Érzitek ezt az elõnyt és büszkeséget? Nem? Pont jól érzitek. A kínai a mocskos zsidó-cigánnyal üzletet kötött. Ezt nevezhetjük geostratégiának. Nem tudom isten mit szól hozzá, de hát "õ" is csak egy árucikk és már nagyon ciki. Térségünk vált a kontinens gazdasági növekedésének motorjává

Kína térségünk iránti érdeklõdése nem meglepõ, része a kelet-ázsiai birodalom általános Európa-stratégiájának. Ennek keretében Kína a kontinens kulcsországaiban stratégiai beruházásokat hajt végre, a perifériákon pedig nagy infrastruktúra-fejlesztési projektekbe fogott.

A gyorsan fejlõdõ Kelet-Európát az alacsonyabb akvizíciós árak, a kedvezményes hitelek iránti igény, a költséghatékonyan üzemeltethetõ humán tõke, a kínai befektetõknek biztosított kedvezmények és stratégiai elhelyezkedése teszi vonzóvá Peking számára. A 16+1 két- és többoldalú együttmûködési keret kedvezõ fogadtatásra talált Kelet-Európában, s három fõ területre összpontosít: kereskedelem, beruházás és közlekedés.

Fotó: MTI

Az együttmûködés három fõ területre összpontosít: kereskedelem, beruházás és közlekedés

A kereskedelem ugyan jelentõs mértékben nõtt az elmúlt öt évben – 2016-ra 58 milliárd dollárra emelkedett az árucsere-forgalom –, mégis messze elmaradt a kitûzött százmilliárd dolláros céltól. Nõtt a Kínába irányuló kelet-euró­pai szállítások volumene is, a kereskedelmi mérleg nyelve azonban tartósan és mélyen Kína felé billen.

A kínai kereskedelem túlnyomórészt öt országgal (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia) bonyolódik, ez 80 százalékát adja a térséggel folytatott árucserének. A még nem EU-tag délkelet-európai országok fejletlen piacaival gyér a kapcsolat: a forgalom értéke 2015-ben mindössze hárommilliárd dollárt ért el, ennek a fele is Szerbiával realizálódott. Európai kontextusba helyezve a kereskedelmet, Kelet-Európának csak szerény szelet jut az 514 milliárd dolláros tortából.

A beruházások terén is öt preferált ország emelkedik ki a régióból: Csehország, Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, ezek a térségbe irányuló közvetlen kínai befektetések (FDI) 95 százalékát vonzották az elmúlt néhány esztendõben. A 2016-ban eszközölt beruházások értéke hat-nyolc milliárd dollár között mozog.

A beruházások fõ célterülete az infrastruktúra-fejlesztés, illetve az ezzel kapcsolatos felvásárlások. Szükség lenne azonban több zöldmezõs beruházásra, ezekbõl jelenleg csak néhány projekt indult el – elektromosautó-gyár Magyarországon, vasútiszerelvény-gyártás Bulgáriában és ingatlanfejlesztés Horvátországban. A tizenhat országban megvalósuló beruházások támogatására Peking ötszázmillió dolláros alapot hozott létre.

A kelet-európai térséget gyorsan fejlõdõ piacnak tartják, bár ide a globális FDI-nek kevesebb mint 1,5 százaléka jut. Ráadásul a beruházások jó része nem is Kínából, hanem az EU-ból és az Egyesült Államokból érkezik. A Balkánon csak Szerbiára korlátozódik a kínai tõke érdeklõdése.

Mivelhogy Kelet-, Közép- és Délkelet-Európa része az Egy út, egy övezet kínai elképzelésnek, két fõ útvonal is átszelné a térséget: a szárazföldi selyemút és gazdasági övezete, valamint a tengeri szállítást is magában foglaló balkáni selyemút. A kínaiak Lengyelországnak és Magyarországnak is csomópontszerepet szánnak.

Elindultak az elsõ exportvonatok

Tegnap elindult az elsõ két exportvonat Kínába, a szerelvények egyike Ukrajnán, Oroszországon és Kazahsztánon át visz árut a távol-keleti államba, a másik vonat konténereit a görögországi Pireusz kikötõjébõl hajón szállítják tovább. A vonatok indítása alkalmából Mosóczi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelõs helyettes államtitkára fölhívta a figyelmet Magyarország tranzitszerepére, ennek elõnyeit – mint fogalmazott – a közlekedési hálózat és a logisztikai infrastruktúra fejlesztésével lehet kiaknázni. Mosóczi László kiemelte, hogy az áruk gyors, olcsó és nagy tömegû szállítása a magyar vállalatok versenyképességét erõsíti, a további bõvülés érdekében pedig a logisztikai szolgáltatások fejlesztését szorgalmazta. A szállítás és raktározás részesedése a munkahelyteremtésben az egészségügyével vagy az építõiparéval azonos, a magyar GDP-hez pedig 2 ezer milliárd forinttal járul hozzá évente, ezzel az összes ágazat közül az ötödik legjelentõsebb teljesítményt éri el – mondta. (MTI)
Link