Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Mengele saját autóján vitte a cigány gyerekeket a gázkamrához

BelföldMég ha igaz lenne, akkor is azt kell érteni, hogy a zsidók miatt volt, akiket ez az ostoba magyar a végsõkig óvott. De szerencsétlenségünkre a felénél sokkal kevesebbnek lehet némi köze a valósághoz, ami nagy kár. A birkenaui cigány tábor felszámolásakor 3000 romát vittek a gázkamrába – kellett a hely a magyar zsidóknak. Ma van a cigány holokauszt nemzetközi emléknapja.

Németországban a “cigánykérdés” már a XX. század elején rendõri ügy volt. A romákat Bajor- majd Poroszországban minõsítették bûnözõ életmódúaknak, a csavargókkal, munkakerülõkkel vették õket egy kalap alá, sokan a vegyes házasságok betiltását követelték. Ha pedig egy roma gyerek nem tudott németül, szellemi fogyatékosnak bélyegezték és intézetbe zárták.
Fajilag tiszták

A nácik valójában csak folytatták ezt a hagyományt, és azt valósították meg, amit a radikálisok már régóta követeltek. Önálló cigány törvény nem született, a mintegy 28 ezer németországi roma üldözéséhez a zsidótörvényekkel teremtettek jogalapot. Sorsuk az üldözés, kényszer-sterilizálás, majd a megsemmisítés volt.

Ám a zsidókkal ellentétben nem minden romát üldöztek. Náci fajtudósok meghatározták a “fajilag tiszta cigány” fogalmát, õket békén hagyták. Ám a “keverékekre” és a vándorcigányokra – és õk alkották a cigányság mintegy 90 százalékát – halál várt.

A háború alatt a német megszállás alá került területeken is gettókba zárták, majd koncentrációs táborokba hurcolták a cigányokat. Az áldozatok összlétszámáról csak becslések vannak: a kétmilliós európai cigányság 10-30 százaléka vált a holokauszt áldozatává.
Rezervátum

Himmler parancsára 1943 elején kezdték a romák deportálását Auschwitz-Birkenauba, a II. világháború végéig 15 országból összesen 23 ezer európai cigányt hurcoltak ide, közülük legfeljebb 3300-an távoztak élve.

A birkenaui cigány tábor lakói egészen más körülmények között éltek, mint a zsidók:

a romákat nem szelektálták, vagyis érkezéskor nem ölték meg a munkára alkalmatlanokat,
a családok együttmaradhattak, a gyerekek még játszóteret is kaptak,
civil ruhájukat és ingóságaikat megtarthatták, a hajukat nem borotválták le,
dolgozniuk jellemzõen csak saját táborrészük építésén kellett.

Ennek oka az lehetett, hogy Himmler eredetileg egy faji kutatásokat szolgáló “cigány rezervátumot” akart létrehozni. A nácikat ugyanis nagyon érdekelte, hogy a népcsoportot valójában “idegenvérû ázsiai”, vagy indiai eredetû, igazi árjának kell-e tekinteni?

A terv totális kudarcba fulladt, az egyre zsúfoltabb táborban járványok pusztítottak, Mengele arcüszkösödésben szenvedõ gyerekeken, késõbb ikreken kísérletezett.

A 371 Birkenauban született gyerek mindegyike itt is halt meg.

Mengele ellenezte az akciót, aztán…

Himmler végül a szörnyû körülmények és a zsúfoltság felszámolása okán 1944 tavaszán utasította a parancsnokot a cigány tábor lakóinak megsemmisítésére. Az akciót május 16-ára tûzték ki, nem véletlenül: ekkor érkeztek az elsõ magyar transzportok.

Miután egy SS õr figyelmeztette õket, a romák is készültek május 16-ára: botokkal, késekkel várták az akciót.

A megdöbbent katonák visszavonultak, nem kockáztattak harcot a magyar zsidók érkezésének elsõ napján. A tábort végül 1944. augusztus 2-án sikerült felszámolni. Napközben kiválogattak 1408 munkaképes embert, õket más táborokba vitték, majd éjjel fegyveres, kutyás SS-õrök rontottak a rabok közé, és letörték az ellenállást. Összesen 2897 romát vittek teherautókon a gázkamrába.

Az ott szolgáló zsidó Sonderkomando egy tagja szerint az SS-ek zavarban voltak. Sokan jóban voltak a cigányokkal, még Rudolf Höss táborparancsnok is kedvenc foglyainak nevezte õket.

Mengele is ellenezte az akciót, végül mégis saját kocsiján vitte a bujkáló gyerekeket a krematóriumhoz

– írja a Holokauszt Magyarországon.
A cigány holokauszt emléknapja

A Birkenauba deportált magyar foglyok barakkjaikban lapulva, remegve hallgatták, ahogy a cigányokat elgázosították, majd holttestüket elégették.

