Snowden és az FSZB akcijóban! Ubuntut minden ormányzati parasztnak, ahogy a zoroszoknál! Remélem veszitek, hogy itt az elhárításról, sõt az elhárítás elhárításáról is szó van, csak az új szabályok szerint. A Microsoft váratlan döntése, amellyel radikálisan átalakította magyarországi üzleti hálózatát, nagyon fájó sebet ejtett a korábbi partnercégein.

A szoftveróriás magyar leányvállalata egyáltalán nem volt tekintettel a termékeladásaiban eddig kulcsszerepet vivõ informatikai kerekedõcégek üzleti érdekeire: novemberben, egy állami gigaközbeszerzés kellõs közepén vonta meg tõlük a Microsoft-termékekre vonatkozó értékesítési engedélyt.

A 24.hu kedden írta meg, hogy a példátlanul kemény döntést néhány nappal azután hozta meg a Microsoft Magyarország Kft., hogy Sagyibó Viktort, a cég korábbi kormányzati üzletágvezetõjét a Miniszterelnökség miniszteri biztosának nevezték ki. Sagyibó 2016 elején hagyta el – szinte titokban – a Microsoftot, miután az amerikai anyavállalat revizorai átvilágították a kormányzattal a Papp István vezérigazgató hivatali ideje alatt kötött üzleteket.
Budapest, 2016. február 26. A Microsoft informatikai világcég magyarországi székháza az egykori óbudai Gázgyár területén létesült Graphisoft parkban, a fõváros III. kerületében. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Az amerikai Microsoft lecsapott: felmondtak a magyar állami szállítóknak
Az Egyesült Államokból küldtek Budapestre ügynököket, hogy vizsgálják ki az állammal kötött üzleteket. A magyar leányvállalat kormányzati üzletágvezetõjének mennie kellett, de novemberben mégis miniszteri biztos lett Lázár János mellett.

Információink szerint az amerikaiak 2014 decemberében jelentek meg Budapesten, és egy elhúzódó vizsgálat keretében, a compliance (megfelelõségi) szabályzat alapján vizsgálták a menedzsment tevékenységét, de kíváncsiak voltak a legmagasabb besorolású viszonteladók, az úgynevezett LAR-partnerek üzleteire, sõt tulajdonosi hátterére is. A fõ kérdés az volt, hogy milyen haszonkulccsal dolgoztak az állami szervekkel kötött üzletekben a partnercégek.

A belsõ nyomozás megindításával kapcsolatban sok a találgatás.

Volt, aki azzal magyarázta a történteket, hogy az Egyesült Államok és a Magyarország diplomáciai kapcsolatát is megterhelõ kitiltási botrány miatt Washingtonban rástartoltak az itteni amerikai cégekre, mások viszont úgy vélték, valaki feljelenthette a redmondi központban a korábban világszinten is kimagasló eladási számokat hozó magyar leányvállalatot.

A mostani szakítás mindenesetre példátlanul kemény lépés a Microsofttól.
Budapest, 2012. december 12. Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára (j) és Papp István, a Microsoft Magyarország ügyvezetõ igazgatója (b) kezet fog, miután stratégiai partnerségi megállapodást írtak alá Magyarország kormánya és a Microsoft Magyarország együttmûködésérõl a vállalat budapesti székházában 2012. december 12-én. MTI Fotó: Soós Lajos
Papp István, a Microsoft Magyarország ügyvezetõ igazgatója és Szijjártó Péter akkori külügyi és külgazdasági államtitkár 2012-ben.
Fotó: MTI/Soós Lajos

Az elsõ hírek szerint a Microsoft három LAR-partnernek, a 13 milliárdos forgalmú Humansoft Kft.-nek, a 4 milliárdos RacioNet Zrt.-nek és a 10 milliárdos Euro One Zrt.-nek mondott fel, de az újabb információk alapján valójában ennél jóval több magyar viszonteladótól vált meg a cég.
Azt sem bánták, hogy jól beépült cégeket ejtettek

A Humansoft, a RacioNet és az Euro One azonban különösen rosszul járt. Mindhárom cég konzorciumvezetõként lett nyertes azon a 20 milliárd forintos keretösszegû állami közbeszerzésen, amelyet a Közbeszerzési és Ellátási Fõigazgatóság (KEF) írt ki. A nyertes cégek minisztériumok és költségvetési szervek számára szállíthattak volna a következõ hónapokban Microsoft szoftverlicenceket és kiegészítéseket.

