Bejelentkezés
Psziché átvilágítás
Ennyi hirtelenokoskát! Tele a PIncétõl a pad-lássig a picológia marhaságokkal. Saccperkábé a jelenlegi "civilizált" humanoidok 95%-a valamilyen lelki-szellem nyomorban fetreng. Komplett idióta, de nem tud róla és nem is nagyon zavarja. - Csak autoriter rendszerekben kérdés a vezetõ egészségügyi-pszichés állapota
- A legfõbb ügyész bebetonozását megakadályozó kezdeményezést mindenki elkaszálja
- Provokációról, miniszterelnök-pszichérõl, kiválasztási bajokról beszélgettünk Fleck Zoltánnal
„Papírt kérni arról, hogy egy vezetõnek jelölt személy mentálisan egészséges, bizonyos értelemben provokáció, de érthetõ” – kommentálta lapunknak Fleck Zoltán jogász-szociológus Vágó Gábor javaslatát. Emlékeztetõül: a Korrupcióellenes Szövetség titkára kilenc népszavazási kérdést nyújtott be, ezek egyike szerint csak azt lehetne kormányfõnek javasolni, aki nyilvánosságra hozza az egészségi és pszichés állapotáról készült vizsgálati eredményt.
A demokráciák gyakorlatában nem tud ilyen típusú ellenõrzési módszerrõl – figyelmeztet Fleck –, hiszen a jogállamokban léteznek más megoldások az emberi gyengeségek kontrollálására. Valódi demokratikus kiválasztási folyamatban már a párt szintjén (értsd: a tisztségviselõk kiválasztásakor) eldõl a kérdés: alkalmatlan embert nem engednek a vezetõségbe, mert annak hosszú távú kárai lennének.
„Mentálisan alkalmatlanok olyan rendszerekben tudnak bent maradni a hatalomban, ahol nem mûködnek a belsõ, intézményes kontrollok. Ezek tipikusan az autoriter rendszerek” – magyarázza a szakértõ. Szerinte Vágó azért próbálkozik ezzel a népszavazási kezdeményezéssel, mert „demokrácián kívüli intézményes utakat kell keresni. A javaslat olyasmit hoz szóba, ami benne van a levegõben, és nem várható, hogy az uralkodó párt vagy kormányzat vagy alkotmányos tényezõk ezt tudják kontrollálni.”
Fleck egyébként úgy véli: önmagában az a tény, hogy közhatalmat gyakorló személyek alkalmasak- e feladatuk ellátására, nagyon fontos közérdekû adat. Arra pedig vannak szabályok, hogy mit kell tenni, ha fontos közfeladattal megbízott személy betegség miatt tartósan nem tudja ellátni a feladatát – például Vágó Gábor említett kilenc kérdése közül másik négy a posztjára bebetonozott jogállású legfõbb ügyésszel kapcsolatos.
Nem véletlen, hogy az egyik arról szól, ne lehessen több cikluson át betölteni ezt a hivatalt.
Fleck érthetõnek és jogosnak nevezte a felvetését. A legfõbb ügyészi jogállás szabályozása szerinte a jogrendszer egyik rákfenéje: ide csatornázódik be az összes korrupciós probléma, a hatalom korlátozhatatlansága, az igazságszolgáltatás pártatlanságának az ügye.
Csakhogy, mutat rá a jogászszociológus, a legfõbb ügyésszel kapcsolatos kérdések olyan alkotmánymódosítást igényelnének, ami miatt vélhetõleg nem engedi át sem a Nemzeti Választási Bizottság, sem a Kúria. Ám Fleck szerint Vágó kezdeményezése mégsem hiábavaló, mert akciójával a közbeszédben tartja a kérdést.
Link
- A legfõbb ügyész bebetonozását megakadályozó kezdeményezést mindenki elkaszálja
- Provokációról, miniszterelnök-pszichérõl, kiválasztási bajokról beszélgettünk Fleck Zoltánnal
„Papírt kérni arról, hogy egy vezetõnek jelölt személy mentálisan egészséges, bizonyos értelemben provokáció, de érthetõ” – kommentálta lapunknak Fleck Zoltán jogász-szociológus Vágó Gábor javaslatát. Emlékeztetõül: a Korrupcióellenes Szövetség titkára kilenc népszavazási kérdést nyújtott be, ezek egyike szerint csak azt lehetne kormányfõnek javasolni, aki nyilvánosságra hozza az egészségi és pszichés állapotáról készült vizsgálati eredményt.
A demokráciák gyakorlatában nem tud ilyen típusú ellenõrzési módszerrõl – figyelmeztet Fleck –, hiszen a jogállamokban léteznek más megoldások az emberi gyengeségek kontrollálására. Valódi demokratikus kiválasztási folyamatban már a párt szintjén (értsd: a tisztségviselõk kiválasztásakor) eldõl a kérdés: alkalmatlan embert nem engednek a vezetõségbe, mert annak hosszú távú kárai lennének.
„Mentálisan alkalmatlanok olyan rendszerekben tudnak bent maradni a hatalomban, ahol nem mûködnek a belsõ, intézményes kontrollok. Ezek tipikusan az autoriter rendszerek” – magyarázza a szakértõ. Szerinte Vágó azért próbálkozik ezzel a népszavazási kezdeményezéssel, mert „demokrácián kívüli intézményes utakat kell keresni. A javaslat olyasmit hoz szóba, ami benne van a levegõben, és nem várható, hogy az uralkodó párt vagy kormányzat vagy alkotmányos tényezõk ezt tudják kontrollálni.”
Fleck egyébként úgy véli: önmagában az a tény, hogy közhatalmat gyakorló személyek alkalmasak- e feladatuk ellátására, nagyon fontos közérdekû adat. Arra pedig vannak szabályok, hogy mit kell tenni, ha fontos közfeladattal megbízott személy betegség miatt tartósan nem tudja ellátni a feladatát – például Vágó Gábor említett kilenc kérdése közül másik négy a posztjára bebetonozott jogállású legfõbb ügyésszel kapcsolatos.
Nem véletlen, hogy az egyik arról szól, ne lehessen több cikluson át betölteni ezt a hivatalt.
Fleck érthetõnek és jogosnak nevezte a felvetését. A legfõbb ügyészi jogállás szabályozása szerinte a jogrendszer egyik rákfenéje: ide csatornázódik be az összes korrupciós probléma, a hatalom korlátozhatatlansága, az igazságszolgáltatás pártatlanságának az ügye.
Csakhogy, mutat rá a jogászszociológus, a legfõbb ügyésszel kapcsolatos kérdések olyan alkotmánymódosítást igényelnének, ami miatt vélhetõleg nem engedi át sem a Nemzeti Választási Bizottság, sem a Kúria. Ám Fleck szerint Vágó kezdeményezése mégsem hiábavaló, mert akciójával a közbeszédben tartja a kérdést.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2017. September 24. 07:19:59