Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Magyarország lehet az új paradicsom az off-shore országok helyett

BelföldGyertek csak új-judeába! Itt a tetvedék zsidó-cigánynak minden ingyé van, ja és tombol a jólét, béke és szeretet.
A társasági adókulcs egységesítésének hatására felélénkült a nemzetközi érdeklõdés Magyarország iránt. Olyan befektetõk találják meg hazánkat, akik eddig egzotikus off-shore helyszínek közbeiktatásával építették fel a vállalati struktúráját, ugyanis Magyarország ideális helyszín lehet az off-shore struktúrák kiváltására a 9%-os társasági adóval - állítja Pankucsi Zoltán. A Deloitte igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában úgy vélekedett, hogy a költségvetésben van mozgástér a különadók módosítására, csökkentésére, vagy akár eltörlésére is. Szerinte a jövõ az automatikus adatszolgáltatás az adózásban is, a számlázó programok online bekötése újabb sikertörténet lehet, és az új szabályok arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy átálljanak a számlázó programokra. Az adószakértõ azt is kifejti, hogyan lehetne fogást találni az agresszív adótervezést alkalmazó internetes óriásokon.


Csökkentsük az adókat, de melyiket?

Portfolio: Mennyiben jár külön utat a hazai adópolitika? Megkötik a kormány kezét a nemzetközi egyezmények vagy van azért szabadsága?

Magyarország lehet az új paradicsom az off-shore országok helyett Pankucsi Zoltán: Az elmúlt években folytatott magyar adópolitika fundamentumai sok tekintetben megelõzték a korukat. Mára eljutottunk odáig, hogy kimondhatjuk: a különutasság lényegében megszûnt, de nem azért, mert a magyar adópolitika irányt váltott volna, hanem azért, mert a nemzetközi tendenciák is abban az irányban haladtak elõre, amelyben a hazai adórendszer évekkel ezelõtt elindult: az adóztatás súlypontja a jövedelemadók irányából a forgalmi típusú adók irányába tolódik el. A nemzetközi adóelkerülést célzó egyezmények vagy uniós elõírások kialakításában Magyarország is tevékenyen részt vett, és ezeket folyamatosan be is építi a jogalkotó a hazai szabályozásba, hiszen Magyarország is érdekelt abban, hogy az itt keletkezett jövedelmek nálunk adózzanak. Abban is egyre nagyobb a nemzetközi konszenzus, hogy a növekedés érdekében a jövedelmeket terhelõ adókat érdemben csökkenteni kell, mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások oldalán. A költségvetési bevetélek alakulása azt mutatja, hogy az átgondolt csökkentések nem veszélyeztetik a kitûzött hiánycélt, sõt adott esetben még növelhetik is az adófizetési hajlandóságot és jó hatással vannak a fogyasztásra is.

A hazai adópolitika idei látványos eleme volt a társasági adókulcs egységesítése, és 9%-ra csökkentése. Lehet már látni, milyen hatással járt ez a lépés?

Jól láthatóan elindult egyfajta adócsökkentési verseny a világban, és ebben komoly elõnyt jelent, hogy Magyarország az elsõk között volt a társasági adó erõteljes megvágásában. Érezhetõ a nemzetközi érdeklõdés hazánk iránt minden olyan befektetõ irányából, aki eddig egzotikus off-shore helyszínek közbeiktatásával építette fel a vállalati struktúráját. Talán kevesekben tudatosult még, de a nemzetközi adózási tendenciák és egyezmények egyik legerõteljesebb hatása nem feltétlenül az lesz, hogy a nemzetközi nagyvállalatok nagyságrendekkel több adót fognak fizetni, hanem sokkal inkább az, hogy reputációs kockázatot fog jelenteni számukra, ha klasszikus off-shore országokban is jelen vannak. Ez ugyanis kedvezõtlen hatással lehet a részvény-árfolyamukra, vagy akár a profit-termelõ képességükre is.

Magyarország ideális helyszín lehet az off-shore struktúrák kiváltására a 9%-os társasági adóval.