A Microsoft-termékek forgalmazásának letiltása mindhárom cég számára milliárdos bevételkiesést okoz majd. Ráadásul az érintett cégek tulajdonosain keresztül kormányközeli vállalkozásokhoz vezetõ szálak is kibogozhatók.

A pénztárgépek bevezetésén nagyot szakító RacioNet egyik tulajdonosán, Dávid Pálon keresztül például a Fellegi Tamás egykori miniszter által gründolt Euroatlantic-csoporthoz érkezünk, a Humansoftban pedig a Közgép-utód Duna Aszfaltot jegyzõ Szíjj Lászlóhoz jutunk el. A Humansoft tulajdonosában, a tõzsdén jegyzett 4IG Nyrt.-ben 10 százalék feletti részt szerzett még 2014-ben a Tief Terra Kft. Az akkor svájci tulajdonú társaság azóta Szíjj Lászlóé lett.

Közben a Tief Terra évrõl évre adott el Humansoft-részvénycsomagjából, mígnem tavaly májusban a bejelentési küszöb, 5 százalék alá csökkent a részesedése. (A részvények nem kerültek azért messzire, azokat Fehér István egykori Provital-potentátnak passzolta le, utóbbi céget pedig udvari közbeszerzési tanácsadóként tartják számon.) Tény az is, hogy Humansoft az elmúlt években óriási sikerszériát futott, sorba nyerte a milliárdos közbeszerzéseket. A 4IG pedig tavaly augusztusban rendkívüli közgyûlésen vezérigazgatónak szavazta meg a Microsofttól kitett Sagyibó Viktort, ám a Microsoft fenyegetése miatt két hét múlva le kellett cserélni a posztról.

A piacon az Euro One-ról hasonló kapcsolatokat nem említettek, gyökerei a Széles Gábor-féle Mûszertechnika-csoportig nyúlnak vissza, azok egykori infokommunikációs cégeinek bázisán jött létre, de már régen nem tartozik Széles portfóliójába.
A Miniszterelnökség nem hallott informatikai korrupcióról

Bár a Microsoft piaci beavatkozása elég komoly fejfájást okoz a KEF-nek is, a Miniszterelnökség saját állítása szerint semmit sem tud arról, hogy mekkora földcsuszamlás zajlik éppen az állami IT-üzlet területén.

A Lázár János vezette Miniszterelnökség a 24.hu kérésére, hogy van-e információjuk arról, hogy a Microsoft amerikai anyacége vizsgálatot folytatott a magyar kormányzati szerzõdésekkel kapcsolatban, azt írta:

A Miniszterelnökséget nem szükséges tájékoztatni az egyes cégek belsõ vizsgálatairól, azt a Microsoft belügyének tekintjük.

A Miniszterelnökség vezetésének egyébként semmilyen korrupciógyanús szoftverbeszerzésrõl sincs tudomása, és arról sem hallottak, hogy a frissen kinevezett miniszterei biztosnak, Sagyibó Viktornak az amerikai vizsgálat miatt kellett távoznia a Microsofttól.
A Fidesz és a Microsoft

Már kevesen emlékeznek arra, hogy az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülésekor a nyugati multi cégek voltak a kormány hivatalos ellenségei. A Microsoft sem volt kivétel. A Fellegi Tamás által vezetett fejlesztési tárca be is jelentette, hogy szakít a céggel, és megtöri az ország microsoftos szoftverfüggését. Beígérték, hogy a teljes magyar köz- és felsõoktatást átállítják az ingyenesen elérhetõ, nyílt forrású szoftverekre, sõt egy pilot projektet is elindítottak.

2012-ben azonban, miután Orbán Viktor miniszterelnök találkozott a Microsoft második emberével, Kevin Turnerrel, minden megváltozott. A Papp István vezette Microsoft Hungary Kft. hirtelen kiemelt kormányzati partnerré vált, és a hatalmas kormányzati beszerzésekkel az értékesítést végzõ partnerek számára is elérkezett a kánaán. A mostani 20 milliárd forintos KEF-beszerzés csak töredéke annak a hatalmas összegnek, amit az elmúlt pár évben költségvetési és EU-s keretbõl Microsoft-termékekre költöttek.
Link