Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Szilvásy György: Orbán Paks 2-ért tömött bõröndöket kapott az oroszoktól, hazaáruló

BelföldMár rég szánalmas és még a mocskos zsidó demokáréban ez messze nem a legalja. Föl kell akasztani ezt a rohadt bandát a gecibe mind egy szálig, családostul és a helyükre új gecipalántákat ültetni!
És még egy állítás: „A Fidesz már 2010 elõtt átvehette az irányítást az MSZP egyes csoportjai fölött.” Nagyinterjú a kémkedés vádja alól minap fölmentett volt titokminiszterrel.

Valamit mocskosul elszúrhatott.

Mert?

Magyarországon nem szokás minisztert akasztani. Számos politikusunk csüdig gázolt az olajszõkítésben, zsebben lopta haza a sztrádát meg a közbeszerzéseket meg az uniós pénzt, mégis mind megúszta. Önt viszont elgázolták, pedig miniszter volt, ráadásul titkosszolgálati, a kormányfõ bizalmasa.

Végül fölmentettek. És korábban, más politikusokra azért szabtak ki jogerõs börtönbüntetést.

Beosztottakat meszeltek el, a kisgazda Szabadi Bélát, a fórumos Herényi Károlyt, a szocialista Zuschlag Jánost és Simon Gábort. Nagyvad csak Dávid Ibolya volt, de õt a pártjával együtt söpörte el Orbán. Amikor 2011. július másodikán, a Fidesz aktuális kongresszusán bejelentették, hogy ön kémkedés gyanújával elõzetes letartóztatásba került, a küldöttek tapsviharban törtek ki. Mivel húzta ki a gyufát Orbánnál?

Három évtizede gyûlölnek, elsõsorban Kövér László, alaptalanul, tévhitek alapján. A Fidesz alakulása idején, 1988-ban én voltam a KISZ Központi Bizottsága egyetemi osztályának vezetõje. A keményvonalas kommunisták lecsukták volna Orbánékat, de mi elértük, hogy tárgyalhassunk. Meg is állapodtunk, hogy a veszprémi ifjúsági parlamenten a KISZ elismeri a Fideszt politikai szereplõként. Csakhogy a rendõrség házkutatást tartott a kollégiumban elszállásolt Fidesz-delegációnál, és elkobozta a szóróanyagait. Kövér mindezt az én nyakamba varrja, kétszínûséggel vádol, pedig fogalmam sem volt, mi készül.

Beszélt aztán Kövérrel?

Üzentem neki, de nem állt velem szóba.

A házkutatás miatt utálják harminc éve?

Volt más is. 1990-ben már Pozsgay Imre államminiszter titkárságán dolgoztam, onnan hívott Németh Miklós miniszterelnök a köztévé és -rádió felügyelõbizottságába, annak titkára lettem. Harminckét évesen, miniszterhelyettesi rangban azt a feladatot kaptam, hogy a közmédiában egyenlõ feltételeket biztosítsak a pártoknak a választási kampányban.

Konkrétan?

Túlsúlyban voltak az SZDSZ-t és a Fideszt pártoló szerkesztõk, amit én nem hagytam annyiban.

Vagyis az MDF-nek kedvezett.

Nem ez volt a cél. Okosan kitaláltuk a rendszert, kapott szót mindenki.

A kampányban a tévében, rádióban tízpercnyi nyilvánossághoz jutó úgymond politikusok fele futóbolond volt.

Lehet, de azt csak a választás dönthette el, melyikük képvisel tömeget, s melyik csak önmagát. Aztán a két forduló között ismét kihúztam a gyufát a Fideszt is tömörítõ liberálisoknál. Egy köztévés vitamûsor résztvevõjeként bemutattam egy videofelvételt, melyen az akkor még SZDSZ-es Tamás Gáspár Miklós rámutat egy kereszténydemokrata gyülekezetre, és azt mondja: „Na, ezeket nem szeretnénk az országban látni!” Botrány kerekedett, TGM késõbb úgy nyilatkozott, hogy „az MDF Szilvásynak köszönheti a gyõzelmet”.

Önt az MDF-fel szoros kapcsolatot ápoló Pozsgay Imre küldte a köztévé felügyelõbizottságába. Ön is kedvelte az MDF-et?

Antall Józsefet és munkatársait, az általuk képviselt európaiságot sugárzó szellemiséget nagyon kedveltem. De az MDF több más irányzatát már kevésbé. Voltam összejövetelen, ahol kétségbeesve ültem, hallva az olyan ostobaságokat, hogy a magyar nép sose volt ilyen veszélyben, eddig csak a fizikai megsemmisülés fenyegetett bennünket, de most a szellemi is, a folyosón meg ment a zsidózás.
Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Mégis tagja lett az MDF-kormánynak, a miniszterelnökség költségvetésért felelõs helyettes államtitkáraként egyebek mellett a pártvagyon értékesítése tartozott önhöz. Miért állt be a „végveszélyes” zsidózók közé?

