Csak egy könyv a sokkból Címe A magyar jövõ feketekönyve
tartalma
A huszonegyedik században játszódó akcióregényben a magyar jobboldali radikális, szélsõséges antiglobalisták összes rémálma egyszerre valósul meg: Magyarország megszûnt, a kapitalista finánctõke által adósrabszolgaságba kényszerített magyarokat Ázsiába telepítik ki és az országot a szomszédos népek, szlovákok, románok és szerbek, valamint a világuralomra törõ, némi szemforgatással csak „Istennépének” elnevezett zsidók és kíniak foglalják el. A magyar jövõ egyetlen reménye, Sir William, azaz Szili Vili, aki egyedül veszi fel a harcot a „szép új világban”… A szerzõ megszokott, a szövevényes történetmesélést explicit szexualitással ötvözõ stílusa mellé ezúttal megdöbbentõen heves és nyers idegengyûlölet társul.
linkhttps://moly.hu/konyvek/peter-sheldon...ketekonyve

Persze nem ezek a valódi okok, de tényleg vége van a dalnak. Itt magyar lakosságról van szó, tehát a tetves zsidó-cigány és minden egyebet ideköhögve.

A magyar lakosság betegségének valódi oka

Közismert, hogy a magyarok egészségi állapota az elmúlt évek javulása ellenére elmarad a régiós országokétól, azonban az országon belüli, egyenlõtlenséget tükrözõ adatok adnak csak igazán megrázó képet. Az egyenlõtlenségek a társadalmi csoportok és az ország különbözõ részeiben élõk között mélyek -mutat rá tanulmányéban Orosz Éva és Kollányi Zsófia. A legrosszabb helyzetû kistérség férfilakosságának születéskor várható élettartama például 13 évvel alacsonyabb, mint a legjobb helyzetû kistérségben élõké. Emögött pedig egyfajta strukturális válság húzódik meg.

Orosz Éva is elõad a Portfolio Private Health Forum 2017 címû konferencián.

Elõzõ cikkünkben Orosz Éva és Kollányi Zsófia tanulmányának azt a részét foglaltuk össze, melyben a hazai, egészségi állapotra vonatkozó adatokat nemzetközi perspektívába helyezték. Ezúttal az országon belül halálozási, megbetegedési adatokkal kapcsolatos legfontosabb következtéseket mutatjuk be.

A várható élettartam rövidsége annak a következménye, hogy bizonyos életkorokban lényegesen magasabb a halálozás Magyarországon, mint az összehasonlítás alapját képezõ más országokban. Erre egy látványos ábrát is bemutatnak a szerzõk.

A magyar lakosság betegségének valódi oka

A leggyakoribb halálokot jelentõ szív- és érrendszeri betegségekben 2010-ben a férfiak között majdnem négyszer, a nõk között 3,5-szer annyian haltak meg arányosan, mint az EU15-országokban átlagosan. A daganatos megbetegedések esetében a féfiak körében valamivel több, mint kétszeres, a nõk körében másfélszeresnél kicsivel magasabb volt a halálozás - mind a férfiak, mind a nõk körében nõtt a halálozás 1980 óta.

Ez feltehetõen egyaránt visszavezethetõ a megbetegedések gyakoribbá válására és az egészségügyi rendszer szolgáltatási minõségének korábban már említett problémáira - vélekednek.


A társadalmi egyenlõtlenség itt is kiütközik

A társadalmi rétegzõdés különféle elemei mind kapcsolatban vannak az egészségi állapottal egyrészt az egymással alkotott bonyolult összefüggésrendszerükön keresztül, másrészt "saját jogukon". Arra is rámutatnak azonban a kutatók, hogy az iskolázottság bizonyos körülmények között kizárólag mint az anyagi körülmények meghatározója játszik szerepet, vagyis "saját jogán" alig mérhetõen hat csak az egészségi állapotra.

A szerzõk ezért iskolázottság szerint is megvizsgálták a 40 éves korban várható élettartam mutatókat az EU egyes országaiban. Itt azt találták, hogy nemzetközi összehasonlításban feltûnõ a volt szocialista országok képzetlen férfi populációjának egészségi állapotbeli lemaradása a mediterrán, illetve skandináv országok hasonló helyzetû társadalmi csoportjaihoz képest.

A magyar lakosság betegségének valódi oka
Klikk a képre!


A három visegrádi országban sokkal nagyobb az alacsonyan iskolázott férfiak hátránya, mint a másik két országcsportban, ennek következtében õk 40 éves korukban 10-11 évvel rövidebb életre számíthatnak, mint a mediterrán és skandináv országokban élõk, miközben a magasan képzettek esetében ez a hátrány csak 3-4 év.

