Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Már formálódik a közös európai hadsereg

KülföldNa, mekkora átverés ez is, mert látszólag ugye nincs egyezség, közben meg van. Az egész rendszer szét lesz kapva és jahvéba beleverve a saját retkes ...a, hogy csak úgy csörög. Szándéknyilatkozatot írt alá 23 euró­pai uniós tagállam szakminisztere tegnap az EU védelmi dimenziójának megerõsítését célzó, úgynevezett állandó strukturált együttmûködés (Pesco) létre­hozásáról, csatlakozva a közös fejlesztésekrõl és beszerzésekrõl, az euró­pai hadiipar erõsítésérõl szóló francia–német kezdeményezéshez.

A brüsszeli tanácsülésen, amely lényegé­ben a közös uniós haderõ létrejöttét körvonalazta, Magyarország részérõl Simicskó István honvédelmi miniszter írta alá a dokumentumot, aki a közmédiának elmondta: bízik benne, hogy a Pesco hozzásegíti az európai és köztük a magyar embereket, hogy biztonságosabb életet élhessenek. Az aláíró államok között nincs ott az EU-t éppen elhagyó Nagy-Britannia, a magát a katonai ügyektõl távol tartó Dánia, és nem szignálták a dokumentumot Írország, Portugália és Málta szakminiszterei sem.

Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai fõképviselõ kijelentette: az aláírással új fejezet nyílik, ez történelmi nap az európai védelmi együttmûködés szempontjából. Hozzátette, hogy az érintett országok máris több mint ötven projekttervezetet nyújtottak be a védelmi képességek és a hadmûveletek fejlesztése érdekében.

A közös kezdeményezést várhatóan a decem­beri EU-csúcson fogják hivatalosan elfogadni az uniós állam- és kormányfõk. A Pescónak több költségvetési for­rása is lesz: egy ötmilliárd eurós védelmi alapból fegyvereket vásárolhat, az esetleges hadmûveleteket szintén külön alapból finanszírozzák, a védelmi kutatásokra pedig a közös EU-költségvetésbõl jut majd.

Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna

Az osztrák hadsereg páncélozott harci jármûvei. Hamarosan szorosabbá válhat az európai együttmûködés

Megfigyelõk rámutatnak, hogy olyan nemzetközi események is sürgették a Pesco létrehozását, mint Európa egyre jobban gyengülõ biztonsága, a Krím félsziget Moszkva általi annektálása, valamint az Egyesült Államok NATO melletti elkötelezõdésének a gyengülése. Donald Trump többször is vehemensen támadta az Európai Uniót a­miatt, hogy a tagállamok – a NATO követel­ményeivel ellentétben – nem költik védelemre bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát. A Pescót aláíró országokat évente egyszer ellenõrzik, hogy betartják-e vállalásaikat – ha nem, a renitenseket kitehetik az együttmûködésbõl.

A paktum mindazonáltal fel­színre hozta a Franciaország és Németország közötti feszültségeket a témában. U­gyanis míg Párizs azt szorgalmazza, hogy kisebb országcsoportok vegyenek részt például látványos intervenciókban, Berlin a lehetõ legtöbb tagállamot szeretné látni kevésbé ambiciózus projektekben. Úgy tûnik, a német álláspont látszik gyõzedelmes­kedni. A Pesco támogatói szerint az egyezség aláhúzza az EU összetartását és céljait azután is, hogy Nagy-Britannia Európa egyik vezetõ katonai hatalmaként távozik a közösségbõl. Ugyanakkor London vilá­gossá tette, hogy kész együttmû­ködni az EU védelmi erõivel a brexit 2019. márciusi dátuma után is.
Link