Találkoztunk olyan ügyféllel, aki egészen egyszerûen azt mondta, hogy elege van már a folyamatos nemzetközi adótervezésbõl, inkább Magyarországra hozza az eredményét és itt leadózza 9%-kal, mert ez olcsóbb neki, mint egy bonyolult struktúrát fenntartani, annak minden adózási, számviteli, jogi adminisztrációjával, költségével, kockázataival. Érdeklõdés tehát van, de a vállalatstruktúrák átalakítása idõigényes munka.

Tanácsadóként mit lát, melyek a fõ nemzetközi irányok jelenleg az adózásban, ami alól Magyarország sem vonhatja ki magát?

Szûk szakmai értelemben elsõsorban az OECD BEPS eredményei, az EU adóelkerülés elleni szabályai és a nemzetközi adóügyi információcsere rendszerének beindulása szabnak irányt. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Brexit tárgyalások elhúzódása miatt akár hosszabb távon is megmaradó bizonytalanság és az új amerikai elnök egyelõre még teljes egészében nem látható adóelképzelései nyomán sok cég fontolgat változtatásokat.

Folyamatban vannak még EU-s kötelezettségszegési eljárások is, amelyek kimenetele jogalkotási lépéseket generálhat Magyarországon. Egy nemzetközileg is versenyképes, transzparens, és hosszabb távon kiszámítható adórendszerrel Magyarország nagy nyertese lehet a mostani nemzetközi folyamatoknak.

Az élõmunka terheinek elõre bejelentett, ütemezett csökkentése, a kutatás-fejlesztés támogatása vagy a munkaerõ-mobilitás elõsegítése mind-mind jó irány ahhoz, hogy vonzó befektetési helyszín legyünk. De a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy pillanatnyilag a befektetõk szemében a munkaerõ-kínálat és az közoktatás/szakképzés/felnõttképzés rugalmasabbá tétele legalább olyan érzékeny kérdés, mint az adózás versenyképessége.

Lehet vonzó befektetési helyszín Magyarország a különadók fényében is? Mik a tapasztalataik az ügyfeleik részérõl, nem örültek volna inkább az érintettek a különadók csökkentésének (telko szektor, energiaszektor, bankok, stb.) szemben a tao-kulcs csökkentésével?

Természetesen mindenki örülne, ha kevesebb adót kellene fizetnie. De ne felejtsük el, hogy míg a 9%-os kulcs általános jelleggel vonatkozik a társasági adóalanyokra, addig a szektorális adók csak az adóalanyoknak egy szûk körét érintik, vagyis az általános tao kulcs és az egyes szektorális adók szakmai alapon nehezen hasonlíthatók össze, valójában egészen más céllal kerültek bevezetésre. És ezzel az szektorális adókkal érintett adózók is pontosan tisztában vannak. Megjegyzem, a 9%-os tao kulcs számukra is sok esetben eredményezett összességében alacsonyabb adóterhelést, tehát õk sem jártak rosszul az intézkedéssel.

Nem lenne kedvezõ a vállalatok és a befektetõi bizalom szempontjából, ha a kormány egy fokozatos különadó-csökkentési politikát hirdetne, mint a járulékcsökkentés esetében?

A különadók bevezetésének oka a megfelelõ költségvetési források biztosítása volt számos, akkoriban még szokatlannak számító adócsökkentéshez. A bevezetésük óta több lényeges változás állt be. Egyrészt a korábban szokatlannak ítélt adócsökkentések mára már teljesen megszokottá váltak a világban, a gazdaság alkalmazkodott hozzájuk, a fogyasztás felpörgésével valójában nagyrészt megtérültek a csökkentések költségei. Másrészt a költségvetés ma már nagyságrendileg biztosabb lábakon áll, és ebben a különadók számszakilag nem játszanak meghatározó szerepet.

Ezen érvek azt mutatják, hogy van mozgástér a különadók módosítására, csökkentésére, vagy akár eltörlésére is.