A magyar lakosság betegségének valódi oka
Részletek a képre kattintva!


Vagyis az, hogy Magyarországon - és a többi visegrádi országban - a teljes népességre vonatkoztatott várható élettartam sokkal alacsonyabb, mint Nyugat-Európában, jelentõs mértékben az egészségi állapot iskolázottság szerinti nagyon egyenlõtlen eloszlásának tudható be, pontosabban pedig az alacsonyan képzett férfiak súlyos hátrányának a társadalom többi csoportjához képest - vonták le a következtetést.

Az alacsony végzettségû férfiak nemcsak sokkal rövidebb életre számíthatnak, de esetükben sokáig fennmaradt a szomorú trend, a várható élettartamuk csökkenése az 1990-es évek elejéhez képest és 2013-ra alig számíthatnak hosszabb élettartamra 30 évesen, mint számíthattak 1986-90-ben.

A magyar lakosság betegségének valódi oka
Klikk a képre!



A kritikus hozzáférés

Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést általában két mutatóval jellemzik. Az elsõ tényezõt azzal a felmérésekbõl származó mutatóval jellemezhetjük, hogy a népesség különbözõ csoportjaiban mekkora azoknak az aránya, akik valamilyen ok miatt nem jutnak ellátáshoz, pedig igénybe szeretnék azt venni. A másik aspektust az jelenti, hogy akik hozzájutnak az ellátáshoz, azok körében mekkora egyenlõtlenségek mutatkoznak az igénybevétel során különbözõ szempontok szerint: az anyagi terhekben, a várakozásban, továbbá az ellátás minõségében.

Az elsõ aspektus bemutatására az egyéneket kérdezik meg. Az ilyen felmérés eredményei azt mutatják, hogy miközben a többi visegrádi országban a közepes jövedelmûeket kivéve valamennyi jövedelmi ötödben javult a hozzáférés, Magyarországon a népesség magasabb jövedelmû 60%-ának ugyan javult, az alsó 40%-nak azonban romlott, a legszegényebb 20%-nak pedig jelentõsen, közel 30%-kal romlott a hozzáférése, vagyis a teljes népességre vetített javulás a hozzáférés egyenlõtlenségeinek elmélyülése mellett történt meg.

A magyar lakosság betegségének valódi oka
Klikk a képre!



És a kockázati tényezõk

A kutatók arra is rámutatnak, hogy nem lehet eltekinteni az egészség-egyenlõtlenségekre közvetlenül ható kockázati tényezõktõl, ezek ugyanis nagyban meghatározzák az egészségi állapotot. Itt említik a dohányzást, az alkoholfogyasztást, a táplálkozást, a testsúlyt és a lakókörnyezet jellemzõit.

Csakhogy, egyrészt a legtöbb kockázati tényezõ kialakulása együttállása erõsen függ a társadalmi státusztól: az alacsonyabb státuszúak különbözõ, a társadalomban elfoglalt helyükkel összefüggõ okok miatt nagyobb eséllyel válnak például dohányossá, túlsúlyossá vagy elhízottá, illetve élnek az egészségre káros környezetben. Vagyis az életmód és a fizikai környezet csupán mintegy "közvetíti" a társadalmi státusz hatását az egészségre - vélik a szerzõk.
http://www.portfolio.hu/gazdasag/eges...aggregator

Lárifári Ezt se tudtam, hogy ezt így kell írni. Idáig csak mondogattuk. Az igaz, hogy a magyar egseggügy tényleg romokban.

A napokban jött a hir , a " magyar államkasszában rengeteg PÉNZ van ". Közben a " magyar " kormány meglebbentette az Ukrajnával korábban megkötött " alapszerzõdés " felbontását. A Tesco pedig inkább kivonul Magyarországról mintsem több fizetést adjon a " gojoknak ".
Katalóniában áll a bál , Szeretett Viktorunkat pedig az év emberének választották
Zajlik az élet. Nemsoká " Királyok gyûlése lesz Budán "

Ortodox templomokra utalt ki pénzt a miniszterelnök.
https://www.reuters.com/article/us-hu...SKCN1C41DR

Igaz, keveset., annyibõl egy zsinagõgét esetleg felújíthatnak..De már ájvékol a nyugati sajtó.. Március óta most jutott el hozzájuk a hír...
http://magyarepitok.hu/mi-epul/2017/0...ul-hevizen