Ha jewrópában "háború", úgy innen menekülnek "oda", ha ott csinálnak egy mesterséges cirkuszt a zsidajok, úgy lehet itt a zavarosban dollárt cserélni, kínai-orosz tengelyt egyengetni...és a zsidó mindebben örömmel készséges, mert mindez csak "üzlet". Sabtai Savit 1989 és 1996 között volt az izraeli titkosszolgálat, a Moszad vezetõje, így nem igazán lepõdtem meg, amikor azzal indította a beszélgetést az újságírókkal: legyünk szívesek kikapcsolni minden hangrögzítõ eszközt. No nem mintha attól kellett volna félnünk, hogy a veterán kémfõnök véletlenül elkottyantja magát, és leleplezi valamelyik ügynökét, de mint mondta, szabadabban tud beszélni, ha nem kell minden szavát gondosan megválogatnia. Szeme azért így is folyamatosan a szorgosan jegyzetelõ kezeket figyelte, felmérve, mikor mit találunk leírásra érdemesnek. És hogy az ereiben még mindig a titkosszolgálat vezetõjének vére folyik, azt jól jelezte: szinte tökéletesen olvasva az akcentusunkból és külsõnkbõl (vagy csak önéletrajzainkat kapta meg korábban?) minden újságírói kérdés után megmondta, ki honnan származik. Azért csak szinte tökéletesen, mert az osztrák kollégát elõször németnek hitte…


A Boko Haram nigériai iszlám szélsõséges szervezet tagjai. A mozgalom hûséget fogadott az Iszlám Államnak


És hogy hogyan látja a Moszad egykori vezetõje a háborúktól és konfliktusoktól hangos Közel-Kelet jövõjét? A válasza erre az, mint a legtöbb komoly izraeli elemzõnek: fogalma sincs, mi fog következni. Ám leszögezte, hogy az úgynevezett arab tavasz helyett inkább az arab õsz kifejezést kellene használni, hiszen ezzel az eseménysorozattal lett vége annak a Közel-Keletnek, amit addig az 1916-os Sykes–Picot-egyezmény óta ismertünk. Sietett szertefoszlatni azokat a találgatásokat is, amelyek szerint a Tunéziából és Egyiptomból induló hullámot kívülrõl irányították volna, elmondása alapján „emberei” is megerõsítették, hogy az úgynevezett arab tavasz a közösségi média erejével szervezõdött. Ez pedig magával hozott még egy következtetést: hogy

a 2011-ben történtekre senki, így a Moszad sem számított.

Savit figyelmeztetett, hogy az Iszlám Állam harcosai már most is tömegével menekülnek Irakból és Szíriából, ám célpontjuk nem feltétlenül Európa, többségük Afrikában próbál menedéket találni. Ebbõl pedig az következik, hogy

a következõ jelentõsebb háborús konfliktusra Afrikában kell számítani.
Sabtai Savit, az izraeli titkosszolgálat volt vezetõje nem sok jót jósolt
Fotó: Thomas Coex / AFP

És hogy a szétvert Iszlám Állam helyén mi marad? A sokat tapasztalt volt kémfõnök úgy vélte, marad majd egy síita többségû, ám a mostaninál jóval kisebb Irak, Irán erõs befolyása alatt. Úgy vélte: ugyancsak kisebb lesz majd Szíria is, ám beszédes, hogy már õ sem Basár al-Aszad bukását jósolta, hanem azt találgatta, végül mekkora területek jutnak a szíriai elnöknek. Azt is szinte biztosra vette, hogy az utóbbi két államból kihasítva egy-egy darabot,

létrejön majd az északi részen egy önálló Kurdisztán,

amely egyben ütközõzónát alkot majd Törökországgal. Eddig ez nem is túl meglepõ, az viszont már az, hogy Savit úgy látja, könnyen elképzelhetõ, hogy a mostani Irak és Szíria szunnita többségû, egybefüggõ területein egy új ország születik a közeljövõben.
Magyar Nemzet hírlevél
Legizgalmasabb cikkeink naponta egyszer az ön e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettõl hírlevelet vagy cikkeinkrõl szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Azt persze õ is elismerte, hogy nagyon sok múlik majd azon, mit szólnak mindehhez a nagyhatalmak. Márpedig úgy vélte, az Egyesült Államok nem áll készen a Közel-Kelet irányítására, ami viszont az oroszoknak nyithat utat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés idõpontja: 2017.09.11.
Link