Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

A cigánykérdés, cigányállam, zsidó-tervek- újratöltve...és már megint igazam van!

BelföldKözzététel: 2017. aug. 12. Kapjon-e minden állampolgár havonta 100 ezer forintot? Miért lenne szükség cigány területi autonómiára Magyarországon? Ki tüntette el a felzárkóztatásra szánt milliárdokat? A ringben Hegedûs Lorántné, a Jobbik országgyûlési képviselõje és Kamarás István, az Opre Roma Párt elnöke. Link


Néha el kell távolodnunk tõlük ahhoz, hogy egészen közelrõl szemlélhessük az eseményeket. Megtörtént és most új benyomásokkal, néhány elemmel gazdagítva látom a teljes kirakóst, amelyet ellenségeink úgy próbálnak összeilleszteni, hogy mi azt észre sem se vehessük. Több elemét ennek a stratégiának már sikerült tetten érni, de most egészült ki olyan lényeges, a teles egész befogadáshoz szükséges elemekkel a képlet, amelyet már le merek írni a minden gondolkodó ember számára, rábízva döntést, hogy képes lesz-e mindezt ember módjára feldolgozni. Pontokba szedem a stratégiai lépéseket, majd pedig megindokolom azokat.

- Orbán feladata nem a rendszerváltás, hanem „egy új világrend” bevezetése. Ezt õ maga is elmondja. Mostani, okt. 23-i beszédében minderre egy kerek esztendõ idõkorlátot „engedélyezett”, nyitva hagyva a kérdést, „mi van akkor, ha nem sikerül addig mindezt megvalósítani?” Azért én ezt most megkérdezem, de a választ a végére tartogatom. Elmondja, hogy nincs olyan nemzetközi erõ, ami ezen változtathatna, jelezve ezzel a nyílt hadüzenetet az oroszok beavatkozási törekvéseire a „zsidó világcsászárság” felé vezetõ úton.
- Orbán (Orsós, Olstein) zsidó-cigány keverék, ahogyan Sárközy is, aki a cigány illegális táborok felszámolását kezdete el az EU ellenkezésére, majd pedig jóváhagyása mellett, amely tendenciához Merkel is csatlakozott az etnikai vezérfonal mentén.
- Orbán kijelenti, hogy „van terve” a cigánykérdés megoldására, amelyet még nyilvánosságra nem hozott, de az EU ezt is üdvözli.
- A cigány-kérdés felvetése és köztudatosítása a Jobbik és Gárda feladata volt, amit most a Jobbik felvetése alapján „szegregációval”, gettósítással kellene valahogy megoldani.
- A cigány-szaporítását, a falvak etnikai terrorját és a városok szétzüllesztését a zsidó kormányok propagálták és támogatták, a rendvédelmi erõket is felhasználva ehhez, hangulatot keltve, cigányfajvédve és az államalapító nemzet rovására, hogy a társadalmi igazságtalanság és a faji diszkrimináció lebegtetett kérdése hol úgy vetõdhessen fel, hogy a cigányok bûnözõk és velük le kell számolni, hol pedig úgy, hogy a „többségi társadalomnak” kell tûrni és toleránsan befogadni az integrálódni nem akaró hordákat. Ez egy mesterségesen használt kétélû kard, amely a valódi célról volt hivatott csapkodásával összezavarni az érteni vágyókat.
- A Jobbikot és a Gárdát ugyanaz a zsidó kéz hozta létre és irányította, használta fel mindvégig erre a célra, mint ami az MSZMP-t, MSZP-t, SZDSZ-t, MDF-et, FIDESZ-KDNP-t, LMP-t…és a gúnyhatárainkon túli pátokat is mozgatta, s a kezdetben nemzetinek induló szervezetek zömének irányítását is idõvel átvette. Így a Jobbik-zsidók (nem a tudatlan jószándékú szavazó-birkák) a Fidesz-zsidók (nem a tudatlan jószándékú szavazó-birkák) szócsöveként mûködik most is, elõkészítve a terepet a Nagy Terv megvalósításához. De mi is a terv?
- Köztudott, hogy az ország, a régió (Románia is!) zsidók általi megszállásáról beszélünk, de ennek HOGYAN-ja volt eddig a kérdéses.
- A TERV-ben Erdélynek és Romániának kulcsszerepet szántak a cionista zsidók, ahogyan a cigányoknak is, mint „elõretolt helyõrségnek”.
- A cigányoknak mind a saját önkormányzatot, mind pedig az önrendelkezésrõl felvetett gondolatait a zsidó „magyar” kormányzat biztosította, mint ahogy a létszámuk – és ezáltal a generált problémák mennyiségének – a felduzzasztását is. Ma minden második születõ gyermek az országban cigány, de Románia és Erdély is ettõl az etnikai biológiai fegyvertõl szenved, ahogyan Felvidék is. Ezek mind kulcsrégiók, mert most becsatlakozott Sárközy is aki „magyar”, de nem is régen BERlusconi is elkezdte a cigányok visszatoloncolását.
- Orbán terve – valójában Cion Bölcseinek, szabadkõmûves összeesküvõinek terve ez, csak vele akarják megvalósíttatni-, ÁLLAMFORMA VÁLTÁS! A nemesség, a vitézi rendek, társaságok mostani nyüzsgése, a SZENT KORONA emlegetése, az alkotmányozási „kényszer”, a földtulajdonlás kérdése, az állampolgárság és a trianoni diktátum revíziójának emlegetése mind azt irányozza elõ, hogy a „demokrácia” és a „köztársaság” helyébe nem egy új rendszer, hanem egy másik államforma lép a terveik szerint. Ez lehet királyság, amely a feudális rend egy modernkori változatával, a SZENT KORONA ALKOTMÁNYÁRA hivatkozva, de föderatív rendbe sorolná be az „önként csatlakozó” államokat, ugyanis történelmi jogfolytonosságra hivatkozva ehhez a szintén elzsidósított és gazdaságilag „letérdeltetett” nemzeteknek már nem lenne ellenvetése. Morvai, aki szintén zsidó-ügynök éppen most jelentette ki, hogy EURÓPAI EGYESÜLT ÁLLAMOK épülnek, s talán az sem véletlen (mert ilyesmi nincs), hogy Vona sem vonakodott nem a szavazói körében megünnepelni az 56’-os forradalom emléknapját, amit szintén a zsidók robbantottak ki, szintén a jelenlegi helyzetek is megfelelõ nemzetközi célzattal, Suez-Magyarország központi konfliktussal. Csakhogy Suez már itt van a nyíltan betelepült zsidók képében.
- Az államforma-váltást Boros is emlegeti és II. Andráshoz kezdik hasonlítani Orbánt, aki Aranybullával, a legelsõ, mindenki számára hiteles „alaptörvénnyel” támogatta meg az államiságunkat. Ugyan az izmaeliták és izraeliták tekintetében diszkriminált, de ilyen nincs is nálunk, hiszen a zsidók már magyarok, mert errõl törvény is van, de ha nem veszik ezt figyelembe, már akkor is bizonyítva van, hogy az askenázi (kazáriai) valójában nem is az, tehát minden posztot betölthet. Itt lehet még pár csavar a kérdésben, de most jön még csak a java.
