Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Toborzó - magyar nyelv oktató és népszerûsítõ tanárok

BelföldFigyelitek? Oszt a zukránok éppen most nyelvelnek a már visszacsatolt Kárpátalja miatt! Akkora egy cirkusz ez is! Izraelben (na jó, Palesztinában) mög a zsidó már jó ideje magyarul tanul hebregni, itt meg kamatyoztatja. Magyar nyelv – Sok országban egyedül a vendégoktatók képviselik hazánkat, kultúránkat
Évente több mint kétezer diák tanul magyarul a világ huszonhat országában. A napokban indulnak útnak a külföldi egyetemeken magyar nyelvet oktató tanárok, hogy munkájukkal a magyar kultúrát népszerûsítsék.

Abhishek Bhadauria programozó, a Delhi Egyetem 140 ezer hallgatójának egyike ugyan sokat hallott már Budapest szépségérõl, de csak most, a fõváros utcáin sétálva csodálkozott rá, hogy itt nem látni az úttesten tehenet, ráadásul az autóbuszok is kiszámíthatóan, a buszmegállókban állnak meg. Minderrõl magyarul mesél.

A Delhi Egyetem Szlavisztika–Finnugrisztika Tanszékén hat nyelv közül választhatnak a hallgatók: a többség oroszul tanul, de azért a kisebb nyelvek – a magyar, a bolgár, a cseh, a horvát és a lengyel – iránt is tapasztalható érdeklõdés. Abhishek Bhadauria egy éve tanul magyarul, mint mondja, megragadta a nyelvünk és a kultúránk egyedisége.
Megkopott egzotikum

Adriana Szetlak fiatal lengyel hölgy már otthonosabban mozog Budapesten: gyerekkorában is sokat nyaralt a családjával hazánkban, különösen egy balatoni vakáció emlékezetes számára, amikor a lengyel tolmácsot hallgatva elõször gondolta, hogy szívesen megtanulná a nyelvünket.

– A Varsói Egyetem magyar szakos hallgatója vagyok – mondja. – Az évfolyamon huszonöten kezdtünk, végül tízen fejeztük be az alapképzést, és öt társammal megyünk tovább a mesterképzésre. A magyarnyelv-tudás iránt nagy a kereslet Varsóban, én mûfordító és tolmács szeretnék lenni. Tavalyelõtt a Balassi Intézet hungarológiai ösztöndíjával egy évet töltöttem Magyarországon, és azóta is rendszeresen visszatérek a fõvárosba.

A két fiatal egyetemista esete kiragadott példa: évente több mint kétezer diák tanul magyarul a világ huszonhat országában, a Balassi Intézet vendégoktatói hálózata keretében. Különösen Ázsiában töretlen az érdeklõdés a magyar nyelv iránt, legutóbb épp Sanghajban nyílt magyar tanszék. Az ünnepi alkalmakon gyakran hallható: a külföldi egyetemeken mûködõ hungarológiai képzések a magyar kulturális diplomácia kitüntetett eszközei. De mit is jelent ez a gyakorlatban?
Helyenként bizony toborzással indul az iskolaév.

Fotó: Csákvári Zsigmond

Hammerstein Judit

A lektor szeptemberben megérkezik a külföldi országba, ahol elõször is felméri a lehetõségeit: van egyetem, amelyik csak termet biztosít, máshol a választható nyelvek listáján is szerepel a magyar. Kezdõdhet tehát a „bozótharc”, melynek során plakátokon és közösségi oldalakon hirdetik, hogy jöjjön, akinek kedve van magyarul tanulni, végsõ esetben akár az egyetemi folyosóról is össze lehet gyûjteni azt az öt-tíz diákot, akikkel aztán beindul az év. Ha sikerül felkelteni az érdeklõdést a magyar kultúra iránt, a hallgatók fél évet, néha egyet is eltöltenek a nyelvórákon, bár tudható, ettõl még nem fognak megtanulni magyarul.

