Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Egy katasztrófavédelmis visszaélésekrõl írt Pintérnek - poligráfos vizsgálatra akarták rávenni, majd kirúgták

BelföldNa, ennek se volt fogalma a postaimreségrõl. Tetszik! Augusztusban írta meg a Lánglovagok.hu, hogy valaki még márciusban levelet küldött „katasztrófavédelmis tûzoltó” aláírással a belügyminiszternek. Az írás egy megyei katasztrófavédelmi igazgatóság több vezetõjének összefonódásáról, vezetõi hibákról, az összeférhetetlenségi szabályok kijátszásával maszekolásról, házastársak megcsalásáról, haverok és szeretõk felfelé ívelõ karrierjérõl szólt. A levél írója információit a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak és az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságnak (OKF) is megküldte.

A cikk szerint ezt követõen az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság az egyik megyei katasztrófavédelmi igazgatóság három vezetõ beosztású munkatársát poligráfos vizsgálatra rendelte fel a levélíró felkutatásának érdekében. Azt írták, a mûszeres vizsgálaton egy ember nem kívánt részt venni, amit a levélírás beismeréseként értékeltek, és felmentéssel megszüntették a hivatásos szolgálati jogviszonyát.

Az üggyel kapcsolatban Harangozó Tamás szocialista képviselõ írásbeli kérdést tett fel. Ebben azt írta, „nem bûncselekmény a miniszter figyelmét felhívni az általa irányított szerveknél tapasztalt szabálytalanságokra, ellenben a poligráf jogszerûtlen alkalmazása felvetheti a bûncselekmény gyanúját”. Egyebek mellett arra volt kíváncsi, helytállóak-e a portál információi, valóban végeztek-e poligráfos vizsgálatot, ezt milyen bûncselekmény gyanúja indokolta, és milyen megállapításokat tettek ennek eredményeként.

Pintér Sándor válaszában azt írta: a kérdésében említett névtelen levél olyan információkat tartalmazott, amelyek alkalmasak a katasztrófavédelem hivatásos állományú, név szerint is beazonosítható vezetõi becsületének csorbítására és szolgálati tekintélyük megsértésére. Ezért felmerült a szolgálati tekintély megsértése vétség gyanúja, és a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) „az elkövetõ kilétének megállapítása céljából felderítõ tevékenységet folytatott”. Hozzátette, hogy ennek során – írásbeli hozzájárulásával – egy személy esetében került sor poligráf alkalmazására.

„A poligráf alkalmazása tehát nem munkajogi kérdéssel összefüggésben és nem a katasztrófavédelem megkeresésére történt. Az NVSZ a szolgálati tekintély megsértésére utaló adatok miatt elrendelt titkos információgyûjtés keretében törvényesen és szakszerûen járt el. Az eset kapcsán sem büntetõ-, sem munkajogi intézkedésre nem került sor” – fogalmazott Pintér Sándor az MNO beszámolója szerint.

Nem tûrik meg, hogy a visszaélésekre rávilágítsanak, szakmai alapú megítélésrõl szó sem lehet – a Lánglovagok augusztusi cikke:

Névtelen levél íróját keresték, ahelyett, hogy a jelzett vezetõi visszaélések valóságtartalmát ellenõrizték volna.

"Ami […] megyében a katasztrófavédelemnél folyik, az lehetne egy rossz brazil szappanopera is, de sajnos nem az. Másik példával, egy kvartett úgy játszik, hogy mindenki úgy táncol, ahogy õk fütyülnek, még az országos katasztrófavédelmi fõigazgató is" – katasztrófavédelmis tûzoltó aláírással ezzel a felvezetéssel indul a még márciusban küldött levél a belügyminiszternek.

Az írás egy megyei katasztrófavédelmi igazgatóság több vezetõjének összefonódásáról, vezetõi hibákról, az összeférhetetlenségi szabályok kijátszásával maszekolásról, házastársak megcsalásáról, haverok és szeretõk felfelé ívelõ karrierjérõl szól.