- II. ANDRÁS, keresztes hadjárata alkalmával érdemelt ki: a mindenkori magyar király Jeruzsálem örökös királya! Az írottak szerint Jézus (akinek származása semmiképpen nem lehetett zsidó) éppen a magyarok szent városában feszíttették meg a zsidók.
.-.-.-.-.-.-.-.-.
Link
.-.-.-.-.-.-.-.-.
- Ennek értelmében a mindenkori magyar király Jeruzsálem felett is uralkodhat, lássunk csodát, de Schmitt Pál nemrég a Pápával egyeztet, majd a Pápa az angol királyi családdal tárgyal és össze is ül a rotschildi nemesség, hogy meghányják-vessék a világ jövõjét, miközben a zsidók Jeruzsálemben (URU SOLYMA) építkezési vágyukat hangoztatva tartják ébren a világ figyelmét a „szent várossal kapcsolatban”. Ma pedig két hírt olvasta. Izrael azt a döntést hozta Jeruzsálemmel kapcsolatban, hogy legfontosabb stratégiai központjuk marad, és ezzel egyidõben a Pápa is nyilatkozik, mégpedig Jeruzsálem, mint világvallási központ fenntartásának szükségességét emelve ki. Minden ott kell befejezõdjön, ahol elkezdõdött!
- Az államforma-váltással tehát egyetlen csapásra lesz Budapestbõl nyíltan Judapest és a magyar királyból a zsidók „királya” is, de ez már CSÁSZÁRSÁG. Ha jobban belegondolunk, akkor megérthetjük, hogy Izrael egyetlen pillantás alatt Magyarországgal kerül egy „karámba”, egy „birodalomba” úgy, hogy közben nincs magyar vezetés, mert azt már régen leváltották éppen ezek a „zsidók” akik mindezt kiagyalták. Ehhez asszisztálnak most a világhatalmi jujdejó-keresztény „vezetõk”, papok, rabbik, politikussok…, de ezzel még nincs vége, sõt!
- Az „új birodalom” magyarországi központtal épül ki, s egyáltalán nem biztos, hogy Orbánnak szánták a király, vagy császár szerepkörét, mert azt a személy, akit vérségi alapon erre a funkcióra tartogatnak, szerintem még titkolják, s csak kellõ pillanatban állnak vele elõ.
- A királysággal egyidejûleg a cigányok autonómiáját akarják megvalósítani Orbán neve alatt, éppen az alkotmányozási folyamat és a már általa nagyon egységesnek és forradalminak nevezett magyar „emberek” nevében, a parlament, mint” alkotmányozó nemzetgyûlés” felhasználásával éppen az EU-elnökségünk álcáját kihasználva.
- A cigány-autonómiát nagyon jól elõkészítették és ehhez használták fel a „nemzeti oldal”-nak mondott szervezõdéseket, az elcsatolt részekkel való kapcsolattartást bonyolító személyeket, mozgalmakat. Azon gondolkoztam el, hogy a MBSZ elnöke is „odaátról”, de Vona (Zazrivecz) asszony, Kiss Robi felesége és Toroczkai-Tóth-Tutshek arája is Erdély-hez köthetõ, de vannak más mátkák is, ahol a román származás és a secu-s beütés nyíltan megvitatható kérdésként jelentkezik. A Securitate, ugyanúgy, mint az NBH, CIA már lényegében Mossadot jelent. De miért is éppen Erdély?
- Korábban felröppent és az MSZ által is propagált hírek szerint a magyar területbõl 3 megyényit terveznek odaadni a cigányoknak, mint „autonóm terület. Most értettem meg, miközben láttam a gúnyhatáron túli területet és a majd 10 órás Székelyudvarhelyrõl hazafelé tartó úton mérhettem fel a romániai cigányok, oláhok és még megmarad csekély magyar közösség és természeti adottságok benyomásszerû helyzetét, hogy cionék nem feltétlenül a 93 ezer négyzetkilométerben, hanem a 64 vármegyében gondolkodhattak. Nos a határon túl olyan területek vannak, amelyeket nyugodtan „feláldozhatnak” a cigányok „országának” létrehozására. Több településen áthaladva feltûntek azok az ominózus, giccses cigány-paloták, amelyek feltehetõen az illegális cselekményekbõl származó jövedelmeikbõl épülgetnek azoknak, akik tudhatják, hogy hamarosan a környéken õk lesznek a „kiválasztott” elit. A románok elcigányosítása ebben az értelemben ugyanaz a tendencia, mint a miénk és érdekeik –bármilyen furcsa- a román nacionalistáknak megegyeznek ezen a ponton a nagy terv kiagyalóinak szándékával.
- Mi is akkor a terv? Egy cigány autonóm terület létrehozása Erdélyben, amely saját önkormányzattal, közigazgatással, rendfenntartással mûködik. Ennek elõzményeképen képeztek nálunk ki közigazgatási „szakembereket”, rendõröket, hogy késõbb a mostani tevékenységüket máshol folytathassák. A cigány „állam” a létrehozandó új államformában kiemelt szerepet játszana, hiszen már mindenki szívesen megszabadulna a cigányoktól a korábban felsoroltak közül, ezért deportálásuk érdekében katonai erõket is igénybe lehetne venni. Úgy képzeljétek ezt el, mint annak idején Izrael létrehozását Palesztina területén, csak most „Izrael területén” –amely valójában Magyarország – hoznának létre egy „Palesztinát”, amely létrejötte tömeges bevándorlásra késztetné (mindenféle segélyek, támogatások mellett) a cigányokat és zsidó kézben egy a „királyságon belüli” szabad VÁM-terület, idegenek számára nemkívánatos maffiaközpontként (fegyver, ember, szervkereskedelem, s amit még el tudtok képzelni, bármi) mûködhetnek a saját önkormányzatiságuknak nevezett keretek között, de lényegében a törvényen kívül.
- Ezt az új „államot” a székelyek és a magyarok közé illesztenék, így is távolítva bennünket. Schmitt Pali romániai kijelentése, amelyben a székelyek figyelmét felhívta arra, hogy „jó román adófizetõk, állampolgárok legyenek” lényegében erre utalt”.
- Természetesen a cigány kérdés mögött a zsidók állnak, amelyek rászabadították a cigányokat azokra, akik már mindent megadnának azért, hogy levegyék róluk ezt a terhet. Ezt most közfelkiáltásra meg is akarja ugyanaz a zsidó tenni, de közben a saját „államiságának” legalizálására és fegyveres bevonulásra is okot akar teremteni.
