Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Soros György: Orbán 'ki akar minket irtani'

TechnikaKis mocskos zsidó-anzix! Vajda meg Borbély Jóskának a tanácsadója és ez nem vicc. Jól körbe van lõve a "nemzeti oldal" tetvekkel, sõt belülre legalább annyi jutott. Ettõl még orbán is mocskos zsidó, de hát mindig is így volt. Orbán maffiaállamot épít, az emberek jobban el vannak nyomva most, mint az orosz megszállás alatt – kemény üzenetet küldött Magyarországra Soros György. A felvételek Amerikában készültek, a milliárdos magyarul nyilatkozott.

Elindult Soros György tájékoztató kampánya: elsõ körben egy háromrészes videóinterjút tettek közzé, melyen a milliárdos beszél a gyerekkoráról, a Nyílt Társadalom Alapítvány által végzett tevékenységrõl, és a jelenlegi magyarországi helyzetrõl is.

Azt a nyilatkozatot azzal kezdte, hogy az 1984-ben létrehozott alapítvány segítette a Fidesz létrejöttét, és Orbánnak is adtak egy ösztöndíjat, hogy Oxfordban tanulhasson. "Nem sok idõt töltött ott, nagyon el volt foglalva a magyar politikával, sokat járt haza."

Soros György azt mondta, Orbán Viktorral hosszú ideig voltak kapcsolatban, de már nem emlékszik rá, mikor találkozott vele utoljára. "Mostanában kerültem, vagy õ került engem. Nem találkoztunk.

A kapcsolatunk megromlott, mert õ megromlott. Nagyon megváltozott."

Annak idején Orbán volt az egyik vezetõ, aki segítette a demokráciák létrejöttét, de most megváltozott, a demokráciát "demokrataellenes rendszerré" alakította.

"Maffiaországot, maffiarendszert teremtett, emylben kihasználják a vezetõ pozíciójukat arra, hogy uralmon tartsák magukat és személyesen meggazdagodjanak. Ez a rendszer létezik Magyarországon, ami teljes ellentéte annak, amit mi akartunk elõsegíteni."

Soros azt mondja, Orbánnal áthidalhatatlan elvi különbségeik vannak. Személyes ellentéte nincs vele, csak a rendszerét ellenzi. "Az õ szempontjából mi ellenségek vagyunk."

Soros arról beszél, Orbán el akarja õket távolítani Magyaroszágról,

"ki akar minket irtani."

Õ személyesen nincs ugyan itt, és õt személyesen nem tudja elérni, de az emberek, akiket támogat, érzik az üldözést. A milliárdos úgy érzi, a mostani rendszerben jobban el vannak nyomva az emberek, mint az orosz megszállás alatt voltak.

"Ott sikeresebben tudtuk támogatni a társadalmat, hogy információt és segítséget kapjanak."

Azt mondja, megtesz mindent, amit tud, de most nehéz a helyzet. A CEU-ra büszke, világsikernek tartja azt. Az egyetemet "számûzetésben" is fenntartja, "amikor Orbán eltûnik, az egyetem addig is ott lesz".

Soros, illetve alapítványának tájékoztató kampánya információink szerint jövõ héten folytatódik. Úgy tudjuk, politikamentesen, a támogatottak által végzett munka bemutatásával próbálják formálni a Sorosról kialakított képet.
Link


A spekuláns elhallgatott elõélete
Miután a kormányzati kommunikációban jó ideje Soros György titokzatos figurája számít fõgonosznak, a milliárdos tõzsdespekuláns nemrég elõbújt, hogy megmutassa magát, tényleg õ az. Alighanem „nehéztüzérségi” ellencsapásnak szánta a saját megszólalását, a kormány viszont csak megköszönheti neki a Soros-tervvel kapcsolatos kampány illusztrálását. A fõszereplõ aztán annyira belejött a zárótûznek szánt magamutogatásba, hogy péntekre virradóan egyszerre három új videóval lepett meg minket. Ezek egyikén a budapesti gyerekkoráról mesélt, amelybõl azonban úgy maradtak ki bizonyos kellemetlen részletek a zsidó vagyonok 1944-es konfiskálásával kapcsolatban, mint anno Horn Gyula önéletrajzi könyvébõl néhány, pufajkával letakart cölöp.