"Követendõ vezetõi magatartás az olyan, ahol arra ösztönözzük a beosztottakat, hogy nem kell tanulni, nem kell dolgozni, csak jó emberrel kell lefeküdni […] Tényleg egy érdekek mentén szervezõdött 4 fõs "családnak" kell a lakosság biztonságát garantálnia […] megyében?" – egyebek között ilyen kérdéseket tesz fel a belügyminiszternek a névtelen levélíró, aki az információit a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak és az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságnak (OKF) is megküldte.

A levél gyorsan terjedt a tûzoltók között, ami a megyei igazgatót is rendkívül kellemetlen helyzetbe hozta. Megkezdõdött a kutatás a levélíró után, az igazgató célkeresztjébe pedig a helyettese került, aki a tisztázása érdekében "önként" vállalta a poligráfos vizsgálatot. A Nemzeti Védelmi Szolgálat által végzett mûszeres vizsgálaton azonban átment, nem õ írta a levelet. Az igazgatóhelyettest – akit az állomány szakmailag és emberileg is nagyra becsült – mindenesetre eltávolították a posztjáról, s mivel a felajánlott, kellõen megalázó alacsonyabb beosztást elfogadta, nem került utcára. Mindez csaknem 30 év szolgálat után, amely során még a Magyar Érdemrend Lovagkereszte Katonai Tagozatát is kiérdemelte.

Az ügy már-már elcsitulni látszott, júliusban azonban a tûzoltósági fõfelügyelõ került a porondra. Három másik vezetõvel együtt felrendelték az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóságra, hogy vessék alá magukat hazugságvizsgálatnak. A tûzoltósági fõfelügyelõ elmondta, hogy nem õ írta a levelet; az együttmûködési szándékát kifejezte, ám a mûszeres vizsgálaton nem kívánt részt venni, mert a levél tartalmát már ismerte, ami a vizsgálat végeredményét erõsen befolyásolhatja.

A poligráfos vizsgálat megtagadását a helyszínen Bittmann Tibor tû. dandártábornok, az OKF humán szolgálatvezetõje a levélírás beismeréseként értékelte, és lefújta a többieknél a folytatást. A tûzoltósági fõfelügyelõ szolgálati panaszt tett, melyben kifejtette, mélységesen felháborítónak és sértõnek tartja, hogy nem az elvégzett munkája, hozzáállása alapján ítélik meg a szervezethez, a vezetõkhöz való lojalitását, és állítása szerint arról sem tájékoztatták, hogy egy ilyen vizsgálatra kizárólag önkéntes alapon kerülhet sor.
Hírdetés

A szolgálati panasz benyújtása után egy héttel a megyei igazgató visszavonta a vezetõi megbízatását, még mielõtt elutasította volna a beadványát. A tûzoltósági fõfelügyelõ több mint 20 év szolgálattal a háta mögött a felajánlott alacsonyabb beosztást nem fogadta el, így megkapta az országos katasztrófavédelmi fõigazgató parancsát arról, hogy 2018. március 30-án a hivatásos szolgálati jogviszonyát felmentéssel megszüntetik.

Jogszerû a poligráfos vizsgálat?

A Kúria 9/2013. számú munkaügyi elvi határozata kimondja, hogy a munkavállalónál alkalmazott poligráfos vizsgálat – beleegyezése esetén is – személyiségi jogi jogsértést valósít meg. A határozat hivatkozik az adatvédelmi biztos állásfoglalására is, miszerint sem az általános humán kockázati szûrés, sem a munkaviszony fennállása alatt történt bûncselekmény munkáltató általi felderítése körében nem elfogadható, illetve megkérdõjelezhetõ a poligráf alkalmazása. A bûncselekmények felderítése ugyanis nem a munkáltató, hanem az erre törvény által felhatalmazott nyomozó szerv feladata. A biológiai, neurofizikai vizsgáló eszközök használata alapvetõen sérti az érintett személyek személyiségi jogait, ezek alkalmazása ugyanis az érintettet "az eljárás alanyából annak tárgyává fokozza le". Az emberi méltóság, mint alkotmányos jog egyik leglényegesebb tartalmi eleme az, hogy az érintett a gondolatait, érzéseit mással szabadon megoszthassa, és szabadon eldönthesse azt is, hogy azt kinek nem mondja el.