- A létrehozott cigány autonóm területre beözönlõ és oda erõszakkal deportált legalább 4-5 millió cigány elég nagy ûrt hagyna a már korábban általuk elfoglalt területeken. Gondoljunk bele, mennyi falu, de város egyes negyedei ürülnének ki, ha ez bekövetkezik, s helyükre nyilvánvalóan, a demográfiai krízis és a munkaerõ-hiány indokával már a sok birka által megtapsolt módon özönölhetne be az „újmagyar” zsidó. A korábban tervezett „cigány-magyar polgárháború” is azért volt szükséges, hogy az etnikai feszültségben a „nevetõ harmadik” és „megbölcsült” askenázi „békét teremtve” szétválassza azt, amit korábban éppen ebbõl a célból tenyésztett és kevert össze. A Fidesz-zsidók választási gyõzelmi politikai nyilatkozata: ,,Legyen béke, szabadság és egyetértés." –pontosan ezt a cion-tervet takarja. Politikainak mondja, de valójában etnikaira utal.
- A cigányok maguk is akarják lassan ezt az autonómiát, mert a korábban a korábban a bûnözésre rászoktatottak most mind eljárás alá kellene, hogy kerüljenek, s ha a segélyeket kicsit megszigorítják, akkor több pénz reményében bárhova elmenne a zöm, s nem véletlen az sem, hogy Strassburgba és most onnan is vissza, vagy éppen Kanadából is „haza” szállingóznak ezek az „üldözöttek”.
- Látszólag mindenki jól jár, hiszen a normálisan élni akarók megszabadulhatnak a cigánybûnözéstõl, s a cigányvajdák is maximális befolyást nyerhetnek a fajtájuk felett, miközben a zsidók piszkos üzleteit tovább intézhetik és közben természetesen egy már még nagyobb veszélyforrásként folyamatos fenyegetést jelentenének a „királyságon belül”, amit kezelni kell, s amire pénzt lehet költeni, humanitárius segítségnek feltüntetett tevékenységet folytatni…, de akármikor katonailag fel is lehet számolni õket, mint ahogy ezt Gázában is demonstrálta a zsidó. Ezzel a „cigányállammal” egy biológiai és igen hatékony közigazgatási fegyvert kaphatnának.
- A tervet jelenleg minden „épeszû” ember szívesen támogatná, s ez a félelmetes, mert a probléma látszatmegoldása még nagyobb bajt idéz elõ és valójában a zsidó hatalomátvételrõl terelné el a figyelmet, ugyanis azt a személyt, aki ezt a kérdést az EU számára megoldani képes, minimum félistenként emelnék a pajzsra maguk a buta, rövidlátó nemzetinek mondott személyek és szervezetek is, miközben Bözsi néninek senki nem lesz képes elmondani, hogy a zsidó azért szabadította rá ezt a mételyt, hogy aztán kiforgatva mindenébõl, õ maga álljon a helyére, de már nem szomszédjaként, hanem a gazdájaként, amíg ki nem hal õsei földjérõl.
- Orbán ezért is centralizál, s az EU elnökségre valóban a „nagy durranással” készül, mert a cigánykérdést tálalva, közben a Közel-Kelet háborús helyzetére és a mindenképpen kitörni „vágyott” háborúra gyúr. Szerintem kicsit megcsúsztak az idõzítéssel és már nagy a kapkodás, de mint azt korábban már sokszor elmondtam, a „végsõ csapásban” Jeruzsálemnek is el kell veszni, s föláldozása után a szent magyar város a magyar királyi fõváros lehet, amely Budapest.
- A terv ördögi, de tegnap kerecsennel volt idõnk az úton hazafelé végiggondolni, s a kirakóst így összeilleszteni. Nem állítom, hogy minden teljesen a helyén van, s nem nincs benne még több csavar, de itt megemlítek még néhány ide illõ következtetést. A ROMA szó a nyelvükön EMBER-t jelent! A TALMUD az EMBER fogalmát a zsidókra használja, nem pedig ránk, akiket GÓJ-nak nevez. A ROMA, ROMÁNIÁHOZ köthetõ fogalom, tehát a „roma onnan származik, s menjen oda, hisz ott van otthon” – szól a formális üzenete. Mostanság sem a nép, sem a nemzet fogalmát nem emlegeti egyetlen zsidó-szónok sem a FIDESZ-ben, helyette az EMBEREK kifejezéssel élnek, ami egyértelmûen arra utal, hogy CSAK a zsidók és a cigányokról esik itt szó.
- Másik részrõl, létezhet olyan nemzetközi megoldása is a közel-keleti kérdésnek, hogy a zsidóknak onnan kitelepülniük kell, amelynek kapcsán éppen a „saját királyságukon belül” szabad költözés okán jönnének a kiválasztott Nagy Magyarország területére. Mindez természetesen hatalmas diplomáciai munkát, nemzetközi egyeztetéseket igényel, amelyre Orbánnak egy évet adott a Tel-Aviv –New York-London-Párizs –Brüsszel- Berlin zsidó-tengely.
- A magyar nemzet, de a román nacionalisták és a székelyek egészére nézve mindez ugyanúgy a véget jelenti, de a cigánynak is hosszabb távon, ugyanakkor az Ázsiai Unió egyetlen pillanat alatt egy zsidó nagyhatalommal kerül szembe, amint a kesztyûbáb Orbán, vagy a még nyilvánosság elé nem tárt „kiválasztott” személyében, a SZENT KORONA oltalma alatt lenne egyesítve a teljes érdekszférájuk, bevonva a teljes arzenáljukat és a hirtelen-magyarrá tett idegenek összességét. Minden, amit eddig tudtam arról, mire is törekszenek a zsidók, most a HOGYAN-ban kerültek nagyjából a helyükre. Mindez természetesen HAZAÁRULÁS az össze közremûködõ részérõl és úgy a valódi zsidók, cigányok, szlovákok, románok elárulása, feláldozása is. Nem kell elfogadni azt amit most leírtam, de sajnos az események abba az irányba mutatnak, hogy egyelõre ezt a tervet akarják véghez vinni. Az államforma-váltás sem olyan nagy dolog, hiszen éppen most jelent meg a egy rövid hír, hogy Mianmar (Burma) államforma-elnevezést (köztársaság lett a szövetség mellett) és zászlót is váltott. Korábban katonai diktatúra volt. Talán nem véletlen, hogy Budapest zászlója is piros, sárga kék, ahogyan a román lobogó színelrendezése is az, , de ne feledjük, hogy a magyar fõváros egyesítése már a cionék nagy terveinek megvalósítása kellõs közepében történt. Tarlós éppen most beszélt róla, hogy meg kellene ezt is változtatni. És még ugyan mit? Azt pedig, hogy Romániában, Erdélyben és Magyarországon is a nemzetinek mondottak között sokan vannak családilag is elkötelezve a szeku-mossadnak, ma már nekem így teljesen kikerekedett kép, de a bizonyítékok begyûjtése folyamatos, hiszen „semmi nem az, aminek látszik”, s a most felvázolt képletet is meg lehet változtatni, ha ahhoz megfelelõen nyúlunk.
· postaimre - 2010 10 25 ¦ 11:00:50 · 143 hozzászólás · 90778 megnyitás · Nyomtatás
Link

