Lavinát indíthat el az EU-ban, ha nevén nevezik az Orbán-kormány malacperselyét

Korábban a témában:

Döntött az EU, nagyon megugorhat a magyar államadósság
Állami hitelbõl épül Mészáros Lõrinc keményítõgyára
Szijjártó a TV2-rõl: Vajna állami banktól kapott kölcsöne nem közpénz

Ha az európai statisztikai hivatal beszámítaná az állami Eximbank adósságát az államháztartásba, az visszamenõlegesen 2-2,5 százalékponttal növelné a 2016 végi GDP-arányos államadósságot

– mondta a 24.hu-nak Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ igazgatója.

Mint arról beszámoltunk, az európai statisztikai hivatal egyik szakértõi testülete (CMF megerõsítette júliusban, hogy az Eximbankot egy új, speciális intézményi kategóriába (foglyul ejtett intézmény) javasolja besorolni. Ez nagyjából azt fedné le, hogy egy száz százalékig állami tulajdonú bank úgy viselkedik, mintha piaci alapon hitelezne, miközben a kormánynak fontos beruházásokat finanszíroz, de a veszteségei nem jelennek meg a magyar költségvetésben. (Az Eximbankot az állam az utóbbi években többször is feltõkésítette több tíz milliárd forinttal az adófizetõk pénzébõl.) A 2014 óta húzódó vitában a magyar álláspont változatlan: a bank a kormánytól továbbra is független pénzintézet, tényleges pénzügyi közvetítést végez, forrásait a piacról szerzi, és széles körben, a piacon helyezi ki azokat.
Döntött az EU, nagyon megugorhat a magyar államadósság
Az Eximbank tényleg a magyar államháztartás része.

Tardos kérdésünkre elmondta: egy esetleges átsorolás esetén a magyar GDP-arányos államadósság megemelkedne, de megmaradna a csökkenõ trend, ami a befektetõi megítélés szempontjából fontos. Bár jelentõs a bizonytalanság, hogy az átsorolás mely éveket érintené még visszamenõlegesen, de jó eséllyel nemcsak 2016-ot, hanem a korábbi éveket is.

Összességében az átsorolás nem árnyalná érdemben a magyar gazdaság nemzetközi megítélését.

A magyar gazdaság fundamentumai meggyõzõek, a növekedés erõs, a költségvetési hiány alacsony, a külsõ egyensúly érdemi többletet mutat, az államadósság és a külsõ adósság pályája pedig elõretekintve is csökkenõ. Más lenne a helyzet, ha egy kedvezõtlen gazdasági környezetben kellene átsorolni egy állami bank veszteségeit, de most nem errõl van szó, mondja Tardos.

Hasonlóan nyilatkoztak lapunknak más elemzõk is. Ürmössy Gergely, az Erste elemzõje egyenesen úgy fogalmazott, a kérdés az államdósság szempontjából egy álvita, mert az Eximbank esetleges átsorolása nagy valószínûséggel nem lesz érdemi hatással a jövõbeli költségvetési hiányra, a kötvénypiacra, a devizapiacra. Az alappálya biztosított, ráadásul nincs egyértelmû becslés arra vonatkozóan sem, hogy mennyivel emelné meg az államadósság szintjét az esetleges átsorolás, mondja.
Mérleg szerinti adósság

Az Eximbank mérlege szerint a bank állampapírokkal csökkentett adósságállománya 2011 és 2013 között a GDP mintegy 0,6 százaléka volt, 2013-ban és 2014-ben hozzávetõlegesen 1,5 százalék, majd 2015-2016-ra a GDP 2 százaléka. Idén sor került újabb hitelfelvételre, így az érintett állomány elérheti a GDP 2,5 százalékát. Az átsorolás eredményezheti az Eximbank tevékenységének visszafogását, ami a hitelállományának leépülésével járhat, fejtette ki Tardos Gergely.
Politikai kérdés is

