Igen, valakinek rohanni kell valahova, de Rohani mit szól ehhez? Az amerikai kritika szerint Bell nem elég konfrontatív
Túl puha volt a minapi kritika, eligazításra rendelték a nagykövetet. Az Orbán-fóbiás Nuland vette kézbe a hazánk elleni támadásokat.

Újrakezdésnek ígérkezik Colleen Bell október végi, nagy visszhangot keltett beszéde: az Egyesült Államok újra felerõsítheti az Orbán-kormánnyal szembeni bírálatait, ahogy, ha lassan is, de közelednek a 2018-as választások. Mint a Magyar Idõk megtudta, a budapesti nagykövet szerdán konzultációra utazik Washingtonba, ahol fõnökéhez, Victoria Nuland Európa-ügyi államtitkárhoz lesz hivatalos.

Amerikai forrásból származó értesülésünket tegnap egy, a két kormánytól független, de a kétoldalú kapcsolatokra rálátással bíró forrás is megerõsítette. Úgy tudjuk, Nuland szerint Bell „puha”, nem elég konfrontatív, és ezért is akar vele találkozni.
Bell, Colleen

Az amerikai nagykövet tengerészgyalogosok társaságában – Fotó MTI

Bell, aki tíz hónapja tartózkodik Magyarországon, a Corvinus Egyetemen elmondott felszólalásával nem tartalmilag keltett feltûnést – „a beszédemben nem volt semmi újdonság”, magyarázta másnap a Népszabadságnak –, hanem azzal: hosszú szünet után õ is újrakezdte a magyarországi demokráciával, a sajtószabadsággal, a korrupcióval kapcsolatos amerikai kritikák sorát. Vagyis ott folytatja, ahol André Goodfriend ideiglenes ügyvivõ az év elején abbahagyta.

Mindez persze viszonylagos. Amikor Nuland a nyáron egy dubrovniki fórumon találkozott Szijjártó Péterrel, a külgazdasági és külügyminiszter újra meghallgatta a 2010 óta jól ismert kifogásokat, de Bell mostani beszédéig ezek csaknem egy éven át kívül estek a budapesti közélet nyilvános terein. Most visszakerültek. Az, hogy a kritikákat Bell saját rendezvényükön, a Corvinus úgynevezett „amerikai kuckójában” mondta el, míg két héttel korábban, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen – oldalán Simicskó István honvédelmi miniszterrel – csak nagyon burkoltan utalt rá, hogy lehetnek nézeteltérések a két ország között, arra vall: a hangnemváltást az amerikai diplomácia nagyon tudatosan készíthette elõ. Értesüléseink szerint a bírálatok mostantól újra rendszeressé válhatnak.

Bell a következõk miatt tett szemrehányást: a magyarországi korrupció „szerinte súlyos aggodalmakra ad okot”, a kormány „keménykezû taktikát” folytat a civilszervezetekkel szemben, korlátozza az igazságszolgáltatás, beleértve az Alkotmánybíróság szerepét, valamint a médiaszabadságot, továbbá „egyesek” – a nagykövet beszédébõl nem világos, hogy kik – „intoleráns módon szólnak a menekültekrõl”. Nyilvánosságra kellene továbbá hozni a paksi reaktorbõvítésrõl szóló magyar–orosz államközi megállapodás részleteit, állította. Hogy megédesítse a keserû pirulát, Bell a baráti és szövetségesi viszony szokványos szóvirágait dicséretekkel is kiegészítette, így köszönetet mondva a kormánynak, mert az ellenezte, hogy szobrot állítsanak Hóman Bálintnak. Azt is mondta, az Egyesült Államok sem felel meg mindig a saját eszményeinek. A bírálatokra válaszul Szijjártó leszögezte: a felvetett kérdéseket Magyarország az EU-val vitatja, illetve vitatta meg, és azokat le is zárta, az Alapjogokért Központ pedig azt közölte: Bell bizonyos kijelentései tévesek voltak.

Mindezeken túl: ha virtuálisan is, de visszatért Goodfriend, aki hónapok óta Washingtonban dolgozik, a külügyminisztériumban. Most elismerõen reagált Bell beszédére a saját Facebook-oldalán; ezt a rutinos diplomata aligha tette volna meg, ha úgy érzi, baja lehet belõle. Goodfriend napra pontosan másfél évig – 2013 júliusától 2015 januárjáig – tartó ügyvivõsége alatt 1989 óta nem látott mélypontra kerültek a magyar–amerikai kapcsolatok. Nyíltan korrupcióval vádolt meg magyar köztisztviselõket, és mint véres kardot, vitte maga elõtt a kitiltási listát. Rágalmazási pert akartak indítani ellene, de nem tudták elérni diplomáciai mentességének felfüggesztését. Ha ez megtörtént volna, már fügefalevélnek se lett volna elég a sok szövetségesi szófordulat. Goodfriend tevékenységét sokan két okból találták különösen irritálónak: bár csak ügyvivõ volt, mégis hiperaktív, ráadásul épp 2014-ben, amikor Washingtonnak bele kellett törõdnie, hogy az Orbán-kormány három választást is fölényesen megnyert.

Bell viszont nagykövet, és ha lassan is, közelednek a 2018-as választások. A Magyar Hírlap tegnapi számában Daniel McAdams, az amerikai Ron Paul Intézet ügyvezetõ igazgatója tömören megfogalmazza, mi a baja Washingtonnak Orbán Viktorral: „Azt várják el tõle, hogy szalutáljon, amikor Amerika mond valamit. Egyre idegesebbek, szerintük ez a magatartás egyfajta vírusként terjed Európában.”

Viszont a Ron Paul Intézet beavatkozásellenes külpolitikai felfogása marginális Washingtonban, mindkét nagy párt fõáramától idegen. Egy éve az Obama elnökkel szemben álló John McCain republikánus szenátor – épp Bell meghallgatásán – élesen kirohant Magyarország ellen, és neofasiszta diktátornak nevezte Orbánt.Link