Hozzaszolasok

4 #1 Posta Imre
- 2017. August 13. 18:48:06
Szerintem megérdemlik, hogy saját országuk legyen és eltartsuk õket akkor is! Annyi mindenben hozzájárultak már kultúránkhoz, gyarapodásunkhoz és kivették részüket a megtermelt vagyonból is busásan, segélybõl eltartva, ingyen taníttatva, képezve és támogatva és nem agyonverve akkor, mikor még az elsõ betette ide a lábát! A logika szerint: ha sokan vannak és nem integrálódtak (mert ugye itt errõl nem csak szó nem van, de most jelentik ki, hogy õk nem magyarok ...)akkor az eltartó nép, nemzet...köteles nekik biztosítani a nemzettestbõl kiszakított területet, mert már õk ott vannak...mint a tetvek is a bõrön, ami ugye már az övék..., vagy mégsem?

Pár napja pillogtam egy 2017-es lengyel filmet, mely a szlovák-lengyel-ukrán határon játszódó embercsempézést ragélte. Ott is a cigány.luvnya élte túl a balesést (oroszul beszélt). A program nem csak "bennünket" érint, hanem NEMZETKÖZI genetikai hulladék-lerakodásról van szó.


Mindenét ellopták a rákbeteg férfinak, míg gyógykezelésen volt
Kövess minket a facebookon!
A 75 éves férfi betegsége miatt tartózkodott huzamosabb ideig Budapesten. Mire hazaért hevesi otthonába, mindenét ellopták.
2017. 08. 13.

Az idõs férfit a vele történtek után egy jószívû, fõvárosi ismerõse fogadta be. Csakhogy sokáig nála sem maradhat, az asszony ugyanis maga is komoly betegségben szenved, épp ezért most az interneten igyekszik lakhatást találni a fõvárosban gondozottjának – írja a Borsonline.

„A bácsi egész életét ellehetetlenítették. A háza kertjében álló autóját szétszedték, szerszámgépeit, a ruháit, a házának berendezését, de még a kertkaput is ellopták. Szép lassan minden mozdíthatót kiloptak a házból, a tettesek viszont nem lettek meg” – mondta az asszony a lapnak, majd hozzátette, ha nem vette volna magához a férfit, az utcára került volna betegen.

„Sajnos már nem bírom az ellátását az egészségi állapotom miatt, ezért próbálok más módon segíteni neki. Minden lehetséges utat végigjártam, de már csak az emberek segítségében bízunk” – mondta az asszony, aki nagyon reméli, lesz valaki, aki segít majd a beteg bácsi elhelyezésében.

A döbbenetes állapotban lévõ házról ide kattintva nézhetsz képeket!http://www.nlcafe.hu/ezvan/20170813/b...tsegkeres/
4 #2 Posta Imre
- 2017. August 13. 19:36:40
Magyarországi cigányok

A magyarországi cigányok a cigány nép Magyarországon élõ népessége. Õk alkotják az ország legnagyobb hivatalosan elismert kisebbségét. A magyarországi nemzetiségek közül õk az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal, ezért nem nemzeti kisebbségként, hanem etnikai kisebbségként határozzák meg õket.[1] Magyarországon hivatalosan az az ember cigány, aki magát a népszámláláson, a szavazásnál, az iskolában, az önkormányzatnál cigánynak vallja, mivel az 1992-es adatvédelmi törvény alapján az etnikai hovatartozást az érintett írásos beleegyezése nélkül nem lehet nyilvántartani.

A 2001. évi népszámlálás szerint Magyarországon 190 046 fõ volt a cigány lakosság lélekszáma. A népszámlálási adatok ugyanakkor jelentõsen eltérnek a szociológusok felmérési eredményeitõl. Egy 1994-es felmérésnél azt vették alapul, hogy a nem cigány környezet kiket tekint cigánynak (ez nem feltétlenül jelent valós cigány származást). Eszerint több mint 500 000 fõ a magyarországi cigányok lélekszáma (kb. az összlakosság 5%-a). Mások 6-700 000 között becsülik a magyarországi cigányság számát, míg egyes roma értelmiségiek szerint ez a szám az egymilliót is eléri. (Lásd: Roma szociológiai tanulmányok, 1997.)

A népszámlálás szerint Magyarország 3200 települése közül 2000-ben élnek cigányok. Vidéken a három északi megyében legnagyobb a népességük. [color=#990033]A fõvárosi cigányság lélekszámát 80-100 ezer körülire becsülik.[2][/color]
[color=#990000]Egyes felmérések szerint a magyarországi cigányság népessége jócskán meghaladja a hivatalosan közzétett adatokat. A hivatalos források 205 984 fõt jelölnek,[3] de ismertek a 394 000 és 2 000 000 fõ közötti népességrõl szóló kutatási eredmények is[4][5][6][/color]
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyaro...%C3%A1nyok

Nocsa-nocsak! A büdös zsidó-cigány liberális cionista csürhe tán nem összeesküdözött!


Józsefvárosból Berlinbe: magyar vezetõje lesz a cigány kultúra európai központjának
kep.index.hu/1/0/1751/17517/175170/17517006_7c5ee9ef50facc97ea8fa40f8e516ee5_wm.jpg

A VIII. kerület szívébõl, a Tömõ utcából indult, mostantól a Berlinben nyíló elsõ Európai Roma Mûvészeti és Kulturális Intézet igazgatója lesz [color=#990033]Junghaus Tímea roma mûvészettörténész.[/color] Az összeurópai cigány kulturális központért évek óta lobbiztak, létrejöttét fontos áttörésnek gondolják a romák kulturális elismerésében. Itt „fehér szakértõk” helyett cigányok alakítanák a cigányokról való beszédet – de kiket érhet el a roma értelmiség elitje a kozmopolita Berlinbõl?

