Zsidó beszéd, pipafüst elszáll! Mi a körülmetélménye a kérdésnek? Be kell tiltani nem csak izraelt, hanem az egybesült állatokat is és szétosztani Oroszország, Kína és Mexikó közt...csak úgy kezdetnek. És ez nem vicc. Az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fõvárosának – jelentette be szerdán Washingtonban Donald Trump amerikai elnök, egyúttal közölte, hogy az amerikai nagykövetséget átköltöztetik Tel-Avivból Jeruzsálembe.

Az amerikai elnök elõzõ nap már tájékoztatta a nagykövetség átköltöztetésének tervérõl Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét, aki figyelmeztette Trumpot, hogy a lépésnek veszélyes következményei lesznek. Trump azt is közölte, hogy “természetesen lesznek nézeteltérések és ellentétek, de biztosak vagyunk azonban abban, hogy végül – ahogyan orvosoljuk ezeket az ellentéteket – elérkezünk a nagyobb megértéshez és együttmûködéshez”. Leszögezte, hogy Jeruzsálemnek mindhárom nagy vallás – a zsidóság, a kereszténység és az iszlám – szent helyévé kell maradnia.

A Fehér Házban szerdán mondott beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy több elõdje fontos kampányígéretévé tette ezt, de megválasztása után nem hozta meg a döntést. “Én megteszem” – mondta Donald Trump. Az amerikai elnök nyugalomra szólított, és reményét fejezte ki, hogy döntése után a mérsékelt hangok felülkerekednek a gyûlölet hangjain. Hozzátette, hogy Mike Pence alelnök az elkövetkezõ napokban a Közel-Keletre látogat.

Az amerikai elnök felszólított a világ többi országát, hogy Jeruzsálem fõvárosként történõ elismerésével kövessék az Egyesült Államok példáját

Számos arab és európai ország már elõzetesen tiltakozását, illetve aggodalmát fejezte ki az amerikai döntés miatt. Jordánia pedig soros elnökként az Arab Liga, továbbá az Iszlám Együttmûködés Szervezete (OIC) rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte.

Donald Trump bejelentése több szempontból is történelmi. Ezzel ugyanis nemcsak állást foglal, hanem súlyos következményeket szabadíthat az egész régióra. A bejelentés ennek ellenére nem volt teljesen váratlan, mert Trump már a kampány alatt megígérte a nagykövetség költöztetését, amivel népszerû lett a támogatóinak nagy részét kitevõ Izrael-párti, keresztény szavazók körében. A döntést természetesen az izraeli kormány is üdvözölte, de rajtuk kívül szinte mindenki, még az Egyesült Államok elkötelezett szövetségesei is óvatosságra intettek.
De mégis mi ez az egész?

Ahogy azt elemzésében az AP hírügynökség is kiemelte, Izrael Jeruzsálemet tekinti a fõvárosának, viszont a palesztinok szerint a város keleti része – melyet Izrael az 1967-es közel-keleti háborúban foglalt el – a leendõ független államuk fõvárosa. A konfliktus az óvárosra fókuszál, mely otthont ad a legfontosabb zsidó, keresztény és muzulmán szent helyeknek. Itt található a Templomhegy, a judaizmus elsõszámú szent helye, melyen az Al-Aksza mecset áll, mely az iszlám harmadik legfontosabb helyszíne.

Bár az izraeli kormány hivatalai Jeruzsálemben vannak,
Kelet-Jeruzsálem elfoglalását a nemzetközi közvélemény nem ismeri el.

Az 1993-as izraeli-palesztin béketárgyalások egyik záradékában is az szerepel, hogy Jeruzsálem státuszáról késõbb döntenek. Nem véletlen, hogy minden ország nagykövetsége – köztük az amerikai is – Tel-Avivban van.

