Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Harc a pénzmosás és a terrorizmus ellen: új korszak kezdõdött Magyarországon

BelföldValljátok be hogy mossátok a pénzt és a terrorizmust támogatjátok! Na, most aztán vége! Vagyis a dollárnak vége.
2017. június 26-án léptek hatályba az új a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvények, melyek felhatalmazása alapján múlt héten megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mint felügyeleti hatóság új rendelete. A rendelet az említett törvényeket kiegészítve jelentõsen növeli a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni harc hatékonyságát, valamint elõsegíti a nemzetközi sztenderdeknek való megfelelést. A szolgáltatók számára adminisztrációs többlettel járó új jogszabályi környezet az ügyfeleknek is változást hoz majd mindennapi ügyintézésük során.

Vajda Bertalan szakcikkét publikáljuk a Privátbankár.hu-n - a szerzõ a Magyar Nemzeti Bank Tõkepiaci és piacfelügyeleti Igazgatóságának osztályvezetõje.

Szigorodó nemzetközi elvárások

A pénzügyi-gazdasági válságot követõen világszerte felerõsödtek a kormányzati törekvések az illegális jövedelem- és vagyonszerzés visszaszorítása érdekében. Az adóhatóságok közötti információcsere megerõsítése, az adóelkerülés, az agresszív adótervezés és az adócsalás elleni fellépés mellett a (becslések szerint a világ éves GDP-jének 2-5 százalékát is elérõ összegû) pénzmosási, valamint a növekvõ terrorizmusfinanszírozási jelenségekkel szembeni erõfeszítések fokozása is ismét napirendre került. E célok érdekében a nemzetközi pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelõzésével kapcsolatos sztenderdek megalkotásáért felelõs „Pénzügyi Akciócsoport” (Financial Action Task Force – „FATF”) új módszertant és ajánlásokat fogalmazott meg. Ezzel összhangban európai szinten is új, minden tagállamra kötelezõ elõírásokat fogadtak el a „negyedik pénzmosás elleni irányelv” (Irányelv) formájában.

Megváltozó hazai jogszabályi háttér

2017. június 26.-án lépett hatályba a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (új Pmt.), valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (új Kit.). E két jogszabály több témakör kapcsán is felhatalmazást adott az MNB elnöke számára, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelõzésével kapcsolatos elvárásait rendeleti szinten fogalmazza meg.

Az új hazai jogszabályok, valamint új elemként az MNB rendelete – a nemzetközi elvárásokkal összhangban – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyabbá tétele, az Európa Tanács pénzmosás elleni bizottsága (Moneyval) által elfogadott, Magyarország pénzmosás elleni rendszerének megerõsítését szolgáló ajánlások végrehajtása, valamint a felügyeleti elvárások érdekében születtek meg. A jegybanki rendelet, mint szabályozási újítás az MNB felügyeleti módszertanának megalapozását, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeleti jogérvényesítési képességét, illetve a hiányosságok esetén alkalmazható felügyeleti eszköztárat is jelentõsen erõsíti majd.

Az MNB rendelet elvárásai

Az új MNB rendelet – melyrõl 2017. július 20-án sajtóközlemény is megjelent – a következõ fontosabb elemekbõl áll.

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás szempontú küzdelem fontos részét képezi, hogy a szolgáltatók felmérjék az õket érintõ kockázatokat annak érdekében, hogy erõforrásaikat e kockázatosabb területekre tudják összpontosítani, növelve ezzel mûködésük hatékonyságát. A rendeletben is kiemelt hangsúlyt kap ez a kockázatalapú megközelítés, melynek megfelelõen a szolgáltatóktól is kötelezõen elvárt a – pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás szempontú – belsõ kockázatértékelés elkészítése, valamint e kockázatokkal arányos kockázatcsökkentõ intézkedések meghozatala.

A szolgáltatóknak a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetõvé tevõ, illetve azt megvalósító üzleti kapcsolat vagy ügylet megakadályozása érdekében „belsõ ellenõrzõ és információs rendszert” kell mûködtetniük. A rendszerre vonatkozóan az MNB három témakörben határozott meg kötelezõ intézkedéseket:

- Pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás szempontjából kockázatos ügyfelek és szokatlan ügyletek kiszûrése: a szolgáltatóknak szûrõrendszert kell mûködtetniük, melyben az általuk kockázatalapon meghatározott, de minimum a rendeletben rögzített ügyfél- és ügylettípusra vonatkozó szûréseket kell végezniük. Mindezt a több, mint ötvenezer ügyféllel rendelkezõ szolgáltatók automatikus szûrõrendszerrel kötelesek végrehajtani. A rendelet emellett meghatározza a szûrések eredményeképpen született „találatok” feldolgozásának minimálisan elvárt rendjét is.

- Belsõ visszaélés-bejelentõ rendszer mûködtetése: minden szolgáltató köteles olyan rendszert mûködtetni, ahol a szolgáltató vezetõje, foglalkoztatottja vagy segítõ családtagja bejelentést tehet, ha tudomására jut, hogy a szolgáltató megsérti a vonatkozó törvényi elõírásokat.

