Megmértelek titeket és könnyûnek találtalak. Kár sírni-ríni, a népek tetvedék fos csürhékké lettek, alkeszok, drogosok, ribancok, liberálbuzik, egomán focista....m vagy bármely kötöttség buzi elfajzottjai. A vallást meg egyenesen hagyjuk, mert köpni se lehet már akkorát, amit mára összesóhajtott magának a sok ratyi sátánista szemét. A keresztény értékrend elhagyásával Európa a teljes kulturális és politikai önfeladás küszöbéhez érkezett – mondta Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a Szent István-nap alkalmából megtartott ünnepi szentmisén, vasárnap Budapesten.

Veres András homíliájában kiemelte: ebben a különösen nehéz történelmi helyzetben óriási felelõség nehezedik minden keresztény ember vállára.

Azt kérte, hogy „bátor õszinteséggel” vizsgálja meg mindenki a saját felelõsségét és cselekvési lehetõségeit, valamint azt, hogy mi vezetett Európa-szerte a hit és a vallásosság gyengüléséhez, az evangéliumi értékrend kiszorulásához a mindennapi életbõl.

Az MKPK elnöke Szent II. János Pál pápát idézte, aki szerint „egy olyan hit, amelyik nem válik kultúrává, rosszul befogadott, rosszul megélt és rosszul továbbadott hit”.

Hozzátette: nemcsak a múlt hibái vezettek a társadalom szekularizációjához, korunk keresztényei sem teszik magukévá teljesen Isten törvényeit. „Langyos keresztények” pedig nem tudnak meggyõzõ erõvel tanúságot tenni az evangéliumról és másokat Krisztus követésére hívni – figyelmeztetett.

Kitért arra: nagy felelõsség egy országot, egy gyárat, egy intézményt vezetni, de sokkal nagyobb „lelkeket vezetni”, gyermekeket nevelni. A hit továbbadása és a hitre nevelés a legfontosabb feladat, mert elbizonytalanodott, sok vonatkozásban értékvesztett világunkban csak ez tud biztos alapot, erõt, bátorságot adni az embernek.

A Szent István-bazilika elõtti, zsúfolásig megtelt téren az ünnepi szertartást Erdõ Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek vezette. A bíboros köszöntõjében úgy fogalmazott: Szent István bevezette a magyarságot az ezer évvel ezelõtti Európa keresztény népeinek közösségébe. A kereszténység Európa népeinek kultúrájában ihletõ erõ volt, nem szürkévé és egyformává tette a népeket, hanem abban segített, hogy mindegyik a saját gazdagságát fejlessze tovább – mondta.

Erdõ Péter kiemelte, Szent István hitében szilárd alapra talált, és erre az alapra akarta építeni országának életét. Nagy reformokat hajtott végre, ezek tették lehetõvé népének megmaradását.

Hûségre és megújulásra van szükség korunkban is. „Keresztény hitünk ma ihletõnk lehet, hogy megtaláljuk helyünket a változó világban, amelyet ma is kísér Isten gondviselõ szeretete” – fogalmazott a bíboros.

A szentmisén Erdõ Péter megáldotta az új kenyeret.

A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult. Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaõrség hordozta, elõtte vonultak a körmenetben az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius és a püspöki konferencia tagjai, utána Erdõ Péter és – a Budapesten tartózkodó – I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, a közjogi méltóságok és állami tisztségviselõk, a diplomáciai testület tagjai, majd a plébániák zarándokcsoportjai.

A körmenet – az elmúlt évekhez hasonlóan – a Zrínyi utca – Október 6. utca – József Attila utca – Széchenyi István tér – Zrínyi utca útvonalon haladt.

A szentmisén részt vett Áder János köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke, Tarlós István fõpolgármester, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök özvegye, Antall Józsefné, Antall József volt miniszterelnök özvegye, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezetõ miniszter és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelõs államtitkár.Link