Egy viszonylag szûk réteg, amelynek talán anyagi érdeke is kapcsolódik ehhez, még mindig eltökélten ragaszkodik hozzá, hogy Soros György egy filantróp, aki a világot akarja jobbá tenni hatalmas vagyonából. A spekuláns korábbi elbeszéléseibõl, illetve a PestiSrácok.hu által kiadott Andreas von Rétyi ezeket is felhasználó könyvébõl azonban merõben más karakter rajzolódik ki. Itt érdemes megjegyezni, hogy a könyv igencsak elevenbe vághatott, mert nagy erõkkel rontottak rá a milliárdos által kitartott médiaérdekeltségek. Jellemzõ, hogy a szerzõt támadják, ufóhívõ õrültként hirdetik; klasszikus kommunista és balliberális lejáratási módszert alkalmazva, az embert veszik célba az állításai helyett. Az állításai ugyanis nehezen cáfolhatók, például Soros gyerekkorát illetõen egybeesnek az érintett saját bevallásával.

Boldog gyerekkorom volt, ami megdöbbentõ lehet, amilyen idõket éltünk, hiszen ebben benne volt a német megszállás 1944-ben. Természetesen voltak nehéz pillanatok, de valahogy úgy éreztem, hogy én ebbe nem pusztulhatok bele, mert ott van apám, aki irányít engem, tanít. Nemcsak átéltük, hanem apám tényleg sok embernek segített. Tulajdonképpen ez az, ami arra vezetett, hogy alapítványt állítottam föl, amikor meggazdagodtam, és erre költöttem a pénzemet

– vázolta legfrissebb videójában a holokauszt misztikus túlélését Soros György. Úgy érezte, hogy nem pusztulhat bele, ezért aztán nem is pusztult bele, apja mintája pedig arra sarkallta, hogy segíteni kell az embereken. Szépen hangzik, de a valóság ennél azért jóval árnyaltabb volt az elkobzott zsidó vagyonokban lelkifurdalás nélkül gázoló, 14 éves Soros György számára. Még akkor is, ha ezt most, amikor a vele szemben folytatott kampány során egy legyengült, sajnálatra méltó, jóságos öreg bácsiként akar feltûnni, nem is hangoztatja.
AZ ÖRÖK TÚLÉLÕ: VÉLETLENÜL A NÁCIK OLDALÁRA KEVEREDETT

Soros egy gazdag, vallástalan zsidó ügyvéd, Schwartz Tivadar fiaként született Budapesten 1930-ban. Az eszperantó nyelvért rajongó apja 1936-ban Sorosz alakra magyarosította a nevüket, ami eszperantóul felemelkedést jelent. Ez késõbb Sorosra egyszerûsödött. Az 1944-es náci megszállás után az apa felosztotta a családját, hogy megmentse. Hamis okmányokat vásárolt mindenkinek, 14 éves fiát pedig a Mezõgazdasági Minisztérium megvesztegetett tisztviselõjére, egy Baumbach nevû emberre bízta, mintha annak a keresztfia lenne. Ez a tisztviselõ azonban érdekes tevékenységbe csöppent bele. Miközben zakatolt az Edmund Veesenmayer és Adolf Eichmann vezette magyarországi holokauszt, a kis Schwartz György az ál-keresztapjával együtt razziákon vett részt, amelyek során zsidó vagyonokat foglaltak le.

Sorosban feltehetõen akkor alakult ki az a különleges képesség, hogy minden körülmények közt képes legyen kizárólag a saját javára figyelni. Õ így fogalmazta ezt meg az 1998-ban vele készült, de azóta a videómegosztó oldalakról rendre eltûnõ CBS-interjúban:

Akkor alakult ki a személyiségem olyan értelemben, hogy az embernek elõre kell gondolkodnia, meg kell értenie, elõre kell éreznie az eseményeket, amikor fenyegetés éri.


