Bejelentkezés
Pénz, Pina, Pozíció...ala Vatikán
Pénz, szex, Obama – ezért mondott le Benedek pápa? Egy vatikáni érsek szerint külföldrõl sürgették a rezsimváltást
Több mint négy év telt el azóta, hogy XVI. Benedek váratlanul bejelentette lemondását, és azóta zajlik a találgatás, mi váltotta ki valójában a katolikus egyházfõ döntését. A hivatalos indoklást, miszerint megromlott egészségi állapota miatt nem tudta vállalni a hivatallal járó terheket, szerencsére az idõ maga megcáfolta, mert Benedek – bár ritkán jelenik meg a nyilvánosság elõtt – továbbra is önálló és aktív életet él. Az eddig leggyakrabban említett okok – a Vatikán pénzügyi reformjával szembeni ellenállás, a homoszexuális fõpapi lobbi leleplezésétõl való félelem, illetve a katolikus egyház liberális elvek szerinti modernizálásának igénye – mellé most egy újabb teória iratkozott fel. Eszerint XVI. Benedek a rá nehezedõ „hatalmas külsõ nyomás” miatt köszönt le.
Februárban vonult nyugdíjba a Ferenc pápával szemben talán legkritikusabb olasz püspök, Ferrara-Comacchio volt érseke, Luigi Negri, miután betöltötte 75. életévét. Negri érsek egy San Marinó-i olasz nyelvû lapnak adott interjúban arról beszélt, hogy az elmúlt négy évben „több alkalommal” találkozott a nyugalmazott pápával, és azt állította, hogy Benedek 2013-ban nem teljesen önként, és nem a hivatalosan közölt egészségügyi okok miatt távozott hivatalából. Az érsek már Benedek pontifikátusa idején is az egyházfõ egyik bizalmasának számított, és nem rejtette véka alá, hogy a katolikus egyház számára súlyos problémának látja a jelenlegi pápa tevékenységét. Sõt, 2015-ben egy befolyásos olasz lap, az Il Fatto Quotidiano arról írt, hogy egy szemtanú szerint Negri érsek egyik munkatársának azt mondta: „a Madonna csodája lenne”, ha Ferenc pápa elvesztené hivatalát. Az érsek a beszélgetés tényét nem tagadta, de azt cáfolta, hogy Bergoglio halálát kívánta volna.
Negri most a Rimini 2.0 címû hírportálnak arról beszélt, hogy Benedek négy éve „a rá nehezedõ hatalmas nyomás” miatt mondott le. Az érsek nem nevezte meg az akkori amerikai elnököt, de szavaiból elég világosan kiderült, hogy Barack Obama és kormánya befolyását gyanítja a vatikáni „rendszerváltás” mögött. „Az igazság elõbb-utóbb mindenképpen ki fog derülni arról, vajon kinek milyen súlyos felelõssége volt a Vatikánon belül és kívül a pápa lemondásával kapcsolatban. … Nem véletlen, hogy Amerikában a Wikileaks által közzétett anyagokból kiderült, miszerint egyes katolikus csoportok Trump elnök közbenjárását kérték, állítson fel vizsgálóbizottságot annak kiderítésére, vajon Barack Obama adminisztrációja gyakorolt-e nyomást Benedek pápára” – nyilatkozta Luigi Negri. Az érsek szerint a lemondás körül továbbra is sûrû a homály, de biztos benne, hogy az „igazság és a felelõsök személye ki fog derülni”. Hozzátette, ha ez életében nem történik meg, akkor „elsõ kérdése ez lesz Szent Péterhez”.
Annak idején sokan felidézték, hogy Benedek pápa trónra lépésekor, 2005-ben azt kérte a katolikus hívõktõl: „Imádkozzatok értem, nehogy elmeneküljek a farkasoktól való félelmem miatt.” De vajon kik vagy milyen körök lehettek azok a „farkasok”, akikre Benedek utalt? Egy olasz tényfeltáró újságíró, Maurizio Blondet 2015-ben összeállította a lemondáshoz vezetõ események láncolatát, amibõl azt a következtetést vonta le, hogy a nemzetközi bankelit és a Vatikánon belül mûködõ homoszexuális lobbi volt leginkább érdekelt a pápacserében, és ez a két befolyásos kör rendelkezett is a szükséges eszközökkel céljai eléréséhez.