Szívszorongva figyeltük a nehéz teherautók zúgását […] sûrûn fordultak a láger és a gázkamra között […] Szívbe markolóak voltak a sikolyok, a segélykiáltások.

Augusztus 2. a cigány holokauszt nemzetközi emléknapja 1972. óta.
Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2017-08-03 15:29
267 #2 Perle
- 2017-08-03 22:56
Lehet, hogy a cigányok nem is tudják, mennyit szenvedttek az II.VH alatt.
Még nem találkoztam közülük senkivel, akinek tábori tetoválásása lett volna, vagy hozzátartozói kiirtása miatt panaszkodott volna.

A másik. a" kísérletezõ doktor", mint személyszállító kisiparos?
Furcsa és egyben hihetetlen.

Ennek cikknek sincs bizonyítható szerzõje. A történet a mai napra rendelt " szent evangélium".
Holnapra lesz másik.
267 #3 Perle
- 2017-08-03 23:52
A náci doktor tevékenysége jelentéktelen ahhoz képest, mennyi szíriai gyerek szervét vették el szervkereskedõk egy szomszédos állam javára::o
http://mtonews.co...ng-organs/
http://www.vetera...g-the-war/
254 #4 mujko
- 2017-08-04 10:43
Minap ömlenget Balogh img.belfoldihirek.com/2013/03/balog-zoltan-nagy_20130328142719_44.jpg
Hogy a cigányok végül is rejtett források ?
És a holllóról beszélni kell ?
A mi feladatunk megemlékezni és beszélni róluk, hogy minél többen tudjanak helytállásukról - mondta Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere szerdán az MTI-nek.


Az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban a romák 1944. május 16-án fellázadtak az õket fogva tartó SS-katonák ellen. Balog Zoltán rámutatott: a múlt megismerése és a szembenézés vele nemcsak azért fontos, hogy “elismerjük a felelõsséget és a bûnt”, hanem azért is, hogy a “jövõ felé tudjunk fordulni” – idézte fel a miniszter.

Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere (MTI Fotó: Veres Nándor)
Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere (MTI Fotó: Veres Nándor)
Kiemelte: a romák úgy tekinthetnek közösségükre és történetükre, mint amelyben voltak ellenállók, voltak hõsök. Ez pedig segíthet, hogy akik áldozatok voltak, ne maradjanak áldozati szerepben a jövõben is. Hozzátette: Magyarország büszke lehet nemcsak a holokauszt, de az 1956-os forradalom roma hõseire és a romániai magyar cigányokra is, akik 1989-ben Marosvásárhelyen kiálltak a magyarság mellett.

Magyarországon nagyon értékes cigány kultúra létezik

Balog Zoltán kitért arra: Magyarországon nagyon értékes cigány kultúra létezett, létezik, és reményei szerint a jövõben is inkább erõsödni fog, mint gyengülni. A többségi társadalom feladata pedig az, hogy megismerje ezt a kultúrát, és elfogadja a saját kultúrája részeként.

Mint mondta, a kormány az elmúlt idõszakban több, a roma holokauszttal foglalkozó kutatás, mûvészeti alkotás létrejöttét támogatta. Kiemelte Bársony János és Daróczi Ágnes Kali Trash – A romák sorsa a Holokauszt idején Magyarországon címmel megjelent munkáját, a Nemzeti Színházban bemutatott 371 Csillag elõadást és a Roma Holokauszt Áldozatainak Emlékmûvét.

Résztvevõk mécsest gyújtanak a holokauszt roma áldozatainak emlékmûvénél tartott megemlékezésen, a budapesti Nehru parkban 2012. augusztus 2-án (MTI Fotó: Máthé Zoltán)
Résztvevõk mécsest gyújtanak a holokauszt roma áldozatainak emlékmûvénél tartott megemlékezésen, a budapesti Nehru parkban 2012. augusztus 2-án (MTI Fotó: Máthé Zoltán)
Rámutatott: fontos a múlt feltárása, fontosak a tárgyi emlékek. Ezt a munkát el kell végezni, és azután a jövõ felé kell fordulni, kimondva, hogy a jelen és a jövõ sem mentes a nehézségektõl. Õszintén kell beszélni arról, hogy nemcsak lehetõségek, hanem terhek és konfliktusok is vannak.

Számos magyar közösségben a magyar iskolába már csak romák járnak

Balog Zoltán kitért a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a határon túli magyar ajkú romákról mondott szavaira is. Elmondása szerint egy ifjúságkutatásról beszélt, amely nem tért ki a határon túli magyar ajkú cigányokra.

Valóban eldöntendõ kérdés, hogy az õ sorsuk kinek a felelõssége. Elsõsorban a román államé, hiszen Románia területén élnek, ugyanakkor a romániai magyar közösségnek és a magyar kormánynak is el kell döntenie, hogyan segíti õket – mondta a miniszter.