Jól látható, hogy például a bankadó csökkentése érezhetõen fokozta a bankok aktivitását, ez alapján feltételezhetõ, hogy a többi különadó csökkentése is bátorítaná az adott szektorok beruházási kedvét, és a nemzetközi cégek magyar operációjának érdemi fokozását. Visszautalva az elõzõ kérdésére, jó esélyt látok arra, hogy a különadók érdemi csökkentése vagy eltörlése a 9%-os tao kulcs fenntartása mellett pont a kulcsfontosságú iparágakban jelentõs beruházásokat indítana el.

Ezen kívül milyen új adópolitikai intézkedésekkel lehetne még vonzóbbá tenni befektetési célpontként Magyarországot? A kormány meghirdette a kisadók eltörlésének tervét és az adózással töltött idõ csökkentését. Mi jöhetne még itt szóba a versenyképes adórendszer érdekében?

Nem fogok tudni újat mondani: a kiszámíthatóság. Például az, hogy egy éven belül 4 adócsomag is elfogadásra kerül, komoly bizonytalansági tényezõnek számít egy-egy befektetési döntésnél. A kisebb cégek könyvelõi számára pedig rengeteg plusz feladatot ad, aminek az árát nem szívesen fizetik meg az ügyfelek, ami kockázatot jelent a bevallások és a beszámolók minõsége kapcsán. Sokkal több és érdemi párbeszédet tartanék célszerûnek a kormányzati és a piaci oldal között. Sokszor a módosításokra azért van szükség ugyanis, mert a gyakorlatban nem egyértelmû, hogyan is kellene eljárni, mi is volt pontosan a jogalkotói szándék, ami nyilván nem segíti a kormányzati célok megvalósulását és rengeteg többlet munkát generál.

Magyarország lehet az új paradicsom az off-shore országok helyett

Az új csodafegyverek

Mekkora szerepe, feladata van mindebben a NAV-nak?

Véleményem szerint a legnagyobb felelõsség a NAV-on van a versenyképesség tekintetében, ezért mondhatom talán a teljes piac nevében, hogy fokozott várakozással tekintünk az ügyfélbarát NAV megteremtésének kezdeményezésére. Az e-SZJA egyértelmûen jó irány, és bátran állíthatjuk, hogy kiválóan vizsgázott a NAV. A vállalkozások és a vállalkozások könyvelõi számára hasonlóan nagy öröm lenne, ha érdemben csökkenne a bevallási, adatszolgáltatási formanyomtatványok száma, és ha egyszerûbbek, áttekinthetõbbek lennének. Hasonlóan óriási segítség lenne, ha egy-egy komplexebb, szokatlan, egyedi tranzakció kapcsán lehetne egyeztetni elõzetesen az adóhatóság munkatársaival, hogy elkerülhetõk legyenek a késõbbi kellemetlen meglepetések. Ez utóbbi kérdésben egyébként kifejezetten javuló tendenciát látunk, ami növeli a vállalkozások biztonságérzetét.

Az e-SZJA világosan rámutatott: nemcsak a szabályoknak kell egyértelmûeknek lenniük, hanem biztosítani kell azok alkalmazásának érthetõségét, egyszerûségét is. Ezért is volt jó hallani, hogy a Versenyképességi Tanács arra tett javaslatot, hogy a jövõben a vállalkozások számára is segítsen a NAV összeállítani a bevallásaikat. Ha ez a munka beindul, és közben figyelemmel vannak a vállalkozások igényeire/lehetõségeire is, akkor ez jelentõs mértékben javítani fogja a hazai adórendszer versenyképességét. Nagy érdeklõdéssel tanulmányozzuk az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az új adózás rendjérõl szóló törvény tervezetét.

Az adóhivatali bevallás elkészítése mellett a másik csodafegyverként szokták emlegetni a számlázó programok bekötését is. A legutóbbi kormányzati törekvések alapján kijelenthetjük: idehaza az automatikus adatszolgáltatás irányába mozdulnak a döntéshozók. Valóban ez a jövõ az adózásban?