Luigi Negri nyugalmazott érsek
A Benedek lemondása elõtti egy évben összehangolt nemzetközi kampány zajlott a pápa ellen, amelynek része volt a Vatileaks néven elhíresült kiszivárogtatás és a Szentszék elleni globális pénzügyi vizsgálatsorozat. Giovanni Lajolo kardinális, korábbi vatikáni államtitkár 2012 nyarán tett nyilatkozata szerint a lejárató kampány célja az volt, hogy „kapitány nélküli hajó” képét sugallja, és aláássa XVI. Benedek pápa morális vezetõi tekintélyét. Lajolo az olasz TG24 televíziónak adott interjúban azt mondta, hogy „a katolikus egyházzal és a Szentszékkel szembeni ellenséges erõk... meg akarják akadályozni a Szentatya által kért átfogó és mély megtisztulást, amelynek alapvetõ célja belsõ és szellemi. Nem szabad azonban, hogy illúzióink legyenek: ahogy az apostolok között ott volt Iskariótes Júdás, úgy ma is vannak (az egyházban) olyanok, akikben nincsen benne Krisztus szelleme” – mondta a bíboros. Nem csak az egyházon belül álltak azonban ugrásra készen azok, akik új vezetõt szerettek volna látni a Szentszék élén.
Selyemzsinór Berlinbõl
2013. január elsején váratlanul leállt valamennyi vatikáni ATM-terminál, és a bankkártya-leolvasók sem mûködtek. A turisták tanácstalanul álldogáltak a Sixtusi-kápolna és a Vatikáni Múzeum pénztáránál, ahol csak készpénzért lehetett jegyet venni. Nem átmeneti technikai problémáról volt szó: a pápai állam digitális pénzforgalmi rendszerét az üzemeltetõ Deutsche Bank a globális bankközi tranzakciók kommunikációs hátterét biztosító SWIFT rendszeren keresztül blokkolta. A hálózat mûködése csak közel hat héttel késõbb, 2013. február 12-én indult újra, 24 órával Benedek pápa lemondása után. Blondet azonban emlékeztet rá, hogy a problémák már korábban érzékelhetõek voltak.
A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
Link
Több mint négy év telt el azóta, hogy XVI. Benedek váratlanul bejelentette lemondását, és azóta zajlik a találgatás, mi váltotta ki valójában a katolikus egyházfõ döntését. A hivatalos indoklást, miszerint megromlott egészségi állapota miatt nem tudta vállalni a hivatallal járó terheket, szerencsére az idõ maga megcáfolta, mert Benedek – bár ritkán jelenik meg a nyilvánosság elõtt – továbbra is önálló és aktív életet él. Az eddig leggyakrabban említett okok – a Vatikán pénzügyi reformjával szembeni ellenállás, a homoszexuális fõpapi lobbi leleplezésétõl való félelem, illetve a katolikus egyház liberális elvek szerinti modernizálásának igénye – mellé most egy újabb teória iratkozott fel. Eszerint XVI. Benedek a rá nehezedõ „hatalmas külsõ nyomás” miatt köszönt le.
Februárban vonult nyugdíjba a Ferenc pápával szemben talán legkritikusabb olasz püspök, Ferrara-Comacchio volt érseke, Luigi Negri, miután betöltötte 75. életévét. Negri érsek egy San Marinó-i olasz nyelvû lapnak adott interjúban arról beszélt, hogy az elmúlt négy évben „több alkalommal” találkozott a nyugalmazott pápával, és azt állította, hogy Benedek 2013-ban nem teljesen önként, és nem a hivatalosan közölt egészségügyi okok miatt távozott hivatalából. Az érsek már Benedek pontifikátusa idején is az egyházfõ egyik bizalmasának számított, és nem rejtette véka alá, hogy a katolikus egyház számára súlyos problémának látja a jelenlegi pápa tevékenységét. Sõt, 2015-ben egy befolyásos olasz lap, az Il Fatto Quotidiano arról írt, hogy egy szemtanú szerint Negri érsek egyik munkatársának azt mondta: „a Madonna csodája lenne”, ha Ferenc pápa elvesztené hivatalát. Az érsek a beszélgetés tényét nem tagadta, de azt cáfolta, hogy Bergoglio halálát kívánta volna.