Iványi Gábor metodista lelkész imádkozik, mellette Daróczi Ágnes, a Phralipe Független Cigány Szervezet alelnöke áll a holokauszt roma áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen Budapesten, a IX. kerületi Nehru parton lévõ romaholokauszt-emlékmûnél (MTI Fotó: Soós Lajos)
Iványi Gábor metodista lelkész imádkozik, mellette Daróczi Ágnes, a Phralipe Független Cigány Szervezet alelnöke áll a holokauszt roma áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen Budapesten, a IX. kerületi Nehru parton lévõ romaholokauszt-emlékmûnél (MTI Fotó: Soós Lajos)
Hozzátette: a probléma összetett: egyrészt igaz, hogy számos magyar közösségben a magyar iskolába már csak romák járnak, a magyar családok nem íratják be ezekbe az iskolákba gyermeküket, másrészt van, ahol pont azért lehet fönntartani a magyar iskolát, mert a magyar ajkú cigányok oda jelentkeznek.

Mi emeltük európai szintre a roma ügyet

A döntést, amelyet Magyarországon a magyarországi romákról meghoztunk, meg kell hozni az elszakított nemzetrészek tekintetében is, és “akkor erõforrás lehet az, ami ma még nem az” – mondta a miniszter. Balog Zoltán hangsúlyozta: “Magyarország elmondhatja, hogy mi emeltük európai szintre a roma ügyet, hiszen 2011-ben a mi elnökségünk fogadtatta el az európai roma keretstratégiát”.

Emellett Magyarországon csökkent a munkanélküliség olyan mértékben, hogy számos család föl tudott kapaszkodni az alsó középosztály szintjére, és az elmúlt három év alatt megduplázódott az egyetemre járó romák száma. Az õ támogatásukra hozták létre az egyházak az állami finanszírozású, egyházak által fenntartott keresztény roma szakkollégiumi hálózatot – tette hozzá.

Egy résztvevõ mécsest gyújt a náci néppusztítás hatmillió - köztük félmillió cigány - áldozata tiszteletére tartott megemlékezésen a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központ emlékfalánál 2017. január 27-én (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
Egy résztvevõ mécsest gyújt a náci néppusztítás hatmillió – köztük félmillió cigány – áldozata tiszteletére tartott megemlékezésen a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központ emlékfalánál 2017. január 27-én (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
A magyar kormány tehát eldöntötte, hogy erõforrásként tekint a magyarországi cigányságra, és azt is, európai ügyként kezeli sorsukat. Ma az Európai Unió megpróbálja átcsoportosítani a migránsok integrációjára azokat a forrásokat, amelyeket a “romáknak harcoltunk ki”, de ez nem jó folyamat, “ezért szót emelünk ellene”, és “bízom benne, hogy Európában lesz elég erõ ahhoz, hogy valóan segítse azokat, akik közénk tartoznak, akik évszázadok óta európai állampolgárok” – fogalmazott Balog Zoltán.

A borzalom soha nem a gázkamrákban kezdõdik

Hanem akkor, amikor a másikban nem az embert, hanem csupán a másságát látja valaki – mondta Szeneczey Balázs fõpolgármester-helyettes szerdán, a roma holokauszt emléknapján a fõvárosi Nehru parton. A holokauszt roma áldozatainak emlékmûvénél tartott megemlékezésen Szeneczey kiemelte: óriási a felelõssége neki és mindazoknak, akik még találkozhattak túlélõkkel, hogy miként adják tovább e történeteket gyermekeiknek.

Kitért arra: hiszi, hogy a város vezetõi ma olyan Budapestet építenek, amelynek lakói nemcsak méltó módon emlékeznek az egykor megtörtént borzalmakra, hanem tanultak is a történtekbõl. “El- és befogadó várost építünk, melynek lakói nem azt kutatják, hogy szomszédaik miben különböznek tõlük, mert tudják, hogy a borzalom mindig a másság túlzott hangsúlyozásával kezdõdik.

