Az izraeli titkosszolgálat megöléssel fenyeget németeket

Sharuz Shalicar (Sarúz Salikár), az izraeli titkosszolgálat egy magas rangú tagja a más esetekben az állítólagos fenyegetésekre azonnal felfüggesztéssel vagy teljes letiltással reagáló Facebook oldalán életveszélyesen megfenyegette mindazokat Németországban, akik Dávid-csillagot nyilvánosan elégettek. „Tudjuk, kik vagytok, hol vagytok és el fogunk számolni veletek, Mi határozzuk meg ennek idõpontját és helyét. Éljetek félelemben!”, számol be errõl a német nyelvû Blauer Bote hírportál, cikke végén aláhúzva, hogy Németországban a külföldrõl jövõ életellenes fenyegetések törvényellenesek, mivel azok beavatkoznak az ország erõszakmonopóliumába és idegenkezû lincselési igazságtételt fogalmaznak meg.

(Echo TV nemzetközi lapszemléjébõl – elõször ma 11:55-kor)
http://lovasistvan.hu/2017/12/19/az-i...k-oldalan/

Véres háborúk jöhetnek 2018-ban - itt a jóslat

A szakértõk már azt fürkészik, mit hozhat 2018 a világ két évek óta tartó véres konfliktusában Ukrajnában és Szíriában, illetve hogy háborúba torkollhat-e Észak-Korea kardcsörtetése az USA-val szemben. A kilátások enyhén szólva nem tûnnek rózsásnak.


Tovább folytatódott 2017-ben az évekkel korábban kezdõdött ukrajnai és szíriai polgárháború, mindkét esetben erõs külföldi beavatkozással, és felizzott Észak-Korea, illetve az Egyesült Államok parázsló konfliktusa. A szakértõk azon studíroznak, hogyan alakulhat az elõbbi kettõ, illetve hogy kitörhet-e az újabb koreai háború - derül ki a Newsweek cikkébõl.
Észak-Korea tudja, mit akar

Ukrajna

Az ukrán hadsereg és az ország délkeleti részét elfoglaló, orosz támogatást élvezõ szeparatisták háborúja 2014-ben kezdõdött, nem sokkal azt követõen, hogy Oroszország elvette Ukrajnától a Krím félszigetet. Becslések szerint eddig tízezren haltak meg a konfliktusban, közülük 2500 civil. Eközben 1,6 millió embernek kellett elhagynia a lakóhelyét.

Az oroszbarát "népköztársaságokat" és Ukrajna ukrán kézen maradt területét elválasztó 350 kilométer hosszú frontvonal a világ leginkább elaknásított területei közé tartozik. A háború elsõ kilenc hónapjában 103 embert öltek meg a felrobbant aknák. A háborúról az elmúlt két évben elvonta a figyelmet az európai bevándorlási válság, a szíriai konfliktus, a brexit és Donald Trump amerikai elnökké választása.

Nem csillapodott

Az összecsapások azonban nem csillapodtak - mondta a Newsweeknek John E. Herbst, az USA korábbi kijevi nagykövete. Nem volt olyan nap 2014 áprilisa óta, hogy legalább egyszer ne sértették volna meg a tûzszünetet. Szemben Vlagyimir Putyin állításával, miszerint nincsenek orosz egységek Ukrajnában, Herbst állítja, hogy több ezer orosz katona lehet ott.

A "népköztársaságok" lakói nem lázadnak a szeparatisták uralma ellen, miközben az ukránok úgy gondolják, hogy az oroszok elvették az országuk egy részét, és vissza akarják azt kapni. Az ukrán hadsereg strapabíróbbnak bizonyult annál, amire az oroszok számítottak, ezért Moszkva nem akarja kiterjeszteni a háborút, sõt hosszabb távon Putyinra egyre nagyobb nyomást gyakorol az orosz közvélemény annak érdekében, hogy vonja vissza az orosz katonákat a véres és értelmetlen konfliktusból.

Szíria

Akárcsak Ukrajnában, Szíriában is csak látszólag dúl polgárháború. Az egyik oldalon saját népe ellen elkövetett tömeggyilkosságokkal vádolt Bassár el-Aszad elnök hívei, másikon az Aszad-rezsim ellenzéke harcol. Oroszország és Irán mélyen belefolyt a konfliktusba az elõbbi oldalán, miközben a káoszból egy idõre kiemelkedett a külföldi önkéntesekkel felhizlalt Iszlám Állam terrorszervezet.