Negri most a Rimini 2.0 címû hírportálnak arról beszélt, hogy Benedek négy éve „a rá nehezedõ hatalmas nyomás” miatt mondott le. Az érsek nem nevezte meg az akkori amerikai elnököt, de szavaiból elég világosan kiderült, hogy Barack Obama és kormánya befolyását gyanítja a vatikáni „rendszerváltás” mögött. „Az igazság elõbb-utóbb mindenképpen ki fog derülni arról, vajon kinek milyen súlyos felelõssége volt a Vatikánon belül és kívül a pápa lemondásával kapcsolatban. … Nem véletlen, hogy Amerikában a Wikileaks által közzétett anyagokból kiderült, miszerint egyes katolikus csoportok Trump elnök közbenjárását kérték, állítson fel vizsgálóbizottságot annak kiderítésére, vajon Barack Obama adminisztrációja gyakorolt-e nyomást Benedek pápára” – nyilatkozta Luigi Negri. Az érsek szerint a lemondás körül továbbra is sûrû a homály, de biztos benne, hogy az „igazság és a felelõsök személye ki fog derülni”. Hozzátette, ha ez életében nem történik meg, akkor „elsõ kérdése ez lesz Szent Péterhez”.
Annak idején sokan felidézték, hogy Benedek pápa trónra lépésekor, 2005-ben azt kérte a katolikus hívõktõl: „Imádkozzatok értem, nehogy elmeneküljek a farkasoktól való félelmem miatt.” De vajon kik vagy milyen körök lehettek azok a „farkasok”, akikre Benedek utalt? Egy olasz tényfeltáró újságíró, Maurizio Blondet 2015-ben összeállította a lemondáshoz vezetõ események láncolatát, amibõl azt a következtetést vonta le, hogy a nemzetközi bankelit és a Vatikánon belül mûködõ homoszexuális lobbi volt leginkább érdekelt a pápacserében, és ez a két befolyásos kör rendelkezett is a szükséges eszközökkel céljai eléréséhez.
Luigi Negri nyugalmazott érsek
A Benedek lemondása elõtti egy évben összehangolt nemzetközi kampány zajlott a pápa ellen, amelynek része volt a Vatileaks néven elhíresült kiszivárogtatás és a Szentszék elleni globális pénzügyi vizsgálatsorozat. Giovanni Lajolo kardinális, korábbi vatikáni államtitkár 2012 nyarán tett nyilatkozata szerint a lejárató kampány célja az volt, hogy „kapitány nélküli hajó” képét sugallja, és aláássa XVI. Benedek pápa morális vezetõi tekintélyét. Lajolo az olasz TG24 televíziónak adott interjúban azt mondta, hogy „a katolikus egyházzal és a Szentszékkel szembeni ellenséges erõk... meg akarják akadályozni a Szentatya által kért átfogó és mély megtisztulást, amelynek alapvetõ célja belsõ és szellemi. Nem szabad azonban, hogy illúzióink legyenek: ahogy az apostolok között ott volt Iskariótes Júdás, úgy ma is vannak (az egyházban) olyanok, akikben nincsen benne Krisztus szelleme” – mondta a bíboros. Nem csak az egyházon belül álltak azonban ugrásra készen azok, akik új vezetõt szerettek volna látni a Szentszék élén.
Selyemzsinór Berlinbõl
2013. január elsején váratlanul leállt valamennyi vatikáni ATM-terminál, és a bankkártya-leolvasók sem mûködtek. A turisták tanácstalanul álldogáltak a Sixtusi-kápolna és a Vatikáni Múzeum pénztáránál, ahol csak készpénzért lehetett jegyet venni. Nem átmeneti technikai problémáról volt szó: a pápai állam digitális pénzforgalmi rendszerét az üzemeltetõ Deutsche Bank a globális bankközi tranzakciók kommunikációs hátterét biztosító SWIFT rendszeren keresztül blokkolta. A hálózat mûködése csak közel hat héttel késõbb, 2013. február 12-én indult újra, 24 órával Benedek pápa lemondása után. Blondet azonban emlékeztet rá, hogy a problémák már korábban érzékelhetõek voltak.
A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2017. March 18. 07:21:11
- 2017. March 18. 19:13:32
- 2017. March 20. 20:46:33
- 2017. March 21. 11:28:25