Teleki László romológus, országgyûlési képviselõ beszédet mond a roma holokauszt áldozatai emlékére az auschwitz-birkenaui egykori náci haláltábor területén, a dél-lengyelországi Brzezinkánál 2017. augusztus 2-án, a roma holokauszt 73. évfordulóján - becslések szerint a nácik a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg, közülük 23 ezret Auschwitzban (Fotó: MTI/EPA/Stanislaw Rozpedzik)
Teleki László romológus, országgyûlési képviselõ beszédet mond a roma holokauszt áldozatai emlékére az auschwitz-birkenaui egykori náci haláltábor területén, a dél-lengyelországi Brzezinkánál 2017. augusztus 2-án, a roma holokauszt 73. évfordulóján – becslések szerint a nácik a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg, közülük 23 ezret Auschwitzban (Fotó: MTI/EPA/Stanislaw Rozpedzik)
A Roma Club Kulturális és Közösségépítõ Alapítvány, a Fõvárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (FRNÖ) és a Fõvárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ rendezvényén Csóka János Pál, az FRNÖ elnöke úgy fogalmazott: a mai nap a “csend és a némaság napja, amikor fejet hajtva emlékezünk az auschwitz-birkeanui haláltáborban egyetlen éjszaka meggyilkolt közel háromezer testvérünkre”. Ez a gyász azonban nemcsak a romáké, hanem minden emberé, és egyben demonstráció mindenfajta kirekesztés ellen. Hetvenhárom év telt el, de a gyász ennyi idõ alatt sem enyhült és nem is csillapodhat, mert “figyelmeztetnünk kell az utánunk jövõ generációkat, hogy hova vezethet a megbélyegzés, a diszkrimináció” – fogalmazott.

Idõvel felhígul a történelmi emlékezet

David Kostelancik, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivõje arról beszélt: a “mi feladatunk gondoskodni arról, hogy a jövõ nemzedékek sose felejtsék, milyen rettenetes árat kell fizetni azért, ha egy társadalomban félelmet ébresztenek azokkal szemben, akik mások”. Hozzátette: “ha szándékunkban áll az effajta gonoszság megakadályozása, sosem maradhatunk csendben, sosem maradhatunk passzívak, ha embertelenséggel szembesülünk”. Sosem szabad megengedni, hogy üldözzék, áldozattá tegyék, dehumanizálják a gyengéket, a sebezhetõket, a peremre szorítottakat. Az egyetlen remény egy igazságosabb, békésebb jövõre az, “ha elutasítjuk a szélsõségességet, az idegengyûlöletet, a gyûlölködést” – jelentette ki David Kostelancik.

David Kostelancik, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivõje a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban 2017. április 19-én (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
David Kostelancik, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivõje a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban 2017. április 19-én (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
Vadászi István, a Roma Club Alapítvány alapítója a megemlékezések fontosságát hangsúlyozta, mondván, az idõ múlásával “felhígulhat a történelmi emlékezet”, de nem engedhetjük meg, hogy feledésbe merüljenek a holokauszt áldozatainak történetei. A megemlékezés végén a diplomáciai testület tagjai, az Emberi Erõsforrások Minisztériuma, valamint ellenzéki pártok és civil szervezetek képviselõi megkoszorúzták az emlékmûvet.

A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban. Becslések szerint a roma holokauszt (porrajmos – elnyeletés, elpusztítás) idején a nácik a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg, közülük 23 ezret Auschwitzban.

ÉRDEKES LEHET SZÁMODRA:
Látott már valaki rendszámal ellátott cigányt aki tudta bizonyítani hogy õ ott járt ahol járt ?
131 #5 lalapapa
- 2017-08-06 02:26
REMELEM MOST NYARFA FUSTON SUTIK MAJD A HUSOS KOLBASZT
ES LEE HOZZA KALACSNYIKOW MUSKA ZENE IS,
2 #6 gerry
- 2017-08-06 06:32
Választások elõtt... (Lívia, hogy törne ki a lábad!)

Szerdán Járóka Lívia fideszes EP-képviselõ közleményben hívta fel a figyelmet: augusztus 2. a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. Bejelentette, hogy írásos nyilatkozat tervezetét készítette el a annak érdekében, hogy az EU-ban is nyilvánítsák hivatalos emléknapnak ezt a dátumot.

A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ számos országában arról, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban néhány óra alatt több mint háromezer roma embert gyilkoltak meg. Történészek több tízezerre teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként koncentrációs táborokban haltak meg a második világháború során.

Mint a brüsszeli közleménybõl kiderül, a nyilatkozat úgy véli, hogy az uniós lakosság többségének a roma történelemmel és azon belül a porajmossal (roma holokauszttal) kapcsolatos ismeretei hiányosak, és ez hozzájárul a cigányság elleni elõítéletekhez, továbbá akadályozza társadalmi bevonásukat.

Járóka Lívia - az EP uniós romastratégiával foglalkozó jelentéstevõje - a közlemény szerint úgy fogalmazott, hogy egy uniós szintû megemlékezés segíthetne a romák elmúlt évszázadban elszenvedett szenvedéseinek megértésében és az áldozatok emlékének megõrzésében. Az emléknap létrehozása szerinte kiterjeszthetné szerinte az unión belüli szolidaritást is, és ezzel segíthetne a romák társadalmi beilleszkedésében.

https://hu.wikipe...L%C3%ADvia
69 #7 Szalonna
- 2017-08-06 09:34
s_vigyori

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 1.18 másodperc
2,964,692 egyedi látogató