Antall József és csapata kért fel, érdekelt a feladat. Aztán a miniszterelnökségen volt szerencsém leleplezni párszor a Fidesz álságosságát, például pártszékházügyben, amiért megint csak utálnak. Aztán 1998-tól négy éven át nem politizáltam, de 2002-ben visszatértem, és azzal szereztem még egy fekete pontot, hogy a Medgyessy-kormány idején a Fidesz volt sportminisztere, Deutsch Tamás ellen én indítottam eljárást a stadion beléptetési kapuk ügyében.

Nem lett belõle bírósági ügy.

Pedig a vámhivatal szerint is másfél milliárd forintot vitt el ott valaki. De az ügyészség nem volt hajlandó nyomozást indítani.

Ön szerint hová került az a másfél milliárd? Magán- vagy pártzsebbe?

A Fideszben mindenrõl a központ dönt, ott magánzsebre kevesebbet dolgoznak.

Kevesebbet? Mint? Mint a baloldalon?

Azt biztosan tudom, hogy a baloldalon nem volt központi koordináció a lopásra. A Fideszrõl meg azt tudom, hogy százmilliós állami beruházástól fölfelé semmi nem történhet véletlenül.

A bûnlajstromát azzal dagasztotta, hogy 2006-ban Gyurcsány elsõ embereként a miniszterelnöki hivatalt vezetõ miniszter lett.

Nem én voltam az elsõ embere. Gyurcsány Ferenc a politikai helyettesének Kiss Pétert nevezte ki, az államreform bizottság elnökévé pedig Draskovics Tibort.

Haragszik Gyurcsányra.

Kérdezi?

Látom.

Rosszul. Egyáltalán nem haragszom.

Állítólag néhány hónap után, már 2006 szeptemberében felmondott.

Mert nem bírtam ezt a hármas vezetést. Úgy viseltem felelõsséget az ügyekért, hogy nem én döntöttem, sõt nem is voltam az információk birtokában. Amúgy már augusztusban le akartam mondani, amikor a tûzijátékot kísérõ viharban öten meghaltak, de az MSZP vezetése és a miniszterelnök nem engedett, mindkétszer kértek, maradjak még.

Abban ön hibázott, hogy nem fújták le idõben a tûzijátékot?

Szakmailag nem hibáztam. De a politikai felelõsséget vállalnia kellett volna valakinek, nekem. Fatális véletlen volt, szörnyû tragédia. Végül a következõ kormányátalakításkor, egy évvel késõbb távozhattam.
Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Nem került ki a kormányból.

Gyurcsány Ferenc kinevezett a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszternek. Mondtam ugyan, hogy nem lesz jó, politikusként nem szerencsés csak ezt a vonalat vinni, de az SZDSZ megvétózta, hogy más funkcióm is legyen.

Titkosszolgálati miniszterként is rögtön kiakasztotta Kövéréket, amikor a szolgálatok élérõl leváltotta Galambos Lajost, s a helyére Laborc Sándort nevezte ki.

Igen, úgy értékelték, hogy boszorkányüldözésbe kezdtem a Fidesz beépített informátorai ellen.

Nem ez történt?

Egyáltalán nem. Próbáltam egyeztetni az utódról a fideszes Simicskó Istvánnal, a nemzetbiztonsági bizottság akkori elnökével, mondtam neki, én Laborcot gondolnám, és kértem a véleményüket, javaslatukat. Erre másnap a torkomnak esett a Magyar Nemzet, hogy a Szilvásy egy Moszkvában végzett orosz kémet nevez ki.

Mire ön kinevezte Laborcot.

Nem én, de igen, fölterjesztettem. Látszott, a Fidesz ezen a területen is megszakítja a normális viszonyt. Nem egyeztet, hanem rombol.

Arra tehát sokszorosan megvan a válasz, hogy a 2010-es kormányváltás környékén miért támadta meg önt a Fidesz. De annak mi az oka, hogy az MSZP nem védte meg?

Az egyik ok, hogy sosem ágyazódtam be a pártba. Másrészt az akkor már nagyon nem szeretett Gyurcsány Ferenc „embere” voltam. Visszahallottam, hogy az MSZP egyik ismert háttérembere a 2010-es kormányváltás után azt mondta egy illetékes fideszesnek, hogy engem nyugodtan támadhatnak, az MSZP nem csinál ügyet belõle. És különalkukat sem kötöttem korábban fideszes politikusokkal. A Fidesz pedig élt a védtelenségemmel: négy ügyben voltam gyanúsított, háromban emeltek vádat. De mindben felmentettek, a minap az úgynevezett kémperben is.