CSAK PARANCSOT TELJESÍTETTEM, EZÉRT NINCS BÛNTUDATOM

Rétyi könyve szerint Sorosban kellõ gátlástalanság és kockáztatásra való hajlam párosul, és eljutott addig a felismerésig, hogy saját maga számára minden körülmények között a legjobb megszerzésére törekedjen. A tõzsdespekuláns saját szavai szerint egyfajta túlélõkalandként élte meg a világháborút és a vészkorszakot. Vagyis hiába látott sok szörnyûséget, mégsem az empátia mentén dolgozta fel a korabeli élményeit. Amikor a riporter rákérdezett, hogy nem volt-e nehéz feldolgoznia, hogy zsidóként zsidók vagyonának a lefoglalásában vett részt, mosolyogva mondta, hogy talán gyerekként nem látta át az összefüggést, de nem okozott neki semmi problémát. Ami ezután jött az interjúban, az viszont a nürnbergi perben magyarázkodó bármely náci fejesnek is becsületére vált volna. Soros némi módosítással elõadta a „nem tehettem semmit, csak parancsot teljesítettem” önfelmentést:

Ott lehettem volna a másik oldalon, egyike lehettem volna azoknak, akiket elvisznek, de nincs értelme annak, hogy miért ne lettem volna ott, mert… nos, ez olyan, mint a pénzpiacokon: ha én nem lennék ott, akkor én természetesen nem csinálom meg, de elviszi helyettem valaki más. Akár ott voltam, akár nem, csak egy szemlélõdõ voltam, és a vagyont tõlem függetlenül elvették. Ezért nem volt semmi szerepem abban, hogy a vagyont elvették. Ezért aztán nincs semmi bûntudatom.


AMILYEN A KEZDET, OLYAN A FOLYTATÁS

Tehát ha olyat követ el az ember, amit más is elkövetne, akkor már nem is számít bûnnek. Sok maffiózó börtönajtaja kinyílna, ha az igazságszolgáltatás követné Soros erkölcsi érzékét. Aki viszont ilyen elõélettel indul, és aztán azt így rendezi el magában, abból nem csoda, ha különösen lelketlen spekuláns válik, akit a saját boldogulásán kívül semmi sem érdekel. A zsidó vagyon lefoglalásával kapcsolatos önfelmentését villantja meg akkor is, ha a tõzsdecápa viselkedésérõl kérdezik. Amikor egy taposóaknákat gyártó cégbe fektetett be, és ezt számon kérték rajta, azt mondta, elítéli a fegyverkezést, de attól nem lett több taposóakna, hogy õ is beszállt az üzletbe.

Pénzt keresni vagyok ott. Nem tehetem, és nem is fogom vizsgálni a társadalmi következményeit annak, amit csinálok. […] Nem érzek bûntudatot, mert egy amorális tevékenységet végzek, amelynek semmi köze a bûntudathoz

– mutatja be önmagát az 1998-as interjúban, amikor a kétarcúságáról (a könyörtelen tõzsdecápáról és a sok pénzzel segítõ filantrópról) kérdezik. Amikor a Holland Antillákon fenntartott, az amerikai pénzügyi szabályozás alól kibújó offshore befektetési alap tulajdonosaként érvel a szabályozás fontossága mellett, és amikor a riporter zavartan kérdez vissza, vigyorogva teszi hozzá, hogy amilyen szabályozást majd hoznak, annak õ is aláveti magát.
AZ EGYIK ARCA ROSSZ, A MÁSIK PEDIG JÓNAK ÁLCÁZOTT

Nos, ilyen Soros György kétarcúsága. Az egyik arca a könyörtelen, bárkin átgázoló tõzsdespekuláns, a másik pedig a hátsó szándékkal, politikailag megfontolt hálózatépítés céljával történõ adakozás. Leplezetlenül elmondja, hogy gátlástalan tõzsdei törtetõ, aki bárkit kicsinál, amellett pedig rengeteg pénzt áldoz nehéz helyzetben lévõ országok egyes ügyeire. Azt persze nem teszi hozzá, mennyire olcsó népszerûség-hajhászás ez, hiszen a kisemberek százmilliói és milliárdjai számára láthatatlan és felfoghatatlan pénzpiacokon elképesztõ vagyonokat zsebel be, akár sokakat tönkretéve, aztán megjelenik jóságos adományozóként, és a bezsebelt vagyon töredékét szétszórja üveggyöngyként. Az egyszerû, megvezetett emberek pedig szeretik érte. A vagyonának köszönhetõen ráadásul hasonlót eljátszhat akár országok vezetõivel is, akiknek adott esetben nem nagyon van más választásuk, mint jó pofát vágni az egészhez.

