyvédeket, megkérdõjelezve szaktudásukat.

Nem feltétlenül nevezném jogászoknak azokat az ügyvédeket, akik a devizahiteles adósokat képviselik a bíróságon.

Bár az OBT állásfoglalása nem konkrét személyt, hanem egy magatartást minõsít, a testület eljárását indítványozó bírák éppen arra vártak választ, etikátlan-e a birtokháborítási perek tanúit a nyilvánosság elõtt nem igazi tanúnak nevezni, vagy a vagyon elleni bûncselekmények miatt vádat emelõ ügyészek alkalmasságát megkérdõjelezni. Ez egyértelmûen etikátlan, ráadásul az OBT szerint még aggályosabb, ha egy bírósági vezetõ vét a morál ellen.

A lap kereste Wellmann Györgyöt, hogy megtudja, tervezi-e lemondását, ahogy azt tavaly bírák, devizahiteles-ügyekben jártas ügyvédek és adósok követelték, de a Kúria sajtóosztálya csak annyit közölt, hogy:

Az etikai állásfoglalás mindig egy általános emberi, bírói magatartást minõsít, nem pedig konkrét eseményekhez kapcsolódik.

Tavaly Darák Pétert, a Kúria elnökét és Áder János államfõt is kérték, hogy vonják felelõsségre Wellmann Györgyöt, aki egy devizaperben született ítélet után a bankok számára hátrányos döntés miatt elnézést kért a bankszövetségtõl. Az ügyvédek szerint a fõbíró a Kúria szervezeti és mûködési szabályzata szerint is vétett, amikor levelében véleményezte az ítéletet. Darák Péter, a Kúria elnöke úgy vélte: a megfogalmazás nem volt szerencsés, szerzõjének érdemes lett volna óvatosabban fogalmazni, nem kellett volna „szakmai álláspontot” közölni a levélben.

Darák Péter tavaly (miután Németh Szilárd Fidesz-alelnök felháborítónak nevezett néhány ítéletet) jelezte, a bíráknak szabadon és részrehajlásmentesen kell dönteniük, elszámoltatásuk folyamatban lévõ ügyekben az Alaptörvény szellemével ellentétes.

A Kúria elnökeként meggyõzõdésem, hogy az eljáró bíró van birtokában azoknak az ismereteknek, melyek a körültekintõ döntést megalapozzák. Ezt a társadalomnak tudomásul kell vennie, azonban az erre jogosultak egyet nem értésüket jogorvoslati kérelemben fejezhetik ki. A minden külsõ befolyástól mentes bírói ítélkezés abszolút alkotmányos védelem alatt áll, ezért az ellentétes elvárást sugalló nyilatkozatok a jogállamiság alapját ássák alá.

Ki a jogász?

Korábban a devizahiteles adósokat képviselõ “nemjogász” ügyvédek nyílt levelet írtak a kollégiumvezetõnek. Emlékeztettek rá, hogy diplomájuk átvételekor õk esküt tettek arra, hogy tudásukat a társadalom javára használják. Meg arra is, hogy hûek lesznek az Alaptörvényhez, amely szerint:

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerû határidõn belül bírálja el.

Az ügyvédek idézték még az Európai Unió Alapjogi Chartáját is, amelynek némiképpen talán ellentmondana, ha a bírósági eljárásokban a bankoknak kedveznének és külön emlékeztették a “Tisztelt Kollégiumvezetõ urat”, hogy nemcsak õk tettek esküt ügyvédi hivatásuk kezdetekor, hanem õ is megfogadta bíróként,

hogy az Önre bízott ügyeket tisztességes eljárásban, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelõen bírálja el; hivatása gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérli Önt.

Az ügyvédek jelezték, nekik tiszta a lelkiismeretük, napról napra esküjükhöz hûen, ügyfeleik érdekeit képviselve, számukra a tisztességes megoldásra egyre szûkülõ lehetõségeket biztosító jogi környezetben járnak el.

Ön hû maradt-e bírói esküjéhez?

Az ügyvédek jelezték, õk nem adják fel, a perek folytatódni fognak az Emberi Jogok Európai Bíróságán, mert “a Kúria ítélkezési gyakorlata nem enged más megoldást”.http://24.hu/belfold/2017/03/09/tulto...bankoktol/

talan igy gondolnam at,
nem zorog a haraszt
ha nem szelben szarik a paraszt,