Még 2013-ban írtam az Oroszország Hangjának, hogy besegítek, csinálom a magyar nyiszálást. Kussolnak is, sõt, nem sokkal késõbb be is szüntették magukat. Állítólag fuzionáltak. Most elvállalnám, havi 8 milla, ótó, bekötött mobil, fittyfene, miazmás...és bármit elmondok, ami akár még igaz is lehet. Bár az elsõ az lenne, hogy az "orosz" médiamogulok tán kivétel nélkül mind zsidók, de ezt meg úgy is tudjátok, mi ebben a hír? Egymásnak osztják ezek is a csóró, butuska níp pízét! No addig is ingyé csináljuk az orosz agitpropot!
A magyar adás ötlete Lovas István jobboldali újságírótól származik, mégis a balosként elkönyvelt Juszt László volt tévés riportert választotta ki Moszkva, hogy a Russia Today orosz állami propagandatévé magyar arca legyen. Hogy egyelõre mégsem lett a dologból semmi, állítólag az Átlátszó miatt történt. Juszt ötmillió forintos kártérítést követel tõlünk.


„Voloshin Mihail elmondja, hogy a Russia Today, moszkvai, többnyelvû TV magyarországi, magyar nyelven sugárzó csatorna beindítását tervezi 2017-18-ban. Olyan magyarországi ismert televíziós személyt keresnek, aki a csatorna arca, állandó mûsorvezetõje lehet. Voloshin úr személyesen ismeri Juszt Lászlót. A több évtizedes munkáját nagyra tartja, ezért javasolta õt a moszkvai központnak. A javaslatát a moszkvai központ tetszéssel elfogadta. Juszt László a felkérést megtisztelõnek tartja.”

Az idézet egy állítólag 2016 decemberében lezajlott beszélgetés magyar nyelvû emlékeztetõjébõl való. A beszélgetés a közvetlenül a Kreml alá rendelt Orosz Befektetési Alap székhelyén folyt Juszt László és Mihail Voloshin, az alap elnöke között a leirat szerint.

Megállapodtak a részletekben is: Juszt – aki „a csatornát ismeri, céljaival egyet ért” – havi kétmillió forintos nettó jövedelemre, telefon- és gépkocsi használatra számíthat a csatornától, amely Voloshin közlése szerint „a moszkvai központ irányítása alatt fog állni”.

Nagy a tolongás a Putyin magyar hangja szerepért: Lovas István orosz- és magyar kormánybarát jobboldali újságíró 2014-ben nyílt levelet írt a Facebookon az orosz elnöknek, hogy jó lenne egy ilyen csatorna.

Blogján Lovas évekkel késõbb – idén tavasszal – arról számolt be: a levél megjelenését követõen nem sokkal megkereste a budapesti orosz nagykövetség sajtóattaséja, Irina Zvonova, hogy elmondja, az orosz külügy pozitívan fogadta a javaslatot és „megindulhat a magyar adás elõkészítése”.

A tervbõl mégsem lett semmi egyelõre. A Lovas-blog szerint azért nem, mert az oroszoknak elfogyott a pénzük. Lovas a „korábbi budapesti orosz nagykövetre” hivatkozott, mint aki arról tájékoztatta õt személyesen, hogy nem tudják növelni az RT költségvetését Moszkvában.

Jusztnak más magyarázata van. A Kremlben Átlátszót olvastak, az a gond.

„Sajnálattal kell közölnöm, hogy a korábbi megbeszélésünk arról, hogy Ön a Russia Today magyar csatornájának mûsorvezetõje legyen, a magyar sajtóban Önrõl megjelent, az orosz alvilági kapcsolatait megszellõztetõ információk miatt tárgytalannak kell tekintenünk” – írta Jusztnak magyar nyelven Voloshin.

juszt22

Már az állítólagos felkérés elõtt is jelentek meg kínos közlések a volt tévésrõl. Radnai László azt vallotta a Portik-ügyben, hogy Juszt másfél millió forint értékû karórát fogadott el Portik Tamástól, cserébe az úgymond korrekt sajtóért.

A hírt elõször közlõ hvg.hu nem jelentette meg Juszt (és a hírbe hozott másik újságíró) nevét, a 24.hu késõbb azonban – nyilvános bírósági jegyzõkönyvre hivatkozva – igen, majd utóbb több más sajtóorgánum is.

De nem a Portik-féle óra sztorija, hanem a Clodo-ügy fáj az orosz befektetési alapnak. Ezt onnan tudjuk, hogy Juszt az Orosz Befektetési Alaptól származónak tûnõ dokumentumokat a bíróságra csatolta bizonyítékképpen abban a perben, amit az Átlátszó ellen indított.

Juszt azt nehezményezi, hogy lapunk szó szerinti fordításban leközölt egy, a „bombagyárosként” elítélt Dietmar Clodótól származó nyilatkozatot. Clodo a nyilatkozatot Jürgen Roth német írónak adta, a Piszkos Demokrácia címû könyvéhez.

