Õrzõk, vigyázzatok a strázsán,
Csillag-szórók az éjszakák,
Szent-János-bogarak a kertben,
Emlékek elmúlt nyarakon,
Flórenc nyarán s összekeverten
Búcsúztató õszi Lidónak
Emlékei a hajnali
Párás, dísz-kócos tánci termen,
Történt szépek, éltek és voltak,
Kik meg nem halhatnak soha,
Õrzött elevenek és holtak,
Szívek távoli mosolya,
Reátok néz, aggódva, árván,
Õrzõk: vigyázzatok a strázsán.

Õrzõk, vigyázzatok a strázsán,
Az Élet él és élni akar,
Nem azért adott annyi szépet,
Hogy átvádoljanak most rajta
Véres s ostoba feneségek.
Oly szomorú embernek lenni
S szörnyûek az állat-hõs igék
S a csillag-szóró éjszakák
Ma sem engedik feledtetni
Az ember Szépbe-szõtt hitét
S akik még vagytok, õrzõn, árván,
Õrzõk: vigyázzatok a strázsán.