Ejnye no, azok a fránya "forradalmak" és "világháborúk", népirtások, gazdasági válságok és a meggazdagodott rohadt zsidó banda, Vatikáni fajzatok...és sorolhatnám... Jóindulatú óvás: az orosz Sputnik News hírügynökség angol nyelvû szolgálata által közölt ténybeszámoló nagyon fog fájni azoknak, akik kétségbeesetten akarnak bizonyos tényeket nem tényeknek beállítani!

A cikk ezzel a címmel jelent meg: „A Szabadkõmûvesség a felvilágosodás korszakának gyermeke” – mondta német páholyának alelnöke.

A beszámoló így indul: „A rejtélyes, globális szervezet, a Szabadkõmûvesek idén ünneplik 300 éves fennállásukat”. Ennek alkalmával a Sputnik megszólaltatta Peter Doderert, a szervezet német ágazatának alelnökét.

A Szabadkõmûves szervezetet 1717. június 24-én alapították, amikor egy csoportjuk létrehozta a londoni „nagypáholyt”. A szabadkõmûvesek akadálytalanul dolgozhattak egész Európában, elsõsorban katedrálisok építésével foglalatoskodtak. Ekkor alakították ki ismert jelképüket.

A mozgalomnak ma világszerte mintegy 2,6 – 5 millió tagja van. Közülük mintegy 15 ezer él Németországban, mint Doderer, aki a píárért is felelõs.

A Sputnik azt kérdezte tõle, miként bánik a nyilvánossággal e hírhedten titokzatos szervezet. Azt felelte:

„Ez a mi problémánk. A Szabadkõmûveseket nem a nyilvánosság kedvéért hozták létre”.

Elmondta, a Szabadkõmûvesség a felvilágosodás korszakának gyermeke. Ekkor a titkolódzás racionális gyakorlatnak számított. Ugyanis az olyan forradalmi eszmék elterjesztését, mint a szabadság, egyenlõség és a rabszolgaság felszámolása, sem az egyház, sem az uralkodók nem szerették.

„Nem nevezném titoktartásnak, hanem egy nem kiszivárogtatási korlátnak”

– nyilatkozta.

A körhöz tartozás az exkluzivitás jele volt, folytatta. Hozzátette: „Azok, akik e körhöz tartoztak, nyilván jól érezték magukat a titoktartás sötétségében”. A költõ Gotthold Ephraim Lessing úgy írta le találkozóikat, mint „hangosan gondolkodni egy baráttal”.

A gondolatok, mondta Doderer, szabadok – belsõ körben, de a külvilág felé csendben kell lenni. Ez az oka, hogy ma is ez a szabály.

A Szabadkõmûvesek csak saját tagságukat fedhetik fel, de másét nem.

Három más dolgot is titokban kell tartani: azt a jelet, a szót és a kézfogást, amelyek révén a tagok felismerik egymást.

Doderer annak a páholynak – az Anna Amalia páholynak – a tagja, amelyhez Goethe is tartozott. Hozzátette: valaki nem válhat taggá egyik pillanatról a másikra. Neki három évig tartott, ameddig befogadták.

A tagok más tagságáról fekete és fehér golyókkal szavaznak. Ha túl sok a fekete golyó, a tagjelölt tovább várhat egy újabb évet.

Doderer elmondta, a szabadkõmûvesség nem igazán tanulható, az ott van az ember génjeiben. Azt is elmondta, nagyon izgalmasak találkozóik. Például jobbra az embertõl egy tábornok ül, balra egy katonai szolgálatot megtagadó, akik spirituálisan egyenlõk.

A Sputnik zárómondata: „Már csak egyetlen kérdés marad: vajon mi az oka annak, hogy háromszáz év múltán is a Szabadkõmûvesek oly titkolódzóak”.
Link