A szeptemberben nyíló Európai Roma Mûvészeti és Kulturális Intézet költségvetését egyelõre nagy részben az Európa Tanács és Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa állja, õk egyaránt 200-200 ezer eurót adnak. Az intézmény hivatalos berlini megalakulásán ott volt maga Soros is, a hazai beszámolók az MTV interjúja alapján elsõsorban a magyar származású milliárdos menekültüggyel kapcsolatos szavait emelték ki („Európa kötelessége, hogy törõdjön a bevándorlókkal” – hangzott el többek között), és a nemzetközi médiafigyelem is részben a tágabb politikai kérdésekre irányult. Ez zavarta is az intézmény létrejöttét a cigányság kulturális elismerése szempontjából kivételesen fontos mérföldkõnek tekintõ szervezõket.

„Örülnénk, ha ezekrõl máskor kérdeznének. A mai nap egy óriási siker: a romákról a médiában szinte mindig csak negatív képek jelennek meg – most végre itt a lehetõség, hogy ez máshogy legyen” – próbálta átterelni a konkrét eseményre a figyelmet Zeljko Jovanovics, a budapesti központú Nyílt Társadalom Intézet Roma Kezdeményezések Irodájának macedón igazgatója.

Míg Magyarországon Soros és Brüsszel támogatása miatt az új intézmény nyilván elkerülhetetlenül politikai ügyként jelenik meg, az elsõsorban a kulturális elismerésrõl szól – ami persze, ha máshogy is, mindenkor politikai kérdés is, ahogy az elismerés hiánya is. Az intézmény a roma önkifejezés új centruma kíván lenni és a 12 milliósra becsült európai cigányságot szeretné az eddiginél jóval erõteljesebben felhelyezni a mûvészeti és kulturális térképre. A remények szerint ezzel az elõítéletek is csökkenthetõk.
untitled shoot-201706080510
Fotó: Gordon Welters / Laif for the Open Society Foundations

Ha arra gondolunk, hogy ma a roma mûvészek több tízezernyi alkotásából csak egyetlenegy szerepel állami közgyûjtemények állandó kiállításán Európában, sejthetjük, mekkora változásnak kell történnie

– mondta a megnyitón az intézmény igazgatójának kinevezett magyar mûvészettörténész, aki egyúttal az elsõ hazai roma mûvészettörténész is.

Õ Junghaus Tímea, az MTA BTK Mûvészettörténeti Intézetének kutatója, kiállítások és általában a kortárs roma mûvészeti élet szervezõje, aki a Jázmin utcai általános iskolából indulva, édesanyja által egyedül nevelve, többemeletnyi mobilitással választott magának klasszikus elitértelmiségi pályát. Õ volt a kurátora a Velencei Biennálé elsõ roma pavilonjának is, õ viszi Pesten az egyetlen kifejezetten roma galériát, a Gallery8-at (két éve õk csinálták a „Roma test – Nincs ártatlan kép” címû kiállítást, melynek képein roma értelmiségiek bújtak sztereotip cigány jelmezekbe) –mostantól pedig õ vezeti a legfõbb európai roma kulturális intézményt Berlinben.
Miért tekintünk gengszterként a romákra?
Miért tekintünk gengszterként a romákra?
Cigányzenész, gettólakó, jósnõ, szexmunkás. A társadalomban még mindig rengeteg szetereotípia él a romákkal kapcsolatban, Déri Miklós fotói éppen erre mutatnak rá.
Tovább

Az európai romadiskurzushoz szinte a magyar hozzájárulás a legerõsebb

– mondta a megnyitón Junghaus Tímea az Indexnek. „Mi csináltuk az elsõ kiállítást, Magyarorszról szerveztük azt az intervenciót, ami a németországi roma/szinti holokauszt-emlékmû befejezésérõl szólt, nemzetközi médiafigyelmet generáltunk, folyamatosan teoretizáltuk az identitás kérdéseit, és azt, hogy roma múzeumra van szüksége Európának és Magyarországnak – és mégis, annyira szégyen, hogy közben Magyarországon ez gyakorlatilag láthatatlan. 1979 óta 19 magyarországi roma múzeum koncepció készült, van, ami a konkrét látványtervekig is eljutott, még sincs semmi”

Magyarországon, bár tervek most is vannak rá, semmilyen állami gyûjtemény nem foglalkozik intézményesen a cigány kultúrával, a Roma Parlamentben lévõ gyûjteményt is zárolták, amikor a VIII. kerületi önkormányzat tavaly õsszel lényegében kilakoltatta az intézményt.
untitled shoot-201706080905
Fotó: Gordon Welters / Laif for the Open Society Foundations

Így akár Budapest is felmerülhetett volna a most megalakuló új intézet helyszíneként, a magyar fõváros azonban nem mutatott érdeklõdést. Berlin, és a német EU-s miniszter Michael Roth is felkarolta viszont az ügyet – a multikulti Berlint pedig a nagyon aktív kortárs mûvészeti szcénájával ideálisnak tartják, ahhoz, hogy szélesebb nyomtávon érjék el a nyugati értelmiség ilyesmire fogékony részét.

A kelet-közép-európai közegnek az a legfontosabb, hogy legyen egy transznacionális diskurzus, amihez kapcsolódni lehet, mert a hazai nagyon nem inspiráló

– mondta Junghaus Tímea arra kérdésünkre, hogy nem tart-e attól, hogy Berlin földrajzilag és kulturálisan is távol van az európai cigányság legnagyobb hányadát adó országoktól. „A roma kortárs mûvészet tényleg egy nagyon avantgárd dolog, vannak sokkal érthetõbb formái a kommunikációnak, de nagyon fontos, hogy a roma mûvészeten keresztüli önreprezentációnak legyen helye; a helyi, nemzeti kontextusokban semmi nincsen Közben pedig a kortárs mûvészeink tényleg nagyon jók, az itt kiállítók nemzetközi biennálékon vesznek részt, neves galériákban „riszálnak” – itt közösen összehozni õket nagyon inspiratív.”
untitled shoot-201706080282
Fotó: Gordon Welters / Laif for the Open Society Foundations

Az intézmény megalakulása kapcsán az egyik fõ hangsúly, hogy itt nem kívülállók fognak határozni arról, hogy „mi a cigány”, „A romáknak maguknak kell formálniuk a képet önmagukról” – áll a krédóban. „Négy éve lobbiztunk ezért az ügyért. Nagyon nehéz volt meggyõzni a nem roma szakértõket arról, hogy a roma kultúra és identitás kérdéseit nem feltétlenül kívülálló „fehér kutatóknak” kell formálniuk, hogy lehet, hogy a romák is tudnak ezekrõl a kérdésekrõl autentikusan és érzékenyen beszélni” – mondta errõl Junghaus Tímea.

