A németeknek annak idején úgy negyed órát tartott Norvégia "legyõzése", az oroszoknak most ehhez mínusz is elég lenne, de hát ha idióták is a vikingek, azért annyira tán nem hülyék, hogy ezt ne tudnák. Nõ a katonai feszültség Oslo és Moszkva között. A három norvég radarállomásnak fontos szerepe van az esetlegesen a kontinentális USA felé haladó orosz rakéták felderítésében és elfogásában. Svédország és Finnország is teljesen új fejezetet nyitott védelempolitikájában az ukrajnai fejlemények óta.

Oroszország válaszlépéseket helyezett kilátásba, ha Norvégia csatlakozik a NATO rakétavédelmi (BMD) terveihez. Oslo már idén tervezi a csatlakozását és egyben agresszívabb katona-politikát alakít ki. Norvégia jelenleg egy fõre jutóan a világ hatodik legnagyobb összegét költi védelmi kiadásokra az USA, Izrael és az Arab-öböl országai után.

Szoros amerikai szövetséges

Éves hadikiadása eléri a 7.3 milliárd dollárt, ami több, mint a kétszer népesebb Svédországé (5.7 milliárd dollár). Az ország középsõ részén 330 amerikai haditengerész teljesít szolgálatot a Vaernes katonai bázison, ahonnan gyakran utaznak gyakorlatozni az orosz határ közelébe. A katonai bázison 16 ezer katona számára találhatók katonai eszközök, így rövid idõn belül megerõsíthetõ az amerikai jelenlét az országban.

A Norvégia és Oroszország közötti feszült viszonyt jelzi, hogy a norvég hadügyminisztérium februárban a német Thyssenkrupp nevû cégtõl rendelt négy tengeralattjárót a flottájába. Az együttmûködés bejelentésekor közölték, hogy a hadierõ fejlesztése összefügg a norvég határ közelében érzékelt "kiszámíthatatlan" orosz katonai mûveletekkel. Norvégia jelentõsebb pártjai az ország védelmi fókuszát olyan „stratégiai eszközök” beszerzésére akarják fordítani, mint az F-35-ös vadászgépek és tengeralattjárók.

Célpontok lettek a radarállomások
Káncz Csaba
Káncz Csaba

Háború esetén Oslo 52 darab F-35-ös vadászgépére várna a feladat, hogy orosz területeken bombázzon tengeri- és légikikötõket. Bård Wormdahl oknyomozó újságíró tevékenységének eredményeképpen tudható, hogy Norvégiának három jelentõsebb radarállomása van: az egyik Vardø-ban, közel az orosz határhoz, a másik Svalbard szigetcsoporton és a harmadik az Antarktiszon. Minháromnak fontos szerepe van a kontinentális USA felé esetlegesen haladó orosz rakéták elfogásában.

A norvég katonai tervek Moszkva egyértelmû célpontjává teszi az országot. Amikor Dánia 2015-ben úgy döntött, hogy csatlakozik a NATO rakétavédelmi rendszeréhez, Mihail Vanin orosz nagykövet egy nyílt levélben figyelmeztetett, hogy ez egyben Dániát nukleáris csapás célpontjává teszi. Hasonló orosz reakció érkezett Lengyelország és Románia rakétavédelmi bázisainak bejelentésekor.

A többi északi ország is új fejezetet nyitott

Svédország visszaállítja a sorkatonaságot 2018. január 1-jétõl. A lépést a parlament elsöprõ többsége támogatja. A védelmi minisztérium szóvivõje elmondta, az egyébként 2010-ben eltörölt sorkatonaság újbóli bevezetésének oka „a változás a szomszédságunkban... az orosz katonai aktivitás az egyik ok."

Finnország jóval többet tervez költeni az Oroszországgal fennálló 1300 kilométeres határának védelmére. Az eddigi 230 ezer helyett háború esetén 280 ezer katonának kell ezentúl rendelkezésre állnia, ahogyan ezt Helsinki a biztonságpolitikai Fehér Könyvében a múlt hónapban nyilvánosságra hozta. Az esetleges katonai válságok során a korai riasztási lehetõség idõtartama lecsökkent, és alacsonyabb az erõszak alkalmazásának a küszöbértéke is - állapítja meg a parlament elé szánt jelentés.

Káncz Csaba jegyzete
Link