– A Balassi Intézetben – jogelõdei révén – hatvan éve folyik a magyar mint idegen nyelv oktatása, harmincöt éves a vendégoktatói hálózatunk, magyar intézeteink közül pedig a legrégebben alapított isztambuli éppen most lett százéves. Komoly hagyomány áll tehát mögöttünk, van mibõl építkeznünk – mondja Hammerstein Judit, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külföldi magyar intézetekért és nemzetközi oktatási kapcsolatokért felelõs helyettes államtitkára.

– Mindeközben nagy a verseny, a kis nyelvek különösen is nehéz helyzetben vannak ma Európában. A vasfüggöny lebontásával a magyar nyelv egzotikuma jelentõs mértékben megkopott a külföldiek szemében, az átalakulás pedig erõteljesen befolyásolta a vendégoktatói pozíciókat is. Az elmúlt évtizedekben egyre több külföldi egyetemen kellett szembesülni a magyar tanszék, illetve a vendégoktatói helyek megszûnésével, ezt megakadályozandó általános gyakorlattá vált a finanszírozás állami átvállalása, majd a 2014-es és a legújabb, 2017-es kormányhatározat nyomán megkezdõdött a vendégoktatói hálózat megerõsítése.

A keleti és déli nyitás programjához kapcsolódóan 2020-ig újabb huszonnégy, stratégiailag jelentõs helyszínnel bõvül a vendégoktatói hálózat, így három év múlva már hetven, külföldi egyetemen magyar nyelvet oktató tanár munkája járul majd hozzá Magyarország népszerûsítéséhez.
„Ti, mi, õk”

Egy közülük Schwetter Éva lektor, aki munkájával számos muravidéki magyar fiatal identitását is megerõsíti. A Ljubljanai Egyetem Általános és Összehasonlító Nyelvészet Tanszékén képviseli az egyszemélyes magyar nyelvi lektorátust, ahol többségében szlovén anyanyelvû, nyelvészet szakos hallgatók tanulják a magyar nyelvet, teljesen kezdõ szintrõl. A bolognai rendszer bevezetése óta különösen nehéz megtartani a hallgatói létszámot, mert a leendõ nyelvészeknek csak egyetlen féléven át kötelezõ egy nem indoeurópai nyelv tanulása.

– Az a félév szinte semmire sem elegendõ – legyint Schwetter Éva –, ezért sok egyeztetés után megállapodtam a tanszékvezetõvel, hogy amelyik hallgató a magyart választja, az a 2018–19-es tanévtõl kezdve már két féléven át tanulja kötelezõen a nyelvünket, ami nagy vívmány! Remélem, ennyi idõ alatt még többen kedvet kapnak, és további évekre is elkötelezõdnek.

Éva három éven át angol közvetítõ nyelv segítségével oktatta a diákjait, de a negyedik évben úgy érezte, most már megmutathatja: ha õ teljesen kezdõ szintrõl indulva meg tudott tanulni szlovénül, akkor a magyar nyelv elsajátítása sem lehetetlen. Onnantól a diákjai is egészen másként álltak a magyar nyelvhez.

– Muravidéki hallgatóim is vannak, nagy részük magyar származású, persze szlovén anyanyelvûek is találhatók közöttük, akik számára a magyar inkább környezetnyelv – jól beszélnek magyarul, és mert nagy kincsnek tartják a nyelvtudásukat, és nem akarnak felejteni, ezért bejárnak az óráimra – mondja. – Volt történelem szakos hallgatóm, aki a magyar gyökerekkel rendelkezõ, kétnyelvû barátnõje hatására érkezett.

Úgy jelentkezett be nálam, hogy segítsek neki középkori forrásokat olvasni a nyelvünkön. Legutóbb pedig a szlovén környezetbõl származó, Toldi családnevû tanítványom lepett meg, aki a nagypapája kedvéért akar megtanulni magyarul. Anyanyelvápoló szakkört is tartok a Muravidékrõl érkezett hallgatók számára, akik önkéntes alapon járnak az esti alkalmakra.