A 2011-es kongresszusi tapsvihart kiváltó letartóztatásának oka éppen ez a kémkedésre való felbujtás vádja. Katrein Ferenc, az NBH volt mûveleti igazgatója Indexnek adott interjújából tudni a következõt: Galambos Lajos azt vallotta, hogy 2007 márciusában az ön utasítására lehetõvé tette, hogy orosz titkosszolgák poligráfos vizsgálatnak vessenek alá aktív magyar titkosszolgálati középvezetõket. Vagyis ön orosz ügynököket engedett be a magyar titkosszolgálat épületébe. Így volt?

Galambos Lajos vallomása államtitok.

Amit Katrein már megszegett. Innentõl már csak egy állítás.

Államtitok, mondom. Amit Katrein mond, az pedig az õ felelõssége. Az viszont egyáltalán nem államtitok, hogy én senkit sem engedtem be a magyar titkosszolgálat épületébe. Megjegyzem, utóbb az ügyészség módosította a vádat ellenem: nem felbujtás, hanem feljelentési kötelezettség elmulasztása.

Van másik forrás is: a neten kémügysztori címen megtalálható a történet vázlatos, önre nézve kedvezõ olvasata.

Igen, ismerem.

Ön írta?

Nem. És én sem tudtam megállapítani, ki a szerzõ.
Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Korrekt a cikk?

Nehéz megítélni, mert egy sor olyan információ tartalmaz, melyet nem ismerek, nem ellenõrizhetek. Aki írta, az a „másik oldallal” is beszélhetett. Annak idején sok újságíró, köztük oknyomozók is élénken foglalkoztak az üggyel.

Idézek: „Galambos Lajos akkori fõigazgató két külföldi, valószínûsíthetõen az orosz elhárításhoz tartozó szakember közremûködésével tizenvalahány személy hazugságvizsgálatát végeztette el az NBH pszichológiai szolgálatának irányításával. A külföldiek beléphettek az NBH épületébe, a vizsgált személyek anonimitása mellett a hazugságvizsgálat eredményeit rögzíthették, majd profilképet alkothattak.” Ezt a bekezdést hitelesnek ítéli?

Ezt sajnos nem kommentálhatom, mert minõsített adatokat érintene. Azt azonban elmondhatom, hogy amit kémügyként tálalt az ügyészség, azt teljes egészében mi tártuk fel még 2009. elõtt.

A cikk kitér az ön feltételezett motivációjára is. „Galambos Lajos tudomása szerint Szilvásy a kormány, fõleg a kormányfõ tudtával azon mesterkedett, hogy kiszolgálja az oroszokat (…) mindezt bûnös módon. Így például 2007 elsõ felében Szilvásy arról tárgyalt az orosz kémelhárítás fõnökeivel, hogyan játszhatják át a MOL-t orosz kezekbe.” A cikkben szóba kerül az UD Zrt.-ügy, melynek „kirobbantásával Szilvásy és Laborc azt akarta elérni, hogy a MOL biztonsági cégét likvidálják, és könnyebbé tegyék az átjátszást”. A MOL-ra Galambos szerint az akkor körvonalazódó Déli Áramlat gázvezeték miatt volt szükségük az oroszoknak. A hazugságvizsgálatok pedig azért kellettek, mert a „Déli Áramlat miatt az oroszok biztosak akartak abban lenni, hogy nem szivárog ki információ az NBH-ból, és errõl személyesen kellett meggyõzõdniük”.

Igen, ez áll a cikkben, és ahogy mondani szokták, úgy hülyeség, ahogy van. Egyébként ezt az összeesküvéselméletet elõször a kormánypárti sajtó sugallta azért, hogy szalonképessé tegye a letartóztatásomat.

A cikk állítja azt is, hogy Galambosnál eredetileg egy teljesen más ügyben, az Egymásért Alapítványnál történt százmilliós vesztegetés kapcsán tartottak házkutatást, pár hetet a cellájában töltött, amikor úgymond váratlanul elõállt a kémkedési sztorival: „Ekkor hozza szóba miniszterét, Szilvásy Györgyöt, akinél találkozott a külföldi partnerszolgálat egyik vezetõjével, és szóba került, hogy miért ne fogadhatnának el módszertani segítséget az NBH-nál szükségesnek tartott hazugságvizsgálatokhoz.”

Lehetséges, hogy így volt. Galambos tábornok úr nyilvánosan beszélt arról, hogy a vallomása elõtt hetekig nem hagyták aludni, éjszaka tizenöt percenként rákapcsolták a lámpát, mondván, ellenõrzik a biztonságát. Magyarán kínozták. A fogságban született vallomásait érdemes ebben az összefüggésben vizsgálni.

Ha így volt, Gyurcsányra vajon miért nem kínoztak ki valamit Galambosból?

