Ja-ja, ki emlékszik már rá? Köztársasági elnök-jelölt a zsidaja, csak a köztársaságot közben hivatalosan is privatizálták. Ez volt a terv, kinek új ez még? Le volt zsírozva. A Jobbik lemondott egyik legismertebb politikusáról, mert nehezen fér bele a radikális, unióellenes múlt az új, néppárti arculatba. Morvai Krisztina 2008 óta a Jobbik mellett van, mindkét EP-választáson a párt listavezetõje volt. De mostanra elfogyott körülötte a levegõ, õ pedig egyre elégedettebb az Orbán-kormánnyal.

Közel tíz közös év után végleg elválnak egymástól Morvai Krisztina európai parlamenti képviselõ és a Jobbik útjai. Jobbikos forrásokból úgy tudjuk, hogy a 2019-es európai parlamenti választáson

Vona Gábor pártja egész biztosan nem akarja újra, harmadszor is támogatni Morvait, aki pedig szívesen triplázott volna, és megsértõdött a kikosarazáson.

Több jobbikos szerint legalábbis ennek a következménye az a Magyar Idõknek adott október végi interjú, amelyben Morvai az Orbán-kormányt, elsõsorban annak bevándorláspolitikáját dicsérte. A kormánypárti napilap a Morvai-interjú mellett Bayer Zsolt publicisztikáját közölte, amelyben a Fidesz-hû közíró azt írta: „Morvai Krisztina hazatért.”

Amit többen úgy értelmeztek, hogy a Fideszhez haza, azaz valamiféle együttmûködést feltételeztek Morvai és a kormánypárt között. Ezt Morvai Krisztina késõbb cáfolta, azt nyilatkozta, „árulás lenne”, ha például államtitkári posztot vállalna egy Fidesz-kormányban. Igaz, a Heti Válasznak azt is hozzátette: egy alkotmánybírói felkérést nem utasítana el.

A hetilapos interjúban Morvai, aki 2014-ben a Jobbik EP-listavezetõje volt, azt is mondta, nem tudja, hogy a Jobbikra szavaz-e jövõre, és megemlítette, hogy három éve nincs kapcsolata a párt vezetésével, amelynek irányváltása elbizonytalanította.

Több jobbikos politikus szerint Morvai közeledik a Fideszhez,

ahogy egyikük fogalmazott: „egyértelmûen és direkten”. Akikkel beszéltünk, és hajlandók voltak megszólalni a témáról, mind azt mondták, hogy a Jobbiknak kellemetlen interjúk ennek a jelei.
Morvai Krisztina az Európai Parlament brüsszeli épületében.
MTI Fotó: Kallos Bea

Egy jobbikos olyan pletykát is hallott Brüsszelbõl, hogy Morvai tapogatózott a Fidesznél, támogatnák-e a 2019-ben esedékes EP-választáson. Ez azonban inkább a megalapozatlan pletyka kategóriába tartozik, amit több fideszes is cáfolt. Morvai Krisztinát errõl is kérdeztük levélben, de azt a választ kaptuk sajtófõnökétõl, hogy a képviselõ nagyon elfoglalt, ezért nem tudnak válaszolni, de pénteken sajtóközleménnyel jelentkeznek.

Fideszesek lapunknak azt mondták, nem tudnák elképzelni, hogy Morvai rákerüljön a Fidesz EP-listájára. Így viszont az Európai Parlametben a második ötéves ciklusát töltõ Morvainak véget érhet a politikai karrierje.

Izgalmas kérdés: miért mond le a Jobbik az egyik legismertebb, sokáig meghatározó arcáról?

A szakításhoz vezetõ út és az okok szépen kirajzolják a Jobbik politikai útját az alakulástól napjainkig.
Barrikádokról Brüsszelbe

Gumibotcsinálta politikus vagyok

– viccelõdött félig-meddig nemrég Morvai Krisztina a Budai Polgári Casino rendezvényén. Egy számára és egész politikai közössége számára traumatikus élményre utalt: 2006 október 23-ára.

