Bejelentkezés
Magyarország megnövekedett helye a térképen
Ugyan ezt a zsidó-cigány szabadkõmûves "magyar" csürhe a nemzetközi szinten a döglött kutyát sem érdekli, azért jól elmajomkodnak. Budapest sokat erõsödött diplomáciai téren az elmúlt esztendõ során
Magyarország az elmúlt évben látványosan megerõsödött a diplomácia világában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a versenyfutásban, amely nem jár se díjakkal, se pozíciók osztogatásával, a magyar álláspontnak ma már súlya van, erre pedig nemigen volt példa 1990 óta.
Senki se mondja ki hangosan, de Orbán Viktor megnyerte a migrációval kapcsolatos vitát – állt a Politico címû baloldali politikai magazin októberi cikkében.
Persze a történelmet nem a Politico és nem is a lapok írják, de a nagy képet tekintve fontos jelzés, hogy egy Magyarország kormányával ellentétes oldalon álló szaklap rámutat, az EU döntéshozói is egyre inkább hajlanak elfogadni a migrációs válság azon értelmezését, amelyet Magyarország 2015 óta következetesen tart.
Nem valósult meg az a régi fenyegetés, hogy Magyarország elszigetelõdne álláspontja miatt, az se történt meg, hogy az orosz vonzás „beszippantotta” volna Budapestet. A nagyhatalmak közül Oroszországgal valóban szívélyes a viszony, ahogy ezt el lehet mondani Kínáról és az Egyesült Államokról is.
Érdemes megemlíteni, hogy szomszédaink közül egy kivételével az összessel kiválóak a kapcsolatok, az osztrák kormányalakítást követõen várhatóan olyan erõs szövetségessel bõvül hazánk diplomáciai hátországa, amellyel az Európai Unión belüli vitákat is könnyebben tudja elsimítani.
Budapest törekvéseinek köszönhetõ a visegrádi megállapodás erõre kapása és tartalommal való megtöltése, amely újfajta szemléletet adott a térségnek, egyben Magyarország diplomáciai mozgásterét is kibõvítette. Az egyetlen szomszéd, amellyel a viszony kiegyensúlyozatlan, Ukrajna. Ez azonban nem magyar hiba, hanem Kijev kétségbeejtõ helyzetének eredménye, amelyet sokszor logikátlan döntésekkel próbál orvosolni, mint például a sok vitát kiváltó oktatási törvény. Magyarország jelenlegi helyzete van olyan stabil, hogy képes befolyásolni Ukrajna jövõjét, s nemzetközi porondon is felveszi a kesztyût a kárpátaljai magyarok védelmében.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. Figyelnek a magyar kormányfõ szavára
Nem vitás, hogy számos, Magyarországgal kapcsolatban kritikus politikus, valamint ellenérdekelt politikai erõ van az Európai Unióban, ám a ma még 28 tagú országközösség jellegénél fogva a folyamatos viták és egyeztetések színtereként mûködik, ahol a folyamatok bizonyos logika mentén mûködnek. A nyugati országok egyike-másika hajlamos ma is lenézni a tíz „új” tagállamot, azt várva tõlük, hogy az uniós csatlakozásért cserébe elfogadják a nyugatról érkezõ javaslatokat. Ez tûnt ki egyértelmûen a migránsválság megoldásaként felvetett kvótavitában, ahol egyes országok kifejezetten dühösen reagáltak arra, hogy a visegrádi államok nem osztották nézeteiket a megoldás kapcsán.
A vita valószínûleg sokáig tart még, ahogy a migránskérdést se lehet egyetlen tollvonással elintézni, de ahogy alakult Orbán Viktor 2016 õszén tett kijelentésének fogadtatása a líbiai migránsközpontok létrehozásáról, szépen mutatja a stabil diplomácia eredményességét. A kijelentésre reagált az Európai Unió több vezetõje, s visszautasította azt a líbiai miniszterelnök is, amely jól jelezte, hogy mennyit változott a világ, amikor egy közép-európai ország vezetõjének a szavait már komolyan vette Líbia is. Az akkoriban még elutasított véleményt ma már jószerivel magáévá tette az unió diplomáciája is, a megvalósítás azonban nyilvánvalóan nehézségekbe ütközik, s nem csak politikai okokból.
A magyarországi ellenzék által rendre hangoztatott elszigetelõdés nem következett be, ahogy nem is következhet be, mivel Magyarország valójában nagyon aktívan él a neki juttatott jogosítványokkal, és úgy fogja fel az Európai Uniót, ahogy azt kell, azaz tagjaként, amelynek kötelessége úgy befolyásolni a szövetség mûködését, hogy az a lakosság számára nagyobb lehetõségeket nyújtson.
A reformokra szoruló Európai Unióban a visegrádi együttmûködés megerõsödése egyértelmûen az országcsoport javára válik alternatív javaslataival, ebben pedig Magyarország élen jár, amely Budapest nemzetközi elismertségét is nagyban növelte.