Elmondása szerint próbálkoztak azzal is, de õ a miniszterelnököt személyesen alig ismerte, hiszen még Medgyessy Péter nevezte ki. Meg mégiscsak egy volt kormányfõrõl beszélünk, és ha az õ esetében is koholt vádakkal állnak elõ, abból hatalmas nemzetközi felháborodás kerekedik. Ráadásul Gyurcsány Ferenc képviselõ, védi a mentelmi jog, így még arra sem játszhattak, hogy szívatják kicsit elõzetesben egy felmentõ ítéletig.

Az ön ügye a debreceni bíróság elé került, elsõ fokon elítélték.

El. Galambos Lajos elõbb említett körülmények között, a börtönben született „vallomása” alapján. Úgy, hogy nem hagyták bizonyítanom az ellenkezõjét. Szerencsére a Fõvárosi Ítélõtábla eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az ítéletet, a megismételt elsõ fok Kaposváron, miután elõadtam a védekezésemet, felmentett.
Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Mivel védekezett?

Hogy érdemben mit mondtam, megint csak nem árulhatom el, de bárki ellenõrizheti, hogy 2007 elején, amikorra a „kémkedési eseményeket” teszik, még nem került szóba a Déli Áramlat, mi sem tudtuk a kormányban, hogy készül ilyen terv. Ráadásul a lex MOL megalkotásával éppen mi védtük meg a MOL-t az orosz ellenséges felvásárlástól. Bár végül is ennek csupán történeti jelentõsége van, mivel a bíróság jogerõsen az alapvádban, a kémkedésben sem marasztalta el a vádlottakat, összhangban azzal, amit az én kollégáim mondtak az ügyrõl még 2009 elõtt.

Annyi valóságalapja van a sztorinak, hogy ön keresztbe tett az UD Zrt-nek: a cég körüli botrány 2008 õszi kirobbanásakor a titkosszolgálatokat felügyelõ tárca nélküli miniszterként egy CD-n átadta a nemzetbiztonsági bizottságnak azokat a hangfelvételeket, melyeken Kövér László és Demeter Ervin korábbi fideszes titokminiszterek beszélgetnek az UD Zrt. egy akkori vezetõjével.

Ennek semmi köze a kémügyhöz, de tudom, hogy ezzel vertem be az utolsó szöget a koporsómba a Fidesznél, Orbán ekkor adta ki, hogy engem le kell vadászni. Így aztán az ügyészség „természetesen” UD Zrt-ügyben is meggyanúsított, a sajtóban meghurcoltak, aztán a bíróság felmentett. Mindebbõl kiviláglik, hogy az UD Zrt. a Fidesz gyenge pontja.

Ön azt állította, hogy az OTP, vagyis lényegében Csányi Sándor által birtokolt UD Zrt. a Fidesz házi titkosszolgálata.

Ez tény, bár azt is gondolom, Csányi Sándornak viszonylag kevés köze van ehhez. Számos újságcikk született a témában, de azzal, hogy nem érkezett mellé politikai nyomás, elhalt az ügy. Pedig, ha az akkori MSZP beleáll, az itthon és külföldön is végtelenül kellemetlen következményekkel jár a Fideszre. Csakhogy az MSZP lapított, Orbánék politikai ellentámadása elsöpörte a tényeket, én pedig újfent gyûlölt személy lettem a Fidesz szemében.

2011. július elsején kommandósok kapták ki az autójából, a családja mellõl.

Életem legszörnyûbb élménye. A lesencei házunkban voltunk, feleségem és én fagyizni indultunk a gyerekkel, épp ültünk be a kocsiba, nyitottam a kaput a távirányítóval, mire beözönlöttek, és mondták, nincs fagyizás, lesz viszont házkutatás. Betuszkoltak egy fekete furgonba, és négy órán keresztül száguldoztak velem kétszázzal össze-vissza az országban. Kerülõúton hoztak Pestre, húzták az idõt, utóbb tudtam meg, azért, mert tartott még Galambos kihallgatása. Este Polt két embere hallgatott ki, éjfél után döntöttek az elõzetes letartóztatásomról. Amihez, az ön által is hivatkozott forrás szerint, Polt személyesen egyeztetett Orbánnal, biztosította õt, hogy az ügy megalapozott. Pár nap múlva kiengedett a nyomozati bíró, azzal, hogy abszolút megalapozatlan a meggyanúsításom. A következõ pénteken, amikor megint elindultunk a négyéves gyerekünkkel fagyizni, õ megkérdezte: Papa, a rendõr bácsik most megengedik, hogy elmenjünk? Na, az volt igazán megrendítõ. Nemrég árulta el, hogy éveken át álmodott arról, hogy fekete ruhás emberek üldözik és börtönbe csukják. Fogalmam sincs, honnan tudta, mi az a börtön.

Ön oroszbarát?

Nem vagyok oroszellenes.

Jó nekünk ez az egyre szorosabb kapcsolat Moszkvával?

Az oroszbarátság önmagában nem baj. A kapcsolat tartalma a lényeges.