A célcsoport egyik része a romák mellett az általános európai közönség lenne, annak megismertetése minél többekkel, hogy van egy élõ és izgalmas roma kultúra, ami sokkal gazdagabb a hagyományos szerepeknél – és ezzel a romákról való diskurzust alakítani.

Bele akarjuk írni magunkat a történelembe.

A kulturális elismerés egy demokráciában alapfeltétel. Társadalmi befogadást, egyenlõséget lehetetlen kisebbségek nélkül építeni, és ehhez kell a kulturális befogadás is - hangsúlyozza Junghaus Tímea. Az Európai Roma Mûvészeti és Kulturális Intézet szeptemberben indul, a tervek szerint négy fõ tevékenységi területe lesz: a mûvészet és kultúra, kiállítások és publikációk mellett roma holokausztkutatással és megemlékezéssel is foglalkoznak majd; valamint egy nagy hálózatot szeretnének létrehozni sok kisebb szervezettel – ez ERIAC néven már fel is állt. A fõ cél az otthon is alig ismert kulturális-mûvészeti projektekbõl „az igazán értékeseket bevonni a nemzetközi kontextusba”.

***

Munkatársunk a Nyílt Társadalom Alapítvány meghívására és költségén vett részt az Európai Roma Mûvészeti és Kulturális Intézet megnyitóján Berlinben. A cikk ugyanakkor teljesen szerkesztõségi tartalom, tartalmára a finanszírozó nem bírt befolyással.
http://index.hu/kulfold/2017/06/23/ma...pontjanak/
142 #3 nyaki
- 2017. August 13. 21:00:13
:| Utálom, hogy mindig igazad van, de "sajnos" meg kell hajoljak elõtted.
4 #4 Posta Imre
- 2017. August 14. 05:02:32
Nyaki ugye milyen jó ez nekünk?

„Akkor sem fogom azt mondani, hogy ezek alávaló emberek”

Szinte hihetetlen, hogy a Budapest-táblától 7 kilométerre milyen fokú szegénységgel találkozhatunk. A társadalomból kizuhant romákért a város szociális munkásai küzdenek – több-kevesebb sikerrel. Megnéztük a kerepesi romatelepet.

„Tessék, ettõl változik egy család helyzete?” – kezdi Horváth Vera, aki 1997 óta dolgozik szociális munkásként Kerepesen, miközben elénk tesz egy hatalmas aktát. „Három gyerek élete van benne, egy csomó döntés, határozat, ûrlap, adatlap. Ettõl a paksamétától mi változott az életükben? Ezek a gyerekek most állami nevelésben vannak. A rengeteg papír gyakorlatilag nulla segítség volt. Ezt azért csináljuk, hogy a hatóságoknak megfeleljünk. Amikor ellenõrzés van, nem arról van szó, hogy mutasd meg a szakmai képességeidet, az eredményeidet. Nem. Arról szól, megvan-e az összes ûrlap” – mondja Vera, amikor a városi Alapszolgáltatási Központban találkozunk.


© Reviczky Zsolt
A „jól dokumentált” gyerekeket kiemelték a családjukból. A papírok helyett azonban inkább intim közeg kellene ahhoz, hogy az anyukát képessé tegyék arra a szakemberek, hogy visszakapja õket.

„Nem kérdés, hogy imádja a gyerekeit. A roma nõk – amíg cicin van a kisbabájuk – jó anyák, de mikor a gyerekek óvodába kerülnek, nevelési funkciókat vesz át tõlük a rendszer, és megjelennek a velük szemben támasztott elvárások, szinte elvéreznek. Ez az anyuka annyira bizonyítani akart, hogy bejött a Gyermekházunkba minden nap, megmutatta, hogy tiszta a keze, a haja. Örömmel sürgölõdött, reggelit készített a közösségnek. Gyakorlatilag õ volt a fejlesztõpedagógusunk ’asszisztense’. Nemrég született a negyedik gyereke, most fog megmutatkozni, mennyit fejlõdött” – meséli.

„Mindegy, hová, csak el innen”

A kerepesi telepre érve azonnal feltûnik, hogy az egyik háznál óriási mulatság van: Májki most szabadult, a családja nagyon várta haza. A nõvére egy szomszéd házban tereget, elmeséli, hogy ha lehet, jó messzire menne innen. A Gyár utcán egyébként egymás hegyén-hátán fekszenek a házak, illetve inkább csak tudatosan lerakott téglahalmok. Tetejük hiányos, vagy nincs, némelyik ház nincs levakolva.


© Reviczky Zsolt

„Pesterzsébetre költöznék, csak nincs pénz albérletre” – kezdi Lívia. „Egyébként nekem mindegy, hová, csak el innen. Hát mi van itt? Nekem most van munkám, egy étteremben vagyok pincér. Míg dolgozom, a nõvérem vigyáz a gyerekekre. Én gyûlölök itt lenni. Más vagyok, mint ezek, akik csak drogoznak, fetrengenek.”

Nem fenyegetni, segíteni akarnak

„A szociális szolgáltatás nem csavargyár, mérhetetlen a hatása” – magyarázza Horváth Vera, miközben sétálunk a lepusztult utcán. „Nem tudjuk, hogy mi lenne akkor, ha nem lenne családsegítés, vagy bármiféle személyes szociális gondoskodást nyújtó ellátás.”

Az elsõ törvény, ami a személyes szociális szolgáltatásokat bevezette, 1993-ban született meg, de az 1997-es gyermekvédelmi jogszabály szerinte már a születése pillanatában diszfunkcionális volt. Már akkor érezték, hogy gond lesz, mivel a szociális munkát végzõk célja, hogy „képessé tegyék” az önálló, értelmes életre a mélyszegénységben élõket.


© Reviczky Zsolt

„Abban a pillanatban viszont, amikor a szociális munkás hatósági szerepkört kapott, hogy kötelezõ elemek és egy csomó szankcionálási lehetõség jelent meg – csúnyán fogalmazva – prostituálódott a szakma. A túlterheltség, az alacsony bérszínvonal és a kiégés veszélye miatt könnyen kialakulhat egy ’csinovnyik-értelmiség’, amely gondolkodás nélkül végrehajtja az olykor észszerûtlen elõírásokat.”