- A hatósági megkeresések teljesítésének megkönnyítése: azért, hogy a szolgáltató hatékonyabban és gyorsabban teljesítse a beérkezõ hatósági megkereséseket, rendszereiben biztosítania kell a visszakereshetõséget és a strukturált lekérdezési lehetõséget.

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelõzése mellett a szolgáltatóknak haladéktalanul végre kell hajtaniuk a ENSZ Biztonsági Tanácsa és az Európai Unió Tanácsa által elfogadott korlátozó intézkedésekben foglaltakat is. Fontos újítás a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekre vonatkozó szûrõrendszer kidolgozására és mûködtetésére vonatkozó – MNB által kidolgozott – elõíráscsomag is. A rendeleti elõírások szerint az ügyfél, a tényleges tulajdonos, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott és a képviselõ személyes adatait össze kell vetnie a szolgáltatónak a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekkel érintettek listájával. Ha a szolgáltatók ügyfélszáma meghaladja az ezer fõt, úgy a kereséseket automatikus szûrõrendszerrel kell végrehajtaniuk.

Bizonyos szolgáltatások igénybevételekor a szolgáltatók kötelezettsége az ügyfelek új Pmt. szerinti átvilágítása. A jogszabály pontosan meghatározza, mely esetekben kell ügyfél-átvilágítást alkalmazni, valamint felsorolja az ilyenkor elvégzendõ intézkedéseket is. A rendelet rögzíti az egyszerûsített ügyfél-átvilágítás lehetséges ügyköreit, valamint meghatározza a fokozott ügyfél-átvilágítás kötelezõ alkalmazásának eseteit is.

A rendeletben elõírt szigorú biztonsági és mûködési feltételek teljesülése esetén a jövõben személyes ügyintézés helyett például számítógép, táblagép vagy okostelefon kamerája és mikrofonja segítségével, távolról is elvégezhetõ lesz az ügyfél-átvilágítás. A rendelet részletesen rendelkezik az ügyfél-átvilágítási folyamat kötelezõ elemeirõl, valamint a távoli ügyfél-átvilágítás elvégzésére alkalmas eszközökrõl is.

Az elõírások lehetõvé teszik, hogy a szolgáltatók ügyfélkapcsolataik létesítése és kezelése során bizonyos – fokozottabb kockázatot jelentõ vagy sejtetõ – esetekben megerõsített eljárásban hajthassák végre az új Pmt.-ben foglalt kötelezettségeiket. A megerõsített eljárás kötelezõ eseteire, illetve a végrehajtandó intézkedésekre vonatkozóan az MNB rendelet szintén tartalmaz részletszabályokat. Így például a szolgáltatók kötelesek a megerõsített eljárás során további információt beszerezni a tervezett ügyletrõl, az ügyfélrõl, annak pénzügyi eszközeirõl, vagy éppenséggel azok forrásáról.

A pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás elleni nemzetközi és hazai elõírások meghatároznak olyan kockázatalapú eseteket, ahol a szolgáltató kijelölt vezetõjének kell döntést hoznia. Az MNB rendelet szerint a jövõben e vezetõ közvetlen döntése alapján hagyható jóvá ügylet vagy köthetõ szerzõdés egyes, pénzmosás szempontjából magasabb kockázatú ügyfelekkel. Ide sorolhatók például a havi 50 millió forintnál nagyobb készpénzforgalmat jelzõ vagy egyszeri tranzakcióként ennyit készpénzben befizetni szándékozó ügyfelek. Továbbá olyan esetekben, ahol gyanús, hogy a szolgáltatást valójában nem a szerzõdéskötési kérelemben feltüntetett személy (például stróman személy) szándékozik igénybe venni.

A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem kritikus fontosságú eleme, hogy a szolgáltatók munkatársai legyenek tökéletesen tisztában feladatukkal, felelõsségükkel, valamint ismerjék az elvégzendõ intézkedéseket, illetve azok célját is. A rendeletben kötelezõen elõírt képzési program ezért fontos részét képezi az új elvárásoknak. A rendelet lényegében kétszintû (általános ügyintézõi, valamint speciális) képzési programot ír elõ, valamint tételesen felsorolja az oktatás során kötelezõen érintendõ témaköröket is. Az általános ügyintézõi oktatást valamennyi, az új Pmt.-ben és új Kit.-ben foglalt feladat ellátásában közremûködõ dolgozó részére meg kell tartani, míg a speciális oktatásban a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelõzéséért felelõs szakterület (amennyiben van ilyen) részesül.
Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2017-08-04 15:44
Mi lesz veled, arany?