Egyértelmûen igen, bár ennek is megvannak a maga korlátai. Az biztos, hogy az adózók számára az a legkényelmesebb, ha lehetõleg emberi beavatkozás nélkül jutnak el az adatok a hatóságokhoz. Az egy más kérdés, hogy sok cégnél meglehetõsen bonyolult belsõ elszámolások mûködnek, és esetükben nem is feltételül annyira egyértelmû, hogy mire van igénye a NAV-nak, de ezt a kérdést kezelhetõnek tartom, ha lesz kellõ felkészülési idõ a bevezetésre.

A NAV oldalán is rengeteget segít az automatikus adatszolgáltatás, hiszen kellõen szofisztikált adatbányászati módszerekkel akár kifejezetten bonyolult, összetett szabálytalanságokat is fel tudnak tárni.

Ennek segítségével pedig nagyon jól célzott, gyors és hatékony, eredményes ellenõrzéseket tudnak lefolytatni. És ami a lényeg: oda lehet koncentrálni az ellenõri kapacitásokat, ahol tényleg visszaélésekre utaló jeleket mutatnak az adatok. Nem az ellenõröknek kell kézzel összeszedegetniük az információkat, nem kell végtelen mennyiségû kapcsolódó ellenõrzést indítaniuk egy-egy gyanús esetben, mert ezt szoftverek néhány perc alatt elvégezhetik helyettük. Ez lenne az igazi áttörés.

Maradjunk egy konkrét kormányzati tervnél, ami tesztjelleggel már el is indult, és élesben jövõ júliustól indul útnak. Van példa máshol a számlázó programok online bekötésére?

Van, sõt, például Brazíliában még több adatot kell megosztani az adóhatósággal. De az látható, hogy a magyar sikereknek is gyorsan híre megy a világban, és már hazánk is egy gyakran hivatkozott nemzetközi "best practice" a gazdaság fehérítése kapcsán. Például amikor az online pénztárgépek vagy az EKÁER bevezetésre került (szintén külföldi tapasztalatok alapján), akkor sok szomszédos és távolabbi ország jött tanulmányozni a hazai rendszereket, mert látványosan visszaszorították a feketegazdaság egyes szegmenseit, és ezzel komoly költségvetési plusz bevételeket produkáltak. Ha életszerû lesz a számlázó programok online bekötésének követelmény-rendszere, akkor ez egy újabb sikertörténet lehet a magyar adózás történetében.

Van értelme ennek a megoldásnak úgy, hogy közben az online számlázó programok használata nem lesz kötelezõ és fennmarad a papíralapú számlázás?

Mindenképpen. A jogszabályok ugyanis elõírják, hogy

a papíralapon kiállított számlák (vagyis az elõre nyomtatott számlatömbök) alkalmazása esetén is kötelezõ lesz az elektronikus adatszolgáltatás. Ez esetben nyilván kézzel kell majd felvinni a NAV rendszereibe a számlák adatait, ami tömeges számlakibocsátás esetén egyértelmûen arra fogja ösztönözni a vállalkozásokat, hogy inkább térjenek át egy számlázó program alkalmazására.

Különösen akkor van ennek realitása, ha a NAV ingyenesen rendelkezésre bocsát egy online számlázási felületet a legkisebb vállalkozások számára. A jövõ egyértelmûen az elektronikus számlázás irányába mutat, amit akár egy mobiltelefonos applikáció segítségével is ki lehet már állítani, ezért nagy valószínûséggel a nyomtatott számlatömbök használata természetes módon is visszaszorul fokozatosan, de az online adatszolgáltatás ehhez biztosan ad egy újabb impulzust. Legfõképp akkor, ha esetleg a jogalkotó a jövõben nemcsak a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó számlák bejelentését teszi kötelezõvé, hanem lejjebb viszi, esetleg megszünteti az értékhatárt. Egyébként pedig fontos megjegyezni, hogy a legtöbb számlát már ma is számlázó programmal állítják ki, tehát a programok bekötése már az elsõ pillanattól kezdve nagy rálátást biztosít majd a NAV-nak a gazdasági folyamatokra.

Mit tapasztalnak az ügyfeleik körében, készülnek a jövõ júliusi határidõre az online számlázó programok esetében?

