Szokatlan? Kinek? Mihõ képest? Tessék megszokni! Judapesten is rendszeresen salomozgatnak, miért pont máshol ne tennék? Érthetõ volt, hogy a minap Szíriában az orosz hadügyminiszter ünnepelt az orosz és a szír elnökkel, miután megsemmisítették az Iszlám Államot, de Szergej Sojgu megjelent Dohában és Jeruzsálemben is, így mintha a külügyminiszter feladatát látná el. Vajon az orosz hadsereg szerepe nõtt meg, vagy Sojgu személye lett különösen fontos?
Vlagyimir Putyin orosz és Bassár el-Aszad szíriai elnök a szíriai Hmejmímnél mûködõ orosz légitámaszponton 2017. december 11-én. (MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Klimentyev)
Vlagyimir Putyin orosz és Bassár el-Aszad szíriai elnök, valamint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a szíriai Hmejmímnél mûködõ orosz légitámaszponton. (MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Klimentyev)

Látványos jelenet zajlott a héten a szíriai orosz légibázison: Putyin és Aszad elnökök mellett az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu nézte végig a gyõzelmi parádét. Ez egy nagy katonai gyõzelem után érthetõ, de más alkalmakkor és más helyeken is gyakran feltûnik, noha a diplomácia szabályai szerint inkább a külügyminiszter szokott külföldre látogatni diplomáciai ügyekben, hacsak nem kifejezetten katonai kérdésekrõl van szó.

Megnövekedett szerep
Hirdetés

Kétségtelen, hogy a putyini Oroszország nagyhatalmi szerepének visszaszerzése nem kis részben a hadseregen múlott. Õk õrzik az elszakított nemzetrészek külön kis kvázi országait (Abházia, Dél-Oszétia, Dnyesztermenti Köztársaság), és persze az anyaországhoz megtért Krímet. Szerepük feltehetõleg a kelet-ukrajnai két, oroszok által lakott szakadár terület önállóságának kivívásában és megtartásában is jelentõs, jóllehet ezt tagadják.

A pont az i-re persze a szíriai szerepléssel került fel, ahol 2015 õszén beléptek a konfliktusba Aszad elnök oldalán, és mostanra leverték az Iszlám Állam teljes szíriai részét az Eufrátesztõl nyugatra, ami hallatlanul megnövelhette a hadsereg imázsát. Persze ettõl még alapesetben Szergej Lavrov külügyminiszternek kéne a diplomáciai utakat megtennie, de úgy tûnik, a szíriai háború után most a békét is hadügy elsõ emberére bízza az elnök.

Újabb bázisok?

Nyugati megfigyelõk attól tartanak, hogy a Sojgu aktív szereplése a Közel-Keleten és Észak-Afrikában arra is utalhat, hogy Oroszország Szíria után más gócpontokon is katonai bázisokat létesíthet, például Szudánban, Jemenben vagy Afganisztánban, esetleg Líbiában. Ez, figyelembe véve az említett területek kaotikus helyzetét, nem is lenne feltétlenül rossz, hisz a nyugat nem bír egyedül ezekkel a konfliktuszónákkal, az orosz beavatkozás adott esetben nagy terhet venne le a hátukról.

Elnökjelölt

Felmerülhet az is, hogy nem feltétlenül a hadsereg szerepének indokolatlan megnövekedésérõl van szó a külüggyel szemben, hanem csak Sojgu személye került különösen elõtérbe. A Reuters szerint vannak olyan értesülések, melyek szerint akár elnökjelölt is lehet belõle, pontosabban egy olyan helyettes, aki átveheti Putyin helyét, ha az elnök valamiért nem tudná kitölteni a következõ hatéves elnöki ciklust.
Link