Kormányon valamiért rendre oroszbaráttá válnak a politikusaink. Paks 2-rõl még Gyurcsány Ferenc kezdett tárgyalni, ami miatt az akkor még oroszellenes Orbán Viktortól megkapta a Putyin pincsije minõsítést.

Sõt, a Déli Áramlat kapcsán még le is hazaárulózta Orbán, amit addig ritkán tett.

Aztán Orbánt 2009 novemberében meghívták az Egységes Oroszországért Párt kongresszusára, ahol négyszemközt tárgyalt Putyinnal, és Paks 2 híveként jött ki a párnázott ajtó mögül. Milyen érv képes ilyen pálfordulást elõidézni?

Na, milyen?
Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Milyen?

Olyan, amihez kell pár tömött bõrönd.Vannak legendák.

És tények?

Az ténynek számít, hogy Orbán bõ négy évvel késõbb, kormányfõként, senki által nem értett sürgõsséggel, nem sokkal a 2014-es választások elõtt írta alá a Paks 2-rõl szóló szerzõdést?

Tények. Csak nem igazolja a bõröndös állítást.

Valamiért csak félt megkockáztatni, hogy veszít a pártja, és az új kormány lefújja Paks 2-t.

Hallani bõröndös legendát az azeri baltás gyilkos hazaengedése kapcsán is. De az ilyet akkor hiszi az ember, ha a szeme elõtt borul ki a koffer a dollárokkal a kormányváróban.

Már ha a kormányvárón keresztül érkeznek haza azok a kofferek.

Miért, nem ott érkezett?

Van szabadfolyosó is.

Bõröndben pénzt? Az úgy elég béna.

Persze, nyilván nem csak bõröndben. Nincs más értelmes magyarázat arra, amit a baltás gyilkos meg Paks 2 meg csomó minden kapcsán mûvelnek Orbánék. Minden lépésük az anyagi haszonszerzésrõl szól. A bõrönd, a nagyobb nagyságrendek érdekében, átvitt értelemben is felfogható.

Gyurcsány is akarta Paks 2-t. Õt is megbõröndözte Putyin?

Gyurcsány Ferenc nem azt mondta, hogy kell Paks 2, hanem azt, hogy végezzük el a hatáselemzéseket, aztán döntsünk róla.

Mit kell azon annyit számolni? Beruházás plusz üzemeltetés, versus a villamos energia saccolt jövõbeni ára. Megfontolandó még, hogy jó-e nekünk az oroszfüggõség, és fontos-e, hogy áramból nagyjából ellássuk magunkat.

Azért ez elég sok tényezõ. És tegyük hozzá, a hatáselemzések elvégzésekor nem feltétlenül csak orosz beszállítással lehet számolni.

Miért nyitotta meg Gyurcsány Paks 2 kérdését?

Azért az már korábban is nyitva volt. Egyrészt már akkor is erõs volt az atomlobbi. Másrészt az alternatív energiában rejlõ potenciál messze nem volt akkora, mint ma. Amúgy Gyurcsány energiapolitikájában a Nabucco, illetve a Déli Áramlat volt a fõ csapásirány, benn ültem a tárgyalásain Putyinnal, és Paks 2 csak érintõlegesen, esetlegesen került szóba.

Az a Déli Áramlat, amirõl a kémügyes hazugságvizsgálatok idején még nem hallottak.

Az. De aztán hallottunk róla, s támogattuk is.

Végül Oroszország uniós és amerikai nyomásra 2014 decemberében leállította a beruházást.

Az már vastagon Orbán idejében történt, aki a hazaárulózás után nagy barátja lett a projektnek.
Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Ma hol tart az orosz „beavatkozás” Magyarországon? Katrein Ferenc szerint hat-nyolcszáz orosz ügynök él itt.

Már nem kapok jelentéseket, nincs belsõ infóm, és csak úgy nem ismerem fel az utcán az orosz kémeket. Ezzel együtt erõs fenntartással olvastam Katrein állítását.

Volt titokminiszterként nincs bentrõl infója?

Semmi.

Szociktól lehetett hallani 2002 után, hogy hiába jött balos kormány, Kövér Lászlót mindenrõl tájékoztatták a szolgálatoknál maradt emberei.

Nem volt ez nagy titok, Kövér a parlamentben is elmondta, hogy nem a nemzetbiztonsági bizottság ülésén tájékozódik, bõven vannak más, eredeti forrásai.

Erre cserélte le ön Galambost Laborczra, s indult az emlegetett boszorkányüldözés.

Más oka volt a cserének. Nálam nem volt boszorkányüldözés, mert szerintem õrültség pártalapon kategorizálni a szolgálat munkatársait. Nálam az számított, ki, hogyan végzi a munkáját.

Nyomoztatta, kik jelentenek Kövérnek?

Én nem.

És más?

A Mucuska-ügy kapcsán, 2005 második felében, felvetõdött, hogy vajon ki szivárogtat, akadtak hazugságvizsgálatok is, bár akkor én még csak a miniszterelnök kabinetfõnöke voltam.

