Bejelentkezés
Rejtélyes radioaktív anyag Európa felett

Veszélyben az egészségünk?
A Berliner Morgenpost tájékoztatása szerint elõször osztrák, majd német idõjárási állomások dolgozói figyeltek fel a mért adatokban bekövetkezett kis mértékû változásra, majd méréseiket a szövetségi sugárvédelmi hivatal is ellenõrizte. Úgy találták, hogy a légkörben megnövekedett a ruténium egyik izotópjának, a 106Ru-nak a mennyisége - írja a lap értesüléseire hivatkozva az Index.
A frissen felfedezett radioaktív szennyezõdés miatt alapvetõen nem kell aggódni, annyira kis mértékû a koncentrációja a levegõben, hogy nem jelent semmiféle veszélyt az egészségre.
Hogy milyen forrásból származik a levegõbe jutott sugárzóanyag, egyelõre rejtély. Annyi biztos, hogy nem atomerõmûvi balesetrõl lehet szó, mivel csak egyetlen anyag egyetlen izotópja került a levegõbe, ami nem jellemzõ az atomenergetikai incidensekre. A szakemberek szerint valahonnan az Urál-hegység déli vidékeinek irányából származik az izotóp, és úgy néz ki, egyszeri szennyezésrõl lehetett szó.
Rejtélyes radioaktív anyag jelenlétérõl számoltak be Európa felett
Rejtélyes radioaktív anyag van Európa felett
A béta-sugárzó 106-os ruténium felezési ideje kicsivel több mint egy év, azaz ennyi idõ kell, hogy természetes bomlás útján felére csökkenjen a mennyisége. Használják többek között a rákgyógyászatban, mûholdakban mint energiaforrást és atomerõmûvek fûtõelemeinek újrafeldolgozása során is.
A német és osztrák hatóságok kapcsolatba léptek orosz kollégáikkal, hogy tisztázzák a szennyezés okát és forrását, és megbízható adatokat kapjanak mértékérõl.
Magyarországon is mérték a megnövekedett radioaktivitást
Errõl számolt be az Indexnek dr. Zagyvai Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont (MAT EK) csillebérci telephelyének sugárvédelmi megbízottja. A telepen mûködõ levegõmonitorozó állomás naponta pár száz köbméter levegõ átszûrésével vételez aeroszol mintákat, és az október elsõ napjaiban vett mintákból a szükséges párnapos pihentetés után gammaspektroszkópiás eljárással valóban kimutatták a ruténium-106 jelenlétét.
Az óvatos becslés szerint két nagyságrenddel volt nagyobb a nálunk mért ruténium-106 mennyiség, mint az ugyanabban az idõben Franciaországban mért mennyiség, amibõl nyilvánvalóan arra lehet következtetni, hogy hozzánk a csóva vastagabb része jutott, mivel közelebb vagyunk a feltételezett forráshoz. A megnövekedett béta- és gammasugárzás semennyire sem veszélyeztette a lakosságot, az egészségre ártalmas határértékektõl óriási távolságra voltunk, a természetes háttérsugárzás tíz-húszezred részérõl volt csak szó, közölte Zagyvai Péter.
Hazai forrásból származhat a szennyezés?
A csillebérci kutatók egyébként elõször azt ellenõrizték, hogy nem hazai forrásból származott-e véletlenül a ruténium. Ezt ki lehetett zárni, azt azonban csak a mérések alapján nem lehet megmondani, hogy melyik országban van a szennyezés kibocsátója, és a szennyezés pontos mértékét sem nagyon lehet még megbecsülni sem.
Legvalószínûbb, hogy egy orvosi izotópokat elõállító radiokémiai laborból szabadulhatott ki a kis mennyiségû sugárzó anyag - feltehetõen meghibásodott szûrés vagy szigetelés miatt. Bármi történt is, befejezett incidensrõl van szó, a szennyezésnek nincs utánpótlása: az MTA EK mérései szerint a mért értékek visszaestek a szokásos szintre.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2017. October 10. 13:43:40
- 2017. October 10. 20:59:52
- 2017. October 11. 17:06:32
- 2017. October 13. 21:37:33