Érdekes a nyelvhasználatuk, mert idõnként, bár magyar szavakkal, de a szlovén struktúrákat követik. Ha megbuknak egy tárgyból, elmesélik, hogy „elestem a vizsgámon” – szlovénul így mondják. Ilyenkor viccesen megkérdezem tõlük: „És nagyon fájt?”, így emlékeztetve õket arra, hogy ez mást jelent magyarul. De a legérdekesebb talán az identitásuk, amely se nem magyar, se nem szlovén. Muravidéki. Egy alkalommal a nemzeti sztereotípiákról beszélgettünk – ráadásul egy magyarországi, Erasmus-ösztöndíjjal Ljubljanában tanuló hallgató is színesítette a képet –, de nem pontosan értettem, mire gondolnak a „ti, mi, õk” használatakor, ezért magyarázatot kértem. „Ti, magyarok”

– érkezett a válasz. És kik az „õk”? „A szlovének. Mi muravidékiek vagyunk.” Ha azt mondják: „az országunk”, akkor Szlovéniáról beszélnek, „a himnuszunkon” viszont a magyar himnuszt értik. Végül is arra jutottak, hogy õk teljesen össze vannak zavarodva. Próbáltam meggyõzni õket, hogy mint értékes kincsre, úgy tekintsenek a többféle kultúrához való tartozásukra.

Bedecs László lektor négy évre ment, végül hét évig maradt Bulgáriában, máig is a második hazájaként tekint a balkáni országra. A szófiai egyetemen a magyar szakos hallgatók megtartása jelentett nagy kihívást számára.

– Diákjaimat fõképp az motiválta, hogy tudták, négy év nyelvtanulás után, középfokú magyarnyelv-tudással azonnal munkát kapnak Szófiában, méghozzá az átlagbér duplájáért – mondja a lektor. – Motivációjuk másik pillére: Budapest vonzereje, melynek része a magyar állam által kínált ösztöndíjrendszer. Van olyan diákom, aki a négyéves szófiai képzésbõl hármat Magyarországon töltött Erasmus-ösztöndíjjal, a Balassi Intézet képzésével és nyári egyetemmel – egy francia szakos hallgató biztosan nem tudna ennyi idõt Párizsban tölteni úgy, hogy közben folyamatosan fizetik az ott-tartózkodását.

Bakuban más lesz a helyzet: szeptember végén indulok a családommal Azerbajdzsánba, ahol elõdöm, Dalos Edina úttörõ munkát végzett: 2014-ben beindította a magyarnyelv-oktatást a közép-európai tanulmányok szakon. Évente tíz fõ körüli a beiratkozók száma, ezzel számolok tehát a következõ években. Egyedüli magyarként úgy gondolom, Bakuban nagyobb lesz a szabadságom, magam dönthetek a módszertanról, a tempóról, sõt az ösztöndíjakra jelölt diákokról is. A motiváció fenntartása viszont nem lesz könnyû, elõdömtõl a sok pozitívum mellett megtudtam ugyanis, hogy az azeri kultúrában szinte nõiesnek számít füzetet hordani az órára.

A fiúk tehát nem hajlandók jegyzetelni, inkább a telefonjukkal fényképezik le a kiosztott jegyzetet. De ez nemcsak nehézség, hanem kihívás is.
Miközben nyilvánvaló, hogy kultúránk hatékony képviselete külföldön elképzelhetetlen a magyar nyelv oktatása nélkül, a tapasztalat szerint a tudományos igényû képzés helyét fokozatosan átveszi az élményszerû oktatás.

Hammerstein Judit szerint a nagy hagyományokkal rendelkezõ filológiai megközelítés kizárólagosságát fel kell adni a magyar mint idegen nyelv oktatásakor, és meg kell becsülni azokat a hallgatókat is, akik csak kíváncsiságból ugranak be egy számukra izgalmasnak tûnõ, magyar vonatkozású elõadásra.
Mi való a rakott krumpliba?

– Szófiában hamar rá kellett jönnöm, hogy nem feltétlenül hungarológusokat és mûfordítókat képzünk, sokan csak nyelvtanfolyamnak tekintik a magyar szakot – mondja Bedecs László. – Kezdetben a mûveltségen keresztül próbáltam élményekhez juttatni a diákjaimat, készültem a magyar gimnáziumok olvasmányjegyzékeivel és klasszikusaink zenemûveivel, de be kellett látnom, hogy egy mai húszéves a saját kultúráját sem így fogyasztja.