Végezetül érdemes felidézni az azóta a balliberális sajtóban publikáló Balavány György, tíz évvel ezelõtt, még a jobboldali Magyar Nemzetben megjelent meglátásait Soros Györggyel kapcsolatban:

A közhiedelemmel ellentétben sosem jótékonykodik; alapítványaitól azt várja, hogy politikai elképzeléseit közelebb segítsék a megvalósuláshoz. Nem az érdekli, hogy a támogatottak sorsa jobbra fordul-e, hanem hogy megfelelnek-e a céljainak; ha nem, azonnal megvonja a támogatást. […] még az alázatot és az empátiát, valamint az anyagi segítségnyújtást is puszta hatalomkiterjesztési technikának tekinti. Képességeit és anyagi lehetõségeit elegendõnek tartja ahhoz, hogy kinyilatkoztassa, milyen a jó társadalom, milyen irányba kell haladnia a világnak, s hogy mit kell szabadság, demokrácia, jó és szép fogalmán érteni. Közben emberi sorsokat ad és vesz a tõzsdén, népekkel kísérletezik […]

A Soros Györggyel 1998-ban, a CBS csatornán készült interjú (bekapcsolható magyar felirattal):
Link


PS: „Különleges politikai beosztásban” dolgozott Paul Lendvai az ÁVH-nál


Lendvai Pál már fiatalon a legszélsõségesebb, sztálinista, Tito-ellenes cikkek szerzõje volt, sõt, a Szabad Nép programajánlója szerint már elõadást is tartott a jugoszláv fõellenségrõl. Amikor bevonult, „Tito-szakértõként” Szombathelyre került, ahol részt vett a fiatal ÁVH-sok átnevelésében. Olyan jól tanította õket, hogy késõbb Horváth József, a III/III utolsó vezetõje is megdicsérte önéletrajzi mûvében. Aztán apja levele szerint az ÁVH Politikai Osztályára került, egy állambiztonsági irat szerint „Péter Gábor politikai munkatársa volt 1952-ig” – közölte a Pestisracok.hu internetes oldal.

„Fiam 1952 õszén Budapestre került az ÁVH Hõs utcai laktanyájába, ahol parancsnoka Oroszy õrnagy elvtárs különleges politikai beosztásba tette” – írta Lendvai Andor a legfõbb ügyésznek 1953-ban azért, hogy elérje fia kiengedését az internálótáborból.

Paul Lendvai neve 2010-ben és 2011-ben még a korábbiakhoz képest is sokszor szerepelt a sajtóban, keményen beleállt a politizálásba, így a kormánypárti média céltáblájává vált – írta az internetes portál.

Ekkoriban több, dokumentumokkal alátámasztott cikk is megjelent a múltjáról, ezeket õ mindig igyekezett megcáfolni. Nem sokkal késõbb Mihancsik Zsófiával elkészítették a Három élet címû mûvet, amely 2012-ben jelent meg. A könyvben Lendvai elregéli életét, formailag interjúkötetrõl van szó, de valójában Lendvai kérdésekkel megtûzdelt monológjáról – közölte a Pestisracok.hu.

Paul Lendvai újságíró, az Europäische Rundschau társkiadója és fõszerkesztõje a Demokratikus Koalíció Az elszigetelt Magyarország és a globális világ címû budapesti konferenciáján 2014. december 19-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az ötvenes évek elején internálták

A karhatalomnak dolgozó, a Szabad Népnek is író újságírót az ötvenes évek elején néhány hónapra internálták. Zinner Tibor jogtörténész, a korszak avatott kutatója és szakértõje a Hamvas Intézet rendelkezésére bocsátotta azokat az iratokat, amelyekre még a kilencvenes évek közepén bukkant rá.

Zinner az ötkötetes Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez dokumentumgyûjtemény egyik szerkesztõjeként talált rá ezekre a dokumentumokra a Legfõbb Ügyészség Irattárában. Az iratok között van az a beadvány, amelyet Lendvai édesapja, Lendvai Andor ügyvéd nyújtott be akkor, amikor fia internálva volt.

Lendvai Andor beadványára nem sokkal késõbb megérkezett a válasz, amelyben tudatták, hogy a fia 1953 végén szabadul. Édesapja beadványában több mindent megemlített Lendvai védelmében.

