Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Újabb moszkvai erõdemonstráció

KülföldA por siet, a kõ ráér. Miközben a diplomáciai patthelyzet nem látszik enyhülni Moszkva és Washington között, a közeljövõben Oroszország a Szovjetunió összeomlása óta a legnagyobb hadgyakorlatára készül. A Zapad (Nyugat) 2017 fedõnevû, szeptemberi erõdemonstráció helyszíne ráadásul Fehéroroszország, így a balti államokban, illetve Lengyelországban állomásozó NATO-csapatok 150-200 ezer orosz katonával nézhetnek farkasszemet.

Több ezer orosz csapat sorakozik fel Oroszország nyugati határánál arra várva, hogy részt vegyen a szeptember 14–20-i hadgyakorlatban, amely valószínûleg a legnagyobb szabású lesz a hidegháború befejezése óta. A hivatalos orosz retorika szerint a Fehéroroszországgal közösen rendezett, részben Belarusz földrajzi területén tartott erõdemonstráció nem más, mint terrorelhárítási gyakorlat, megfigyelõk szerint azonban ennél jóval többrõl van szó.

A Zapad (Nyugat) 2017 fedõnevû akciót ugyanakkor minden negyedik évben megrendezik, és a mûveletet is hónapokkal ezelõtt bejelentették, így semmiképp sem lehet felfogni Washington Moszkvával szemben bevezetett szankcióira adott válaszreakcióként. A Kreml és a Fehér Ház közötti diplomáciai viszony közelmúltbeli romlása miatt azonban egyre nagyobb figyelem övezi a körülbelül 150-200 ezer katonát felvonultató eseményt, amely a Balti- és az Északi-tengeren mûködõ haditengerészeti és légi egységekre is kiterjed.

Forrás: Reuters

Katonák százezreit vonultatja fel a Zapad 2017 nevû akció

A Zapad 2017 – nem meglepõ módon – hónapok óta izgalomban tartja a geopolitikai helyzetükbõl fakadóan a NATO és Oroszország között ütközõzónát képezõ balti államokat, illetve Lengyelországot, amelyek a Krím félsziget annektálása óta tartanak az orosz agressziótól. Tovább fokozza a hangulatot, hogy Moszkva Grúzia 2008-as, valamint Ukrajna 2014-es lerohanása elõtt is hasonló gyakorlatokat tartott. Ráadásul Belarusz – ahol a hadgyakorlat zajlik majd – határos három NATO-tagállammal is: Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal. Dalia Grybauskaite litván elnök a minap bejelentette, hogy az erõdemonstráció idejére az Egyesült Államok megkétszerezi a litván légtérben járõrözõ vadászgépeinek számát, valamint megnövelik a katonák, más hadieszközök és a hadihajók számát is.

Az USA egyébként egy századnyi katonát vezényel minden balti tagköztársaságba közvetlenül az orosz–fehérorosz hadgyakorlat megkezdése elõtt. Varsó korábban szintén hangot adott nyugtalanságának. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a napokban úgy nyilatkozott: a legutóbbi két hadgyakorlat forgatókönyve kissé ijesztõ volt Lengyelország számára amiatt, hogy tartalmazta a katonai és nukleáris csapást Lengyelországra, ezért a mostanit is nyomon fogják követni. Hozzátette ugyanakkor, hogy természetesen semmilyen rendkívüli intézkedést nem foganatosítanak, de az augusztus végén Varsóba látogató Jens Stoltenberg NATO-fõtitkárral megvitatják a lehetséges forgatókönyveket.

Oroszország tehát ragaszkodik ahhoz, hogy a hosszú ideje tervezett Zapad 2017 nem több a 28 tagországból álló észak-atlanti szövetség „agressziója elleni védelemnél”. A NATO ugyanis tavaly nyáron határozott arról, hogy csapaterõsítést hajt végre Lengyelországban, Észtországban, Litvániában és Lettországban mintegy ezer-ezer katonával. Az orosz határ mentén tehát jelenleg több mint 7000 egység sorakozik fel, készen állva arra, hogy egy esetleges támadás során megvédje a NATO-tagállamokat.

Bár Donald Trump amerikai elnök sokáig nem fogalmazott egyértelmûen, milyen álláspontot képvisel az ügyben, a sokszor a történelmi jelzõvel illetett varsói beszédében egyértelmûvé tette: Washington fellép az orosz destabilizáló törekvések ellen.
Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2017-08-13 13:51
https://www.youtu...IwC7nrAjq4

Gerhard Schrödert kinevezték a Rosznyeft igazgatótanácsába


Az egykori német kancellár közismerten közeli viszonyt tart fenn Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és most gúgy néz ki, beérett a kapcsolat: az orosz energetikai szektorban eddig is otthonosan mozgó Schrödert beválasztották az állami olajóriás, a Rosznyeft igazgatótanácsába.

A 73 éves Schröder 2005, azaz kancellári posztjának elhagyása óta az Északi Áramlat projektet ellenõrzõ társaság felügyelõ tanácsának elnöke volt. Ez a vállalat irányítja az Északi Áramlat nevû tengeralatti földgázvezetéket, ami a Balti-tenger alatt szállít orosz gázt Németországba, és melynek többségi tulajdonosa a Gazprom. Schröder tavaly váltott, az Északi Áramlat 2 menedzsere lett.

Schröder 2005-ös kinevezése meglehetõsen botrányos volt, hiszen kancellárként maga is támogatta a gázvezeték megépítését, majd rögtön a távozása után a felügyelõvállalat élén találta magát. A politikus azóta is állítja, nem tett semmi törvénytelent.

Vélhetõen szintén vitatott lesz majd a Rosznyeftbe történt kinevezése is: a Krím elfoglalása miatt a nyugati országok szankciókat vetettek ki az orosz cégre. A Rosznyeft amúgy tõzsdén is jegyzett vállalat, 20 százaléka például a BP kezében van, de 50 százaléknyi részesedés az orosz állam kezében van. (Financial Times)
https://444.hu/20...otanacsaba
69 #2 Szalonna
- 2017-08-13 14:04
Ezek az elterelõ hadmûveletek, nagyon jól meg vannak szervezve... s_hihi

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.36 másodperc
3,396,874 egyedi látogató