Hozzaszolasok

106 #1 Proxi
- 2017. November 28. 10:40:57
Saját hadsereget hozna létre az EU, mert a mostani az katasztrófális
Az uniós politikusok nem véletlenül szorgalmazzák az egységes európai haderõ létrehozását, hiszen a mostani jóformán egy fabatkát sem ér. Pusztán a külvilág felé próbálnak úgy tenni, mintha minden rendben volna, a valóság azonban elkeserítõ.
A Southfront egyik szerzõje - aki tíz évig szolgált az EU egyik hadseregében és többször is megjárta Afganisztánt – most lerántja a leplet az európai haderõ állapotáról.
Mint írja, az uniós országok hadseregi saját magukat sem tudnák megvédeni egy válsághelyzetben, nemhogy effektív erõként vonuljanak fel Európán kívül. Példának hozza a 2017 januárjában megtorpant NATO hadgyakorlatot Lengyelországban, ahol az „orosz agresszióval” szemben akarták megmutatni magukat, de már az elején logisztikai problémák adódtak. Mivel a NATO összes rendelkezésére álló közúti szállító kapacitás nem volt elegendõ, ezért a legtöbb harci jármûvet a rendkívül kiszolgáltatott polgári vasútvonalakon szállították.
Amerikai tankok vonulnak Nyékládházánál
A szerzõ felidézi, hogy több olyan baleset is történt Lengyelországban, ahol lõszerszállítmányok károsodtak, így több lõszer használhatatlanná vált. A NATO jármûvek nagy része alkalmatlannak bizonyult a harcra, volt, amelyik önállóan mozdulni sem tudott. Egyes fegyverrendszerek pedig annyira elavultak és használtak voltak, hogy már a kezelõszemélyzet testi épségét veszélyeztették. A hadgyakorlat során egy holland CV90 IFV típusú harci jármû esetét hozza fel példának a szerzõ. Történt ugyanis, hogy a gyakorlat során az elõbb említett páncélos ágyújának hátsó része tüzeléskor leszakadt és a bent ülõ személyzet közzé landolt. Csodával határos módon senki sem sérült meg súlyosan.
De vajon mi az oka annak, hogy az európai hadseregek ennyire leamortizálódtak?
Köztudottan a Szovjetunió összeomlása után az EU hadseregei általánosan jó állapotban voltak. Volt elég katona, harci jármû, hajó, repülõ és elegendõ logisztikai erõforrás a harcok fenntartásához, továbbá pótalkatrészek, lõszerek és nem utolsó sorban üzemanyag.
Azóta az EU hadseregei több külföldi misszióban is részt vettek, erõforrásaik nagy részét lekötötték, különösen Afganisztánban, ahol majdnem mindent a levegõbe kellett szállítani, ráadásul a kemény környezeti viszonyok – homok, és finom porszemcsék - igencsak igénybe vették a hadászati eszközöket. A hadvezetõknek drasztikus lépéseket kellett tenni azért, hogy fenntartsák az adott küldetés technikai feltételeit. Például az EU hadseregei egy idõben elkezdték a saját országukban tökéletesen jól mûködõ jármûveket szétbontani és az alkatrészeket Afganisztánba szállítani, így tudták csak biztosítani a zavartalan alkatrész utánpótlást. Ugyanez történt a lõszerekkel is. Az EU hadseregei nagymértékben alulbecsülték a lõszerhasználatot, mivel az amerikaiak hazudtak a célterületen tapasztalt ellenállás mértékérõl. Nem egyszer fordult elõ, hogy a tálibokkal vívott harcokban egy-egy konvoj használhatatlan fegyverzettel tért vissza a bázisra.
A NATO logisztikai apparátusa sem tudta kielégíteni az Afganisztánban szolgáló alakulatok igényeit. Nem véltetlen, hogy több privát Antonov-ot, Ilyushin-t, MI-26 és MI-8-at lehetett látni az afgán reptereken, mint rakományszállító NATO-s repülõgépet.
Ez a tendencia több mint tíz éve folyik, katasztrofális eredményekkel. A legtöbb katonai kapacitás 75% -ra csökkent, a 90-es évekhez képest. A katonáknak saját maguknak kell katonai felszerelést vásárolni, mivel a hadsereg nem tudja elég gyorsan kielégíteni a felmerülõ igényeket. A csere ruházat és felszerelések utánpótlása akár 9 hónapot is igénybe vehet. A katonák leginkább bõrbõl készült kiegészítõket, téli ruházatot, taktikai lámpákat –és mellényeket, valamint fegyveroptikákat vásárolnak maguknak. A legtöbb EU-s hadseregben pótalkatrészek gyakorlatilag nem léteznek. Németország tengeralattjáró flottája üzemképtelen. Javításra vár. A holland fregattok többségre Den Helder kikötõjében áll, mert a fedélzeti tûzoltórendszerek nem mûködnek rajtuk. Az Egyesült Királyság alig tud embert találni hadihajóira, a negyedik generációs Eurofighter vadászbombázóiból mindössze egy darab áll rendelkezésükre. A németek Tigris helikopterei (idén augusztusban az egyik le is zuhant Maliban, miután elhagyta a rotorját) nem repülnek és még számtalan példát lehetne sorolni.
Lõszer sincs az öreg kontinensen, mivel az összes készletet elhasználták a külföldi beavatkozások során. A legtöbb EU-s hadseregnek csak alapkiképzésekre van elegendõ lõszere. Nincsenek háborús tartalékok. Az olyan NATOs bombagyártók, mint a McDonnell Douglas, a Raytheon és a Lockheed nem tudnak lépést tartani a termeléssel a jelenlegi NATO hadmûveletek ellátásához.
A csapatok száma is rendkívül alacsony. A folyamatos külföldi misszió szegényes technikai eszközökkel társulva nem túl vonzó egy katonának. Nem csoda tehát, hogy többen hagyják ott a hadsereget, mint amennyien jelentkeznek.
Összességében ez az oka annak miért tolják az uniós politikusok ezt az egységes uniós hadsereg programot. Napjainkban az EU-s tagországok egymás között próbálják megoldani a hiányosságokat. Például a hollandok 18 leopárd tankot béreltek a németektõl és eladták a saját Leopárd 2 típusú harckocsijukat, de legalább nekik van tapasztalt személyzetük, ugyanakkor meg kell jegyezni azt is, hogy a csapat fele leszerelt, miután feloszlatták egységeiket minden elõzetes bejelentés nélkül. A másik oldalon, a németeknél, nincs elég ember a Leopárd 2-re. Tehát így néz ki jelenleg a két uniós ország közötti katonai együttmûködés. Alapvetõen mindkét hadsereg komoly belsõ gondokkal küzd, melyek bénítóan hatnak az ország védelmi képességeire is, a vezetõség azonban inkább politikailag megfelelõ kifogásokat próbál találni, mintsem szembenézzenek az igazsággal.

https://southfront.org/response-to-th...-own-army/
48 #2 ro-zsola
- 2017. November 28. 15:47:53
Vásárol de kitõl ?
Amerika híres terpjárói elavultak. Több mint 11,000 Humvee-t kellene lecserélni.
159 #3 vanyusha
- 2017. November 28. 20:44:35
Horus-Seht
Sehtesek: szét eset atmojaira a kvrc
homok -eletromagnes tecnológia, látszat.
Ó rusz régi õsi szövetség- permanes mágnes,puritán valóság, sötét fény interdimenziós!

A vándorprédikátor a Messi ász egy mondata porrá zuzzta Kajla f..ász látszat JHV -t
Ki (nek a fia) vagy te? Miatyánk mennyei birodalom ura.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.09 masodperc
587,972 egyedi latogato