Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A román külügyminiszter "megvitatná" Magyarországgal az elsõ világháború "eseményeit"

BelföldVissza a "jövõbe". Mondtam, hogy 100 évet "ugrunk" a cionzsidó rezsimben Nagy Magyarország irányába. Nem várt fordulattal ért véget Szijjártó Péter bukaresti látogatása. Az elsõ világháború eseményeinek román-magyar-szlovák-osztrák megvitatását kezdeményezte Teodor Melescanu román külügyminiszter a magyar külügyminiszterrel folytatott szerdai bukaresti megbeszéléseken. A történelemnek az újra- vagy átértelmezésére tett román kísérlet feltehetõen nem terjed majd ki az olyan fogalmak vizsgálatára, mint a "hûség", illetve a "szövetséges".

A két külügyminiszter azt követõen nyilatkozott a sajtónak, hogy Szijjártó Péter elõadást tartott a román nagykövetek éves értekezletén. Mindketten az egymás iránti bizalom erõsödését hangsúlyozták.
Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap

Teodor Melescanu megemlítette:

Az elsõ világháborúnak döntõ kihatása volt a térség történetének alakulására, ezért javasolja, hogy Románia, Magyarország, Szlovákia, esetleg Ausztria vagy Németország kormányaival szervezzenek valamilyen közös akciót, ennek során nyíltan vitassák meg a történelmi kérdéseket, és tekintsenek a jövõ felé, vizsgálják meg országaik szerepét és helyét Közép-Európában, az EU-ban és a világban."

A román külügyminiszter köszönetet mondott Szijjártó Péternek a román nagykövetek éves értekezletén tartott elõadásáért, mely összegzése szerint arról szólt, hogy a regionális együttmûködés hogyan segítheti a biztonságot, a jólétet a térségben.

Hangsúlyozta:

a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség a kapocs szerepét tölti be a két ország viszonyában."

Melescanu elmondta, a két ország által kialakított jogi alap lehetõvé teszi, hogy a következõ idõszakban a konnektivitás kérdéseire összpontosítsanak. Az energetikai hálózatok, az autópályák összekapcsolását, valamint egy nagy sebességû vasúti összeköttetés kialakítását említette Budapest-Kolozsvár-Brassó-Bukarest útvonalon.

Ezek olyan projektek, amelyeket a késõbbiekben a román-magyar vegyes bizottságban, és a két kormány lehetséges együttes ülése alkalmával vitathatunk meg, erre készülünk"

– jelentette ki Teodor Melescanu.

A román külügyminiszter azt tartotta a kétoldalú megbeszélések legfontosabb következtetésének, hogy mindkét fél õszintén kívánja fejleszteni és erõsíteni a két ország kapcsolatait.
Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap

Szijjártó Péter sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott:

Öt évvel ezelõtt nevetség tárgyává vált volna, ha valaki azt mondta volna, hogy a román és a magyar külügyminiszter kölcsönösen meghívja egymást, hogy elõadást tartson a nagykövetek értekezletén. Teodor Melescanu személye pedig garancia arra, hogy a románok és magyarok közötti bizalom tovább erõsödjön, és közben sikertörténeteket építsenek."

A miniszter a gazdasági kapcsolatok fejlõdését említette, és örömhírként jelentette be, hogy Magyarország hamarosan megnyitja a magyar kulturális intézetet Kolozsváron.

Legalább ennyire örülünk annak, hogy konstruktív tárgyalásokat folytattunk arról, hogy a magyar kormány finanszírozásával vállalkozásfejlesztési programot indíthassunk Románia magyarok lakta területein. Ezen megállapodások újabb sikertörténeteket hoznak létre, amelyek mentén a kétoldalú kapcsolatainkat még tovább javíthatjuk"

– fogalmazott a magyar miniszter.
Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap

Újságírói kérdésre Szijjártó Péter elmondta azt is, a magyar Külügyminisztérium tavaly úgy határozott, hogy a magyar diplomaták nem vesznek részt a román nemzeti ünnep alkalmából szervezendõ rendezvényeken, és ezután döntenek arról, hogy ez a döntés továbbra is érvényben marad-e.
Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2017-08-31 06:05
Az oroszok simán kilövik ezeket a "nagyköveteket", itt meg finomkodnak.

Izzadhat Pálffy, Csiszár és Kumin: jön a külügyi diplomadiktátum

Kezdhetik az újratervezést a karrierdiplomaták: nemcsak a minisztériumi vezetõket, a nagyköveteket is beiskolázza a kormány. A most induló ötéves államtudományi mesterképzést kell elvégezniük.

„Külképviselet vezetõje az lehet, aki – az egyéb jogszabályi feltételeken túlmenõen – okleveles államtudományi mester szakképzettséggel rendelkezik” – a HVG információja szerint ez áll abban a kormányrendeletben, amely amúgy a minisztériumi, kormányhivatali vezetõket, kormánymegbízottakat is beiskolázza. Csak azoknak nem kell újra egyetemistává válniuk, akiknek már van jogász diplomájuk – bár egyes minisztérium között vita volt arról is, hogy ez nem túlzás-e.