Ügyfeleink már egy éve készülnek a bekötésre. Ahogy közeledett az eredeti, 2017. júliusi határidõ, egyre nagyobb volt a feszültség a vállalkozói oldalon, hiszen lényegében semmilyen információ nem állt rendelkezésre, ami alapján a fejlesztési igényeket meg tudták volna becsülni. Némi megkönnyebbülést hozott a tavaszi adócsomag, amely egy évvel kitolta a bekötés határidejét.

Örvendetes, hogy néhány hete napvilágot látott egy rendelettervezet is az online bekötés feltételeirõl, de azt tudni kell, hogy konkrét fejlesztések csak akkor fognak beindulni, ha már ismert lesz a végleges jogszabály. Ezért lenne fontos a mielõbbi véglegesítés, hiszen senki sem fog úgy fejleszteni, hogy tudja, akár komolyabb változtatások is lehetnek a végleges követelményekben.

Mûködött munkacsoport az online pénztárgépek bevezetésekor, és az EKÁER indulásakor is, ami nagyon sokat segített az intézkedések sikeres megvalósításához. A számlázó programok bekötésénél is hasznos lenne a párbeszéd, mert különösen a nagyvállalati rendszerek esetében nagyon rövid a fejlesztésre rendelkezésre álló idõ. Egy biztos: a piaci oldal készen áll az egyeztetésekre.

A digitalizáció, az automatizmus, az online rendszerek térnyerése nem abba az irányba mutat, hogy jönnek a robotrevizorok?

A digitalizáció az élet minden területére kiterjed. Az Egyesült Államokban például már több helyen a könyvelést is robotok végzik. Itt persze nem arra kell gondolni, hogy emberi kinézetû robotok ülnek a monitorok elõtt és nyomkodják a billentyûket, hanem arra, hogy intelligens programok dolgozzák fel az alapadatokat. Ezek a szoftverek már képesek akár bonyolultabb döntéseket is önállóan meghozni, kimutatásokat készíteni, sõt, szükség esetén akár vissza is kérdeznek a szállítónál vagy a vevõnél, ha nem volt számukra egyértelmû valami. De nem is kell olyan messzire menni, hogy robotokat lássunk, hiszen például ugyanilyen robotnak tekinthetõ az a rendszer is, amely a NAV különbözõ adatbázisaiból kihalászta a szükséges adatokat és betöltötte azokat az e-SZJA megfelelõ soraiba.

A robotok tehát már egészen közel járnak az üzleti adminisztrációhoz mind a piaci, mind a hatósági oldalon. Szerintem nem is olyan sokára eljöhet az az idõ, amikor egy adóellenõrzés során a hatóság és az adózó robotjai fognak egymással kommunikálni.

Ez nyilván nem fogja teljesen kiváltani az emberi tudást és az emberi munkaerõ-szükségletet, de az biztos, hogy gyorsabb és hatékonyabb információcserét tesz lehetõvé. Egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy az adóellenõrzések terén szükség lesz a jövõben új ellenõrzési technikák, módszertanok bevezetésére.

Magyarország lehet az új paradicsom az off-shore országok helyett

Harc a multik megadóztatásáért

A nemzetközi adópolitikák karakteres jegye a nemzetközi technológiai cégek megadóztatása vagy legalábbis az erre való törekvés. Lát esélyt arra, hogy a magyar kormány vagy épp az Európai Bizottság kezdeményezése fogást talál a nagy nemzetközi technológiai cégeken (pl. Facebook, Google) és sikerül adófizetésre kötelezni õket?

Igen. Oly annyira, hogy néhol ez már meg is valósult, bár az igaz, hogy nem rendszerszintû megoldásokkal. Ahogy korábban említettem, egyre komolyabb reputációs kockázatot jelent a vállalkozások számára, ha agresszív adótervezéssel kerülik meg az adófizetést azokban az államokban, ahol érdemi tevékenységet végeznek. Más kérdés, hogy pont ugyanezek a cégek jelentõs nyomás alatt állnak a részvényesek árfolyam- és hozamelvárásai miatt. Ez utóbbi elvárások alapján egyetlen centtel sem fognak több adót fizetni, mint amennyit feltétlenül muszáj, de a kötelezõ minimumot viszont hajlandóak megfizetni.

