Ennyit a "holokosztról". Lassan kinyögik, hogy mindenfelé mentek vonatok és ezek a tetvek nem cseka túlélték, de még milyen jó bûrben vannak most is! Ideje lenne nyúzni, nem? De! A Kasztner-vonat névadója a háború alatt zsidókat mentett, késõbb náci kollaboránsnak tartották, izraeli otthona elõtt lõtték le 1957-ben. 1958-ban minden vád alól felmentették, de õ akkor már halott volt.

Kasztner Rezsõ zsidó származású újságíró és ügyvéd volt. Egy kis budapesti szervezet, a Vaaada egyik vezetõje volt a második világháború alatt, és 1944-tõl részt vett azokon a tárgyalásokon, amelyet Adolf Eichmann személyes zsidóügyi megbízottjával folytattak. Ennek “köszönhetõ”, hogy a németek egy vasúti szerelvényt nem Auschwitzba, hanem 6 és fél millió pengõért- ez 4 millió birodalmi márkának felelt meg, vagy 1 millió 600 ezer dollárnak- Svájcba irányítottak. A Kasztner Rezsõ közremûködésével összeállított szerelvényen sok kolozsvári zsidó neve szerepelt, egy részük Kasztner rokona volt, a többiek pedig gazdag kolozsvári családok tagjai, valamint zsidó vallási vezetõk és az erdélyi és magyarországi cionista mozgalom vezetõi voltak.
Noé bárkája a Holokauszt alatt

Az 1684 zsidó –magyar állampolgárt mentõ akciót késõbb Kasztner vonata néven emlegették, és 1944. június 30-án hagyta el az országot. Elõször egy Bergen-Belsenhez közeli, különleges koncentrációs táborba vitték az utasokat, majd hónapok után több részletben Svájcba szállították õket. Kasztner Rezsõ Noé bárkájának nevezte az akciót. Sokak szerint nem csak ezeken az embereken segített, rajtuk kívül még 20 ezer magyar zsidót küldött Auschwitz helyett különbözõ ausztriai munkahelyekre, sokan közülük az ötvenes években Izraelbe költöztek. A háború után Kasztner maga is Izraelbe emigrált, és 1952-ben már a kereskedelmi és ipari miniszter szóvivõje volt.
holokauszt, zsidó, Kasztner rezsõ, hõs

Kasztner Rezsõ

1953-ban egy szórólapon Malchiel Grünwald azzal vádolta meg, hogy náci kollaboráns volt, és az izraeli kormányt igazságtételért kezdték zaklatni. Grünwald ellen végül rágalmazási pert indítottak, ami a legnagyobb meglepetésre Kasztner elmarasztaló ítéletével zárult. A bíró akkor azt mondta: Kasztner „eladta a lelkét az ördögnek”.1957. március 3-án Kasztnert egy Ze’ev Eckstein nevû ultrajobboldali aktivista két társával együtt a háza elõtt megvárta és meglõtte, Kasztner 12 nappal késõbb belehalt sérüléseibe. Az izraeli legfelsõbb bíróság 1958 januárjában perét újratárgyalta, az elmarasztaló ítéletet hatályon kívül helyezte és Kasztnert minden vád alól felmentette. Az idõs Grünwaldot egy év felfüggesztett börtönbüntetésre és enyhe pénzbüntetésre ítélték.
KAPCSOLÓDÓ A bátor ápolónõt a kutyája is segítette, hogy megmentsen több ezer kisbabát
A Kasztner – vonat

