De mennek ám! Itt olyan építkezések vannak, hogy csak ámulok! Kinek? Minek? Norvégiának, a hazai balliberálisok egyik imádott mintaországának legnagyobb példányszámú lapja, az Aftenposten szombati, vezetõ cikkével e balliberálisok füleibe szörnyû harsonaszót durrantott.

Már maga ennek a lapnak a léte is kihívás azon haladó hazai felfogással szemben, miszerint a nyomtatott sajtónak vége, hiszen a népességet tekintve nálunk majdnem kétszer kisebb és a hírek szerint internettel egészen jól ellátott Norvégiában ezt a nyomtatott napilapot 210 000 példányban adják el, ami nálunk egy igazán „combos”, négyszázezres példányszámnak felelne meg. Mely négyszázezer is persze csak fele a nyolcszázezer példányszámban megjelenõ Kronen Zeitungnak, amely napilapból egy internettel állítólag ugyancsak rendelkezõ Ausztriában ennyi kél el.

A norvég lap balliberálisan szalonképtelen, udvariatlanul ordító címe:

„Mennek haza a kelet-európaiak. Lengyelország komoly munkaerõ beáramlással számíthat az elkövetkezõ 15 évben”.


Mely cím nyilván relaxációs kényszerkezelést vált ki a magyarok égõ elvándorlási vágyáról naponta többször tudósító és õket erre ösztönzõ Klubrádiótól a 444-ig, e médiumokban beszéd- és íráshebegést okozva.

Megkezdõdött a lengyelek és litvánok hazaindulása, mert jók az otthoni munkakilátások és kedvezõek az ingatlanárak,

írja az Aftenposten.

Adrian Haugen Ordemann (norvég statisztikai hivatal munkatársa) elmondta, a legtöbben 2012-ben jöttek dolgozni, de most már kevesebben érkeznek Kelet-Európából.

Az elmúlt években

a svéd, litván és lengyel állampolgárok „nettó beáramlása” Norvégiába 16 ezer emberrel csökkent.


2016-ra a svédek, lengyel és litvánok emigráltak a legnagyobb számban Norvégiába.

Amihez zárójelbe kell tennünk azt a hazai balliberális médiaprostituáltaknak szintén égõen fájó svédországi felmérést, amelyrõl három napja a svéd közszolgálati televízió számolt be: a megkérdezett 18 és 36 év közötti svédek egyharmada mondta, hogy szeretne külföldön dolgozni.

Az Aftenposten cikke ezután ismerteti,

milyen szépen esnek a munkanélküliségi mutatók a kelet-európai országokban.

Így érthetõ, olvasható, hogy Norvégiában az elmúlt évben mérték a legkevesebb odaérkezõt.

Az Economist szerint egyébként 1992 és 2015 között 18 millió kelet-európai keresett munkát határaikon túl, jegyzi meg a cikk.

Az írás ezután Magyarországra fordítja a figyelmét. Ott a fiatal, szakképzett embereket magasabb bérekkel, alacsonyabb adókkal, jelentõs vásárlóerõvel és szinte garantált munkahellyel várják.


A „Gyere haza fiatal” programmal és az EU-ban a legalacsonyabb vállalati adóval vonzzák a magyar hatóságok a fiatalokat. Arról nem is szólva, hogy

a minimál bér Magyarországon az elmúlt két évben 30 százalékkal nõtt.


Olvasható a populista, rasszista, idegengyûlölõ, erõszakra felbujtó norvég cikk a norvégok hazájában megjelenõ norvég napilapban.
Link