Horváth szerint egy csomó adminisztrációs feladat zúdult azokra, akik nem fenyegetõzni jöttek erre a pályára, hanem azért, hogy segítsenek.

„Az, hogy egy kliens bejön, és azt mondja, segítséget kérek, szinte eltûnt. Most félnek tõlük. Régen történt: észrevettem egy asszonyon, hogy nem alszik, lehangolt. Leültettem, hogy mondja el, mi a baj. Elárulta, hogy hét gyermeket szült, de ugyanennyit el is vetetett. Azt álmodja, hogy ezek a gyerekek kopogtatnak az ablakán. Tudja, hogy fiúk vagy lányok. Tudja a korukat, és látja az arcukat is. A mostani rendszert megelõzõen volt módunk arra, hogy rendkívül bizalmas kapcsolatot alakíthassunk ki. De az van a jogszabályban, hogy akkor kell kiemelni egy gyereket, ha közvetlen életveszélyben van. És hogyan emel ki a rendszer? Úgy, hogy innen jön a veszély” – mutat magára.

Abszurdnak tartja, hogy annak a szociális munkásnak, aki leírja egy papírra, hogy a gyerek életét közvetlenül veszélyeztetõ körülmény van, másnap ugyanúgy oda kell mennie, és segítenie kell.


© Reviczky Zsolt

Nem tudják áthidalni a szakadékot

Egy idõsebb roma asszony jön felénk, odakiabál, hogy „írja már meg, hogy eladó a Gyár utca! Még egy tetõteret se tudunk beépíteni. Lakunk itt vagy harmincan – mutat a házra. Unokák, menyecskék, nagy ágyaink vannak, úgy férünk el. Most vettem egy kis kaját, de amúgy meg enni sincs nagyon mit. Nincs mibõl. Fél éve nincsen villany, hát kikapcsolták. Ezt írja meg, ezt kellene már felrobbantani, mert itt nem fejlõdnek a gyerekek, csak hátrafele. Tíz százalék itt menekülni akar, a kilencven meg itt akar megrohadni, mert nem tudja letenni a drogot.”

A szociális munkás elmeséli, Kerepesen óriási probléma az is, hogy felbukkantak könnyû drogok. „De akkor sem fogom azt mondani, hogy ezek alávaló emberek, nem. Egyszerûen akkora szakadék van köztük és a magyar társadalom között, hogy nem tudják áthidalni. Õk hisznek a reklámoknak. ’Akkor vagyok jó anya, ha Bepanthent használok. Akkor vagyok jó pasi, ha úgy nézek ki, mint a reklámban.’ Ha a vágyak és a lehetõségek között ekkora a szakadék, piálni, drogozni fognak, bûncselekményt fognak elkövetni. Van persze, amikor az helyzetet nem lehet elfogadni. Amikor egy terhességet végigdrogozó anyuka bekerül a szülészetre, a neonatológus honnan fogja tudni, hogy a kisbabának elvonási tünetei vannak, ha a rendszer nem tájékoztatta a kórházat?”

Mi lehet a megoldás?

A jelenlegi helyzet megoldásának eszköze lehet a korai, komplex képességfejlesztõ integratív tevékenység – mondja Horváth Vera. Ehhez a Mosoly-vár Biztos Kezdet Gyermekház az elsõ állomás.


© Reviczky Zsolt

Kerepesen ez uniós forrásokból jöhetett létre, 0-3 éves korú gyerekekkel foglalkoznak. „Olyan, mint egy bölcsõde, de itt a szülõ is marad. Arra törekszünk, hogy mindenféle társadalmi réteg képviseltesse magát. A mélyszegénységben élõk, de ugyanígy a jobb szociális dimenziókkal rendelkezõk is, hisz itt sorsközösség van, mindegyikük anya. Kooperálnak, kommunikálnak egymással. Amikor a romák elõször találkoztak jobb körülmények közt élõ családokkal – nem túl elegáns módon – beálltam az ajtóba, hogy ne tudjanak elfutni.”

Ami még fontosabb: egy tanoda létrehozása. „Mikor az iskolázottsági mutatókat akartuk emelni, volt egy roma asszony, azt mondta nekem, hogy ’jaj, Vera, hát minek tanuljon? Úgyse lesz orvos’. Õk elérhetetlennek gondolnak egy érettségit, a nyolcosztályos ballagás is szent ünnep. Ez egyre rosszabb lesz, mert a tankötelezettségi kor lejjebb ment, a férfiak nem szereznek szakmát. Azok az úgymond kulimunkák, amiket egy-egy építkezésen végeztek, már nem jellemzõek a gazdaságra. A nõknél meg totál sci-fi a munkaerõpiaci integráció. A településen a harmadik generáció él, aki már a szülõjét sem látta dolgozni. Ha megkérdezel valakit, hogy mennyi segélyt kap egy roma, azt fogják mondani, hogy több százezer forintot. A fenéket. Néhány ezret, a szabályozás miatt az is egy megalázó folyamat. Ha egy roma anyuka úgy dönt, hogy a hetedik gyerekét nem szeretné megszülni, neki ezt most el kell mondania? Így élnek, tudjuk, hogy így élnek! Belátta, hogy nem képes több gyermeket vállalni, de szólnia kell, hogy abortuszra kéri a pénzt?”

Mózes szerepében: Pisti

Egy másik házban nagy a boldogság: Éva unokáit gyerekveszélyeztetés miatt elvették az anyjától, de most itt lehetnek néhány napig. Lánya meséli, hogy kéregetett, mert nem tudott pelenkát venni. „De ha a jóisten is megsegít, visszaadják õket. Ahhoz képest, hogy nem én nevelem õket, most jó húsban vannak.”


© Reviczky Zsolt

Horváth szerint a telep egy visszahúzó massza. „Mikor megnyílt a Gyerekház, kötelezvény volt, hogy egy teleprõl érkezõ roma embernek itt kell dolgoznia, hiszen õ fogja bevonzani a klienseket. Õ ma már közalkalmazott, a közössége kis túlzással kivetette magából. Azt mondták, „elmagyarosodott”. De azért pozitív hozadéka is van a jogszabályoknak: a segélyért 30 nap önkéntes munkát kell lehúzniuk. A helyi néptáncosok karácsonyi mûsorra készültek, de nem volt Mózesuk. Mondtam, hogy hát itt a Pisti, a nálunk dolgozó 'önkéntes'. Roma fiú, remek Mózes lesz belõle. Pisti örömmel vállalta. Elenyészõen volt arra példa, hogy egy többségi társadalom által szervezett adventi ünnepségen a roma közösség tagjai megjelentek volna.”