1944 nyarán Kasztner találkozott Adolf Eichmann-nal, aki német részrõl felelõs volt több mint 400 000 magyar zsidó deportálásáért az auschwitzi koncentrációs táborba. Ekkor megállapodás született 1 685 ember megmentésérõl, ezer dollár fejenkénti összegért. Többen az utazók közül nem tudtak kifizetni ennyi pénzt, ezért Kasztner árverésre bocsátott 150 férõhelyet, melyet végül azok fizettek ki, akiknek anyagi helyzetük ezt megengedte, s így biztosította a szegényebbek számára is a bejutást. Ezen felül Kurt Becher SS-tisztviselõ, Heinrich Himmler meghatalmazottja fenntartott 50 helyet azon családok tagjai számára, amelyek – pártfogásának fenntartásáért – neki közvetlenül fizettek 25 000 dollárt személyenként. Sõt, Becher a tárgyalások folyamán megemelte a helyek árát ezerrõl kétezer dollárra. A váltságdíj teljes összege a zsidó közösség becslése szerint megközelítette a 8 600 000 svájci frankot, miközben Becher saját számítása csak hárommillió volt.

Az egyezményben megbeszélteket módosítva Eichmann elõbb a Hannover melletti bergen-belseni különleges (a hírhedt koncentrációs táborhoz közeli) lágerbe küldte a csoportot, majd több hónap után a vonat utasai valóban megmenekültek, két ütemben Svájcba szállították õket. Az utasok között volt 40 rabbi: Teitelbaum Joel a híres haszid rabbidinasztiából és Glasner Akiba kolozsvári ortodox fõrabbi, közismert cionisták, mint Fischer József, az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség, majd az erdélyi Zsidó Párt elnöke, illetve Kahan Niszon ügyvéd, a Magyarországi Cionista Szövetség elöljárója, tudósok, például a pszichiáter Szondi Lipót, mûvészek: Ernster Dezsõ operaénekes, Irsai István grafikus, újságírók, írók, köztük Zsolt Béla és Komlós Aladár, a magyar hadsereg egykori tisztjei, késõbb neves értelmiségivé vált fiatalok, Blum Tamás, a könyvtáros Rózsa György, de egyszerû emberek is, például lengyel zsidó árvák egy csoportja és más szlovák, lengyel menekülõk. 972 nõ, 712 férfi utas volt, beleértve 252 gyermeket. A nagyon idõsek száma 82 fõ volt, a legfiatalabb pedig egy újszülött gyermek, aki az utazás 4. napján a vagonban született meg.
Kasztner Rezsõ emléktáblája

Budapesten, a Váci utca 12. alatt áll ez az emléktábla
A történészek szerint nem fér kétség az ártatlanságához

Mint Yechiam Weitz izraeli történész kutató írta: … ily módon

Kasztner saját kezûleg több zsidót mentett meg, mint bármely zsidó elõtte vagy utána.

Leicht Ferenc visszaemlékezése szerint:

…még négy-öt vonat zsidót – vidékrõl – nem Auschwitzba, hanem a Bécs melletti Strasshofba vittek családostul. Szegedrõl három vonat ment, kettõ Auschwitzba, egy Strasshofba.

Kasztner védõjének állítása is alátámasztja, hogy a tárgyalások további eredményeként még 15 000 magyar zsidó került Strasshof munkalágerébe és nem Auschwitzba.

Gaylen Ross amerikai rendezõnõ 2001-ben kezdte forgatni dokumentumfilmjét, a Kasztner meggyilkolásá-t a Kasztner-ügyrõl. A film Rezsõ lányát, Zsuzsi Kasztnert és Zsuzsi három felnõtt lányát állítja középpontba, akik lankadatlanul dolgoztak és dolgoznak ma is azon, hogy tisztára mossák a Kasztner nevet.

Robert Rozett, a Jad Vasem könyvtár igazgatója szerint, ha Kasztnernek a megítélése vitatott is, a történészek számára már régóta egyértelmû, hogy a magyarországi cionista vezetõ jóhiszemûen tette, amit tett, elkötelezte magát az embermentés mellett, s nem a színfalak mögötti ügyletek motiválták. Ahogy Rozett rámutatott, Kasztner maga fel sem szállt utóbb elhíresült, a szabadság felé induló vonatára, hanem – mint az igazgató fogalmazott – életét kockáztatva hátramaradt, hogy még több zsidó kimenekítésérõl tárgyaljon.