Bár a magyar államadósságra nézve csekély jelentõségûnek tûnhet a statisztikai vita, politikailag talán erõsebb következményei lehetnek, nem csak Magyarországon. Számos európai kormány bevett gyakorlata ugyanis, hogy az államilag fenntartott gazdasági társaságok (export-import bankok, fejlesztési bankok, speciális pénzügyi szervezetek) veszteségeit nem az államháztartáson belül könyvelik el, mondván, ragaszkodnak a nemzeti számlák rendszeréhez.
Budapest, 2016. november 24. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond az Eximbank által az idén elsõ alkalommal megrendezett Magyar export napján a Budapest Kongresszusi Központban 2016. november 24-én. MTI Fotó: Soós Lajos
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond az Eximbank által az idén elsõ alkalommal megrendezett Magyar export napján a Budapest Kongresszusi Központban.
Fotó:MTI/Soós Lajos

Ugyanakkor, ha az Eximbankot – annak megváltozott alaptevékenysége miatt – átsorolják, akkor az összes exporttámogatást folytató európai állami pénzintézetet is át kellene sorolni, ez pedig már valószínûleg érezhetõen megemeli az EU és az euróövezet adósságmutatóját. Ez a kérdés egyáltalán nincs lefutva, mert statisztikailag sincs szakmai konszenzus arról, hogy az átsorolást ténylegesen hogyan is kellene számolni, mondta egy elemzõ. Azt mindenesetre a KSH is elismeri, hogy az Eurostat az Eximbank alaptevékenységét tekinti olyannak, ami indokolttá tehet egy speciális kategóriába sorolást.
Mi várható?

A CMFB egy tanácsadó testület, az általa kiadott vélemények nem kötelezõ érvényûek az érintettek számára. Az Eurostat ugyanakkor ez alapján várhatóan nem változtat a magyar államháztartási adatokra korábban megfogalmazott fenntartásain. Könnyen elõfordulhat azonban, hogy a magyar hatóságok a végeredményt nem alkalmazzák, vagyis a következõ adatközléskor sem sorolják át az Eximbankot az államháztartáson belülre. Ekkor az Eurostat azonban már bekeményíthet, felülvizsgálhatja a magyar számokat, így az államadósság általunk közölt szintjét is. Végsõ soron az Európai Bíróságon dõlhet el az ügy, írta a Portfólió.
Foglyul ejtik, mert megtehetik

A külügyi tárca által felügyelt Eximbank eredetileg arra hivatott, hogy olcsó forrást nyújtson az exportáló cégeknek, így növelve a versenyelõnyüket a külpiacokon. Ám ez gyorsan a visszájára fordult. A bank egy parlamenti törvénymódosítás nyomán 2014-tõl olyan társaságokat is finanszírozhat, amelyek nem végeznek érdemi exporttevékenységet, és csak belföldön aktívak (az Eurostat is ekkortól vizsgálódik az Eximbanknál). Így ahelyett, hogy csökkentenék a piaci verseny okozta hátrányokat, valójában növelik azt a kiválasztott belföldi cégeknek nyújtott olcsó „exporthitellel” (amelynek kamata még az amúgy is olcsó piaci banki hitelhez képest is jóval kedvezõb.

Egy tévécsatorna-vásárlásnak vagy egy budapesti szállodaépítésnek valójában semmi köze nincs az exporthoz.

Persze, az olcsón hitelezett cégek egy része annyiban exportáló, hogy például turizmussal foglalkozik, amely a KSH szerint exporttevékenység, vagy külföldön van a székhelyük, mint például az Andy Vajna tulajdonában lévõ TV2 romániai bejegyzésû kábelcsatornáinak.