Az õszödi beszéd kiszivárgása utáni utcai összecsapásokat és a rendõrség brutális fellépését Morvai testközelbõl élte át: egy pesti kapualjba húzódott be órákra a gyerekeivel, köztük akkor hétéves lányával a lovasrohammal, könnygázzal és gumilövedékekkel támadó rendõrök elõl. Morvai másnap döbbenten szembesült azzal, hogy a média egészen máshogy tálalja az eseményeket, mint ahogy õ azokat átélte, és úgy érezte, tennie kell valamit, ami hamar politikai szereplõvé tette.

Míg Budaházy György és a magukat Kossuth térieknek nevezõ radikálisok az utcán igyekeztek kiharcolni Gyurcsány Ferenc miniszterelnök távozását, addig az ELTE ÁJK Büntetõjogi Tanszékén docensként dolgozó Morvai jogászként aktivizálódott: megszervezte a Civil Jogász Bizottságot, amelynek egyik vezetõje lett.
Tíz évvel késõbb: Morvai Krisztina 2016 augusztusában a a Budaházy György ellen terrorcselekmény miatt indult per tárgyalásán.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Morvai korábban büntetõjogászként elsõsorban a családon belüli erõszakkal és a szexuális kizsákmányolással – emberkereskedelemmel, prostitúcióval – foglalkozott, a nõi jogok védelmezõjeként volt ismert.

Ugyan állítása szerint nem akart politizálni, mégis egy újonnan formálódó politikai közösség emblematikus arca lett azzal, hogy kiállt a „szemkilövetõk” ellen, az áldozatok és a „koncepciós perekbe rángatottak” pártján.

Noha az október 23-i rendõri atrocitások egy Fidesz-rendezvény után kezdõdtek, Morvait nem a Fidesz, hanem a formálódó radikális közeghez közelebb álló, viszonylag új (a 2006-os választáson még a MIÉP-pel közösen induló) párt, a Jobbik nézte ki magának. De nem rögtön, csak két év múlva vették fel a kapcsolatot az akkor már országosan ismert Morvaival – akkor, amikor a Jobbik támogatottsága épphogy megindult fölfelé, a mérhetõ szintre.

Vona Gábor 2008-ban hívta fel Morvai Krisztinát, személyes találkozót kért tõle, majd az alig harmincéves pártvezér addig gyõzködte a jogászt, amíg elfogadta a felkérést: vezesse a Jobbik EP-listáját. Az esélytelen nyugalmával bólinthatott, hiszen egy akkor 2-3 százalékra mért euroszkeptikus párt színeiben kellett volna mandátumot nyernie. A Jobbik, amelynek ismertségét a szélsõjobboldali veszélyre figyelmeztetõ kormánypárti nyilatkozatok és az SZDSZ plakátkampánya csak növelte, meglepetésre 14,77 százalékot szerzett és három képviselõt küldhetett Brüsszelbe: Morvai mellett Balczó Zoltánt és Szegedi Csanádot.

Ezek voltak azok az idõk, amikor a vezetõ jobbikosok még cigánybûnözésrõl harsogtak, és masírozott a Magyar Gárda, Novák Elõd EU-zászlót égetett, Vona pedig azt üzenete az Európai Bizottság akkori elnökének, José Manuel Barrosónak, hogy „megtekerik az orrát, és karikás ostorral fogják kizavarni”, ha Magyarországra jön. Morvai Krisztina radikalizmusa, EU-ellenessége és olykori antiszemita (bár õ alighanem azt mondaná, hogy Izrael-ellenes) megszólalásai egyáltalán nem lógtak ki a sorból. A Heti Válasznak egyébként a már idézett interjúban azt mondta: ma már nem „metélt farkincázna”, mint tette hét éve, idõközben ugyanis bölcsebb lett.
Ma már nem divat a zászlóégetés

Azóta kétségtelenül nagyot fordult a „néppártosodó” Jobbikkal a világ. A fenti névsorból csak Vona Gábor maradt a helyén, bár mondhatni, hogy maradtak még szalonképtelen politikusok Toroczkai László ásotthalmi polgármestertõl a holokauszt-emlékmût meggyalázó Kulcsár Gergely országgyûlési képviselõn át a volt skinhead Sneider Tamásig, de az biztos, hogy a durva megnyilatkozások ellen küzd Vona és köre. Kemény lépésektõl sem riadtak vissza, emlékezzünk csak Novák Elõd kirúgására.

