Bejelentkezés
Nógrádi: Európai haderõreformra van szükség
Olvassátok csak! Varsói Szerzõdés II. és az USA "tehermentesítése" (valójában a maciék veszik át ezt a szerepet) és közben az EU-t is lényegében "átveszik". A haderõfejlesztés is szóba került Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszédében – hogy ennek nyomán vajon egy biztonságpolitikai szempontból megfogalmazott, komplett stratégiáról beszélhetünk-e, arról Nógrádi György beszélt a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában hétfõn.
A szakértõ szerint egyértelmû, hogy stratégiáról van szó. A miniszterelnöki beszédben ugyebár elhangzott, hogy Magyarország a NATO és az EU tagja, ugyanakkor számos biztonságpolitikai fórumon elhangzott, hogy bár az USA csapatokat állomásoztat az öreg kontinensen, a világ vezetõ nagyhatalma számára az elkövetkezõ évek, sõt évtizedek legfontosabb területe a Csendes-óceán, azon belül is Kína lesz – ergo Európának saját védelmi rendszert kell létrehoznia.
Fejlesztésre szoruló hadiipar
Ennek keretében a magyar hadiipar is fejlesztésre szorul, az ugyanis a legutóbbi húsz esztendõ során alapvetõen leépült. „Európa az elmúlt évtizedek háborúiban (lásd Jugoszláviát, vagy éppen Líbiát) arra sem volt képes, hogy egy másod-, illetve harmadrangú hatalommal szemben egymaga, azaz az Egyesült Államok támogatásának hiányában is érvényesíteni tudja katonai és politikai céljait.
Európának nincs komoly mûholdas hírszerzése, se megfelelõ haditengerészete, a Brexit által pedig az EU hírszerzése és katonai ereje jelentõs mértékben meggyengül. „Mivel az unió értekezletén nemzetközi összefogás keretein belül megvalósított hadiipart kell létrehozni, a magyar kis- és középvállalkozásoknak rendkívül komoly esélyük lehet a jövõben” – tette hozzá Nógrádi György.
Belbiztonsági határvédelem és a védelmi kiadások növelése
Ezekrõl is szólt a miniszterelnök Tusványoson, kifejtve, hogy a NATO két százalékot teljesíteni kell: ez azt jelenti, hogy minden nemzet „magától próbál rendelni”, mely lehetõség egy már létezõ hadiipart feltételez – a németek nem mellesleg katasztrofálisan el vannak maradva az elõírt számtól. Jelenleg 1,19-en állnak és ha (a minimális eséllyel bíró) Martin Schulz kancellár lesz, a germánok nem is mutatnak majd további hajlandóságot a kvóta elérésére.
Katonák állnak új Rába H18 sorozatú terepjáró tehergépkocsik mellett a Magyar Honvédség Logisztikai Központjában megrendezett bemutatón és haditechnikai eszközátadón a budapesti Hazai Samu laktanyában 2016. december 14-én – képünk illusztráció (MTI Fotó: Mohai Balázs)
„Egy európai haderõreformra van szükség, melyet az USA-t tehermentesítve kell megvalósítani” – jelentette ki a biztonságpolitikai szakember. Orbán Viktor szerint a törökökkel, valamint az oroszokkal való megállapodás megkötése egyaránt fontos, továbbá az egész Nyugat-Balkánt (vagyis a volt Jugoszláviát és Albániát) fel kell venni az európai integrációba, enélkül ugyanis nem beszélhetünk hosszú távú békérõl.
Egységes V4 pozíció
A V4-ek szintén egyetértenek az elõirányzott hadicélokkal – nem véletlen, hogy a miniszterelnök szerint az elmúlt egy év legfontosabb eseménye a visegrádi szövetség erõsödése volt, melyet – a térség számára – Trump és Macron gyõzelme követett.
Link
A szakértõ szerint egyértelmû, hogy stratégiáról van szó. A miniszterelnöki beszédben ugyebár elhangzott, hogy Magyarország a NATO és az EU tagja, ugyanakkor számos biztonságpolitikai fórumon elhangzott, hogy bár az USA csapatokat állomásoztat az öreg kontinensen, a világ vezetõ nagyhatalma számára az elkövetkezõ évek, sõt évtizedek legfontosabb területe a Csendes-óceán, azon belül is Kína lesz – ergo Európának saját védelmi rendszert kell létrehoznia.
Fejlesztésre szoruló hadiipar
Ennek keretében a magyar hadiipar is fejlesztésre szorul, az ugyanis a legutóbbi húsz esztendõ során alapvetõen leépült. „Európa az elmúlt évtizedek háborúiban (lásd Jugoszláviát, vagy éppen Líbiát) arra sem volt képes, hogy egy másod-, illetve harmadrangú hatalommal szemben egymaga, azaz az Egyesült Államok támogatásának hiányában is érvényesíteni tudja katonai és politikai céljait.
Európának nincs komoly mûholdas hírszerzése, se megfelelõ haditengerészete, a Brexit által pedig az EU hírszerzése és katonai ereje jelentõs mértékben meggyengül. „Mivel az unió értekezletén nemzetközi összefogás keretein belül megvalósított hadiipart kell létrehozni, a magyar kis- és középvállalkozásoknak rendkívül komoly esélyük lehet a jövõben” – tette hozzá Nógrádi György.
Belbiztonsági határvédelem és a védelmi kiadások növelése
Ezekrõl is szólt a miniszterelnök Tusványoson, kifejtve, hogy a NATO két százalékot teljesíteni kell: ez azt jelenti, hogy minden nemzet „magától próbál rendelni”, mely lehetõség egy már létezõ hadiipart feltételez – a németek nem mellesleg katasztrofálisan el vannak maradva az elõírt számtól. Jelenleg 1,19-en állnak és ha (a minimális eséllyel bíró) Martin Schulz kancellár lesz, a germánok nem is mutatnak majd további hajlandóságot a kvóta elérésére.
Katonák állnak új Rába H18 sorozatú terepjáró tehergépkocsik mellett a Magyar Honvédség Logisztikai Központjában megrendezett bemutatón és haditechnikai eszközátadón a budapesti Hazai Samu laktanyában 2016. december 14-én – képünk illusztráció (MTI Fotó: Mohai Balázs)
„Egy európai haderõreformra van szükség, melyet az USA-t tehermentesítve kell megvalósítani” – jelentette ki a biztonságpolitikai szakember. Orbán Viktor szerint a törökökkel, valamint az oroszokkal való megállapodás megkötése egyaránt fontos, továbbá az egész Nyugat-Balkánt (vagyis a volt Jugoszláviát és Albániát) fel kell venni az európai integrációba, enélkül ugyanis nem beszélhetünk hosszú távú békérõl.
Egységes V4 pozíció
A V4-ek szintén egyetértenek az elõirányzott hadicélokkal – nem véletlen, hogy a miniszterelnök szerint az elmúlt egy év legfontosabb eseménye a visegrádi szövetség erõsödése volt, melyet – a térség számára – Trump és Macron gyõzelme követett.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2017. July 24. 19:32:10
- 2017. July 26. 15:32:47
- 2017. July 26. 20:58:51