Bár a bank adott jócskán adott ugyan támogatást tényleges exporttevékenységet folytató vállalkozásoknak is, de a kormánypárti kapcsolat így is több esetben kimutatható. A néhai Népszabadság gyûjtése szerint Tiszapüspökiben az a Kárpáti László építhet gabonafeldolgozót, aki korábban elõnyös üzleteket kötött Baja fideszes vezetésével. Az egyik egyiptomi hátterû fõvárosi hotelfejlesztésben pedig feltûnik az a Muszka Sándor ügyvéd, aki korábban a kormányfõ vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötõdõ vállalkozásokat is segítette.
A NER kifizetõ bankjává váltak

Bár az Eurostat nem egyedi támogatásokat kifogásolt, hanem az alaptevékenységet minõsíttetné át, a bank csak 2016 elsõ felében legalább 41 milliárd forintot helyezett ki kormánybarát vállalkozásokhoz. Ebbõl 25,5 milliárdot olyan cégek hívhatnak le, amelyeknek nincs érdemi exporttevékenységük, ellenben kormányközeli oligarchák irányítják, írta meg a Népszabadság.
Budapest, 2017. február 7. Andy Vajna, a magyar filmipar megújításáért felelõs kormánybiztos a Miért jönnek a hollywoodi sztárok és produkciók Magyarországra? címû háttérbeszélgetésen Budapesten, a Magyar Nemzeti Filmalap székházában 2017. február 7-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Andy Vajna
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A Heti Választól tudjuk, hogy a TV2-õt megvásárló Andy Vajna-érdekeltség, a Magyar Broadcasting Co. 6,7 milliárd forint hitelt kapott az Eximbanktól. Ráadásul Andy Vajna esetében az állam komoly adóbevételtõl is eleshet. A Népszabadság számításai szerint – csak a kábeltévéi után – évente 80-160 millió forintról lehet szó, ráadásul Vajnának nem kellett a magyarországi médiaszabályozást sem figyelembe vennie. A filmügyi kormánybiztos egy külön romániai céget is létrehozott a csatornák üzemeltetésére, amely szintén a szomszédban fog adózni.

Az Eximbank sajátos gyakorlatára a legkirívóbb példa Orbán Viktor jó ismerõse, a Videoton elnöke, Garancsi István ingatlanfejlesztõ cége, amely 52 millió eurós (mintegy 16,5 milliárd forintos) kölcsönbõl fejleszthet lakóparkot a fõvárosi Kopaszi-gáton. A beruházást a kormány gyorsan kiemeltnek minõsítette, így nem kell bajlódnia egy sor, másoknak kötelezõ engedéllyel. A bank a Garancsi Istvánék fõvállalkozásában a Lánchídnál épülõ Hotel Clarknak is juttatott 2,3 milliárd forintnyi állami óriáskölcsönt, mint azt a Heti Válasz megírta. De a Hunguest-szállodalánc felvásárlását is részben az állami Eximbank gigahitelébõl finanszírozták.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Róka László
http://24.hu/belfold/2017/08/27/lavin...perselyet/

Kubát Venezuela karjaiba lökte az Egyesült Államok
A szigetországnak szüksége van a szövetségesétõl importált olajra

Már nem sok támogatója akad a venezuelai kormányzatnak nemzetközi téren, de Kubára még mindig számíthat. A szocialista szigetország a napokban egy nyilatkozatot publikált, amelyben számos szervezet támogatásáról biztosította a válságba sodródott országot, amely felett a „hegemónia erõi igyekeznek átvenni a hatalmat”. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke ugyanis a közelmúltban megjegyezte: fontolóra veszi a lehetõségeket a venezue­lai helyzet megoldására, beleértve a katonai beavatkozást is. http://magyaridok.hu/kulfold/kubat-ve...k-2124469/

Kínaiak építenek gyorsvillamost Kairóban

Egyiptom 1,2 milliárd dollár értékben kötött szerzõdést Kínával egy új, nagy sebességû villamoshálózat kiépítésére.
http://www.globoport.hu/193199/kinaia...-kairoban/