Tito lejáratásával emelkedett fel

Lendvai 1929-ben született, húszas évei legelején járt, amikor már Rákosi Mátyás mellett szerepelt a neve, Tito lejáratásával emelkedett fel, írhatott a Szabad Népbe, könyve jelent meg, majd az ÁVH-hoz került, elõbb az AVH-s határõrök agymosásának aktív résztvevõjeként, majd „különleges politikai beosztásba” Budapestre.

Belsõs káder volt, ezért nagy lehetett a meglepetése, amikor elcipelte otthonról a hatóság. Õ, aki 1952-ben még a Rajk-ügyrõl írt, nem sokkal késõbb maga is beletekeredett a pókhálóba, hiszen éppen a Rajk-per nyolcadrendû vádlottjához, Justus Pálhoz sorolták, mint trockistát.

Lendvai még azt is tudni vélte, hogy ki jelentette fel: Vajda Péter, akivel együtt lépdeltek felfelé. Vajda 1954-ben alhadnagy, 1956-ban már hadnagy volt az ÁVH-nál, 2007-ben pedig a Nemzetbiztonsági Hivatal szóvivõje volt – írta a PestiSrácok.hu.
Link

Hozzaszolasok

154 #1 kakas
- 2017. December 03. 16:47:48
116 #2 livia
- 2017. December 03. 19:55:38
Kakas! Két maffiózó kakaskodik,egyértelmû! Nevetség az egész!
37 #3 HER
- 2017. December 04. 17:09:20
http://pestibulvar.hu/2017/12/04/erre...-gyorgyot/
Erre vajon mit lép Orbán? Nobel-békedíjra jelölik Soros Györgyöt---
Nahát!
118 #4 keepfargo
- 2017. December 07. 02:22:05
Helyesebben: "A milliárdos magyarul makogott"
2 #5 gerry
- 2017. December 07. 05:31:43
Lássuk a neveket is!:

November 6-án döntött arról a Wesley János Lelkészképzõ Fõiskola öt professzora: Iványi Gábor lelkész, Lukács Péter oktatáskutató, Majsai Tamás theológus, Nagy Péter Tibor szociológus, valamint Szilágyi Gál Mihály filozófus, hogy levélben kezdeményezik a Nobel-békedíj odaítélését Soros Györgynek. A 168 Óra birtokába került az a levél, amit a díj odaítélésérõl határozó bizottságnak, illetve annak elnökének címezve a napokban elküldtek. Ebben azt írják, hogy "Soros hozzájárult a demokrácia megteremtéséhez és a Varsói Szerzõdés felbomlásához", az általa elnökölt Open Society Institutes pedig "mindenütt a világon támogatja a békés demokratikus átalakulás ügyét".

...valamint (A lap közlése alapján) a levél tartalmát:

"Béke-Nobel díj bizottság
Oslo, Parlament
Budapest, 2017. november 6.

Tisztelt Elnök Úr,

javasoljuk, hogy a következõ Nobel-békedíjat George Sorosnak ítéljék oda. Ismeretes, hogy az 1980-as években a magyar, cseh és lengyel ellenzék kitartó és szisztematikus támogatásával Soros hozzájárult a demokrácia megteremtéséhez és a Varsói Szerzõdés felbomlásához. Az általa elnökölt Open Society Institutes mindenütt a világon támogatja a békés demokratikus átalakulás ügyét. Az általa finanszírozott Central European University magas akadémiai színvonalú, nemzetközi és a demokrácia iránt elkötelezett diákok ezreit bocsájtotta ki.[color=#cc0000]***[/color]

Az antidemokratikus aktivitásukról elhíresült kormányok – mint a fehérorosz, vagy a 2014 utáni magyar – Soros György személyét központba helyezõ propagandakampányukkal csak megerõsítik a demokratikus oldal meggyõzõdését Soros személyének szimbolikus súlyáról.

2016. július 19-én a Foreign Policy címû folyóiratban részletesen kifejtette véleményét az európai migrációs válságról, mely a legkomplexebb elképzelés napjaink egyik legnagyobb krízisének megoldására.

[color=#cc0000]*** [/color]- Talán ideje lenne kilistázni a napjainkig "elkötelezettek" neveit is!

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.10 masodperc
295,004 egyedi latogato