Kiderült, ki szivárogtat?

Ki.

Következmény?

Sor került az illetõk kiszorítására.

Szóval ön nem hagyott bent csápokat a szolgálatoknál?

Nem.

Nem tudott?

Amikor 2009-ben távoztam a kormányból, semmi, de semmi ambícióm nem maradt visszatérni a politikába, így csápokat sem akartam. De, ha akartam volna, akkor se sikerül, mert a Fidesz, önmagából kiindulva, 2010 tavaszától mindent kitakarított.

Titokminiszterként találkozott fideszes politikusokra terhelõ infókkal?

Rengeteggel.

Legalább a mobiljával lefotózhatott volna párat. Tán megússza a kémügyet.

Elképzelhetõ. Tisztában vagyok vele, hogy manapság nem vinni ki dokumentumokat, nem kiszivárogtatni azokat, az a politikusi alkalmatlanság ékes bizonyítéka.

Akkor miért nem fotózott?

Mert az törvénytelen. Mivel a Fidesz az ellenkezõjét sulykolta, kevesen tudják rólam, de soha, semmilyen törvénytelenségbe nem mentem bele. A feleségem is kérdezte a letartóztatásom után, hogyhogy nem tudom megvédeni magam.
Fotó: 24.hu/Berecz Valter

A megvádolása idején ön a nemzetbiztonsági bizottság ülésén állítólag arról beszélt, hogy számos jelentést kapott politikusok, ügyészek, bírók, közigazgatási felsõ vezetõk különbözõ sumákságokban való érintettségérõl. Így volt?

A nemzetbiztonsági bizottság zárt üléseken tárgyal, ami ott elhangzik, államtitok. Egyébként belsõ infóból a hivatali idõm alatt egyszer sem kreáltam kiszivárogtatás útján politikai ügyet, hanem átadattam az aktát a rendõrségnek meg az ügyészségnek, vizsgálódjanak, döntsenek.

És?

Volt, hogy indult eljárás, de egyik alanya sem fideszes volt.

Hanem?

Kormánypárti.

Például?

Hunvald. Zuschlag… De annyit tán elárulhatok, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elõtt elmondtam, hogy az itt ülõ fideszesek gyakorlatilag mindegyikérõl van információm, és ha kérik, szívesen megosztom ezt a grémiummal.

És?

Nem kérték. És többet meg se hívtak. Megjegyzem, lassan nyolc éve szocialista elnöke van a bizottságnak, aki totálisan megfelel a Fidesznek.

Molnár Zsoltról beszélünk, akit pár hónapja azzal vádolt az akkor még a szocik miniszterelnök-jelöltjének számító Botka László, hogy a Fidesz beépített embere. Ön szerint is az?

Akkor sem állítanék ilyet, ha annak tartanám.

A Wikileaksbõl tudjuk, hogy Orbán már 2009-ben, ellenzékbõl azt jósolta egy négyszemközti megbeszélésen a budapesti amerikai nagykövetnek, hogy 2018-ban az MSZP nem jut be a parlamentbe. Önnek nem gyanús a szocialisták villámgyors szétesése?

Milyen szempontból kéne gyanús legyen?

A pártot belülrõl verték szét az egymással érthetetlenül torzsalkodó, gyûlölködõ vezetõi. Egy csúcsformát futó Habony Árpád se tudta volna hatékonyabban a mostani agóniáig vezetni a szocikat.

Minek ide konteó? Orbán 2009-ben már biztos lehetett a kétharmadban, abból pedig tud következni az MSZP felõrlõdése. Ráadásul a Fidesznek nem érdeke az MSZP megsemmisítése.

Mert?

Mert Orbánnak az a kényelmes, ha van egy tizenszázalékos, szerinte sakkban tartható, irányítható, kompromittálódott baloldali erõ, ami ezen a térfélen elfogja a fényt a többi párt elõl.
Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Orbánék alighanem tényleg szívbõl utálják a „komcsikat”, és alighanem tényleg kívánják az utódpárt pusztulását, még ha ez bezavarhat is a Fidesz választási matekjába.

Milyen komcsikat? Ez az MSZP már nem a régi MSZP, pláne nem az MSZMP. Amúgy is több volt kommunista ül a Fideszben, mint az MSZP-ben. Az a helyzet, hogy a Fidesz már a 2010-es választási gyõzelme elõtt átvehette az irányítást az MSZP egyes csoportjai fölött. Sõt, egyéb, késõbb fontos szerepet betöltõ politikai szervezetek létrehozásában is komoly szerepe volt.

Az LMP-re utal?

Bemutatható bizonyíték nélkül nem szeretnék konkrétabban fogalmazni.