Az adatvédelmi biztos szerint a poligráf munkaügyi alkalmazása alapvetõen ellentétes a demokratikus elvekkel, az ilyen célú felhasználás semmilyen hatósági engedéllyel nem tekinthetõ jogszerûnek. Az adatvédelmi biztos állásfoglalása kifejtette azt is, hogy az érintett személy hozzájáruló nyilatkozata sem alapozza meg az ilyen vizsgálati módszer jogszerûségét – áll a munkaügyi elvi határozat indoklásában.

Világos üzenet

Jelen esetben ugyan hivatásos szolgálati jogviszonyról van szó, ennek ellenére komolyan felvetõdik az országos katasztrófavédelmi fõigazgató felelõssége, hiába csak arról lehet szó, hogy megvezették, és a háttérben valójában más osztja a lapokat.

Az üzenet az állomány részére azonban egyértelmû: sem névvel, sem név nélkül nem tûri meg a felsõvezetés, hogy akárcsak a visszaélések halvány gyanújára is rávilágítsanak. Szakmai alapú megítélésrõl pedig ebben a rendszerben szó sem lehet, az emberi élet, egy élet karrierje mit sem ér.
Link

Hozzászólások

5 #1 kincses
- 2017-09-08 10:56
Tegnap olvastam a hírt, és az jutott eszembe, hogy így járhat az, aki 8 éve nem olvas Posta Imrét. Itt már ennek hosszú és tanulságos története van...
4 #2 Posta Imre
- 2017-09-08 14:58
Kincsi, a "játék lényege", hogy szétválogassák a szervezeti tetvedékeket az esetlegesen még megmaradt pár normálistól. Ez egy próba. Tudod "isten" megtróbálja az övéjit, s azokat szívatja, akiket állítólag "szeret". Fura, nem?


Handó Tünde megelégelte: a jövõben õ dönti el, ki mit mondhat

Az élethez igazítják a bírósági tájékoztatást: hivatalosan is Handó Tünde OBH-elnök dönti majd el, hogy ki és mit mondhat nyilvánosan a bíróságokkal kapcsolatban.

„A nyilvánosság az igazságszolgáltatás felett álló társadalmi kontroll, sõt eszköz a bíróságba vetett hit megõrzésére”

– mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága, s idézte ezt Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke egy konferencián. Mondván, a nyilvánosság garancia, mert bizonyítja, hogy az ítélkezés nem zárt ajtók mögött történt, és ami ott elhangzik az ellenõrizhetõ. Azóta kiderült, hogy mit is ért az OBH elnöke a garancia alatt: a totális központosítást.

A jövõben ugyanis Handó Tünde, OBH elnöke írja majd elõ, hogy ki és mit mondhat a sajtónak a bíróságok munkájáról – a HVG információja szerint ezt tartalmazza a bíróságok legújabb sajtószabályzatának tervezete. Eszerint az egyes bíróságokkal kapcsolatos, sajtóérdeklõdésre számot tartó ügyekben – szükség esetén – a tájékoztatást és annak módját az OBH elnöke kötelezõen elõírhatja.

„Az OBH elnöke által külön, esetileg meghatározott, országos jelentõségû témákban a bíróság csak az OBH elnökének elõzetes jóváhagyásával adhat tájékoztatást”
http://hvg.hu/itt...ondhat#rss

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.37 másodperc
2,958,402 egyedi látogató