Novákra azt szokás mondani jobbikos körökben, hogy makacs és önjáró. Pont úgy, mint Morvai Krisztina.

2014-ben, amikor másodszor is Morvai vezette a Jobbik EP-listáját, állítólag már feszült volt a kapcsolata a pártvezetéssel. Azt is mondogatták, azért küldik megint Brüsszelbe, mert nem szeretnék, ha beleszólna a Jobbik irányításába. Morvai késõbb azt mondta – amikor a kémkedéssel gyanúsított Kovács Bélán vitatkozott össze a Jobbikkal –, hogy Vona Gábor felkérésére ül az EP-ben, de függetlenként. A Jobbik listájának vezetését csak úgy vállalta el, hogy írásban megállapodtak a párt elnökségével, hogy a „párthûség kötelezettsége nélkül” végzi majd munkáját, semmiféle pártutasítást nem fogad el.

Most pedig azt nyilatkozta, hogy három éve, azaz 2014 óta nem is beszélt Vona Gáborral. Vagyis bár a távolodás most vált a közvélemény számára is láthatóvá, a viszony nem most üresedett ki, hanem akkor, amikor a Jobbikban kitalálták a néppártosodást, a 2018-as választás stratégiáját. Ebben már nem számítottak Morvaira, aki a radikális múlt kicsit titkolni akart emlékeként velük maradt.

A Jobbik EU-ellenes pártból olyanná alakult, amelyik nem akar kilépni az EU-ból, hanem megreformálná azt. Politikailag ez racionális lépés, mert minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a magyar választók EU-pártiak.

Morvai ugyanazt mondja egyébként, mint a Jobbik 2014-es választási programja: nemzetek Európája az Egyesült Európai Államok, azaz a szoros integráció helyett, szuverén államok együttmûködéseként. Csakhogy Morvai a karcos stílusával és harcias, a brüsszeli világtól nagyon elütõ parlamenti felszólalásaival olyan imázst szerzett magának, ami már nem kívánatos a Jobbikban.

Úgy tudjuk, a Jobbik azért is küldene mást helyette az EP-be, hogy ezzel is mutassa uniós elkötelezettségét. Amitõl azt is várják, hogy a Jobbiknak is legyen európai pártcsaládja, ugyanis eddig teljesen elszigetelték Brüsszelben, még a szélsõjobboldaliak is.

Másrészt a Jobbik a bérunióval kampányol 2018-ra: egy uniós szintû közpolitikát akarnak kikényszeríteni, azt, hogy egyenlõ munkáért egyenlõ béreket kapjanak az EU állampolgárai. Ehhez egy év alatt egymillió aláírást kell összegyûjteni a tagállamokban, és ha ez sikerül, akkor az Európai Bizottság, majd az Európai Parlament is napirendre tûzi a kérdést.

Morvai Krisztina hiába hivatkozik arra, hogy évek óta küzd a magyar emberekért (elsõsorban a kisgazdákért, a multik és gyárak kizsákmányolta munkásokért és a nõk jogaiért szólalt fel), az EU felé forduló Jobbikban ez már kevés. A párt legújabb óriásplakátjain Morvait egy másik jogásznõre, a devizahiteles ügyekben járatos Varga-Damm Andreára cserélték. Aki egy másik változást is megtestesít: a veszprémi Jobbik-jelöltet már tavasszal Simicska Lajos társaságában fotózták le a helyi kézilabdacsapat mérkõzésén.
Morvai Krisztina és Varga-Damm Andrea még 2015 februárjában, a veszprémi idõközi választás elõtt.
MTI Fotó: Nagy Lajos

Most úgy néz ki, másfél év múlva Morvai Krisztina folytathatja teljes állásban a tanítást. Két éve már egyébként is újra tanít fizetés nélkül (büntetõjogi szemináriumot vezet), mert elmondása szerint nagyon hiányzott neki az egyetem.

Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán
Link