A kitûnõ tanuló

A szociális munkás szerint jellemzõen 2-3 generáció él együtt a telepen. Vannak, akik 56 négyzetméteren 21-en laknak. „Vannak a rendszernek elvárásai, azt viszont nem látják, hogy ha több mint húszan élnek egy olyan kicsi helyen, ott nem lesz tisztaság meg rend sosem. A társadalompolitika nem képes rendszerszinten kezelni ezt a problémát” – mondja, miközben baktatunk a telepen.

Behívnak minket egy másik lakásba: egy lány fekszik az ágyon, a nagymamája beszél velünk. „Egy hónapos korában került hozzám Klaudia, mert az anyukájától el akarták vinni, csak nem engedtük. Izomsorvadása van, ágyban fekve tölti az egész nyarat. Itt se víz, se fürdõszoba nincs, nehéz nekem megoldani, hogy ellássam. Itt elszabadult a drog, állandóan jönnek, kiabálnak. Itt még ki se lehet engedni játszani, belemegy a bogár a fejébe. Nem akarjuk a gyerek életét elrontani, mert kitûnõ tanuló.”

Megmutatja a bizonyítványt, Klaudiának csupa ötös jegye van. „Kétmillió forintra lenne szükségünk, mert õssejt-átültetésre kell vinni a kislányt. Ha egy éven belül nem történik meg a mûtét, teljesen le fog bénulni.”


© Reviczky Zsolt

Horváth Vera elmeséli, egy korábbi kutatásukból kiderült, hogy a rendszerváltás elõtt a családoknál 2-3 gyerek született. „Akármilyen rendszer is volt ez, akkor õk tényleg integrálódtak, még tervezhetõ volt az életük, volt munkájuk. A váltás után teljesen hektikus lett az életük. Azt átvinni egy romaközösségen, hogy nem naponta kapnak fizetést, lehetetlen. Ha egy hónapra elõre kell tervezniük, kaotikus háztartásvezetés alakul ki, bejönnek a transzferjövedelmek, akkor van egy hatalmas túlköltés, aztán vége.”
http://hvg.hu/elet/20170731_Akkor_sem...lo_emberek
4 #5 Posta Imre
- 2017. August 14. 17:15:01
Figyelitek mirõl hablatyol ez a féreg? A lopás-csalás, rablás, gyilkosság, etnikai alapú szkyta-hun népírtás és súlyos parazitizmus, szabadkõmûves sátánista xarkeverés ez az az "ezeréves" kultúra...a büdös zsidó-cigány qva anyátokba a vasvellát!

Balog Zoltán: nemcsak a jövõnk, a múltunk, a kultúránk a tét

A kvótareferendum nemcsak "a mi életünket, hanem a gyermekeinkét, unokáinkét" is meghatározhatja, sõt ennél is nagyobb a tétje: az elmúlt ezer év kulturális, hitbeli alapjait tehetjük kockára, ha nem vigyázunk - jelentette ki az emberi erõforrások minisztere péntek este a Pest megyei Törtelen, lakossági fórumon.

Balog Zoltán hangsúlyozta: október 2-án nem a kormánynak, nem a Fidesznek, nem Orbán Viktornak, hanem Magyarországnak, sõt, Európának kell segíteni. Fontos, hogy határozott és minél egyértelmûbb üzenetet küldjünk: “nincs kõbõl a szívünk, keresztények és befogadóak vagyunk, de nem ostobák”.

Azt mondta: a Brüsszel által erõltetett kényszerbetelepítés törvénytelen, és ha egyszer elkezdõdik, nem lesz vége. Éppen ezért idegen kultúrájú, vallású, a befogadó ország jogait és szokásait nem tisztelõ gazdasági bevándorlók betelepítése helyett Magyarországnak “fontosabb a cigányság integrációjába pénzt és energiát fektetnie” – tette hozzá a miniszter.
Emlékeztetett: egy illegális bevándorló havi ellátása 130 ezer forintba kerül, miközben Magyarországon számos roma közösség rosszabbul él a migránsok többségénél. Elõször az õ integrációjukra, megélhetésükre kell megoldást találnunk – jelentette ki.

A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a bevándorlás utánpótlásai szinte korlátlanok.

Szerinte a népszavazás lényege egyszerû és világos: “ne brüsszeli bürokraták, hanem mi magunk dönthessünk arról, hogy kivel éljünk egy hazában”.

Balog Zoltán arról is beszélt: ez az álláspont egyre több európai politikus és polgár véleményével találkozik. Példaként említette a visegrádi országok összefogását, amelynek hátterében szerinte érzékelhetõ, hogy azok, akik “megszenvedték a kommunizmust”, jobban értik egymást, mert tudják, hogy a kultúrájuk és hitük megõrzésének ára van, “ezért érzékenyebbek vagyunk a biztonságra, nagyobb a veszélyérzetünk”.

A népszavazást bíráló baloldali pártokról azt mondta: vezetõik “össze-vissza beszélnek, mert tudják, hogy szavazóik egy része a kormány álláspontját támogatja, miközben õk a Brüsszel által elõírt kottából játszanak”.
http://www.hirado.hu/2016/09/23/balog...rank-a-tet/
154 #6 kakas
- 2017. August 14. 17:34:36
Területi autonómiát nékijük"az iráni Lut-sivatagban.Az elég nagy és jó meleg is van.
4 #7 Posta Imre
- 2017. August 14. 19:23:53
Newsroom
„A cigánykérdés nem borotvaéles”

Arra kérte Cserdi polgármestere az MSZP miniszterelnök-jelöltjét, hogy ne ijedjen meg a cigánykérdéstõl.

Bogdán László Newsroom címû mûsorunkban azt mondta, hogy nem kérte fel õt hivatalosan Botka László a közös munkára. A településvezetõ hangsúlyozta: egyik politikai elitnek sem lesz klubtagja. Botka László még szombaton egyeztetett Bogdán Lászlóval a roma társadalom helyzetérõl.

„Nem szabad megijedni a cigánykérdéstõl, a cigánykérdés nem borotvaéles. Vannak problémák, amelyeket meg kell vizsgálni és fölül kell vizsgálni, bele kell mélyen állni. Az egyik ilyen példám volt, hogy a cigány kisebbségi önkormányzatok képtelenek arra, hogy mûködjenek, nincsen jelentõségük” – fogalmazott Bogdán László.

Tekintse meg a teljes interjút!
http://hirtv.hu/ahirtvhirei/a-ciganyk...es-1401389

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.09 masodperc
312,857 egyedi latogato