Az arany spotárak idén mintegy 10 százalékkal nõttek, ugyanakkor az aranyalapú ETF-ek iránti kereslet 76 százalékkal csökkent. A nemesfém kilátásai ellentmondásosak: a gyenge dollár és a nyomott inflációs várakozások biztatóak, de a Fed és az EKB monetáris politikájának normalizálása lefelé húzhatja az árakat.
Keresleti változékonyság

Az arany árfolyama emelkedhet, de a monetáris politika keltette aggodalmak miatt men vonzó a befektetõk számára. Az Arany Világtanács (World Gold Council – WGC) jelentése szerint az arany alapú ETF-ek iránt kereslet 76 százalékkal csökkent az utolsó negyedévben – mutat rá cikkében a CNBC.

„A tavalyi keresletet az ETF-ek hajtották, míg a lakossági érdeklõdés visszaesett. Idén Európában és az Egyesült Államokban áramlott tõke az arany ETF-ekbe. Indiában növekedésnek indult az ékszerek iránt kereslet, a lakossági befektetõk és a technológiai szektor kereslete szintén” – fogalmazott közleményében Alistair Hewitt, a WGC tanácsadója.

A jelentés szerint azonban az arany iránti teljes kereslet 10 százalékkal 953 tonnára csökkent a második negyedévben, 2017 elsõ félévében 14 százalékkal 2003 tonnára mérséklõdött. Ugyanakkor a fizikai arany és érmék iránti kereslet, az ékszeripar, a tech-szektor és a központi bankok kereslete is növekedett.

„Ha ezeken a területeken növekszik a kereslet, az általában az aranyárakra reagál, de nem okoz árfolyam-emelkedést” - állítja Adrian Ash, a BullionVault kutatási igazgatója. „Jellemzõen az aranyár csökkenése indítja be ezeket a vásárlásokat.”

„Az aranyár növekedéséhez nagyobb befektetõi érdeklõdés kellene, ezért a határidõs áraknál korrekció bontakozhat ki a piacon.”

Az arany spotárak az idén 1269 dollárra nõttek, ami eddig mintegy 10 százalékos emelkedést jelent. A WGC szerint az ETF-ek iránti érdeklõdés az áremelkedés miatt esett vissza.

„Ez több befektetõt is óvatosságra késztetett. Egy részük nem akart további pozíciókat építeni, mert már így is túl magasnak találta az árfolyamot. Míg mások a profitrealizálás mellett döntöttek” – fogalmaz a WGC-jelentés.
Pro és kontra

„Az arany árnak emelkedésében a gyengülõ dollárnak volt szerepe. Ha a dollár árfolyama gyengül, az aranyé emelkedik. Az elmúlt években ez fontos jelzés volt az arany és más árupiaci termékek számára. A dollár közelmúltbeli mélyrepülése szárnyakat adott az aranynak” – hívta fel a figyelmet Will Rhind, az ETF-cég, a GraniteShares alapítója.

Rhind szerint az ügyfeleik kedvelik az arany ETF-eket, mert segít diverzifikálni a portfóliójukat, és csökkenti a kockázatokat a túlhevített részvénypiaccal szemben.

Más elemzõk azonban óvatosabbak a kilátásokkal kapcsolatban. Joni Teves, a UBS elemzõje arra figyelmeztet, hogy a befekteti stratégiában az aranynak kisebb szerep jut.

„Sok befektetõ értékeli az aranyat, mint diverzifikációs eszközt, de aktív pozícióban, stratégiai elemként kevesen választották. A visszafogott befektetõi magatartás az egyik tényezõ, ami visszafogja az aranyat.”

A befektetõk tétovázásának egyik oka Teves szerint a Fed és az EKB monetáris politikájára vezethetõ vissza. A kamatok emelkedésével az arany – amely sem kamatot, sem osztalékot nem fizet – kevésbé lesz vonzó termék a piacon.

Conto Rowley, a Credit Suisse kutatási elemzõje szerint az aranyárak a közeljövõben befagyhatnak.

„A gyenge amerikai dollár és a kiábrándító inflációs várakozások továbbra is alacsonyan tarthatják a kamatokat, ez az arany számára a kockázat növekedésével járhat.”

Rowley szerint a Fed szeptemberben várhatóan az kötvényállomány leépítésérõl dönthet, a következõ kamatemelés decemberben jöhet. Addig az arany ára egy helyben toporoghat.
http://www.tozsde...84949.html
51 #2 Skorpio58
- 2017-08-04 17:16
Ezeket a nyugdíjasokat máris lehet vizsgálni, a hátterükkel együtt
https://magyarkoz...-europaba/
2 #3 gerry
- 2017-08-04 18:08
Gyözike - a második percnél: "Jó, hogy eljöttetek, megtanulom a kultúrátokat..." a nyolcadik perc körül meg egy amerikai zászlóval leterített fotelre/kanapéra ülteti a pakisztáni vendéget.
"...Ti is megtanuljátok az én kultúrámat,... az én kultúrám világhires..."
s_vigyori Nézzétek!: https://youtu.be/...

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.53 másodperc
2,958,440 egyedi látogató