Ötéves, osztatlan mesterképzés csak egyetlen helyen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen van, így az új elõírással a kormány kedvenc egyetemének kiváltságai is még tovább nõnek. Azt, aki 2025. január elsejéig nem szerzi meg a szükséges végzettséget, más beosztásba kell helyezni. Idõt nyerni – de legfeljebb három évet – csak az tud majd, aki megkezdte a tanulmányait a kérelem benyújtásakor.

Alaposan feladják ezzel a leckét a külügynek is, egyúttal igencsak egyhangúvá fokozzák az olykor kifejezetten színes diplomáciai kinevezéseket. Fellélegezhet például a párizsi nagykövet, az arisztokrata családból származó Károlyi György, mert jogot végzett, bár Franciaországban üzleti karriert futott be. Ám kollégái többségének nincs ilyen szerencséje.

Az új szabályok szerint nem elég jó például az új washingtoni magyar nagykövet: Szabó László ugyanis nem jogi, hanem orvosi egyetemet végzett. Nem felel meg az új elvárásoknak a századvéges, Szalay-Bobrovniczky Kristóf sem, aki ugyancsak nem karrierdiplomataként, hanem üzletemberként lett londoni nagykövet. Fel van adva a lecke Perényi János bécsi nagykövetnek is, aki szerencsétlenségére nem jogász, hanem bölcsészdoktor.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf
© MTI / Koszticsák Szilárd

Végezettségét tekintve építõmérnök és Európa-szakértõ a dublini nagykövet, Pálffy István, aki a Tv2 hírolvasójából lett diplomata, igaz, néhány évet KDNP-s képviselõként a parlamentben is eltöltött. A közgazdász és újságíró végzettségû, egykori televíziós mûsorvezetõ Bogyay Katalin elõbb a londoni magyar kulturális központ vezetõje, majd szakállamtitkár lett, s onnan vezetett az útja a külügybe. A párizsi UNESCO-nagykövetség után jelenleg õ képviseli Magyarországot az ENSZ-ben, de az új szabályok alapján õ sem lenne megfelelõ nagykövet.

Ahogy a vele egy házban lakó, New York-i fõkonzul, Kumin Ferenc sem, aki a Közgázon szerzett politológus-közgazdász diplomáját, egy a CEU-n abszolvált mesterképzéssel toldotta meg. Hiábavalónak tûnik a rapid nyelvvizsgaszerzés a milánói fõkonzulnak kinevezett Csiszár Jenõ esetében is, aki ugyancsak bölcsész diplomával rendelkezik.

A jelenlegi vatikáni nagykövet, Habsburg-Lotharingiai Eduárd szintén a médiából érkezett, osztrák tévémûsorok szerkesztõje volt. Az arisztokrata körökben Dadónak becézett Eduárd filozófiából doktorált, majd regényeket és forgatókönyveket írt, késõbb pedig a Sankt Pölten-i püspökség kommunikációs munkatársaként dolgozott – vagyis egyelõre nem elég képzett.

Nem csak a már kinevezett kirendeltségvezetõknek van okuk bosszankodni a hirtelen jött elvárások miatt. Kezdhetik az újratervezést azok a karrierdiplomaták is, akik az eddig hagyományosnak mondott karrierúton haladtak, például a nemzetközi kapcsolatok szakot végezték el, és akár eljutottak már az elsõ beosztotti posztig is. Õk ugyanis hiába állnak már a nagyköveti poszt kapujában, kinevezést nem remélhetnek, csak egy újabb diploma után.
© Fülöp Máté

A kormány állítólag azért igyekszik rászabadítani a közigazgatásra az államtudományi doktorokat, mert úgy gondolják, ez pozitív hatással lesz a kormányzásban és a közigazgatásban dolgozó szakmai vezetõk felkészültségére – amit az elõterjesztés szerint „az államépítés fokozódó feladata sürget”. Mindeközben arról egyelõre keveset tudni, mit is jelent majd ez a gyakorlatban. A jogászképzéshez hasonlóan doktori címet adó, ötéves, osztatlan szakként ugyanis csak szeptemberben indul el az államtudományi mesterképzés, elsõ körben 219 hallgatót vettek fel.

Az új elvárásokkal bevégeztetik a jogi karok megregulázása is. Az államtudomány mindig is a jogászképzés része volt, s a jogi karokról kerültek ki a közigazgatás magasabb pozícióit elfoglaló munkatársak. Ennek már vége: az NKE nemcsak magához ragadta az úgynevezett államtudományi képzést, de rögtön monopolizálta is, s végül több évre bebiztosította a hallgatói létszámot is.

A gyakorlatban azért lesznek még megoldandó kérdések, például hogy a nagykövetek a szorgalmi idõszakban hogyan fognak majd a heti 8 kontaktórára hazatérni.http://hvg.hu/itt...iploma#rss
116 #2 livia
- 2017-08-31 20:57
No, szerintem csak orrilag kiegyeztek.De lehet, hogy csupán már szorított a cipõ, vagy inkább a fityma.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.43 másodperc
2,950,179 egyedi látogató