Link
Magyarország az elmúlt évben látványosan megerõsödött a diplomácia világában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a versenyfutásban, amely nem jár se díjakkal, se pozíciók osztogatásával, a magyar álláspontnak ma már súlya van, erre pedig nemigen volt példa 1990 óta.
Senki se mondja ki hangosan, de Orbán Viktor megnyerte a migrációval kapcsolatos vitát – állt a Politico címû baloldali politikai magazin októberi cikkében.
Persze a történelmet nem a Politico és nem is a lapok írják, de a nagy képet tekintve fontos jelzés, hogy egy Magyarország kormányával ellentétes oldalon álló szaklap rámutat, az EU döntéshozói is egyre inkább hajlanak elfogadni a migrációs válság azon értelmezését, amelyet Magyarország 2015 óta következetesen tart.
Nem valósult meg az a régi fenyegetés, hogy Magyarország elszigetelõdne álláspontja miatt, az se történt meg, hogy az orosz vonzás „beszippantotta” volna Budapestet. A nagyhatalmak közül Oroszországgal valóban szívélyes a viszony, ahogy ezt el lehet mondani Kínáról és az Egyesült Államokról is.
Érdemes megemlíteni, hogy szomszédaink közül egy kivételével az összessel kiválóak a kapcsolatok, az osztrák kormányalakítást követõen várhatóan olyan erõs szövetségessel bõvül hazánk diplomáciai hátországa, amellyel az Európai Unión belüli vitákat is könnyebben tudja elsimítani.
Budapest törekvéseinek köszönhetõ a visegrádi megállapodás erõre kapása és tartalommal való megtöltése, amely újfajta szemléletet adott a térségnek, egyben Magyarország diplomáciai mozgásterét is kibõvítette. Az egyetlen szomszéd, amellyel a viszony kiegyensúlyozatlan, Ukrajna. Ez azonban nem magyar hiba, hanem Kijev kétségbeejtõ helyzetének eredménye, amelyet sokszor logikátlan döntésekkel próbál orvosolni, mint például a sok vitát kiváltó oktatási törvény. Magyarország jelenlegi helyzete van olyan stabil, hogy képes befolyásolni Ukrajna jövõjét, s nemzetközi porondon is felveszi a kesztyût a kárpátaljai magyarok védelmében.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor. Figyelnek a magyar kormányfõ szavára
Nem vitás, hogy számos, Magyarországgal kapcsolatban kritikus politikus, valamint ellenérdekelt politikai erõ van az Európai Unióban, ám a ma még 28 tagú országközösség jellegénél fogva a folyamatos viták és egyeztetések színtereként mûködik, ahol a folyamatok bizonyos logika mentén mûködnek. A nyugati országok egyike-másika hajlamos ma is lenézni a tíz „új” tagállamot, azt várva tõlük, hogy az uniós csatlakozásért cserébe elfogadják a nyugatról érkezõ javaslatokat. Ez tûnt ki egyértelmûen a migránsválság megoldásaként felvetett kvótavitában, ahol egyes országok kifejezetten dühösen reagáltak arra, hogy a visegrádi államok nem osztották nézeteiket a megoldás kapcsán.
A vita valószínûleg sokáig tart még, ahogy a migránskérdést se lehet egyetlen tollvonással elintézni, de ahogy alakult Orbán Viktor 2016 õszén tett kijelentésének fogadtatása a líbiai migránsközpontok létrehozásáról, szépen mutatja a stabil diplomácia eredményességét. A kijelentésre reagált az Európai Unió több vezetõje, s visszautasította azt a líbiai miniszterelnök is, amely jól jelezte, hogy mennyit változott a világ, amikor egy közép-európai ország vezetõjének a szavait már komolyan vette Líbia is. Az akkoriban még elutasított véleményt ma már jószerivel magáévá tette az unió diplomáciája is, a megvalósítás azonban nyilvánvalóan nehézségekbe ütközik, s nem csak politikai okokból.
A magyarországi ellenzék által rendre hangoztatott elszigetelõdés nem következett be, ahogy nem is következhet be, mivel Magyarország valójában nagyon aktívan él a neki juttatott jogosítványokkal, és úgy fogja fel az Európai Uniót, ahogy azt kell, azaz tagjaként, amelynek kötelessége úgy befolyásolni a szövetség mûködését, hogy az a lakosság számára nagyobb lehetõségeket nyújtson.
A reformokra szoruló Európai Unióban a visegrádi együttmûködés megerõsödése egyértelmûen az országcsoport javára válik alternatív javaslataival, ebben pedig Magyarország élen jár, amely Budapest nemzetközi elismertségét is nagyban növelte.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2017. December 23. 20:39:21
- 2017. December 23. 20:40:35