Roth az orosz maffia kelet-európai terjeszkedésérõl írt könyvet, aminek Magyarországra vonatkozó fejezetét az Átlátszó, szintén fordításban, közölte. Az ominózus nyilatkozat Jusztra is utal azzal kapcsolatban, hogy a magyarországi orosz maffia akkori feje, Szemjon Mogiljevics széles körben osztott kenõpénzeket.

Elõzmények

Jürgen Roth: Pintér Sándor titka

Orbán Viktor, a német bombagyáros és az orosz maffiafõnök – változatok egy kompromatra

Juszt szerint az RT-s felkérés visszavonása azt igazolja, hogy a Clodo-féle nyilatkozat miatt kár érte õt. A személyiségi jogi per a Fõvárosi Törvényszék elõtt zajlik, oda csatolta bizonyítékként Juszt László az Orosz Befektetési Alap nyilatkozatait. Ötmillió forint kártérítést követel az Átlátszótól.
De mi is ez az RT?

Rácz András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, a poszt-szovjet térség biztonságpolitikájának kutatója az Átlátszónak adott interjújában közvetlen propagandacélokat szolgáló csatornának nevezte az RT-t. Az amerikai hírszerzés pedig arra a következtetésre jutott, hogy az RT és a Sputnik a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány során a választás kimenetelét befolyásoló orosz titkosszolgálati mûvelet részesei voltak.

A rubel leértékelõdése azonban az orosz propagandagépezetet is arra kényszerítette, hogy szorosabbra húzza a nadrágszíjat.

Margarita Szimonyan, a ma már RT néven futó Russia Today és a Szputnyik-médiabirodalom fõszerkesztõje néhány hónapja úgy nyilatkozott: mivel a rubel értéke az utóbbi idõben kétszer is nagyot esett, és õk abban kapják a pénzüket az orosz államtól, ezért egyes külföldi országokban megszorult a csatorna anyagilag, illetve nem tud ott olyan mértékben jelen lenni, mint tervezte.

Ezért késik a francia és a német nyelvû csatorna indítása, illetve a Szputnyiknak bizonyos országokban fel kellett hagynia a mûködéssel. Az orosz propagandagépezet agresszív terjeszkedése egyelõre tehát megakadni látszik, ám mindeddig úszott a pénzben és folyamatosan bõvült a médiabirodalom.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2000-ben adta ki az utasítást, hogy létre kell hozni egy tévécsatornát, amely külföldön terjeszti az orosz álláspontot. A Russia Today végül öt évvel késõbb, 2005-ben indult el.

Ám nem igazán nézte senki egészen 2009-ig, amikor is Oroszország nagysága helyett inkább arról kezdett beszélni az internet világában profin mozgó, egyre kiterjedtebb orgánum, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió hanyatlik és erkölcsi fertõbe sodródik. Ez már bejött egyes nyugati nézõknek is, akik „alternatív” tényekre vágytak.

A médiavállalat sorra nyitotta a különbözõ nyelvû csatornákat, 2014-ben pedig elindult a Szputnyik-birodalom, amely az interneten és a rádióhullámokon a fiatalokhoz próbál szólni. A Russia Today brandjét átalakították, a neve RT lett – hogy eltûnjön belõle az árulkodó „Oroszország” szó.

Ma már van az orosz mellett arab, spanyol és angol nyelvû mûsora, az interneten pedig német és francia nyelven is elérhetõek bizonyos tartalmai. Van külön amerikai és brit kiadás, és dokumentumfilm-csatorna is.

Magyar nyelvû RT indítása a nemzetközi sajtóban nem merült fel – ennek lehetõségét kizárólag Lovas István lebegtette meg 2014-ben. Ez bevallotan az õ egyéni ötlete volt, amelyre a budapesti orosz követség úgy válaszolt, megvizsgálják a csatorna indításának lehetõségét, ám Lovas idén márciusi írásában Szimonyan fent már idézett szavaira hivatkozva azt írta, hogy a magyar adás is a rubel leértékelõdése miatt esett kútba.

Mindez ugyanis rengeteg pénzbe kerül, és a Kreml nem bánt szûkmarkúan propagandagépezetével: az elsõ évben a Russia Today költségvetése 30 millió dollár volt. Két évvel késõbb ez már 80 millió dollárt, 2015-ben pedig már 356 millió dollárt (96 milliárd forintot) emésztett fel a médiavállalat.

A 2016-os költségvetés már kevesebbrõl, 245 millió dollárról szólt, ám késõbb bejelentették: plusz 19 millió dollárt kap a csatorna 2017-18-ban azért, hogy a „különbözõ nyelvi feladatokat” el tudja látni.

Egy másik cikkben viszont magának az RT-nek az egyik szerzõje állítja, hogy a csatorna 2016-ban 336 millió dollárt kapott, és ebben a Szputnyik-birodalom nincs is benne. Utóbbira 120 millió dollárt költött Moszkva tavaly. Az eltérések oka a valutaváltási árfolyamok ingadozása lehet.Link