Csak elriasztja a hallgatót, ha a tanár rögtön Bartókot tesz a lejátszóba, Tarr Bélát vetít, és Jókai-regényekkel próbálja az elit kultúrát közvetíteni. A jó kapcsolat egyik kulcsa volt, hogy megkérdeztem a fiatalokat, mi az, ami a bolgár kultúrában értékes, amit szerintük fontos lenne nekem meghallgatni, elolvasni és megnézni. Amikor látták, hogy érdeklõdöm irántuk, õk is nyitottabbá váltak. A legnagyobb siker számomra, hogy a tanítványaim elhívták a barátaikat a magyar rendezvényekre.

Fotó: Szabó Gábor

A világ minden tájáról érkezõ diákok magyar néptánc flash mobbal hívják fel a figyelmet a magyar nyelv és a magyar kultúra népszerûségére a lezárt Szabadság hídon 2017 augusztus 6-án.
Több mint félszáz diák tanul magyar nyelvet a Külgazdasági és Külügyminisztérium Balassi Intézetének idei nyári egyetemén.

Mert én hiába mondom az általam szervezett Lajkó Félix-koncertre, hogy remek lesz, ki hiszi azt el nekem? De ha a tanítványom mondja, annak elhiszi a diáktársa. Ráadásul én eljövök az országból, a hallgató viszont ott marad, és életre szóló élmény lesz számára, hogy járt Magyarországon, és tanult magyarul. Évtizedek múlva is mesélni fogja.

Bedecs László ezekkel a tapasztalatokkal felszerelkezve indul a következõ napokban Bakuba. A kérdés már csak az, hogy vajon milyen ételkülönlegességgel készül majd az ottani, bemutatkozó magyar estre. Mert Szófiában elsõ alkalommal gyümölcslevest és mákos gubát készített a feleségével – mind a negyven adag a nyakukon maradt. Ebbõl tanulva, a következõ esten magyaros zsírosdeszka-partit rendeztek egy filmvetítés mellett. Ennek sem volt sikere: rajtunk marad még a bélyeg is, hogy ezek a barbár magyarok nyers zsírt esznek.

De a gulyás, a pörkölt bevált. Nem a különbséget kell megmutatni, hanem a hasonlót, ami úgyis eltér valamilyen mértékben, vonta le a tanulságot a lektor, és legközelebb már arról beszélgetett a tanítványaival, hogy õk a rakott krumpliba padlizsánt is tesznek, mi viszont jó sok tejfölt.

– Vendégoktatóinkra úgy tekintünk, mint kiváló kulturális diplomatákra, akik helyismeretüknek köszönhetõen különösen hangsúlyosan közvetítik értékeinket. Többen közülük olyan városban dolgoznak, ahol nemhogy magyar kulturális intézet, de külképviselet sincs, így ott vendégoktatóként õk képviselik hazánkat.

Ezeken a helyeken különösen nagy jelentõsége van annak, hogy nemcsak a kötelezõ egyetemi órák megtartásával, hanem a magyar kultúra szélesebb értelemben vett bemutatásával, koncertek, kiállítások szervezésével is népszerûsítik az országot a nagyközönség elõtt – mondja Hammerstein Judit. – Szeptemberben várhatóan lezárul a vendégoktatói hálózat szabályozása, amelynek eredményeként november 1-jétõl új ösztöndíjazási rendszer lép életbe.

A 2019–2020-as tanévtõl kezdõdõen 1,5 millió forintos keret áll majd minden vendégoktató rendelkezésére, de nem automatikusan, hiszen aki gyenge pályázatot nyújt be, elõfordulhat, hogy egy fillért sem kap tervei megvalósítására, míg az, aki ambiciózus programmal áll elõ, akár három-négymillió forintos programkerettel is rendelkezhet arra az évre.
Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2017-09-10 08:25
Szijjártó: Ukrajna hátba szúrta Magyarországot

Elfogadtak egy új nyelvtörvényt Ukrajnában, mely szerint az országban élõ kisebbségeknek részben ukrán nyelven kellene tanulniuk a középiskolákban és a felsõoktatás intézményekben. Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter szerint ezzel Ukrajna hátba szúrta Magyarországot, írja az MTI.