Eladta a lelkét az ördögnek? – Kasztner Rezsõ
A Kasztner-vonat névadója a háború alatt zsidókat mentett, késõbb náci kollaboránsnak tartották, izraeli otthona elõtt lõtték le 1957-ben. 1958-ban minden vád alól felmentették, de õ akkor már halott volt.
Sz.N.
f Ajánlom

Kasztner Rezsõ zsidó származású újságíró és ügyvéd volt. Egy kis budapesti szervezet, a Vaaada egyik vezetõje volt a második világháború alatt, és 1944-tõl részt vett azokon a tárgyalásokon, amelyet Adolf Eichmann személyes zsidóügyi megbízottjával folytattak. Ennek “köszönhetõ”, hogy a németek egy vasúti szerelvényt nem Auschwitzba, hanem 6 és fél millió pengõért- ez 4 millió birodalmi márkának felelt meg, vagy 1 millió 600 ezer dollárnak- Svájcba irányítottak. A Kasztner Rezsõ közremûködésével összeállított szerelvényen sok kolozsvári zsidó neve szerepelt, egy részük Kasztner rokona volt, a többiek pedig gazdag kolozsvári családok tagjai, valamint zsidó vallási vezetõk és az erdélyi és magyarországi cionista mozgalom vezetõi voltak.
Noé bárkája a Holokauszt alatt

Az 1684 zsidó –magyar állampolgárt mentõ akciót késõbb Kasztner vonata néven emlegették, és 1944. június 30-án hagyta el az országot. Elõször egy Bergen-Belsenhez közeli, különleges koncentrációs táborba vitték az utasokat, majd hónapok után több részletben Svájcba szállították õket. Kasztner Rezsõ Noé bárkájának nevezte az akciót. Sokak szerint nem csak ezeken az embereken segített, rajtuk kívül még 20 ezer magyar zsidót küldött Auschwitz helyett különbözõ ausztriai munkahelyekre, sokan közülük az ötvenes években Izraelbe költöztek. A háború után Kasztner maga is Izraelbe emigrált, és 1952-ben már a kereskedelmi és ipari miniszter szóvivõje volt.
holokauszt, zsidó, Kasztner rezsõ, hõs

Kasztner Rezsõ

1953-ban egy szórólapon Malchiel Grünwald azzal vádolta meg, hogy náci kollaboráns volt, és az izraeli kormányt igazságtételért kezdték zaklatni. Grünwald ellen végül rágalmazási pert indítottak, ami a legnagyobb meglepetésre Kasztner elmarasztaló ítéletével zárult. A bíró akkor azt mondta: Kasztner „eladta a lelkét az ördögnek”.1957. március 3-án Kasztnert egy Ze’ev Eckstein nevû ultrajobboldali aktivista két társával együtt a háza elõtt megvárta és meglõtte, Kasztner 12 nappal késõbb belehalt sérüléseibe. Az izraeli legfelsõbb bíróság 1958 januárjában perét újratárgyalta, az elmarasztaló ítéletet hatályon kívül helyezte és Kasztnert minden vád alól felmentette. Az idõs Grünwaldot egy év felfüggesztett börtönbüntetésre és enyhe pénzbüntetésre ítélték.
KAPCSOLÓDÓ A bátor ápolónõt a kutyája is segítette, hogy megmentsen több ezer kisbabát
A Kasztner – vonat