Álláspontom szerint a jövõ kulcsa az lehet, ha a pénzügyi közvetítõrendszert a mainál sokkal intenzívebben bevonják az adóztatásba. A nagy technológiai cégek, sõt általában a legtöbb interneten szervezõdõ üzleti modell ugyanis arra épül, hogy a bevételeit a bankokon keresztül, valamilyen elektronikus fizetési mód segítségével szedi be. Erre pedig rá lehet építeni egy olyan adót, amelyet a bankok "tartanak vissza" az adott cégek felé kezdeményezett utalásokból. Ha nem bonyolult az adó rendszere és méltányos a mértéke, akkor biztos vagyok benne, hogy mind a bankok, mind az internetes cégek partnerek lehetnek a bevezetésben. Azt gondolom, hogy sem rövid- sem hosszútávon nem fenntartható, hogy adózatlanul keletkezhessenek jövedelmek az interneten mûködõ cégeknél.

Ugyanakkor azt is be kell látni, hogy e cégek nemzetközi mûködési jellege miatt sok esetben gyakorlatilag kivitelezhetetlen számukra a klasszikus adószabályok betartása, hiszen lényegében a világ összes országában be kellene jelentkezniük, az ottani sajátos adószabályok mindegyikét be kellene tartaniuk, ami lehet, hogy többe kerülne, mint az egyes országokból származó bevételük.

Tudomásul kell venni, hogy nemcsak az üzleti világ esetében kényszerít ki a digitalizáció új megoldásokat, hanem az adóztatásban is. Ha az üzleti világ képes arra, hogy a világ legtávolabbi pontjáról is beszedje az áruja ellenértékét, akkor az adóhatóságoknak is meg kell találniuk erre a megoldást.

És ez a megoldás valószínûleg a fintech és a taxtech (vagyis a bankolás és az adózás digitalizációjának) egyik közös metszete lesz. Az adóztatásnak szükségképpen együtt kell fejlõdnie az üzleti digitalizációval és ha ez megvalósul, akkor az Ön által feltett kérdés néhány éven belül fel sem merül majd.

A nagy nemzetközi techcégek mellett a sharing economy képviselõit szokták különcökként emlegetni az adózás szempontjából. Meg lehet õket regulázni, adófizetésre kötelezni?

A sharing economy nem ördögtõl való. Ez egy tipikusan "alulról jövõ" kezdeményezés, amely alapvetõen a bizalomra, a közösségi élményre, a kényelemre épít, okos internetes alkalmazások segítségével, és láthatóan egyre terjed, mert a világ polgárai ezt szívesen alkalmazzák. Ezt a globális folyamatot megállítani nem lehet, inkább meg kell tanulni együtt élni vele. Önmagában amiatt még nem kellene megregulázni senkit, mert eseti jelleggel, nem profitszerzés céljával megosztja valakivel valamilyen eszközét az internet segítségével, hiszen alapvetõen arról van szó, hogy két magánszemélyt "köt össze" egy internetes program. Azt a helyzetet viszont már valóban kezelni kell, amikor egy sharing economy alkalmazást valaki kifejezetten üzletszerûen, rendszeresen és profitszerzés céljából használ. Ez ugyanis már régen nem a javak megosztásáról szól, hanem e-kereskedelemrõl. És ez utóbbi pont olyan szabályok szerint kell, hogy mûködjön, mint a hagyományos értékesítési formák. Szerintem senki sem fog megharagudni valakire, ha egyik reggel a saját gyerekeivel együtt a szomszéd gyermekét is elviszi az iskolába az autójával. A szabályozási feladat az, hogy egy korrekt piacelemzés és modellezés alapján definiálni kell, hogy milyen keretek és jellemzõk között beszélhetünk sharing economy-ról, és honnan számít ugyanaz a tevékenység már üzletszerû szolgáltatásnyújtásnak. Megjegyzem, mindkettõhöz lehet életszerû és méltányos adószabályokat rendelni, az üzletszerû tevékenységet végzõk esetében pedig nyilván meg kell követelni mindazt, amit a hagyományos módon szolgáltatóktól is megkövetelnek a jogszabályok. A legfontosabb viszont az, hogy kísérjük figyelemmel a sharing economy újabb és újabb megjelenési formáit, területeit, mert ezek többnyire azokon a piacokon jelennek meg, ahol a hagyományos szolgáltatások túlságosan bonyolultak, nehézkesek, lassúak, bürokratikusak. Ezeken a piacokon nagy valószínûséggel a hagyományos módon szolgáltatók számára is lehetne könnyítéseket végrehajtani a hatályos szabályozásban, ami egészen bizonyosan növelné a versenyképességüket és egyúttal csökkentené a sharing economy-val kapcsolatos ellenérzéseket is. Megjegyzem, a Digitális Jólét Program munkaterve célul tûzte ki többek között a sharing economy hatásainak feltérképezését is, és az alapján jó esélyünk van arra, hogy Magyarországon is megfelelõen és elõítéletek nélkül tudjuk kezelni ezt a világjelenséget.