Pletykálják, persze, hogy Orbánék besegítettek Schifferéknek a 2010-es kopogtatócédula-gyûjtésbe, de erre semmi bizonyíték. Ha netán a fideszeseknek érdekükben állt is az LMP megszületése, ez nem jelenti azt, hogy õk hozták létre.

Legyen így.

Azt mire alapozza, hogy a Fidesz már 2010 elõtt átvette az MSZP irányítását?

Nem az MSZP-ét, hanem egyes személyekét. Hírekre alapozom, összefüggésekre, események vagy éppen az „eseménytelenség” elemzésére. Mondjuk például a nemzetbiztonsági bizottság kapcsán.

Önöknek, Gyurcsány Ferencnek mekkora a szerepe az MSZP tönkretételében?

Nem õ a fõ ok, de a kronológiát nézve valóban elvitathatatlan a szerepünk, fõleg taktikai kérdésekben. A legutolsó ilyen nagy hiba az volt, amikor a miniszterelnök úgy mondott le, hogy nem volt meg az utódja, és a pártra szabadítottuk azt a rémes castingot. A végsõ csapást viszont az adta, és ez már stratégiai kérdés, hogy a párt szembefordult a 2010 elõtti múltjával. Hogy ezt maguktól találták ki, vagy a Fideszbõl sugallták, nem tudom, de elképesztõ.

Az MSZP Gyurcsány kormányai alatt lett a legerõsebb, önbizalomtól duzzadó pártból egy kétharmados vereségbe rohanó, csüggedt alakulat.

És errõl vajon egyedül Gyurcsány tehet?

Ki tehet nála inkább róla?

Vegyük elõször a 2008-as világgazdasági válságot, mint objektív körülményt. Folytassuk a kormánypártokkal, melyek az õszödi beszéd kiszivárogtatása után visszahátráltak a reformok támogatásától. És legfõképpen jön az akkor ellenzékben lévõ Fidesz, mely négy éven keresztül mindent elkövetett a kormány és így az ország sikertelenségéért. Ha valami, hát ez a hazaárulás.

Hazaárulás?

Minek nevezzük, amikor egy párt a hatalomra jutása érdekében az ország érdeke ellen tesz gazdasági, fizikai és biztonsági értelemben egyaránt? Konkrét információm van arról, hogy 2006 és 2010 között az volt a parancs a Fideszben, hogy kötelezõ elgáncsolni a kormányzat minden tervét, mondván, „az ország érdeke nem számít, majd megcsináljuk mi, ami jónak látszik, de nekik nem engedjük”, vagy „minél rosszabb az országnak, annál jobb nekünk”. Népszavazással buktatták meg a vizitdíjat, konkrét fejlesztéseket gáncsoltak el, 2006-ban felforgatták az országot. Tudtommal Sukoró-ügyben a párt országos elnöksége utasította a megyei elnökséget, hogy ügyészségi segítséggel kreáljon büntetõügyet a tervezett beruházásból, ami igenis sikeres projekt lett volna. Sorolhatnám még. Sajnos hajlamosak voltunk „szokásos ellenzéki magatartásnak” betudni ezeket, de messze nem azok voltak. És sok esetben csak utólag állt össze a kép. Igaz, már 2006 közepén, az új kormány megalakulásakor mondták, hogy semmiben nem mûködnek együtt velünk, de ebbõl nem következett, hogy mindjárt fölgyújtják az országot.
Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Nincs rá bizonyíték, hogy a Fidesz szervezte volna a tévészékház lángba borítását. Sõt, Kövér Lászlóék szerint az önök érdekét szolgálta randalírozó csõcseléknek mutatni és a Fidesszel összemosni a gyújtogatókat, hogy aztán rendteremtõként ragyoghasson fel a Gyurcsány-kormány.

És? Rendteremtõként ragyogtunk fel? Ez szokásos Fidesz-taktika csak a figyelemelterelésre. Egyébként vannak bizonyítékok a Fidesz közremûködésére, csak minõsített dokumentumok tartalmazzák azokat. Néhányat, a minõsítés feloldása után, mi is bemutattunk 2006-ban.

Érthetetlen, hogy a titkosszolgálat miért nem jelezte elõre, mi készül 2006 õszén. Még érthetetlenebb az ügy, ha jelezte, de a kormány nem tett semmit.

Nem volt információ arról, hogy mi készül, de nem is lehetett, mert 1990. óta a szolgálatok el voltak tiltva a pártpolitikai érintettségû ügyek földerítésétõl.

Órák teltek el, mire megmozdult a rendõrség. Mire vártak? Gyurcsány Ferenc miért nem lépett elõbb?

Annyit tehetett, hogy utasította Petrétei igazságügyi minisztert, védjék meg az épületet. Egyéb konkrét eszköze nem volt.

A rendõrséggel milyen volt az önök viszonya?