1944 nyarán Kasztner találkozott Adolf Eichmann-nal, aki német részrõl felelõs volt több mint 400 000 magyar zsidó deportálásáért az auschwitzi koncentrációs táborba. Ekkor megállapodás született 1 685 ember megmentésérõl, ezer dollár fejenkénti összegért. Többen az utazók közül nem tudtak kifizetni ennyi pénzt, ezért Kasztner árverésre bocsátott 150 férõhelyet, melyet végül azok fizettek ki, akiknek anyagi helyzetük ezt megengedte, s így biztosította a szegényebbek számára is a bejutást. Ezen felül Kurt Becher SS-tisztviselõ, Heinrich Himmler meghatalmazottja fenntartott 50 helyet azon családok tagjai számára, amelyek – pártfogásának fenntartásáért – neki közvetlenül fizettek 25 000 dollárt személyenként. Sõt, Becher a tárgyalások folyamán megemelte a helyek árát ezerrõl kétezer dollárra. A váltságdíj teljes összege a zsidó közösség becslése szerint megközelítette a 8 600 000 svájci frankot, miközben Becher saját számítása csak hárommillió volt.

Az egyezményben megbeszélteket módosítva Eichmann elõbb a Hannover melletti bergen-belseni különleges (a hírhedt koncentrációs táborhoz közeli) lágerbe küldte a csoportot, majd több hónap után a vonat utasai valóban megmenekültek, két ütemben Svájcba szállították õket. Az utasok között volt 40 rabbi: Teitelbaum Joel a híres haszid rabbidinasztiából és Glasner Akiba kolozsvári ortodox fõrabbi, közismert cionisták, mint Fischer József, az Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség, majd az erdélyi Zsidó Párt elnöke, illetve Kahan Niszon ügyvéd, a Magyarországi Cionista Szövetség elöljárója, tudósok, például a pszichiáter Szondi Lipót, mûvészek: Ernster Dezsõ operaénekes, Irsai István grafikus, újságírók, írók, köztük Zsolt Béla és Komlós Aladár, a magyar hadsereg egykori tisztjei, késõbb neves értelmiségivé vált fiatalok, Blum Tamás, a könyvtáros Rózsa György, de egyszerû emberek is, például lengyel zsidó árvák egy csoportja és más szlovák, lengyel menekülõk. 972 nõ, 712 férfi utas volt, beleértve 252 gyermeket. A nagyon idõsek száma 82 fõ volt, a legfiatalabb pedig egy újszülött gyermek, aki az utazás 4. napján a vagonban született meg.
Kasztner Rezsõ emléktáblája

Budapesten, a Váci utca 12. alatt áll ez az emléktábla
A történészek szerint nem fér kétség az ártatlanságához

Mint Yechiam Weitz izraeli történész kutató írta: … ily módon

Kasztner saját kezûleg több zsidót mentett meg, mint bármely zsidó elõtte vagy utána.

Leicht Ferenc visszaemlékezése szerint:

…még négy-öt vonat zsidót – vidékrõl – nem Auschwitzba, hanem a Bécs melletti Strasshofba vittek családostul. Szegedrõl három vonat ment, kettõ Auschwitzba, egy Strasshofba.

Kasztner védõjének állítása is alátámasztja, hogy a tárgyalások további eredményeként még 15 000 magyar zsidó került Strasshof munkalágerébe és nem Auschwitzba.

Gaylen Ross amerikai rendezõnõ 2001-ben kezdte forgatni dokumentumfilmjét, a Kasztner meggyilkolásá-t a Kasztner-ügyrõl. A film Rezsõ lányát, Zsuzsi Kasztnert és Zsuzsi három felnõtt lányát állítja középpontba, akik lankadatlanul dolgoztak és dolgoznak ma is azon, hogy tisztára mossák a Kasztner nevet.

Robert Rozett, a Jad Vasem könyvtár igazgatója szerint, ha Kasztnernek a megítélése vitatott is, a történészek számára már régóta egyértelmû, hogy a magyarországi cionista vezetõ jóhiszemûen tette, amit tett, elkötelezte magát az embermentés mellett, s nem a színfalak mögötti ügyletek motiválták. Ahogy Rozett rámutatott, Kasztner maga fel sem szállt utóbb elhíresült, a szabadság felé induló vonatára, hanem – mint az igazgató fogalmazott – életét kockáztatva hátramaradt, hogy még több zsidó kimenekítésérõl tárgyaljon.
Link