Jé, Izraelnek csak nyolc van? Hol a többi komám asszony? Tán nem itt es, meg ott es? A 200-ból hibádzik a java. Persze lehet 300, vagy kevesebb is, de hogy nem nyolc van, az kizárt. 122 ország készül arra, hogy betiltsák az atomfegyvereket - pont azok, akiknek nincs is nukleáris robbanófejük, és szövetségeseik sem adnának kölcsön nekik adott esetben. Jelenlegi ismereteink szerint 9 ország alkotja az atomhatalmak elitklubját, a két hidegháborús hatalom birtokolja az arzenál bõ 90 százalékát.



24 méter hosszú, három méter átmérõjû SS-24-es típusú hatástalanított interkontinentális, ballisztikus rakéta. Hatótávolsága 12 ezer kilométer volt, s akár hat nukleáris robbanófejet is be tudott fogadni. 2005-ben állították ki Kecelen.

Betiltják az atomfegyvereket - azok, akiknek egyébként sincs ilyen

2017. július 7-én 122 ország hagyta jóvá az atomfegyverek betiltásáról szóló nemzetközi szerzõdést az ENSZ központjában. Az aláíró országok nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanóeszközök kifejlesztésének, tesztelésének, elõállításának, beszerzésének, birtoklásának és használatának teljes tilalmára vállalnak kötelezettséget - a tiltás gyakorlatilag a biológiai fegyverekkel helyezi egy kategóriába a nukleáris fegyvereket. A tervezetet szeptembertõl lehet aláírni, és akkor lép életbe, ha legalább 50 tagország aláírja.

A gond az, hogy kilenc ország - az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael - nem vett részt a szerzõdés kidolgozásában és nem is fogja ratifikálni azt - ez ugyan kevésnek tûnik a 122-höz képest, viszont ez pont az a 9 ország, akik biztosan rendelkeznek atomfegyverekkel... Közülük az USA és pár másik ország a teljes tiltás helyett a szabályozásért felelõs, érvényben lévõ atomsorompó-egyezmény megerõsítését és szigorítását tartanák fontosnak. Egyébként azok az országok sem támogatták a mostani egyezményt, amelyek az úgynevezett nukleáris védernyõ védelmét élvezik - magyarán nem rendelkeznek saját atomfegyverrel, de valaki más rendelkezésére bocsátaná sajátjait "szükség esetén".

Kinek van a legtöbb robbanófeje?

Érdemes megnézni a jelenlegi helyzetet atomfegyver-téren.

A Stocholm International Peace Research Institute (Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet, SPIRI) adatai szerint továbbra is az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja a világ nukleáris fegyvereinek több mint 90 százalékát. Az intézet adatai szerint az Egyesült Államoknak 6800, az oroszoknak valmivel több, 7000 nukleáris robbanófej áll a birtokában.

Így számolnak

A SIPRI nyilvánosan elérhetõ adatbázisok alapján állítja össze listáját - ezek közözz vannak hivatalos források és másodlagos források (például a médiából származó információk) is. Esetenként a nukleáris fegyverek elõállításához szükséges üzemek kapacitásából is következtetnek a fegyverállomány méretére.

A dobogó harmadik fokán Franciaország áll 300 robbanófejjel - Európában csak õk és a britek (215 darab) rendelkeznek atomfegyverrel. Kínának 270 robbanófeje lehet, India és Pakisztán nagyjából 130 darabot tart hadrendben. Izrael ugyan nem ismerte el hivatalosan, hogy rendelkezik nukleáris arzenállal, de ettõl még tényként kezelhetõ - a SIPRI szerint 80 robbanófejjel rendelkezhetnek.

Észak-Korea a legfrissebb atomhatalom, 2015 óta rendelkezhetnek robbanófejjel, több kísérleti nukleáris robbantást hajtottak végre a közelmúltban. Emellett interkontinentális ballisztikus rakétákkal is sokat kísérleteznek és az országot egy õrült diktátor irányítja - a három tény együtt a frászt hozza a fejlett világra, még ha atomprogramjuk összességében kevesebb pénzbõl is mûködik, mint amennyibe egy amerikai repülõgép-hordozó kerül.

Mekkora az esélye egy atomháborúnak?

És annak, hogy túléljük?Bármit is mond a fõsodratú média, a világgazdasági válság által gerjesztett feszültség a mai napig benne van a rendszerben, csak átalakult geopolitikai, biztonságpolitikai feszültséggé - véli külpolitikai szakértõnk, Káncz Csaba. Nem véletlen, hogy hivatalos ENSZ-háttéranyagok foglalkoznak a nukleáris konfliktusok növekvõ esélyével. Ki lõ majd elõször? Túlélhetjük? Vajon Észak-Koreától tényleg kell félnünk? Megkérdeztük a szakértõt >>
Link