A bejelentés persze nem azt jelenti, hogy az amerikai diplomaták egyik napról a másikra Jeruzsálembe költöznek majd, Trump csak ennek elõkészítésére adott utasítást. Az Egyesült Államoknak Jeruzsálemben jelenleg még épülete sincs, amelybe átköltözhetnének Tel-Avivban akkreditált diplomatái, ráadásul az épületnek rendkívül biztonságosnak kell lennie, ezért a tényleges költözés 3-4 évbe is beletelhet.


Izraeli zászló az Olajfák hegyén, a háttérben a jeruzsálemi óváros az al-Aksza-mecset
kertjében álló Szikladóm (Omar-mecset) arany kupolájával.
Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan

Hivatalba lépése óta Donald Trump is rájött, hogy a nagykövetség elmozdításáról beszélni könnyebb, mint megvalósítani azt. Az amerikai törvények szerint az elnöknek félévente alá kell írnia egy szerzõdést, mely kimondja, hogy a nagykövetség Tel-Avivban marad. Júniusban Trump – elõdjeihez hasonlóan – ezt meg is tette, a héten viszont ismét lejárt a papír, de még nem látta el kézjegyével.
Veszélyes következmények

Az, hogy milyen következménye lesz mindennek, egyelõre megjósolhatatlan. A gyakorlatban kevés fog változni, hiszen Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök rezidenciája, hivatala és a parlament is Jeruzsálemben van, és a külföldi vezetõk is egybõl oda utaznak, ha hivatalos látogatásra érkeznek Izraelbe.

Trump kedden telefonon tájékoztatta Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét döntésérõl, aki már akkor figyelmeztette az amerikai elnököt, hogy a lépésnek „veszélyes következményei” lesznek. A palesztin elnök felszólította a pápát, valamint Oroszországot, Franciaországot, továbbá Jordániát, hogy lépjenek fel Donald Trump amerikai elnök szándéka ellen. Vlagyimir Putyin orosz elnök már közölte Abbásszal, hogy Moszkva támogatja a tárgyalások újrakezdését Izrael és a Palesztin Hatóság között, egyebek mellett Jeruzsálem státuszáról is.

A BBC-nek a Palesztin Hatóság londoni képviselõje úgy fogalmazott, hogy a döntés
a “halál csókja” a közel-keleti békefolyamatnak.

A Háárec címû újság értesülése szerint az izraeli hadsereg magas készültségi fokozatban várja a palesztinok esetleges erõszakos tiltakozását. A biztonságiak elsõsorban attól tartanak, hogy a szokásos pénteki muzulmán ima után zavargások törhetnek ki a mecsetekbõl kiáramló tömegben. A Palesztin Hatóság felügyelete alá tartozó Betlehemben már kedd este Donald Trump képének elégetésével tüntettek Jeruzsálem fõvárosi státuszának elismerése ellen.

Trump elnök nyilvánosságra került tervét sokan elítélték a nemzetközi közösségben. Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy Törökország megszakíthatja diplomáciai kapcsolatait Izraellel. Hasonlóan fogalmazott Haider el-Abádi iraki kormányfõ, Szalmán bin Abdul-Azíz szaúdi uralkodó és Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnök is, akik szerint nincs szükség a közel-keleti ügyek „bonyolítására”.

Jordánia az Arab Liga és az Iszlám Együttmûködés Szervezete (OIC) ülésének sürgõs összehívását tervezi szombatra és vasárnapra – közölte kedden a Reuters brit hírügynökséggel Ajmán Szafadi az OIC soros elnökségét betöltõ jordániai külügyminiszter.
Európa is aggódik

A lépést az Európai Unió sem üdvözölte. Federica Mogherini európai uniós kül- és biztonságpolitikai fõképviselõ azt közölte, hogy “artózkodni kell az olyan egyoldalú intézkedésektõl, amelyek veszélyeztetik a kétállami megoldást célzó közel-keleti béketárgyalások felújítását”. Sigmar Gabriel német külügyminiszter pedig arra figyelmeztetett, nagyon veszélyes következményei lennének annak, ha az Egyesült Államok egyoldalúan elismerné Jeruzsálemet Izrael fõvárosának.
Link