Szijjártó szerint elfogadhatatlan, hogy ezentúl kizárólag az óvodákban és elemi osztályokban engedélyezett a magyar nyelvû oktatás, emiatt pedig a magyar kormány minden létezõ európai fórumon fellép, hogy ez a jogszabály ne léphessen majd életbe.

Mi voltunk azok, akik a leghangosabban támogattuk az ukránok vízummentességét, az elsõk között ratifikáltuk a társulási megállapodást Ukrajna és az EU között, gázt szállítunk Ukrajnának Magyarországon keresztül. Ezek után az ukrán oktatáspolitikai döntést nem lehet másként értékelni, mint Magyarország és a magyar emberek hátba szúrásaként

- mondta Szijjártó.

http://index.hu/k...yarorszag/
5 #2 kincses
- 2017-09-10 11:36
Oroszországot kellett leszúrni, Kárpátalja csak "collateral damage". Ahogy a magyar, mindig.s_huh
4 #3 Posta Imre
- 2017-09-10 11:49
Kincsi, dehogy is! Porosjankó is az õ "emberük" a kezükre játszik. Lassan bevethetik a "békefenntartókat". nem sok idõ már, hogy a nagy "játék" kigömbölyödjön a vakok számára is.

Mûködik Putyin ördögi terve a szomszédban
Vlagyimir Putyin orosz államfõ belement abba, hogy a Délkelet-Ukrajnában kialakult, a felszín alatt izzó polgárháborús konfliktust ENSZ-békefenntartó erõk odavezénylésével hûtsék le. Ezzel elfogadta a nyugati államok korábbi javaslatát – látszólag.
http://www.napi.h...46942.html
5 #4 kincses
- 2017-09-10 12:57
Imre, nem kételkedem, hogy a magas és legmagasabb polcon ülõk nagyon jól kitalálták, de valahogy a magyarok közül mindig aránytalanul sokan meghalnak a végére...még ha "jó vége" is lesz...
4 #5 Posta Imre
- 2017-09-10 13:53
Kincsi, nem kár "értünk", sosem volt az. Mártírjai vagyunk a hülye-s égnek! Nézz szét, kinek hiányozna ez a sok agyatlan gerinctelen ostoba barom?

Anthropoid címû legújabb propagandista alkotást Csehszlovákiáról és egy remek" náciról", akinek az volt a "feladata", hogy kiirtsa az összes zsidót. Mese, tudjuk, meg el se kell hinni. Na mindegy, nem sikerült, ez szemmel látható, mert nem is volt cél, sõt! De ahogy néztem, volt benne nem kis kínzós jelenet. Vera kérdi, hogy tudok ilyeneket nézni? Mondom: nem árt tudni, hogyan kell viselkedni ilyen helyzetekben, még jól is jöhet.

Mivel ép ésszel ez fel sem fogható, gyanítom, az én eszem már nem ép-pen ép és nem mostantól. Ja, a csehszlovákok (felük persze zsidó) remekül helytálltak és nem adták meg magukat. Elgondolkodtató, hogy semmi értelme nem volt cselekedetüknek, de éppen olyan értelmetlen lett vona nem cselekedniük, amit megtettek.
5 #6 kincses
- 2017-09-10 19:03
Akkor hol lesz itt az éltetõ (aranymetszésû) középút?s_kot Vagy már csak azért élünk, mert nem hagytuk még abba? Nehéz így vonzó jövõképet felmutatni, az biztos.s_reggel
4 #7 Posta Imre
- 2017-09-10 20:01
Kincsi ezt a kérdést inkább Janónak lehetne feltenni! Oda van a zaranyé! Már ha gyalásóból van.
5 #8 kincses
- 2017-09-10 20:49
Janó! Õ is lement a térképrõl, ahogyan Raklap is. Remélem megvannak, gyalásóstól, mindenestõl!B) Mi vagyunk a holnap tegnapja...Jelen - Kór - Történ(e)t.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.97 másodperc
2,968,234 egyedi látogató