Bejelentkezés
Csanád megye visszatér!
Szegedi Csanád? Így lesz 64 Magyar Vármegye meg torockai-tóth-tutsek és Nagy Magyarország a sok jószágnak. Mondtam, minden rendben lesz, egy sóhaj, nyögés, lövés nélkül, mert a "nép" olyan hülye, hogy szót sem érdemel.
1950-ben tûnt el a neve Magyarország térképérõl, de most Lázár János lobbizására feltámadhat Csanád megye. Legalábbis a neve.
A Magyar Nemzet adott hírt róla, hogy átnevezhetik Csongrád megyét, mégpedig Csongrád-Csanádra. A névváltoztatást Lázár János szorgalmazta, aki több megyének levelet írt, amelyben javasolta, hogy vegyék fel újra azoknak a történelmi vármegyéknek a nevét az elnevezésükbe, amelyek területébõl nagyobb darabokat hozzájuk csatoltak. Pest megye esetében a Pest-Pilis, Csongrádnak a Csongrád-Csanád, Nógrádnak a Nógrád-Hont nevet javasolta.
Pest megye közgyûlése némi töprengés után nemet mondott a javaslatra, Csongrád viszont igent. A megye sajtóosztálya azt közölte a Magyar Nemzettel, hogy kikérték neves történészek véleményét, és az õ támogató állásfoglalásuk után 13 igen, 1 nem és 1 tartózkodó szavazattal döntöttek a névváltoztatásról. A kérdés ezzel még nem dõlt el, mert a megyenevek ügyében a végsõ szót az Országgyûlés mondja ki. Itt leghamarabb szeptemberben, az õszi ülésszakon szavazhatnak a képviselõk.
Butaság ez? A legkevésbé sem. Az õsrégi, Szent István által alapított Csanád megye neve 1950-ig szerepelt az országtérképeken, a Rákosi-féle közigazgatási reform tüntette el. Sok más régi magyar vármegyével ellentétben a nem túl nagy területû megyét Trianon alapvetõen egyben hagyta, csak néhány falut vágtak le a szélébõl, és adtak át Romániának. Magyarországon maradt a megyeszékhely, Makó is. Íme:
A történelmi Csanád megye jórészt ma is megvan, de kettéosztva.
A két háború között a megmaradt megyét kiegészítették néhány Aradból és Torontálból megõrzött településsel, így területre szinte ugyanakkora maradt, mint 1920 elõtt volt. Az 1950-es megyerendezésnél azonban metgszüntették, és területét kettéosztották, a déli fele Csongrádhoz, az északi Békéshez került. A megyeszékhelyi rangját elvesztõ Makó másod-, sõt harmadhegedûs lett a jelentõsebb csongrádi városok, Szeged és Hódmezõvásárhely mögött.
A fenti történelmi áttekintésbõl az is kiderül, hogy a Csongrád-Csanád név elfogadása hol dobogtathatja meg leginkább a szíveket: Makón. Hogy mennyire él a körükben a csanádi identitás, nem tudhatjuk, de egy egyszerû átnevezésnél valószínûleg nagyobb örömöt okozna nekik a megye és vele együtt a megyeszékhelyi rang visszaállítása. Mondjuk abba bele sem merünk gondolni, mi történne, ha szeparatista szövetséget kötnének a hírhedt dél-békési lobbival, amely Simonka György vezetésével élet-halál harcban áll a gyulaikkal.
Link
1950-ben tûnt el a neve Magyarország térképérõl, de most Lázár János lobbizására feltámadhat Csanád megye. Legalábbis a neve.
A Magyar Nemzet adott hírt róla, hogy átnevezhetik Csongrád megyét, mégpedig Csongrád-Csanádra. A névváltoztatást Lázár János szorgalmazta, aki több megyének levelet írt, amelyben javasolta, hogy vegyék fel újra azoknak a történelmi vármegyéknek a nevét az elnevezésükbe, amelyek területébõl nagyobb darabokat hozzájuk csatoltak. Pest megye esetében a Pest-Pilis, Csongrádnak a Csongrád-Csanád, Nógrádnak a Nógrád-Hont nevet javasolta.
Pest megye közgyûlése némi töprengés után nemet mondott a javaslatra, Csongrád viszont igent. A megye sajtóosztálya azt közölte a Magyar Nemzettel, hogy kikérték neves történészek véleményét, és az õ támogató állásfoglalásuk után 13 igen, 1 nem és 1 tartózkodó szavazattal döntöttek a névváltoztatásról. A kérdés ezzel még nem dõlt el, mert a megyenevek ügyében a végsõ szót az Országgyûlés mondja ki. Itt leghamarabb szeptemberben, az õszi ülésszakon szavazhatnak a képviselõk.
Butaság ez? A legkevésbé sem. Az õsrégi, Szent István által alapított Csanád megye neve 1950-ig szerepelt az országtérképeken, a Rákosi-féle közigazgatási reform tüntette el. Sok más régi magyar vármegyével ellentétben a nem túl nagy területû megyét Trianon alapvetõen egyben hagyta, csak néhány falut vágtak le a szélébõl, és adtak át Romániának. Magyarországon maradt a megyeszékhely, Makó is. Íme:
A történelmi Csanád megye jórészt ma is megvan, de kettéosztva.
A két háború között a megmaradt megyét kiegészítették néhány Aradból és Torontálból megõrzött településsel, így területre szinte ugyanakkora maradt, mint 1920 elõtt volt. Az 1950-es megyerendezésnél azonban metgszüntették, és területét kettéosztották, a déli fele Csongrádhoz, az északi Békéshez került. A megyeszékhelyi rangját elvesztõ Makó másod-, sõt harmadhegedûs lett a jelentõsebb csongrádi városok, Szeged és Hódmezõvásárhely mögött.
A fenti történelmi áttekintésbõl az is kiderül, hogy a Csongrád-Csanád név elfogadása hol dobogtathatja meg leginkább a szíveket: Makón. Hogy mennyire él a körükben a csanádi identitás, nem tudhatjuk, de egy egyszerû átnevezésnél valószínûleg nagyobb örömöt okozna nekik a megye és vele együtt a megyeszékhelyi rang visszaállítása. Mondjuk abba bele sem merünk gondolni, mi történne, ha szeparatista szövetséget kötnének a hírhedt dél-békési lobbival, amely Simonka György vezetésével élet-halál harcban áll a gyulaikkal.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2017. September 04. 18:24:14
- 2017. September 06. 15:01:09
- 2017. September 06. 15:14:36
- 2017. September 07. 11:11:17
- 2017. September 08. 14:04:51