Tiszteletben tartottuk a szakmai önállóságukat, számítottunk a hozzáértésükre. Ez 2006 õszén nem jött be, késõbb már igen. Úgy egyébként a rendõri vezetés mindig egyensúlyozott az akkori kormánypárti és ellenzéki politikusoknak való megfelelés érdekében, és az ügyészség is sokszor megkötötte a kezét, amit nem mindig vettünk észre. Amikor 2007 februárjában ismeretlenek rálõttek az ORFK központjára, azt a fideszes illetékesek úgy adták el a közvéleménynek, hogy Gyurcsányék szervezték a támadást annak érdekében, hogy miként 2006 õszén, destabilitást idézzenek elõ, és aztán a megmentõ szerepében tündököljenek. Jóval késõbb Bencze fõkapitány elmondta nekem, hogy megtalálták a tettest, egy „mezei” maffiózót, aki bosszút akart állni a rendõrségen. Csakhogy Polt Péter ügyészsége megszüntette a nyomozást, mondván, nincs elég bizonyíték. Nyilván, mert így maradhatott a fideszes verzió. A rendõrség pedig tudomásul vette. Ahogy történt ez az emlegetett Deutsch-féle nyomozásban is.

Oroszozzunk még kicsit. Katrein Ferenc szerint az Európát sújtó menekültválság elmélyítésében jelentõs szerepe volt, van Oroszországnak. Ön szerint is ez a helyzet?

Mások meg azt mondják, hogy az amerikaiak beavatkozása, a demokráciamodell afrikai országokra erõszakolása indította be a káoszhoz vezetõ láncreakciót.

A két állítás nem mond ellent egymásnak. Putyinnak érdeke destabilizálni Európát?

Hogy ilyen módon, arra nem láttam alapos bizonyítékokat.

Ön, mint titkosszolgálati információkat ismerõ ember, mit gondol a bevándorlásról?

A probléma globális, a legkevésbé Magyarországot veszélyezteti. Szimpla gazemberség, amit az ügyben Orbán mûvel, lépéseit kizárólag a politikai haszonszerzés motiválja.

Az ön cége, a Mûvelt Nép adta ki Oriana Fallaci olasz újságírónõ szélsõségesen muzulmán- és bevándorlóellenes könyveit.

Minden szalonképeset ki kell adni.

Fallaci szalonképes?

Az.
Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Fallaci rasszista.

Talán igen, de nem uszító. Ráadásul meg is õrült élete végére. De attól még a véleménye sokakét tükrözi, ráadásul az emberek vásárolják a köteteit. És adtunk ki a témában olyan könyveket is, amelyek a másik oldalon állnak, illetve tényszerûen bemutatják a történteket.

A Gyurcsány-kormányok idején téma volt a migráció?

Nem meghatározó módon.

Még a titkosszolgálatoknál sem vetõdött fel, hogy hamarosan menekültkrízist kaphatunk a nyakunkba?

Politikai szintre nem emelkedett a kérdés. Csupán a radikalizálódó iszlám került terítékre, de az is kizárólag a terrorizmussal és a bûnözéssel kapcsolatban.

A bevándorlás növeli a terrorveszélyt?

Minimálisan. A terroristák döntõ többsége nem a menekültek között bújt meg, hanem hosszú ideje Európában él, sokuk itt született. A migrációra nyilván a helyben kezelés és a szabályozott bevándorlás a megoldás.Aminek egyelõre a verbális részénél tart a világ. Sajnos a migrációt kiváltó tényezõk, a háború, a globális felmelegedés, az éhínség, a szélsõségesek erõsödése mind arra mutat, hogy még csak most jön a java.

Reális, hogy száz év múlva mecsetrengeteg lesz Európa?

A keveredés nem egyik pillanatról a másikra bekövetkezõ katasztrófa, hanem sok évtizedes folyamat sok pozitív hozadékkal, és ismerve a demográfiai adatokat, hosszú távon elkerülhetetlennek tûnik a multikulturális társadalom.

Ön beengedne jelentõs számban menekülteket?

Kérdés, hogy a a választói akaratnak megfelelés vagy a kihívás a fontosabb szempont. Nem véletlen, hogy a komplett ellenzék azt állítja, hogy hatalomra kerülve megtartaná a kerítést. Hiszen a pártpolitikai logika azt diktálja, hogy választást kell nyerni. Ha így gondolkodunk, szinte lényegtelen, mit tart helyesnek a politikus, mert azt kell mondja, amit a nép hallani akar. Ebben pedig Orbán a legjobb.
Interjúkötet a 24.hu szerzõjétõl
Layout 1
„Terike is iszogatott, én is iszogattam.”
„Az Orbán Viktor is geci. Az is geci. Azt is leírhatja.”
Link

Hozzászólások

154 #1 kakas
- 2017-12-09 17:28
78.media.tumblr.com/178021455f39b80df88e43ed26a38d8c/tumblr_inline_p0o0stPY1a1tnnd41_400.gif

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.47 másodperc
2,946,223 egyedi látogató