Pankucsi Zoltán
2016 szeptemberétõl igazgatóként csatlakozott a Deloitte Magyarország irodájához, ezt megelõzõen három és fél éven át a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelõs helyettes államtitkári pozícióját töltötte be, továbbá tagja volt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakítását elõkészítõ munkacsoportnak is.
Részt vett az elmúlt évek szinte valamennyi jelentõsebb hazai és európai uniós adózási és számviteli jogalkotásában (pl. IFRS bevezetése, audit reform, új vámtörvény és jövedéki törvény), valamint számos gazdaságfehérítõ projekt (pl. online pénztárgépek bevezetése, EKÁER elindítása) fûzõdik a nevéhez.
Link

Hozzaszolasok

69 #1 Szalonna
- 2017. August 09. 06:01:04
Államilag intézményesített korrupCIONs_vigyori
154 #2 kakas
- 2017. August 09. 17:05:22
40 #3 bulcsu
- 2017. August 10. 18:47:06
Na majd jön a mír és áthuzagol mindent és (sok) mindenkit. Igaz alapjába véve úgy is arról szól az egész, hogy fent tartsuk a dolgokat és lehessen a zavarosban halászni, csak most már nem arra, hanem erre...

Moszkva búcsút mond az amerikai fizetési rendszernek
http://lovasistvan.hu/2017/08/08/mosz...ndszernek/

Oroszország válasza az új amerikai szanciókra: "Nincs szükségünk a nyugati pénzügyi rendszerre és a dollárra"
http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2017/...rikai.html
4 #4 Posta Imre
- 2017. August 11. 05:06:05
Havi 1,85 milliót keres a rászoruló gyerekek üdültetéséért felelõs alapítvány fõnöke, még a Fidesz is kiakadt rá
augusztus 11. 02:00 - szerzõ: Ágoston Zoltán
Szerinte ebbõl futotta a napi 110 ezer forintért bérelt villára is.

Havi nettó 1,85 millió forint a fizetése Hornyák Tibornak, a Zánkán mûködõ gyerektábort fenntartó Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány (EKGYA) vezetõjének.

Szerdán a 24.hu szellõztette meg, hogy a budapesti illetõségû Hornyák napi 110 ezer forintért bérelt egy luxusvillát, Villa Artot a Zánkához közeli Monoszlón, és onnan járt be a munkája kedvéért a gyerektábor területén fekvõ irodájába. A 200 négyzetméteres, négy hálószobás villához úszómedence és étkezõterasz is tartozik. Fõleg külföldi turistáknak szóló hirdetésekben szerepel.http://168ora.hu/havi-185-milliot-ker...iakadt-ra/
5 #5 kincses
- 2017. August 11. 12:45:45
csak azt lenne még jó tudni, honnan a bánatból szednek össze ennyi úrhatnám férget...

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.10 masodperc
296,277 egyedi latogato