A konfliktusban 2011-es kirobbanása óta az ENSZ adatai szerint 400 ezer ember vesztette életét. Szíria a világ legnagyobb menekültkibocsátó országa - jelenleg 5,4 millió szíriai él menekültként valahol. A 2018-as kilátások rosszak.

Nincs megoldás

Az Iszlám Állam elvesztette ugyan területeit, de képes lázadásokat kirobbantani, az Al Kaidának magánhadserege van Nyugat-Szíriában, és újra akarja kezdeni a harcot a városokban az ország keleti részén, ahol korábban erõs volt. Aszad - amely valójában csak e két támogatójának köszönheti, hogy nem bukott még el - vissza akarja szerezni az egész ország feletti uralmat.

Nem indult olyan katonai offenzíva és nem kezdõdött diplomáciai folyamat sem, amely a helyzet rendezését ígérné. Az orosz-iráni közvetítésével folyó tárgyalások célja Aszad hatalmának legitimálása. Az USA szerepe kérdéses: segített az Iszlám Állam legyõzésében, de nincs terve arra, hogyan használja ki ezt a sikert, ami azzal járhat, hogy nem tudja stabilizálni befolyását a háborús térségben.

Észak-Korea

Észak-Korea atomrobbantásaival és rakétakísérleteivel, illetve Kim Dzsongun diktátor és Donald Trump amerikai elnök egymásnak címzett háborús fenyegetéseivel tele volt a világsajtó az elmúlt hónapokban. Az USA és az ENSZ kõkemény szankciókat vezetett be a sztálinista rezsimmel szemben, egy amerikai szenátor december közepén 30 százalékra adta a háború esélyét.

Nem hiszen, hogy 2018-ban háború robban ki Észak-Korea és az USA között, de nem is zárom ki ezt, mivel a viszonyok 1994 óta nem voltak olyan rosszak, mint most - mondja Charles K Amstrong történész professzor. Szerinte a diktatúra 2018-ban is folytatja rakétatesztjeit, amelyekkel azt akarja bizonyítani, hogy képes csapást mérni az USA-ra.

Meg kéne szállni

A szakértõk kételkednek abban, hogy egy észak-koreai interkontinentális ballisztikus rakéta képes biztonságosan visszatérni a légkörbe, hogy eljuttassa robbanófejét az USA területére. Becslések szerint a sztálinista rezsim 25-60 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, ám megint csak vita van arról a szakértõk között, hogy mit tudnának ezekkel kezdeni.

Ugyanakkor egy hagyományos háború is borzalmas áldozatokat követelne. Szakértõk az elsõ napokra 300 ezer halottat jósolnak, ami késõbb milliókra nõhet. Eközben az amerikai hadsereg vezérkara novemberben világossá tette, hogy az észak-koreai nukleáris arzenál teljes leszereléséhez szárazföldi támadással el kellene foglalni az ország területét.

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasa...53287.html

Litvánia szigorítja az orosz és fehérorosz határon a belépést

2017. december 19., kedd Európán kívül

Litvánia január 1-jétõl megszigorítja a határövezetbe való belépést az oroszországi Kalinyingrádi területtel és Fehéroroszországgal közös határán – jelentette be kedden a balti állam határõrségének parancsnoka.

“A határövezetbe történõ belépés szigorítása egyike az Európai Unió külsõ határai õrizetének megerõsítésére irányuló intézkedéseknek” – mondta Renatas Pozela. A tábornok szerint a határövezet a határtérség legkényesebb területe, ahol a törvény különleges követelményeket ír elõ. A biztonság érdekében ezeket a követelményeket szigorítják, miután jelenleg gyakorlatilag bárki korlátozás nélkül beléphet a határövezetbe. A határövezet szélességét minden esetben egyénileg állapítják meg, a szélessége 50 métertõl pár kilométerig váltakozhat.http://kitekinto.hu/2017/12/19/europa...f=hirstart

Semmi sem az aminek látszik Imre, egy titkosszolga soha nem fedi fel magát. Vagy de, mert úgy se hiszik el róla hogy az.

Man ok Vs falka: oszman german Vs ein volk ,volki Bolkia farkasok, falka.-fiaikat farkaskülkök kel egy gödörbe verembe nevelték a szteype tundra turan népe.